Jerry Coyne új könyvében leltem egy igen érdekes történetre, amely hevenyészett gyorsfordításban valahogy így hangzik:
"Más módjai is vannak, hogy a radiometrikus időmeghatározás pontosságát leellenőrizzük. Ezek közül az egyik, a Cornell University-n dolgozó John Wells fosszilis korallokról szóló szellemes tanulmánya, biológiai vonatkozású.
A radióizotópos meghatározás szerint ezek korallok a Devon során, 380 millió évvel ezelőtt éltek. De Wells egyszerű ránézésre is meg tudta mondani, hogy mikorról származnak. Azt a tényt használta fel, hogy az árapály okozta súrlódás fokozatosan lelassítja a Föld forgását. Minden nap – a Föld egy teljes fordulata – egy kicsit hosszabb, mint az előző nap. Nem mintha észrevehetnénk: hogy egész pontosak legyünk 100.000 évente a nap hossza kb. 2 másodperccel nő. Mivel az évek hossza – az az idő, ami során a Föld megkerüli a Napot – nem változik, az évet alkotó napok száma fokozatosan csökken az idő során."
Jerry Coyne új könyvében leltem egy igen érdekes történetre, amely hevenyészett gyorsfordításban valahogy így hangzik:
"Más módjai is vannak, hogy a radiometrikus időmeghatározás pontosságát leellenőrizzük. Ezek közül az egyik, a Cornell University-n dolgozó John Wells fosszilis korallokról szóló szellemes tanulmánya, biológiai vonatkozású.
A radióizotópos meghatározás szerint ezek korallok a Devon során, 380 millió évvel ezelőtt éltek. De Wells egyszerű ránézésre is meg tudta mondani, hogy mikorról származnak. Azt a tényt használta fel, hogy az árapály okozta súrlódás fokozatosan lelassítja a Föld forgását. Minden nap – a Föld egy teljes fordulata – egy kicsit hosszabb, mint az előző nap. Nem mintha észrevehetnénk: hogy egész pontosak legyünk 100.000 évente a nap hossza kb. 2 másodperccel nő. Mivel az évek hossza – az az idő, ami során a Föld megkerüli a Napot – nem változik, az évet alkotó napok száma fokozatosan csökken az idő során.
A lassulás ismert üteméből Wells kiszámolta, hogy amikor a koralljai éltek – 380 millió évvel ezelőtt, ha a radiometrikus meghatározás nem téved -, az év 396 darab, 22 órás napból állt. Ha a fosszíliák valami módon el tudnák árulni, hogy hogy milyen hosszú volt egy nap, le tudnánk ellenőrizni ennek a predikciónak a helyességét.
Történetesen a korallok képesek erre, mivel növekedésük nyomot hagy arról, hogy hány nap van egy évben. Az élő korallok napi- és évi növekedési gyűrűket is létrehoznak. Így a fosszilis egyedekben is meg lehet nézni, hogy hány "napi" növekedési gyűrű választja el az "évi" gyűrűket: vagyis amikor a korall élt, hány napból állt az év. Az árapály lassulást ismerve leellenőrizhetjük a radiometrikus módszert.
A devonbeli koralljainak gyűrűit megszámolva Wells azt találta, hogy kb. 400 nap volt egy évben, vagyis egy nap kb. 21.9 órából állt. Ez épp hogy csak eltér a megjósolt 22 órától. Ennek a ravasz biológiai kalibrációnak köszönhetően méginkább megbízhatunk a radiometrikus időmeghatározásban."
(A képek a Ward's Natural Science Teacher Resources honlapról származnak.)
Wells, JW (1963) Coral Growth and Geochronometry Nature 197: 948-950.
Az nem úgy van, hogy a napi gyűrűk vastagságának változásán követik az éveket?
Az evi novekedesi gyuruk viszonylag jol elkulonithetok szinte szabad szemmel is, de ezeken belul sok, vekony gyuru van. Ezek szama, es ezt mar Wells mutatta ki, a ma elo korallokban 360 korul ingadozik, vagyis napi novekedest jelolnek (A korallok csak fenyben tudnak noni, sotetben leall a novekedes). Azt nem tudom, hogy a vastagsagukbol lehet-e extrapolalni, de megkerestem Wells eredeti cikket, es o biztos csak a szamukrol beszel es nem a vasatgsagrol.
Isten útjsi kifürkészhetetlenek! Biztos volt oka h ilyennek teremtette a korallokat 😉
Bezony, Isten gondolt az ilyen furfangos tudósokra is, nem csak buta óriáshüllő csontvázakat ásott el… hát kell ennél több bizonyíték? :)))
Add tovább a kokit! 🙂
http://atis.freeblog.hu/archives/2009/03/15/3874268/