Címke: kreacionizmus

Nem értik 8. – A lábastyúk legendája

Közzétéve Szerző:
15

A közelmúltban az egyik magyarországi kreacionista műhely honlapjára felkerült egy iromány az ausztráliai homoki lábastyúk (Leipoa ocellata) költési szokásairól. A szöveg, amennyire megítélhető, a mozgalom frontembere, Tasi István által pár éve megjelentetett kreacionista pamflet, “A Természet IQ-ja” egyik fejezetének összefoglalását tartalmazza. A lényeg (amit emailben is eljuttattak hozzánk kreacionista “barátaink”) röviden: a homoki lábastyúk, a legtöbb madárfajjal ellentétben nem testmelegével kelti ki a tojásait, hanem költődombokat épít. Ezekben lebomló növényi anyagokat halmoz fel, és az állat a költődomb hőmérsékletét aktívan szabályozza, “hihetetlen pontossággal 34°C-on tartja; maximum egy fok eltérést engedélyez ehhez képest”. A nagyméretű tojásokból hosszabb keltési periódus után teljesen kifejlett fiókák kelnek ki, akik “legurulnak a költődombról, és rögtön bevetik magukat a környező bozótosba.”  Szüleikkel nem találkoznak, mégis tudják majd, ha eljön az ideje, hogyan kell dombot építeni. Mivel nem képzelhető el, hogy a klasszikus tojáson kotló madár viselkedésből ez a hihetetlenül komplex és eredményes viselkedésforma lépésenként létrejöhetne, ez egy egyszerűsíthetetlenül összetett rendszer. Tehát Darwin tévedett, az evolúció hülyeség. Q.E.D.

A posztba beillesztve még megtalálhatjuk Tasi István pávák társaságában megejtett Attenborough imperszonációját is, és ha másért nem, ezért mindenképpen érdemes megtekinteni a művet. (Bár, elkötelezett Attenborough rajongókként mi* inkább az eredetit ajánlanánk – ha valaki siet, az tekerjen a 00:32:11-00:34:20 közti részhez).

A történettel (szokás szerint) csak néhány kisebb bökkenő akad. A viselkedésforma közel sem annyira hatékony, ahogy azt Tasi bemutatja (még a tutifixnek látszó 34+/-1°C sem igaz ebben a formában), az “egyszerűsíthetetlen” viselkedésforma számos eleme előfordul más madaraknál, és ami talán a legfontosabb, nem túl nehéz találunk valószínűsíthető és logikus evolúciós uta(ka)t a viselkedés kialakulásához. Vegyük akkor mindezeket sorba.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Tasi István meghívója

Közzétéve Szerző:
56

Kezdetben volt a TED x Danubiának címzett petíciónk, amelyben udvariasan felhívtuk a szervezők figyelmét arra, hogy Tasi István olyasmiről készül előadni, amihez nincs meg a képzettsége. Majd ezt követte egy egyre mérgesebb hangvételű ÉRTEM-kontra, ahol először sajtóközlemények formájában, majd nemes és egyenes módon a főnökeinkél történő bemószerolással próbáltak valamiféle retorziót elérni.

Persze nem tudtak, hiszen a munkahelyeiken elég hamar átlátták, miről is szól a dolog, de menetközben elég sok mindennek ki lettünk kiáltva: voltunk “megfélemlítő fundamentalisták”, “intellektuális géprablók”, szólás- és véleményszabadságot sárba tiprók.

Ezek fényében némileg meglepő volt, hogy bő egy hete a postaládánkba személyesen Tasi Istvántól érkezett egy meghívó, amiben “szeretettel és tisztelettel” meghívnak az állati viselkedés kreacionista értelmezésével próbálkozó könyvük vitaestjére (pdf).

Mivel nem zárható ki, hogy válaszunk ID-s berkekben történő értlemezése az lesz, hogy mi megfutamodtunk a vita elől, álljon itt, hogy pontosan mit is írtunk:

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kreacionizmus az MTA-n – 1.

Közzétéve Szerző:
66

Pár héttel ezelőtt már volt egy poszt, ahol azt boncolgattuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia körül feltűnően sok kreacionista fordul meg. Akkor a kommentek közt Nakedape hívta fel a figyelmet Borhidi Attila Magyar Tudományban megjelent cikkére, aminek legproblémásabb részét ebben a pár sorban lehet összefoglalni:

“Arra sincs magyarázatunk, hogy miért kellett a zárvatermő virágnak nemcsak hasznosnak, hanem szépnek, sőt, egyre szebbnek lennie. Ha engem valami az evolúcióban arra inspirál, hogy egy Teremtőben gondolkozzam, az a természet rendkívül magas szintű esztétikája, amely elsősorban a növények virágaiban és virágzataiban nyilvánul meg. Lehet, hogy ez nincs megtervezve, mégis úgy néz ki, mintha meg lenne, annál is inkább, mert hiszen megvannak azok az alkalmazkodott állatcsoportok, amelyek ezt keresik. De vajon van-e a rovaroknak esztétikai érzékük? Úgy tudjuk, hogy nincsen. De akkor mire való ez a tékozló gazdagság? Az embernek az a határozott benyomása, hogy az evolúció megalkotójának öröme telt az alkotásban.“

A Magyar Tudomány aktuális számában hárman is vitába szállnak Borhidivel, illetve ugyanitt olvasható utóbbi sértődött viszontválasza. Utóbbival kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy bármilyen trendi is kreacionista körökben az ő álláspontjukat újnak, forradalminak beállítani, minimális tudománytörténeti ismeretekkel is belátható, hogy mindez valójában egy egykor domináns, de mára idejét múlt gondolatkör elkeseredett utóvédharca.

Védikus házmesterek

Közzétéve Szerző:
36

A jelek szerint hatalmas és igencsak irritáló tüskévé érett a TEDxDanubiás petíciónk magyar krisnatudatú lelkekben, mert védikus barátaink azóta is kitartóan próbálkoznak “visszavágni”. A valósággal sajátos viszonyt ápoló sajtóközlemény, ill. a saját honlapon összegyűjtött tizenhárom ellenvélemény után, most újabb trükköt vetettek be: megpróbálták az aláírókat bemószerolni vélt illetve valós főnökeiknél, arra hivatkozva (menetrendszerűen), hogy mi korlátoztuk Tasi István szólásszabadságát és cselekedetünk diszkrimináció gyanúját veti fel. (A rólam szóló mű itt olvasható (pdf), a többiek felettesei ehhez képest tompított agresszivitású írásműveket kaptak.)

A három “ellencsapás” egyik közös vonása, hogy kínosan kerüli az eredeti levél linkelését/idézését, ami nem meglepő, révén úgy azonnal kiderülne, hogy az egész felhajtás alaptalan. A másik, mint erről már írtam, hogy tartalmilag szöges ellentétbe állnak Tasi személyes levelével, amelyben az egész “félreértés” tényét a rendezőkre fogja és mindenkit meleg hangon biztosít arról, hogy ő leginkább mindig is vallásfilozófiáról szeretett volna beszélni (a félreértések végett itt van Tasi levelének is teljes verziója (pdf)).

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Nem értik 7. – Re:Re: Csökkenthetetlen komplexitás

Közzétéve Szerző:
63

(SexComb részletes rekontrája egy ÉRTEM-es válaszlevélre. Igazából már kész van egy ideje, csak az én hanyagságom miatt nem került fel. Mea culpa. – dolphin)

Először egy kis személyes bevezetővel kezdeném. Ha már szétfolyik az agyam a fáradtságtól, néha szoktam fórumozni is, itt akadt rám egy arc, aki mindenáron meg akart győzni, hogy az ÉRTEM a magyarázat mindenre. Úgy tűnik újabb szintre akarja emelni a vitát, ezúttal az ÉRTEM honlapján tette közzé az egyik írásom kritikáját. Beszédes az alcíme is: “Válaszok egy elfogult szerző ellenérveire egyes biológiai rendszerek csökkenthetetlen komplexitását illetően.” Szóval most jól megkaptam! Igen, az elfogult szerző én vagyok. Ebben a cikkben pedig majd jól megválaszolják a gyerekes sértődöttségből fakadó ellenérveimet. Lássuk hát!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Noé pedig földművelő kezde lenni, és szőlőt ültete. És ivék a borból és megrészegedék…

Közzétéve Szerző:
52

“This event indicates that the diversity of grape genome has been narrowed twice; first by the Biblical flood, followed by the re plantation of Noah ‘the first vintner’ (Genesis 9) on Mount Ararat, and second by Phyloxera (This et al. 2002).“

A fenti sorokat Heszky László, az MTA rendes tagja, vetette papírra egy tavalyi cikkében, amelyet valószínűleg tudományos életműve részének tart, hiszen szerepel az akadémiai publikációs listájában is. Mózes első könyvének szerepeltetése “tudományos referenciaként”, külön pontot ér, bár érdekes lenne megtudni, hogy Heszky szerint pontosan ki peer-reviewol-ta a referált sorokat…  (Az idézett cikk a FVM által kiadott “Hungarian Agricultural Research” c. “szaklapban” jelent meg.)

razor-t illeti a dicsőség ezért a gyönyörű találatért és ezzel asszem lassan sorozatot indíthatunk “Kreacionizmus az MTA-n” címmel.

Tizenhárman támadtunk a hívőre

Közzétéve Szerző:
38

Bizony drága olvasók, itt ilyenek vagyunk, egyenlőtlen küzdelemben, előre megfontolt sötét és simlis szándékokkal tesszük tönkre a kis embert, aki mindössze élni szeretne szólásszabadságával. Legalább is valami hasonlóra következtethetünk, ha elolvassuk a Magyarországi Krisna-Tudatú Hívők Közösségének sajtóanyagát januári TEDx-es akciónkról.

Az ördög persze a részletekben lakik, és hát mivel kezemben van Tasi István korábbi levele (amiről már röviden írtam), azt kell mondjam, hogy a krisnás barátaink háza táján valaki nem bontja ki az igazság minden részletét.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Dr. Holovács József és a robotok

Közzétéve Szerző:
30

(SexComb, ismét)

Az egyik legutóbbi blogbejegyzés hozzászólásai között bukkantam egy érdekes hivatkozásra, Dr. Holovács József egyik előadásának az összefoglalójára. Nem sok időt pazarolnék rá, csak kiemelném a fontosabb megállapításait:

“Mivel az információ szellemi, intellektuális kategória, ezért bármilyen vezérlési rendszer tervezése, létrehozása és működtetése megfelelő intellektuális erőforrást igényel.”

” A természettudomány terjedelmes tudományos érveléssel rendelkezik az evolúcióelmélet kritika terén. Az utolsó évtizedekben ez a kritika fegyelembe veszi az információ, mint filozófiai kategória, tulajdonságait is. A filozófia alapkérdésének a megoldása attól függ, hogy milyen a válasz a „teremtés kontra evolúció” kérdésre. A jelenlegi tudomány válasza – „teremtés”.”

“A célszerű „mozgás”, a vezérlés mögött mindig az információ van, és az információ keletkezésére szükség van egy intellektuális egyénre, aki akarattal rendelkezik, képes célokat megfogalmazni, és a céloknak megfelelő vezérlési algoritmusokat létrehozni. Ezért, ha egy objektumról kiderül, hogy annak a „mozgása” reguláris, akkor egyértelmű, hogy ennek a „mozgásnak” a hátterében egy intellektuális erőforrás van.”

“Az objektum „mozgása” intellektuális komponens nélkül csak kaotikus lehet.”

“A belső vezérlésre esetén a vezérlési algoritmusok és más információ be vannak építve az objektumba. Például, ide tartoznak

  • – automatikusan működő műszaki rendszerek
  • – költöző madarak autonóm repülése
  • – a DNS-ben tárolt információ, mely alapján történik a fehérje szintézise.”

“Nyilvánvaló, hogy bonyolult dinamikus tulajdonsággal rendelkező objektumok bonyolultabb intellektuális komponenst igényelnek.”

“Ha valaki az evolúcióelmélet alapján kijelenti, hogy az élővilág (az embert is beleértve) spontán módon jött létre, akkor ez a kijelentés azt jelenti, hogy egyidejűleg:

Bk << Bn

és

Ik >> In,           In = 0

(0 érték azt jelenti, hogy nincs szükség intellektuális erőforrásra, mivel a rendszer spontán módon jött létre). Természetesen a gyakorlatban ezt nem tapasztalható. Tényleg, ha kijelentjük, hogy egy rendszer spontán, kaotikus módon jött létre, akkor egyidejűleg ez azt is jelenti, hogy ebben az esetben nincs szükség intellektuális erőforrásra, hiányzik a célvektor, hiányoznak a vezérlő algoritmusok. Ez abszurdum, mivel még a legegyszerűbb objektum létrehozása is bizonyos intellektuális erőforrást igényel.”

Kemény szavak ezek valóban, de olvassunk csak el egy összefoglaló közleményt, ami a PLoS Biology című lapban jelent meg nemrég! Maga a cikk egyébként bárki számára ingyen hozzáférhető, érdemes megnézni a hozzá mellékelt filmeket is, nagyon aranyosak a küszködő robotok. Miről is szól ez a közlemény? Több kísérletet foglal össze, ahol azt vizsgálták, hogy véletlenszerűen előállított vezérlőrendszerek a legalapvetőbb darwini evolúcióval képessé válhatnak –e bonyolult feladatok elvégzésére? Ehhez apró robotokat építettek, amelyek vezérlőprogramját véletlenszerűen állították elő, majd kiválasztották a legjobban működőket (=szelekció), ezekben hibákat hoztak létre a programokban (=mutáció) és újra a legnagyobb fittneszű programot kiválasztva abban újra véletlenszerű hibákat hoztak létre. Ezeket a kísérleti rendszereket nem meglepő módon “evolúciós robotikának” nevezték el. No de min is dolgoztak ezek a derék kutatók?

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kreacionizmus Egerben

Közzétéve Szerző:
19

“Az utolsó időben az evolúcióelméletet komoly kritika éri, első sorban a természettudományok irányából. Az előadás bemutatja, hogy az evolúcióelmélet ellentmond az informatikának, termodinamikának, kémiának, matematikának, paleontológiának, de még a biológiának is. Szó esik az evolúcióelméletet társadalmi vonatkozásairól is.”

Remélem kedvcsinálónak elég ennyi Dr. Holovács József előadásához, amelyet az EKTF Tudományos Szieszta programja keretén belül tart majd. Gondolom a cím arra vonatkozik, hogy ez egy olyan időszak lesz, amikor a tudományos gondolkozás sziesztázik…

(Megj: az EKTF rektora ősszel egy mini-konferencia meghívottjait köszöntve vadul ecsetelte, hogy ők készek mindenre, az egyetemi státusz megszerzéséért. Talán ott kellene kezdeni a dolgot, hogy egy kis minőségellenőrzést tartanak a főiskola rendezvényein…)

Nem értik 6. – Az értelmes tervezés mozgalom tudományos tevékenysége

Közzétéve Szerző:
36

(SexComb szorgalmának köszönhetően továbbra is “témánál maradhatunk”. Sorozatának újabb cikkét olvashatjátok.)

No tehát egy érdekes kis cikk jelent meg nemrég az ÉRTEM honlapján, nevezetesen egy, az ID szellemi fellegvárának számító Discovery Institute honlapjáról átvett összefoglaló jellegű cikkgyűjtemény, olyan publikációkról, amelyek “különböző referált tudományos szakfolyóiratokban jelentek meg a tervezési iskola által felvetett kérdésekről”.

Kíváncsiságból megnéztem a felsorolást és első pillantásra valóban nagyon tekintélyes, majdnem ötven cikket sorol fel. Ugyan a “Wedge” célkitűzései között az első öt évre terveztek száz referált cikket, de ne akadjunk fel azon, hogy ennek a fele is csak tíz év alatt sikerült, örüljünk inkább az értelmes tervezés (ID) tudományos sikerének. Azonban ha kicsit alaposabban megnézzük ezt a bizonyos felsorolást, érthetetlen dolgokat találhatunk benne, de mielőtt belevágnánk, érdemes körbejárni, mik is azok a sokat emlegetett referált folyóiratok, amikről beszélünk?

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →