(Ezúttal Szabó Rebeka, az LMP választmányi tagja válaszol korábban feltett (kör)kérdéseinkre.)
1.) Miután 2005-ben az FVM moratóriumot
hirdetett a MON810 GM kukoricamoly-rezisztens fajtacsoport szabadföldi
termesztésére, egy évvel később pedig az Országgyűlés ötpárti
egyetértésben elfogadott határozattal utasította a kormányt a GM
növények szigorú szabályozására és a moratórium fenntartására,
Magyarország benyújtotta a határozatot alátámasztó új kutatási
eredményeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalhoz (EFSA),
hogy az szakmai értékelést és javaslatot készítsen az Európai
Bizottság számára a moratórium fenntartásáról vagy feloldásáról.
Az EFSA GMO Panele megalapozatlannak találta a magyar eredményeket,
így az Európai Bizottság a magyar moratórium feloldását javasolta.
Hazánk diplomáciai erőfeszítéseinek következtében azonban 2007
februárjában az EU Minisztereinek Tanácsa nagy többséggel a magyar
moratórium fenntartása mellett (tehát a Bizottság ellenében) döntött.
Ezt követően 2008. június 11-én szóbeli egyeztetésre, azaz a szóban
forgó tudományos eredmények bemutatására került sor a magyar kutatók
és az EFSA GMO panel tagjai között. Ezután adta ki az EFSA a kérdésben
is említett új, a magyar álláspontot megalapozatlannak tekintő
állásfoglalását, amire a magyarok részletes, tudományos eredményeken
alapuló viszontválaszt küldtek (ez ebben a dokumentumban olvasható). Idén az EU újfent
napirendre tűzte a moratórium feloldását, amit februárban a Minisztereinek
Tanácsa megint elutasított, tehát egyelőre marad a magyar MON810
tilalom.
Azt hiszem, hogy egyik párttól,
így az LMP-től sem várható el, hogy beszálljon az EFSA és a magyar
kutatók között zajló tudományos vitába, és konkrétan megerősítse,
vagy cáfolja a részletes szakmai érveket. Addig azonban, amíg a
tudományos vita nem dől el, és nem születnek a MON810 GM kukoricafajta
hosszú távú egészségi és környezeti hatásait megnyugtató módon
tisztázó kutatási eredmények, egy pártnak álláspontja kialakításakor
az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani, tehát nem támogathatja
egy bizonytalan hatású új produktum széleskörű használatát (termesztését).
Számos közismert negatív tapasztalat (pl. DDT, freonok) kellőképpen
alátámasztja az elővigyázatosság elvének létjogosultságát (és
nem mellesleg összhangban van a GM élőlényekre vonatkozó 2001/18/EC
EU irányelvvel is). És anélkül, hogy a fent említett tudományos
vita részleteibe belemennék, megemlítek egy körülményt, ami mindenképp
a moratórium fenntartását támasztja alá: Magyarországon a kukoricamoly
ellen a gazdák nem védekeznek, mert a kártétele nem jelentős, tehát
eleve nem indokolt a MON 810-es fajta bevezetése.
Az LMP nem állítja, hogy
az EFSA elfogult lenne, és természetesen nincsenek erre vonatkozó
bizonyítékaink sem. Mindazonáltal megjegyezném, hogy a magyar fél
legutóbbi hivatalos válaszlevelében leírta, hogy az EFSA Panel 2008.
június 11-i egyeztetésen tanúsított hozzállása alapján megerősítettnek
érzi azt a más tagállamok képviselőitől előzetesen hallott informális
véleményt, hogy ez a találkozó csak egy formalitás lesz, amellyel
az EFSA csak a procedurális követelményeknek tesz eleget, és nem
is próbál meg érdemi párbeszédet kialakítani. A magyar fél sérelmezte,
hogy a kétórás ülésen nem alakult ki érdemi vita, a magyar eredmények
bemutatását követően az EFSA GMO Panel jelenlévő tagjai nem tettek
fel kérdéseket és nem fejezték ki kétségeiket, ezért kifejezetten
váratlan volt az újabb, teljesen elutasító álláspont. Továbbá
az is elgondolkodtató, hogy a többi, ugyancsak MON 810 kukoricára
vonatkozó moratóriumot fenntartó tagállam (Görögország, Franciaország,
Ausztria) tilalmáról szintén teljesen elmarasztaló állásfoglalást
adott ki az EFSA, holott az adott országok a magyarokétól eltérő,
saját kutatási eredméyeiket terjesztették be bizonyíték gyanánt
(ld például).
2.) Az első kérdésre adott válaszom alapján sejthető, hogy a genetikailag
módosított növények széleskörű termesztésbe vonásával kapcsolatban
számos kétely merülhet fel (amelyekre számos ökológiai vonatkozású
példát tudnék még hozni), és hogy a döntéshozásra hivatott intézmények
eljárása több ponton kifogásolható. Ezért az LMP általában a
GMO-engedélyezés átgondolása mellett érvel, már csak azért is,
mert az a tény, hogy az egyelőre tisztázatlan egészségügyi és
környezeti hatású MON810 kukoricafajtákat nálunk még nem termesztik,
csak komoly diplomáciai erőfeszítéseknek és az EU-s eljárásrend
határait súroló megoldásoknak köszönhető, amelyeket ráadásul
újra és újra le kell folytatni, mert évről évre megpróbálják
megsemmisíteni a hazai moratóriumot. A génmódosított növények
termesztését tehát nem ideológiai alapon utasítjuk el, hanem azok
hatásait pro vagy kontra egyértelműen bizonyító eredmények híján.
A génmódosítással, mint technológiával szemben nincsenek ab ovo
kifogásaink (feltéve, ha konkrét etikai, társadalmi, gazdasági
és környezeti kockázatok megfelelő intézményi háttérbe és szabályozásba
illeszkedő vizsgálatokkal kizárhatók), hiszen tudatában vagyunk
annak is, hogy egyéb GMO technológiával előállított szervezetek
jelenleg is alkalmazásban vannak (pl. gyógyászati célú GM baktériumok).
Mindemellett egy ökopolitikai pártnak azért azt a világnézeti kérdést
is fel kell vetnie, hogy vajon jó úton járunk-e, ha a produktivista
gazdasági/társadalmi berendezkedésünkből eredő egyre súlyosbodó
problémákat pusztán újabb és újabb erőforrás-igényes technológiai
fejlesztésekkel próbáljuk megoldani.
3.) Általánosságban, ha független
vizsgálatok bizonyítanák egy adott GM szervezet ártalmatlanságát,
és ki tudnánk védeni a GM eredetű élelmiszer termelés negatív
környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait is (ugyanis az etikai
szempontokat is felvet, hogy „lenyomhatunk-e” egy adott, akár ártalmatlan
terméket a fogyasztók torkán, ha azzal ők alapvetően nem szimpatizálnak),
illetve találnánk arra megoldást, hogy a GM növény szabadföldi
termesztése ne jelentse a környék valamennyi hasonló terményének
GMO szennyezését, akkor nem zárkóznánk el az adott GM szervezet
használatától. Lényegesnek tartjuk azonban az elővigyázatosság
elvének alkalmazását, mielőtt új élőlényeket és új termesztési
technológiákat engedünk be amúgy is számos pontos sérült agrár-ökológiai
rendszereinkbe, továbbá hogy a döntések független szakértők által
elvégzett korrekt vizsgálatokon alapuljanak. Naivitás volna nem számolni
azzal, hogy a GM növények előállítása és termesztésbe vonása
hatalmas üzlet, és az ilyen esetekben a hosszabb távú társadalmi
és környezeti kockázatok mérlegelése gyakran alulmarad a rövitávú
profittal szemben.
Előzmények:
Nem létező dolgok nem létezését (GMO ártalmassága), mint tudjuk, nem lehet bebizonyítani, így a sötétzöldek (szintén nem létező) jóindulatán múlik, mi az, ami “ártalmatlan”.
Nettó áltudományosság.
“ugyanis az etikai szempontokat is felvet, hogy „lenyomhatunk-e” egy adott, akár ártalmatlan terméket a fogyasztók torkán, ha azzal ők alapvetően nem szimpatizálnak”
Ezúton köszönöm Szabó Rebekának, hogy eldönti helyettem, hogy mivel szimpatizálok és mivel nem, illetve, hogy tudok-e uralkodni fogyasztói döntéseim felett vagy sem.
-Egy Fogyasztó
KGyST, először is, felhívnám a figyelmed, hogy nme a “sötétzöldek” határozzák meg jelenleg egy-egy GMO sorsát, hanem minisztériumok, államok, hivatalok stb. Szóval amit állaítasz, az nem igaz.
Másrészt lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam: olyan kísérletekre, tesztekre gondoltam, amikkel bizonyítani lehet, hogy pl. egy új növény negatív hatással van-e néhány előre meghatározott változóra. Ez nem áltudomámyosság, hanem tudományos kísérlet 🙂 Pl. ha tudjuk, hogy egy kukorica toxint termel, meg lehet nézni szigorúan tudományos alapon, hogy a betakarítás után a szántóföldön lebomló kukoricaszárból a toxin bejut-e a talajba, és ott lebomlik-e x idő alatt, vagy nem, és ha nem, akkor hat-e valamilyen kiválasztott talajban élő indikátor élőlényre vagy nem, stb. De ez persze csak 1 dolog, amit vizsgálni lehet. Hol itt az áludományosság?
kuang eleven: én pedig köszönöm a jóindulatot 🙂
Nem tudom, a HA szócska tényleg ennyire nem látható? Szóval HA nem szimpatizálnak vele. Én senki helyett sem akarom eldönteni, h akarjon-e GMO-t anni, vagy nem. Azt gondolom, hogy a fogyasztóknak biztosítani kell az információt, hogy tudják, miből van a tofujuk, vagya kukoricapelyhük. Aztán döntsenek ők maguk, hogy megeszik-e, vagy sem.
“Nem tudom, a HA szócska tényleg ennyire nem látható? ”
A HA szócska tökéletesen látható, és én pontosan ennek tudatában fejeztem ki teljes értetlenségemet a mondat fölött.
Változatlanul nem értem, hogy mi a “torkon lenyomás”, ha egy szabad piacon informált döntéseket hoznak a vásárlók?
kuang eleven: torkon lenyomás alatt azt értettem, hogy a fogyasztók jelenleg nem hozhatnak informált döntéseket, mert sokszor nem tudni, hogy egy adott termék tartalmaz-e GMO növényt, vagy olyan állatot, amit GMO-val etettek. Szóval a fogyasztók szimplán nem tudják, mit esznek (ez persze nemcsak a GMO-kkal van így).
A másik verzió, amire gondoltam, hogy bár tudják, de nincs választásuk, mert mondjuk ha nem tudnak lemenni falura, vagy nincs idejük elmenni a távoli biopiacra, akkor kizárólag GMO kukoricával etetett csirkét tudnak venni. Már ha mondjuk engedélyeznék nálunk a GMO kukoricát (esetleg más fajtákat is).
Az “informalt dontes” az egy nagyon szepen hangzo szlogen, de azert komolyodjunk egy kicsit: ha az LMP-nek az informalt dontes lenne a celja, akkor nem arra tenne a hangsulyt, hogy felvilagositsa az embereket, hogy miben all a genmodositas technikaja, mitol lehetnek veszelyesek egyes es mitol nem mas GMOk…? Mert ehhez kepest ugye hosszu ideig futott a honlapon egy szavazas, amiben kb. annak lehetett orulni, hogy Mo. en bloc GMO-mentes marad forever.
Sziasztok, jöttem kötözködni :))
Aszondja:
“Mindemellett egy ökopolitikai pártnak azért azt a világnézeti kérdést is fel kell vetnie, hogy vajon jó úton járunk-e, ha a produktivista gazdasági/társadalmi berendezkedésünkből eredő egyre súlyosbodó problémákat pusztán újabb és újabb erőforrás-igényes technológiai fejlesztésekkel próbáljuk megoldani. ”
Jaj de szeretem ezt a mondatot…
– Engem érdekelne, hogy mi a szösz az a “produktivista gazdasági/társadalmi berendezkedés”, ebből milyen problémák következnek, és ennek mi a csoda köze van GMO-hoz. Abból kiindulva amit sejtek a dologról, nem túl sok.
-Ha kicsit elvonatkoztatunk a mondattól, az ökoszisztémában egy kétszeres terméshozamú haszonnövény meglehetősen sokat SEGÍTENE, feltéve, hogy már így is elegendő ilyen növényt termelünk, mint ahogy azt itt már valaki kifejtette. Roppant egyszerűen: így a termelés kisebb földterületre korlátozódik, lehetne úgy szabályozni a dolgokat, hogy a többi földterületet visszakaphassa az eredeti élővilág. Ehhez képest úgy tűnik, az összes technológiai fejlesztésben leginkább csak a szálkát keresik.
-azt írja a hölgy, hogy “pusztán”…
Hát akkor ne legyen “pusztán” de ez végképp nem ide tartozik. A GMO bevezetésének nem célja semmiféle kizárólagosság, az csak egy technológia. Ki lehet fejleszteni belőle akármit, és mellé lehet tenni akármi mást, amivel együtt többet használna az ökopolitikának, mint bármely, most elérhető megoldás. Itt egyébként sem az “erőforrás-igényes technológiai fejlesztés” anyagi támogatásáról van szó, hanem a már lezajlott fejlesztés felhasználásának hogyanjáról, a kettőt összekeverni butaság, esetleg félrevezetés. Attól nem lesz kevésbé produktivista a gazdasági/társadalmi berendezkedés, hogy egy technológiát betiltanak.
Francnak kell minden technológiai újításba belekeverni az ideológiákat. Aztán meg lehet tiltakozni a GMO ellen, mintha valami neonáci eszme lenne… könyörgök, nem lehetne a már létező FEJLESZTÉSEKET felhasználni a saját ideológia kiteljesítéséhez?? Ha már muszáj ideologizálni…
dolphin: de, teljesen igazad van, az EP programunk élelmiszerbiztonságról szóló fejezetében (pár hét, és elérhető lesz) pont ez az egyik megfogalmazott célunk a GMO-k kapcsán, hogy legyen megfelelő tájékoztatás. Nem azt, hogy en bloc tiltsák be a GMO-kat, bármilyen meglepő is ez számotokra 🙂
Azt viszont fontos leszögezni, hogy az LMP maga NEM fogja informálni a fogyasztókat, mert az LMP egy PÁRT, nem egy intézmény, és nem egy civil szervezet. Nekünk az a dolgunk, hogy olyan szabályozókat alakítsunk ki, EU-s javaslatokat tegyünk, amik oda vezetnek, hogy a megfelelő állami vagy civil stb intézmények kidolgozzák a részletes szabélyozást, és végrehajtatják az élemiszeripari meg kereskedelmi cégekkel.
Egy párt dolga elsősorban a keretek, a szabályozók kialakítása, s nem az, hogy a párt végezzen GMO-kkal kapcsolatos kutatásokat, vagy tegyen ki GMO-król szóló plakátokat a hipermarketekben.
Remélem, érthető a különbség…
nonameblogger: “pusztán” helyett írhattam volna “főként”-et is, az a lényegen nem változtat.
A produktivista berendezkedés az, amiben most élünk. Hallottad már azt a kifejezést, hogy gazdasági növekedés? és azt, hogy éghajlatváltozás? Hogy elsivatagosodás? Hogy földcsuszamlás? Esőerdők (“a Föld tüdeje”) rohamos eltűnése? Tengerek túlhalászása? Nílusi sügér? Elefántok, tigrisek, gorillák élőhelyeinek pusztítása? Olajfoltok a tengeren? Nehézfémekkel szennyezett talaj? Ezekre a problémákra gondoltam például, és akkor a társadalmi hatásokat még nem is említettem, mert azokhoz kevésbé értek.
Mint ahogy a hsz-edből is azt látom, hogy nem sokat érthetsz az ökológiához, már bocsánat, de ilyet leírni, hogy “Roppant egyszerűen… lehetne úgy szabályozni a dolgokat, hogy a többi földterületet visszakaphassa az eredeti élővilág.”
Te vizsgáltad már, hogyan alakul ki újra csak egy nem túl fajgazdag gyep egy felhagyott rozsföldön? Vagy egy telepített feketefenyves helyén egy nyáras-borókás? Mert én igen, konkrétan ez a szakmám. Úgyhogy most elárulom neked: baromi nehezen. Sőt, ez sokszor szinte lehetetlen. Persze néha azért megy (bár az eredeti szinte soha nem alakul vissza, csak valami hasonló…) és én, mint kutató, meg még sok más szakember ezerrel azon dolgozik, hogy minél több, fentebb említett kárt helyre lehessen hozni a természetben. Ha még nem késő.
Kedves Rebeka.
Bár én aztán végképp nem értek az ökológiához, de valamit nem értek. Ha nehezen áll vissza az eredeti élővilág, sok-sok idő alatt. Akkor már nem is cél, hogy helyre álljon? Ha le lehet szorítani annak a területnek a méretét amit növénytermesztésre használunk az jó nem?
Jó a hszed: az első fele kevéssé összefüggő, szenvedélyes térítés, a második fele személyeskedés. Válasz egyik felvetésemre sincs. Minden választót így kezel az LMP?
“A produktivista berendezkedés az, amiben most élünk.”
(mint ahogy a hsz-edből is azt látom, hogy nem sokat érthetsz az produktivista berendezkedéshez) Ez az a definíció, amitől informálttá válik a fogyasztó?
Ja tudom már:
“z LMP maga NEM fogja informálni a fogyasztókat, mert az LMP egy PÁRT”
Az más. Ha párt, akkor csak manipulál, mint itt…
Noha nem vagyok biológus, érdekes módon a nyáras borókáshoz van közöm, és úgy láttam, kell neki legalább ötven, vagy méginkább 200 év, hogy helyreálljon, nem vártam ki. De azért köszi hogy elárultad…
Ettől függetlenül: időtartamról nem írtam, azaz amit cáfolsz az érveddel, nem létezik. Mellesleg az ökológiai szaktudásomról sem írtam, arra is értelmetlen volt válaszolnod.
Nem egészen értem, amit írsz a lassú helyreállásról, mit cáfol azon felvetésemen, hogy az ökoszisztéma szempontjából hosszú távon jó dolog csökkenteni a termőterületet. Főleg hogy saját bevallásod szerint ilyesmivel, konkrétan az ilyen területek helyreállításával foglalkozol.
Bár ez a véleményed sem tiszta nekem, lehet, hogy nem is cáfoltál, csak a nickem nem tetszik… Lehet, hogy el sem olvastad, amit írtam, és csak úgy hasraütésszerűen válaszolsz néhány kiragadott mondatra?
“”pusztán” helyett írhattam volna “főként”-et is, az a lényegen nem változtat”
Tényleg nem változtat a lényegen, szinte pontosan ugyanazt jelenti, és részemről ugyanazt a kérdést is eredményezi, újra:
-miért kötöd össze egy technológia használatát bármiféle trenddel, tendenciával, szemléletmóddal?
-ha nem kötöd össze, akkor a világnézeti cucc hogy kerül egy GMO-ról szóló levélbe? Valami vírus fertőzte meg a szöveget? Vagy ez csak propagandaszöveg, amit mindenbe beletesztek?
Az érvelésem hallatán elég komolyat robbantál, de értelmes magyarázatokat nem kaptam, sőt, csak még kuszább a dolog. Szándékosan nem válaszolsz érdemben?
Szerintem ez egy nagyon korrekt válasz.
Az egész úgy kezdődött, hogy dolphin megfogalmazott egy (szerintem provokatív, sugalmazó) kérdőívet a politika pártoknak. Ezt összesen két párt méltatta válaszra. Az első persze csak úgy csinál, mintha válaszolna, ezt már megszokhattuk a mai politikusoktól. Abba nem is lehet belekötni, hiszen nem válasz.
Rebeka írása minden feltett kérdésre választ ad, sokkal mélyebben foglalkozik a problémával, mint az ilyen terjedelemben megszokott, kiérezhető belőle a témában való jártasság, a felelős hozzáállás, és az hogy a kérdést fontosnak tartják.
A kritikusok legalább ezt észrevehetnék, ahelyett, hogy szavakon lovagolnak.
ui.: nem vagyok LMP-tag, és nem ismerem Rebekát, csak felbosszantott hogy a reakció kimerül a nettó kötözködésben.
Az eredeti problémához sehol nem kapcsolódott ideológiai kérdéskör, szerintem szándékosan, ehhez képest a válaszlevélben már bőven akad, ráadásul bizonytalanul kapcsolódó, hátulról-mellbe jelleggel. Engem személyesen speciálisan nagyon irritál a dolgok összemosása, úgy általában is, ezért válaszoltam kötözködősen.
Annak ellenére, hogy azt írja, nem elvi ellensége a GMO-nak, az ideológiai szöveg beerőltetése a levélbe nekem pont azt jelenti, hogy de igen, csak ezt nem illik náluk kimondani. Viszont addig is lehet picit manipulálgatni, nem számonkérhető módon összekapcsolni a GMO-t valami általános rosszal és gonosszal. Ezt próbáltam felvetni, és ha tévesen látom a dolgot, simán cáfolhatott volna. Nem tette.
Sajnos az a helyzet, hogy a tartalmas szöveg ellenére engem elbizonytalanított először az a bekezdés, majd pedig az én kommentemre adott válasza, annak hangneme tökéletesen hiteltelenítette az előző szépen csengő szöveget. Valami fura vallásos jellegű hevület látszik a látszólag objektív felszín alatt. És ha egy politikus egy blogos kommentben nem tud egy objektív lenni akkor hol igen?? Pláne hogy a feltett kérdésekre egyáltalán nem válaszolt, ami szintén elvárás lenne nálam (lehet, hogy túl sokat akarok egy politikustól?) És ez alól az elvárás alól még az sem menti fel a hölgyet, hogy kegyesen szóba állt a néppel.
Majd jön más, és ír kevésbé kötözködős kommentet is. Én most egyelőre itt tartok, bocsi.
“Az egész úgy kezdődött, hogy dolphin megfogalmazott egy (szerintem provokatív, sugalmazó) kérdőívet”
Én is pontosan ezt csináltam, bár nem kérdőívet, és elég nyíltan provokálót, úgy,hogy az alapom csupán egy benyomás volt. Gondoltam, megzörgetem a bokrot, nézzük, mi ugrik ki. Ez ugrott.
nonameblogger: nem kéne most válaszolnom, mert pokoli fáradt vagyok, szóval ezúttal sem foglak “érdemben megcáfolni”.
De a “vallásos hevület” emlegetésére muszáj vagyok reagálni 🙂 Lehet, hogy az előző hsz-m kissé hevesebb volt a kelleténél, de vallásos hevület, ugyan már… meg hogy kegyesen szóba állok a néppel… ugyan :)))
Tisztázzuk gyorsan: nem vagyok politikus, biológus kutató vagyok, azon belül növényökológiával foglalkozom. Az LMP-ben egy éve dolgozom, de sok más LMP-s társamhoz hasonlóan annak ellenére sem nevezném magam politikusnak, hogy most valóban foglalkozom politikával, és választmányi tagként az LMP politikai döntéseiben is részt veszek.
És már csak annyit, hogy manipulálásról szó sincs. Világosan leírtam, mit gondolok a GMO témáról. Amiből az is látszik, hogy ezt sajnos nem lehet kizárólag tudományos-technológiia kérdésként kezelni. Akár tetszik, akár nem, az atombomba előállításást célzó kutatás során se hivatkozhattak arra, hogy hát kérem, mi itt csak egy technológián kísérletezgetünk… Mielőtt az lenne akövetkező vád, hogy én a GMO-kat az atombombához hasonlítom – nem, nem teszem, csak plasztikus példát kerestem. Nem utasítjuk el elvből az összes GMO-t, ittl. a GM technológiát, de naiv és ostoba dolog lenne nem figyelembe venni a GMO kérdés társadalmi, gazdasági és politikai vonatkozásait, vagyis ha úgy tetszik, akár az ideológiai megfontolásokat.
jó, majd válaszolsz, ha van időd :)… (azért valamikor sort keríthetnél rá, érdekelne a válasz)
Az atombomba kutatásával nem lehet összehasonlítani a GMO-t. A helyes összevetés a nukleális energiák tanulmányozása lenne. Azt lehet atombombára, de másra is használni, az atombombát viszont nem lehet hasznosan felrobbantani.
“naiv és ostoba dolog lenne nem figyelembe venni a GMO kérdés társadalmi, gazdasági és politikai vonatkozásait, vagyis ha úgy tetszik, akár az ideológiai megfontolásokat”
Úgy vélem, ezen GMO-kérdésnek nincs általad sejtetett fajtájú köze a produktivista berendezkedéshez meg hasonlókhoz.
Ha ráérsz, tényleg válaszolhatnál a felvetéseimre. Érdemben.
Rebeka, nekem szimpatikus, amit irsz, bar nem ertek mindenben egyet veled.
Szerinted hol van a nagyobb kulonbseg, melyik a nagyobb problema:
1. genetikailag modositott haszonnoveny szemben a csak hagyomanyos modszerekkel modositott haszonnovennyel?
vagy
2. barmilyen haszonnoveny monokultura es mezogazdasagi beavatkozas (talajmuveles, tragyazas, novenyvedelem) szemben egy barmilyen termesztes novenytarsulassal?
Haszonlat szintjen is kompromisszumot javasolnek:
GM kutatas ~ nuklearis fizika
GM haszonnoveny ~ atomenergia bekes felhasznalasa
GM biologiai fegyver ~ atomfegyver
Köszönöm dolphinnak és Rebekának a cikket. Azt gondolom, nem véletlen, hogy abba kötöttek bele, ami nekem is egyből szemet szúrt, de nagyon. Tudom én jól, hogy a politikus nem él meg kampányszövegek, ideológia, stb. nélkül, csak éppen ez pont egy olyan oldal, ahol ezekkel szemben a tudományos megközelítést értékelik. Ha előbbi elmaradt volna, mindenki az utóbbira koncentrálna, mert nem zavarná, hogy már megit helyette akarnak véleményt kialakítani. 🙂