Kicsit ijesztő leírni, de lassan szó szerint évtizedes múltra tekint vissza a blog – olyannyira, hogy október 31-én pont 10 éve lesz annak, hogy az első posztot kilőttem az éterbe. Ezalatt sok minden történt velünk is, veletek is, meg úgy átlalában a körülöttünk levő világgal. Nehéz elmondani, hogy mit vártunk akkor a blogtól, így azt is lehetetlen megítélni, hogy beváltotta-e a korabeli reményeinket ez a dolog. Ami számomra talán a legmeglepőbb lett, hogy az utóbbi években hány szakmabelitől hallottam vissza, hogy rendszeres olvasónk lett.
Egyelőre nekünk is homályosak az elképzeléseink, miként is szeretnénk két és fél hónap múlva ezt a szülinapot megünnepelni, de ha terveink megvalósulnak, akkor ebben a legfontosabb szerepe a (törzs)olvasóinknak lenne. Akár úgy, hogy leírják/leírjátok melyik volt a kedvenc posztotok és miért, akár, ha vállalkoztok arra, hogy ha netalán lesz egy IRL dzsembori, hogy ott elmondtok röviden egy sztorit, amiből szerintetek remek poszt lehetett volna a blogban. Akinek lenne ihlete bármelyik dologhoz, az írjon a dolphinm kukakc gmail pont com-ra, úgy, hogy a tárgyba azt is beleírja, hogy “CB10”.
(A kép forrása: Andrew Lewin – Flickr)
„Használjatok napkrémet. Ha csak egyetlen egy tanácsot adhatnék a jövőre nézve, a napkrém lenne az. Amíg a napkrém hosszútávú védőhatása kutatók által bizonyított tény, addig a többi tanácsomnak nincs megbízhatóbb alapja, mint saját élettapasztalatom.”
Ha a korábbi genetikai vizsgálatokat nézzük, az amerikai kontinensek eredeti, Homo sapiens által történő benépesítése viszonylag jól visszakövethető eseménynek tűnik, hiszen mind a mitokondriális DNS, mind a genomi szekvenciák 
Az elmúlt évek egyik nagy fegyverténye a molekuláris biológiában az archaikus DNS vizsgálatok szárnyalása volt, az újgenerációs szekvenálási eljárások (NGS) szította “forradalmi” hangulatban.
Azt, hogy a kígyók négylábú hüllő-ősöktől származnak nem csak azért tudjuk, mert a klasszikus és molekuláris törzsfák egyaránt a Tetrapoda csoportba helyezik őket, hanem ezt bizonyítják az 
Aki kerülni szeretné azokat a növényeket, amelyek idegen géneket tartalmaznak, az könnyen bajba kerülhet, mivel sajnos rengeteg növényfajta genomjáról semmit sem tudunk, pedig ismert hogy lapulhatnak itt-ott váratlan meglepetések. Engem nagyon érdekelne, mit tesz egy GMO ellenző, ha kiderül, hogy egy növény, amit eddig fogyasztott baktériumokból származó géneket is tartalmaz?
Az elmúlt évek GMO vitáiban vissza-visszatérő motívum volt (a mir részünkről mindenképpen), hogy csak idő kérdése és megjelennek azok a modern genom-editálási technikákkal létrrehozott élőlények, ahol annyira banális a változtatás (praktikusan pl. egy gén elrontása), hogy markerk-gének hiányában utólag tulajdonképpen egyszerűen eldönthetetlen, hogy egy természetes mutációval állunk szemben vagy emberi bevatkozással. És akkor ki lehet dobni az egész kínkeservesen felépített szabályozási kártyavárat, amit eddig is csak biológiai fogalmak megerőszakolásával lehetett fenntartani.