Mármint az evolúció mellett és a tervezettség ellen. Ugyanis a lágyéksérv egy tipikusan olyan betegségünk, ami egy "értelmesen tervezett" rendszerben elkerülhető lett volna, azonban az evolúció hozott anyagból való bütykölése magyarázatot ad arra, hogy miért kell mégis tartanunk tőle.
De mi is a lágyéksérv? Szakértői megfogalmazásban: "Sérvnek (hernia) általában a hasfal rétegei között előtüremkedő hasi
szerveket, elsősorban a beleket tartalmazó hashártyatasakot nevezik. A
sérvek rendszerint a hasfal leggyengébb, a hasüregi nyomásnak
legkevésbé ellenálló pontjain alakulnak ki. Férfiaknál ilyen helyek a
lágyékcsatorna nyílásai, melyeken keresztül a herékhez futó erek,
idegek és egyéb képletek lépnek ki a hasüregből."
A kérdés tehát adott, miért van a férfiak lágyékcsatornája ott ahol, és gyengíti a hasfalat úgy ahogy? Hogy erre választ kaphassunk, egy kicsit fel kell idéznünk a férfi ivarszervek fejlődését.
Mármint az evolúció mellett és a tervezettség ellen. Ugyanis a lágyéksérv egy tipikusan olyan betegségünk, ami egy "értelmesen tervezett" rendszerben elkerülhető lett volna, azonban az evolúció hozott anyagból való bütykölése magyarázatot ad arra, hogy miért kell mégis tartanunk tőle.
De mi is a lágyéksérv? Szakértői megfogalmazásban: "Sérvnek (hernia) általában a hasfal rétegei között előtüremkedő hasi
szerveket, elsősorban a beleket tartalmazó hashártyatasakot nevezik. A
sérvek rendszerint a hasfal leggyengébb, a hasüregi nyomásnak
legkevésbé ellenálló pontjain alakulnak ki. Férfiaknál ilyen helyek a
lágyékcsatorna nyílásai, melyeken keresztül a herékhez futó erek,
idegek és egyéb képletek lépnek ki a hasüregből."
A kérdés tehát adott, miért van a férfiak lágyékcsatornája ott ahol, és gyengíti a hasfalat úgy ahogy? Hogy erre választ kaphassunk, egy kicsit fel kell idéznünk a férfi ivarszervek fejlődését.
A végeredménnyel mindannyian tisztában vagyunk: a herék, amelyek a normál testhőmérsékletnél hidegebb körülmények között működnek optimálisan, a testfalunkon kívül, a herezacskóban helyezkednek el. Azonban koránt sem itt keletkeznek. Az ivarszervek kalandos kialakulása (mindkét nemben) bőven a testfalon belül kezdődik. A petefészkektől eltérően a herék azonban egy hosszú útra indulnak ezt követően: hosszában végigszelve a test jelentős részét, végül a szeméremcsontnál "kilépve" állapodnak meg.
Ez a kis fejlődési intermezzo egyébként a emlősök sajátos vonása, hiszen más gerinces fajoknál (pl. a fenti ábrán egy cápa esetén) ilyesmiről nincs szó, és a herék vígan végzik a dolgukat, ott ahol kialakultak. Az emlős-herék "vándorútja" viszont két jellegzetes anatómiai jegyet hoz létre: egyrészt a heréket a pénisszel összekötő ondóvezeték (plusz kapcsolódó erek és idegek) egy furcsa (és a végső állapotot nézve értelmetlen) kört ír le, hiszen eredetileg máshol lép ki a medencéből, mint ahol a herék (így a herékből vissza kell menjen a tesfalba, majd ismét kilépnie). Másrészt, a herék leszállásuk során nem törik át, hanem magukkal viszik a hasfal egy apró részét is: ez hozza létre azt az érzékeny részt, ahol a sérv bekövetkeztekor a hasi szervek kitüremkedhetnek.
Evolúciós múltunkat nem tudjuk megtagadni: a heréink ugyanúgy kezdenek kialakulni, mint minden más gerincesnek. Ahhoz azonban, hogy a lehető legjobban működhessenek, a fejlődésnek később "meg kell hekkelni" a már kialakult rendszert, s így végül egy szuboptimális felépítéssel maradunk.
(Az illusztráció Neil Shubin januári Scientific American cikkének nyomtatott verziójából származik.)
Ez kérem aljas evolucionista rágalom!
Mindenki tudja, hogy amikor Ádám beleharapott az almába akkorát csuklott, hogy a heréi felszálltak és tettek egy kört. Ezért van benne hurok.
Viszont, ha az evolució rájön erre a hibára és vissza mozgatja a heréket a régi bevált helyükre, ezzel megszüntetve a sérvnek ezt a kialakulási lehetőségét, akkor a millió évvel később kutató biológusoknak ez lesz az egyik bizonyíték a tervezettségre! 🙂
Az, hogy a herek a testen kivul vannak, nem hiba, hanem fajunk megmaradasanak garanciaja…
mindenesetre érdekes, hogy mig a szintén melegvérű madaraknál (ráadásul náluk a testhőmérséklet még magasabb is mint az emlősöknél!) a herék megmaradtak eredeti helyükön a gerincoszlop mellett, az emlősök többségénél a hasüregen kivülre kerültek, abban a két hashártya kitüremkedésben, amelyek a herezacskót bélelik ki. S ezeknél a fajoknál, ha a here leszállása a herezacskóba nem történik meg időben, akkor az meddőséget okozhat.
Sebészeti szempontból viszont sérvnek általában azt tartják , amikor a hashártya meghasad és rajta türemkedik ki a bél. Persze, más változatok is vannak (Pl. izmok esetében).
Igen, probaltam utannanezni, hogy a madaraknal miert nem lesz meddoseg, de azon a nehany helyen, amit vegigfutottam nem lattam semmi erdekeset.
gondolom, erre senki sem tudja a választ!-:)))
Szerintem, a két fejlődési vonal igen korai elválásában kell keresni az okot. A szinapszidák és a belőlük származó emlősök igen korán leváltak, vagy már eredetileg is más páncélos kétéltű tipustól származnak mint a diapszidák (ergo , madarak is), és volt bőven rá idő az eltérő jellegek kialakulására (pl. a jobb vagy bal aortaív fennmaradására is, de sok más jellegben is).
A madarak egyszerűen magas hőmérsékleten is tudnak életképes spermiumokat termelni:
http://www.biolreprod.org/cgi/content/abstract/56/6/1570
Úgy látszik, ennek a trükkjére az emlősök nem “jöttek rá”.
no igen, csak nem tudhatjuk, hogy az egykori Archosauria hüllő-tipus (amelyből ma már csak a krokodilok és a madarak élnek (kihaltak a dinók és a repülő sárkánygyikok, stb.) hogyan is állt a testhőmérséklet terén! Sok jel mutat arra, hogy szintén állandóan meleg testhőmérséklettel rendelkezhettek. Ergo, a spermiumok ennél a tipusnál képesek elviselni a magas testhőmérsékletet.
Az emlősök a hüllők egy korán elvált ágából a Sinapsida-hüllőkből alakultak. Testhőmérsékletük csak a méhlepényeseknél állandó, mig az erszényeseknél és főleg a kloakásoknál már némileg változó.
Az utóbbiaknál a herék szintén a hasüregben vannak, akár a vizi életre tért méhlepényes ceteknél is!
Igen, probaltam utannanezni, hogy a madaraknal miert nem lesz meddoseg, de azon a nehany helyen, amit vegigfutottam nem lattam semmi erdekeset.
milyen két tökhasonló beirás!-:)))
ha már szóba került, tk. itt nincs szó sérvről a szó szoros értelmében. Hiszen a lágyéktájon a herék a hashártyával együtt (amely zacskót alkot) szállnak le a herezacskóba. Normális esetekben a visszaút lezáródik, mig egyes újszülötteknél nyitva marad és a here vagy le se száll, vagy visszatérhet a hasüregbe! Ennek rendszerint azonban meddőség lesz a vége! Így aztán véleményem szerint ez a méhlepényes emlősök evolúciójában bekövetkezett “baleset” szerencsés végkimenetele. S oka – mivel a “baleset” öröklődött – nyilvánvaló valamilyen genetikai rendellenesség lehetett. Mivel kevés a valószinüsége, hogy egymástól függetlenül jelent meg pl. a főemlősöknél, a ragadozóknál, patásoknál, másoknál meg nem alakult ki, e jelenségnek akár filogenetikai vonzata is lehet. A másik lehetséges – és elfogadható változat – hogy valamennyi méhlepényesnél eredetileg megvolt, csak utólag egyes fejlődési ágaiknál visszafejlődött. Erre utal a cetek példája is. Ezeknél az eseteknél valamilyen feltétel egybeesés megakadályozta a meddőség kialakulását és a herék a hasüregben maradhattak. Mivel ennek bizonyitása fossziliák alapján igencsak valószinütlen, bekerül az örök titkok kategóriájába!
Az, hogy a herek a testen kivul vannak, nem hiba, hanem fajunk megmaradasanak garanciaja…
Acai: Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy ez egy hibás rendszer (hiszen akkor mi emlősök már x millió évvel ezelőtt kihaltunk volna), hanem arról, hogy egy feltételezett intelligens tervezőtől igazán nem azt várná el az ember, hogy úgy alkossa meg az emlősök heréit, hogy azok az egyedfejlődés során ilyen körülményes úton-módon foglalják el a végső helyüket. Különösen ugye annak tükrében nem, hogy pl. a madaraknál meg (lássunk csodát) meg lehetett úgymond “oldani”, hogy a herék megmaradjanak a kialakulási helyükön.