Kreacionizmus az MTA-n – 2.

Egy picsit fáziskésében jutott el hozzánk a cikk, de tulajdonképpen nem igényel sok magyarázatot Pauk János interjúja a mindennapi.hu-n (“Az akadémiai doktor szerint nincs evolúció” címmel), így kommentár nélkül néhány részt kiemelnék (és mindenkit biztatnék, olvassa el az eredetit).

“A Biblia a kezdeteket illetően a világ teremtéséről beszél, és ezt nemcsak Mózes első könyvében teszi, hanem az Ó- és Újszövetség egyéb helyein is. Talán a legmegdöbbentőbb egy nem hívő embernek az lehet, hogy az utalások teljes összhangban állnak. Ezekből kiindulva számomra lehetetlen arra a következtetésre jutni, hogy az evolúció kerekét a Teremtő olajozta illetve működteti még ma is. Amint mondtam, és olvassuk a Bibliában, a teremtett világ, a Biblia leírása szerint, teremtés által állott elő. A Biblia pedig Isten kijelentése. A hívő emberek elsősorban nem a bizonyított tények miatt fogadják el a Bibliát és annak igazságait, hanem mert a Szentlélek Isten meggyőzte őket a Biblia isteni eredetéről. Ezért válik számukra legfontosabb tekintéllyé. Ha a teista evolúciót fogadnám el, szembekerülnék a Biblia számos állításával, amit természetesen szeretnék elkerülni. […]

A hívő emberek számára nincs más kiindulópont a tudomány művelésében sem, mint a Teremtő kijelentése, a Biblia. A nem hívő emberek a Bibliát nem fogadják el, ezért a [evolucionista – kreacionista] polémia egészen biztos a legvégső időkig megmarad. Persze van egy dinamikus elvi lehetősége minden hitetlen embernek – a megtérés. A Bibliából tudjuk, ez is Isten ajándéka. Innen számítva a polémia feszültsége feloldódhat, ha a hitre jutott ember meghajol a Biblia tekintélye előtt.”

 

Kreacionizmus az MTA-n – 1.

Pár héttel ezelőtt már volt egy poszt, ahol azt boncolgattuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia körül feltűnően sok kreacionista fordul meg. Akkor a kommentek közt Nakedape hívta fel a figyelmet Borhidi Attila Magyar Tudományban megjelent cikkére, aminek legproblémásabb részét ebben a pár sorban lehet összefoglalni:

Arra sincs magyarázatunk, hogy miért kellett a zárvatermő virágnak nemcsak hasznosnak, hanem szépnek, sőt, egyre szebbnek lennie. Ha engem valami az evolúcióban arra inspirál, hogy egy Teremtőben gondolkozzam, az a természet rendkívül magas szintű esztétikája, amely elsősorban a növények virágaiban és virágzataiban nyilvánul meg. Lehet, hogy ez nincs megtervezve, mégis úgy néz ki, mintha meg lenne, annál is inkább, mert hiszen megvannak azok az alkalmazkodott állatcsoportok, amelyek ezt keresik. De vajon van-e a rovaroknak esztétikai érzékük? Úgy tudjuk, hogy nincsen. De akkor mire való ez a tékozló gazdagság? Az embernek az a határozott benyomása, hogy az evolúció megalkotójának öröme telt az alkotásban.

A Magyar Tudomány aktuális számában hárman is vitába szállnak Borhidivel, illetve ugyanitt olvasható utóbbi sértődött viszontválasza. Utóbbival kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy bármilyen trendi is kreacionista körökben az ő álláspontjukat újnak, forradalminak beállítani, minimális tudománytörténeti ismeretekkel is belátható, hogy mindez valójában egy egykor domináns, de mára idejét múlt gondolatkör elkeseredett utóvédharca.

Noé pedig földművelő kezde lenni, és szőlőt ültete. És ivék a borból és megrészegedék…

This event indicates that the diversity of grape genome has been narrowed twice; first by the Biblical flood, followed by the re plantation of Noah ‘the first vintner’ (Genesis 9) on Mount Ararat, and second by Phyloxera (This et al. 2002).

A fenti sorokat Heszky László, az MTA rendes tagja, vetette papírra egy tavalyi cikkében, amelyet valószínűleg tudományos életműve részének tart, hiszen szerepel az akadémiai publikációs listájában is. Mózes első könyvének szerepeltetése “tudományos referenciaként”, külön pontot ér, bár érdekes lenne megtudni, hogy Heszky szerint pontosan ki peer-reviewol-ta a referált sorokat…  (Az idézett cikk a FVM által kiadott “Hungarian Agricultural Research” c. “szaklapbanjelent meg.)

razor-t illeti a dicsőség ezért a gyönyörű találatért és ezzel asszem lassan sorozatot indíthatunk “Kreacionizmus az MTA-n” címmel.