“This event indicates that the diversity of grape genome has been narrowed twice; first by the Biblical flood, followed by the re plantation of Noah ‘the first vintner’ (Genesis 9) on Mount Ararat, and second by Phyloxera (This et al. 2002).“
A fenti sorokat Heszky László, az MTA rendes tagja, vetette papírra egy tavalyi cikkében, amelyet valószínűleg tudományos életműve részének tart, hiszen szerepel az akadémiai publikációs listájában is. Mózes első könyvének szerepeltetése “tudományos referenciaként”, külön pontot ér, bár érdekes lenne megtudni, hogy Heszky szerint pontosan ki peer-reviewol-ta a referált sorokat… (Az idézett cikk a FVM által kiadott “Hungarian Agricultural Research” c. “szaklapban” jelent meg.)
razor-t illeti a dicsőség ezért a gyönyörű találatért és ezzel asszem lassan sorozatot indíthatunk “Kreacionizmus az MTA-n” címmel.
Alapvetően nem ez a baj, hanem, hogy a cikknek hét szerzője van és ezek szerint mind egyetértenek ezzel. Heszky László egyébként a közlemény utolsó szerzője, vagyis az ő laborjából jött ki, de lehet, hogy csak futólag olvasta, tehát nem biztos, hogy ő volt a hunyó. Mindenesetre szégyen, hogy a referálás során ezen nem akadt meg a referee szeme.
Szerintem ez nem egy komolyan referált folyóirat. Ellenben Heszkyvel kapcsolatos kételyeidet sajnos el kell oszlatnom. Lásd akadémiai (!!!) székfoglalóját:
http://www.mta.hu/fileadmin/szekfoglalok/000292.pdf
http://www.matud.iif.hu/2009/09dec/02.htm
vannak arrafele még ügyesek…
Szinte el sem akarom hinni!
De nem tul kovetkezetes az akademiai szekfoglalojaban. A paradicsombol kiuzetes idopontjatol datalja a tortenelmet, megis minimum 12000 evre megy vissza. Most akkor nem 6000 eves a teremtes?
Amugy eszem megall.
dolphin: Komolyan odaültek a MTA rendes tagjai és rezzenéstelen arccal meghallgatták, hogy az akadémia egy tagja a Bibliából idézget?
Nakedape: Gyönyörű találat. Komolyan mondom, ennyi erővel én is lehetnék akadémikus.
És valószínűleg még bőven nem értünk a végére az Akadémián fellelhető “érdekességeknek”. Agyhalál.
A Borhidiben az a szomorú, hogy mégiscsak biológus lenne, vagy mi a szösz
SecComb: valóban, szép pécsi OTDK megnyitón mondott beszédet akkor is megijesztett hülyeséggel, de az inkább politikai volt. Aztán látom, hogy biológián belül is.. nos…
ilyet idéz:”Sir Fred Hoyle írja a továbbiakban: „A józan ész azt sugallja, hogy a darwini elmélet helyes kis léptékben, de helytelen nagy léptékben. A nyulak más, egy kicsit eltérő nyulaktól származnak, de nem az őslevestől vagy a burgonyától.”
nos felmerült bennem, hogy visszakérdezzek, hogy megfontolta-e, hogy esetleg nyúlhúsos burgonyaleves?
A Borhidi-cikk szakmailag mennyire védhető? Az, hogy butaságokat beszél neki nem szimpatikus világnézetekről, nem egy nagy dolog, végülis biológus, nem filozófus. (Különben is, pl. Dawkins sokkal nagyobb butaságokat mond ilyen téren, mégse gondolja senki, hogy áltudós lenne.)
Hát benne van hogy több 30000 éve volt:
“Az első emberpár bűnbeesését követően együtt léptünk ki a Paradicsom kapuján, és
végigjárva több mint 30 ezer évet visszaérkeztünk a mába,”
Ha ő mondja biztos úgy van elvégre biológus 😀
Nem lehet az akadémiától állásfoglalást kérni ilyen ügyben?
Ebben a cikkben :www.matud.iif.hu/2009/09dec/02.htm
olvastam egy ilyen mondatot:
“Nem tudjuk, hogy a növények hogyan érzékelték, hogy már ki lehet jönni a szárazföldre.”
Ez szerintem még egy ismeretterjesztő TV műsorban is gyenge lenne. Ott állak a növények a víz alatt és nézték az órájukat?
Nyugi fiúk már csak félmillió év azt mehetünk?
Vagy hogy? 😀
Valami hozzáértő világosítson már fel, mert én csak egy buta mérnők vagyok.
Borhidi a növényekhez ért, de az evolúciót simán nem érti ez alapján a cikk után én úgy érzem (vagy nem akarja), nem nevezném azért áltudósnak semmiképp.
Te jó ég… Azt hinné az ember hogy az MTA-nak vannak belső mechanizmusai hogy ilyen kreacionista nézetekkel ne vigyék sokra a köreikben.
@Tgr: Dawkins – általánosságban méltatlankodsz vagy van vlmi konkrét dolog ami miatt..?
Na most valaki világosítson fel, hogy ki lehet az MTA tagja illetve hogyan választják meg. Mert ami itt folyik az botrány.
bubuka_visszatér
Nemrég olvastam el Dawkins-tól az Isteni Téveszmét. Nekem, mint olyan embernek, aki alapvetően egyetért a szerzővel, némileg csalódás volt a könyv. Egyéb gyengéi mellett azt kell megemlíteni, hogy miközben hangsúlyozza, hogy nem ért ehhez a kérdéshez, és nem is szükséges értenie, mégis belemegy bibliai részletek boncolgatásába, amiket aztán felszínes olvasás alapján kb. úgy ért félre / forgat ki, ahogy a kreacionisták teszik a tudományos írásokkal. És ezt nem hittantudori oldalról mondom, ilyen ismereteim (szerencsére) nekem sincsenek, csak kíváncsiságból leporoltam a bibliát (szó szerint:), és elolvastam azokat a részeket, amikre hivatkozik. Fölöslegesen égeti magát vele, mert a könyv témája nem követelné meg, hogy rámenjen erre a jégre.
A posthoz: a legsokkolóbb, hogy már meg sem lepődöm. 🙁
Mackósajt:
Gondolom azért megy bele a témába, mert a könyvnek az a célja hogy lelkiismeretesen belemejen minden olyan dologba, érvelésbe, problémakörbe ami a témával kapcsolatos. Összefoglaló/átfogó jellegű munka, sok apró részletből összerakva. Amúgy nekem tényleg sokat adott, olyan érveket azóta sem láttam kreástól vagy ID-stől amit ott ne cáfolt volna meg. Ettől függetlenül Dawkinsnak vannak jobb könyvei is.
Mikrobi: az MTA jelenlegi szabályzata szerint doktori címet lényegében nem lehet visszavonni, csak akkor, ha valami durva csalás derül ki a doktori disszertációról (pl. hogy valójában más írta). Az, hogy mit csinál az illető a továbbiakban, ilyen szempontból irreleváns.
@Mackósajt: oké, a God Delusiont én se bírtam elolvasni mert egyszerűen nem nekem szólt, de azért kíváncsi vagyok h hol és mit “forgatott ki”.
Nyílván ha literalista fundamentalistákkal vitázik, akkor szó szerint fogja értelmezni a “szent szövegeket”
nonameblogger
Persze, vannak jobb könyvei. Ebben is inkább csak az elvárásaimhoz képest volt csalódtam. (+Én már ismertem ezeknek az érveknek a javát, mikor olvastam a könyvet.) A lényeg pont az, hogy a könyv egészét nézve _szerintem_ szükségtelen volt belemennie a Jelenések Könyve és tsi. értelmezgetésébe.
bubuka_visszatér
Szánom-bánom, de a vita valószerű kifutása előtt nem fogok tudni válaszolni. Nincs kéznél minden forrásom, és ezen a héten elég embertelen időbeosztásom van. 🙁 Annyit talán, hogy a kiforgatást nem szó szerint értem (legalábbis nem gondolom, hogy szándékos lenne), de kiforgatásnak tűnhet. Egyszerűen szerencsétlenül jön ki.
@Nakedape: Na ettől most padlót fogtam. A nagy Borhidi ilyeneket ír? Gondolom aki biológus tudja, hogy növényrendszertanban és ökológiában ő azért nem kis név. De ez itt… Most egy világ omlott össze bennem, de komolyan. 🙁
@Mackósajt: Bár ez itt OFF, de engem is érdekelne, hogy pontosan miket értett félre és forgatott ki Dawkins az Isteni téveszmében? Ugyan már régen olvastam a könyvet, de emlékeim szerint bibliai idézetekkel csak annál a résznél hozakodott elő, mikor azt fejtegette, hogy miért nem származtatható az erkölcsünk a Bibliából. Márpedig a vérben és erőszakban tocsogó ószövetségi történetek valóban eléggé magukért beszélnek, azokon nincs mit sokat félreérteni… Vagy másra gondoltál?
Tgr: köszi a választ, de nem teljesen értem. Ha valaki doktori címet kap akkor automatikusan MTA tag lesz? Mert mintha a fenti úrnak valami MTA tagsága lenne. Azt esetleg nem lehet felül vizsgálni? Ha már a doktoriját nem.
MTA rendes tagok az nem a nagydoktori. tagjelöltek vannak, maguk közé beszavaznak időnként valakit, élethosszig jár tippre.
Na mielőtt mindenki belekavarodik: van a doktori (phd) fokozat, ami egy rendes tudományos cím, utána meg lehet küzdeni az akadémiai doktori címért. Olyan hogy nagydoktor, kisdoktor nincs. Akinek van doktori fokozata, azt ajánlhatják akadémiai levelező tagnak, amit utána lehet upgradelni rendes tagságra. Az akadémiai tagság elethosszig jár.
nagydoktor szóért pardon.
így gondoltam:
A klasszikus akadémiai doktori cím (DSc.) hazai elnevezése jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia doktora (“MTA doktora”). (Köznyelvben: “nagydoktor”) – from wiki
A Borhidi-cikk az MTA folyóiratában, hát az durva…
“Vagyis: a természeti erőforrásokkal való kiszámítható és tervezhető gazdálkodás ténye ellentmond az erőforrások vak és véletlenszerű keletkezésének.”
-Hö? Ha elvetem a répát, és meg tudom becsülni, hogy rendes gondozás mellett mennyi lesz a termés, akkor az cáfolja a répa evolúciós eredetét? Vagy arra gondol, hogy addig váltják egymást a populációk, míg a zárópopuláció pontosan annyi szerves anyagot termel, mint amennyit fogyaszt – hogy ez valami evolúcióval magyarázhatatlan viselkedés lenne?
(Az egyensúlyi populáció törvényszerű megjelenésében kételkedem, de nem vagyok biológus. Vannak tőzeglápok, ahol a szervesanyag-túltermelést csak az időnkénti tüzek fogyasztják.)
Ez nem meglepő, és nem utal tervezettségre. Pont az lenne evolúciós szemmel furcsa, ha nem így lenne. Mondjuk az n-1. társulás kollektív öngyilkossággal teremti meg a táptalajt az n. társulásnak, amely mondjuk tisztán lebontó. Vagy ha mondjuk a fák folyamatosan dobnák le életképes ágaikat, hogy szegény bánáti bazsarózsa is kapjon odalenn fényt 🙂
Esetleg pont úgy, hogy a növények ID betűket formázzanak – akkor már gyanús lenne, hogy a génekbe kódolt szoftvert a Nagy Kertész programozta.
http://www.mta.hu/index.php?id=1321&LANG=h&TID=689&cHash=d3671e4c28
Ez is egy igeretes akademiai szekfoglalo cim…
gyuri mi bajod? Emberünk még csak IV. osztályos, majd ha felsős lesz kinővi.:-))
hát, dolphin, simán indíthatjátok a sorozatot, anyag lenne bőven
Ma tovább olvasgattam ezt:
http://www.matud.iif.hu/2009/09dec/02.htm
“Arra sincs magyarázatunk, hogy miért kellett a zárvatermő virágnak nemcsak hasznosnak, hanem szépnek, sőt, egyre szebbnek lennie. Ha engem valami az evolúcióban arra inspirál, hogy egy Teremtőben gondolkozzam, az a természet rendkívül magas szintű esztétikája, amely elsősorban a növények virágaiban és virágzataiban nyilvánul meg.”
Ez kész. No comment.
Az esztétikai istenérv egy standard vallásfilozófiai érv (bár szerintem a kevésbé meggyőzőek közül való), ma is vitatkoznak rajta a filozófusok. Nincs ebben az idézetben semmi durva.
Egyébként tényleg, van magyarázatunk arra, miért szépek a zárvatermő virágok? A kézenfekvő hipotézis valamiféle koevolúció a beporzásukat végző rovarok vizuális feldolgozó rendszerével, de vizsgálták ezt komolyabban?
A “szép” egy szubjektív emberi kategória, szóval szerintem a kérdéshez csak abban a formában van köze, hogy miért tartjuk szépnek azt, ami kialakult a rovar-virág koevolúció során a növények oldalán. (Egyébként ez is bonyolultabb, hiszen nem is minden esetben tartjuk szépnek.)
Annyira mégse szubjektív, ha ugyanazt tartjuk szépnek, mint a lepkék (vagy legalábbis van egy jelentős mértékű átfedés; amit még figyelemreméltóbbá tesz az, hogy nekik egész más felépítésű szemük van). Persze elvileg az is lehetséges, hogy nem azért látjuk szépnek a virágokat, mert megfelelnek valamilyen mintának, hanem azért az adott mintát tartjuk szépnek, mert a vitágokon azt látjuk, de erre aztán végképp nehéz lenne evolúciós magyarázatot adni.
Nekem már az se magától értetődő, hogy milyen előnyt jelent a beporzásnál a nagyobb és színesebb virág (bár ez egy tudományos módszerekkel könnyebben megközelíthető kérdésnek tűnik, mert lehet azt vizsgálni, hogy a különféle beporzási stratégiák mennyire látványos virágzattal párosulnak).
Ebbe most nincs időm nagyon belemenni, de _nem_ ugyanazt tartjuk “szépnek” (mondjuk, hogy a rovar “kívánatosnak” vagy “szépnek” tartja azt sem tudjuk, de egyszerűsítsünk). A rovarok szeme tök más attribútumait képes egy virágnak felismerni, mint mi; gyakran olyasmit is látnak, amit mi nem, és olyasmit nem, amit mi igen.
Egyáltalán nem azt tartjuk szépnek, amit egy rovar.
A Rafflesia is rovarmegporzású, mégis iszonyú ronda és dögszagot áraszt.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rafflesia
A színes virág egyszerűen azért előny,mert a növények levelei zöldek, a zöldtől különböző szín pedig feltűnő, könnyebben megtalálják a rovarok. Ugyanígy az illat alapján könnyebben odajutnak. A szélmegporzású növények virága például egytől egyig kicsi, jellegtelen, nem “szép”.
@Tgr:
Az evolúciós pszichológiában főként kétféle magyarázat jön szóba: az adaptációs magyarázat, és a melléktermék-típusú magyarázat.
Bár messze nem ismerem az irodalmat elég részletesen, de arra a kérdésre, hogy miért tartjuk – általában – esztétikusnak a virágokat, így hirtelen a következő elképzeléseket tartom felvethetőnek (itt: vitára alkalmasnak, nem kizárva, hogy az, aki mélyebben ismeri a témát, ismerhet más, jobban védhető magyarázatot/magyarázatokat is):
(a) Azért tartjuk-e esztétikusnak a virágokat, mert az EEA (Environment of Evolutionary Adaptedness) előtt és során a virágok jelenléte egy területen az erőforrásokban gazdagságát jelentette. A mai vadászó-gyűjtögető népcsoportok étrendjének 50-80% százalékát a “gyűjtögetett” növényi táplálékok, ezek között pl. a virágos növények gyümölcsei adják. (adaptation/adaptáció)
vagy
(b) Mert rendelkezik olyan tulajdonságokkal, ami bizonyítottan adaptáció során létrejött preferenciákat “ejt foglyul”, mint pl. a szimmetria iránti fogékonyság. A szimmetria elég jó heurisztika egy élőlény egészségességének felületes bejóslására. (melléktermék/byproduct)
(c) illetve a fentiek kombinációja.
A melléktermék-típusú magyarázatokat általában “gazdaságosabbnak” tartják, az adaptációs magyarázatokkal pedig általában csínján bánnak. Ezek több, és erősebb bizonyítékot igényelnek. A szimmetria iránti fogékonyság adaptációs magyarázatát pl. elég kemény kísérleti anyag támasztja alá, és általánosan elfogadott.
Az “egyre szebbé válás” emlegetésénél azért többek között az is figyelmet érdemel, hogy
(1) nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kulturális hatásokat, a tanulást sem;
(2) számos virágos növény ment át domesztikáción, mára egész iparág épült a virágok kitenyésztésére.
Mindenesetre elég elhamarkodott és szvsz. felelőtlen azt állítani, hogy a virágok szépek, tehát Jézus.
Dawkins 1991-ből, virágokról és céljukról, meg méhekről is.
http://www.youtube.com/watch?v=_igTWNidwnk&
Végül is TI miről beszéltek?
Grape, MTA, rovar, evolíció, …
“elsősorban a növények virágaiban és virágzataiban nyilvánul meg.”
Miért pont az vizuális érzékelés felől közelítünk, amikor vannak más érzékszerveink is? Nézzük közelebbi rokonainkat, az állatokat:
A nyers hús az állatok többségének ízletes (még a növényevők is megeszik), nekünk valahogy mégsem dívik karajt rágni nyersen;
az állatok hangja pl. kifejezetten rémisztő néhány dalosmadár kivételével; szaguk többnyire taszító; a tapintásuk talán átlagban elviselhető, de mivel a többségük rovar, a nők nagy része ezzel biztos nem értene egyet.
Tgr.
és ha a tanult viselkedési elemek is vannak???..szüleinktől megtanuljunk ez a virág szép,mama szereti ha ezt rajzoljunk neki..
mama lakásán is látjuk a virágokat papa is virágot ad a mamának…….
kisbaba nem fél a pókoktól,kígyóktól,hanem majd a szülei megtanítják ha félnie kell tőlük..
jön egy kis pók,mama elkezd sikítozni,utána a kisgyerek is másképp fog rá tekinteni…
világ sok táján a rovarokat,férgeket kajának nézni,mi meg gusztustalanak tartják a férgeket,bogarakat….
megenni semmi pénzért…
vagyis a kérdés,az embereknek ösztönösen tartják szépnek a virágokat,vagy inkább tanult folyamat…
egy másik témában már irtam, hogy egy biológustól sem kell okvetlenül elvárni, hogy evolucionista legyen! Ha a szakterülete, kutatási témái nem teszik ezt elkerülhetetlenné, akkor nyugodtan lehet kreacionista vagy ID-os is. Ha tanár, vagy valamilyen alkalmazott szakma gyakorlati müvelője, akkor meg pláne! Így aztán MTA tagok vagy MTA doktorok esetében sem kellene csodálkozni ezen. Ne legyünk naivok…sajnos, pont mert biológusok, jóval többet árthatnak mint más szakosok vay a laikusok…
@tgr: nekem pl fixa ideám, hogy az ezüstös pikkelyke a legszebb rovar, sőt a rovarok en bloc szépek, főleg a pókok. Szerinted hány embertársammal osztozom ebben a perverzióban?
oké, na, a pók nem rovar…
Virágos növény-beporzó állat koevolúció kapcsán egyébként ne csak a rovarokra gondoljuk, trópusokon, szubtrópusokon pl. a madarak (no meg a denevérek) majdnem ugyanolyan fontos beporzónak számítanak, mint a rovarok, márpedig ugye róluk tudjuk, hogy éppen ugyanolyan jól látnak színeket, akárcsak mi. Ha jól emlékszem pl. a vörös színű virággal rendelkező trópusi növények zömmel majdnem mind madárbeporzásúak, mivel úgy tűnik a madarak számára ez a leginkább figyelemfelkeltő szín (lehet itt ugye gondolni pl. számos madár pirosas vagy vöröses színezetű begyfoltjára, torokzacskójára vagy akár a tátongó madárfiókák torkára.).
primavis
igazad van,de ez kicsit meredek
“This event indicates that the diversity of grape genome has been narrowed twice; first by the Biblical flood, followed by the re plantation of Noah ‘the first vintner’ (Genesis 9) on Mount Ararat, and second by Phyloxera (This et al. 2002).”
bárhogy nézzük..
Bibliát megadni mint tudományos hivatkozás..
Lényegtelen mit hisz,de nem várható el egy MTA doktoron hogy a hitét,meg a kutatását elválassza egymástól???
de sajna ezt az ID-sek jól felhasználják,kigyűjtik az ilyen félreértéseket és mind érv felhozzák nini ő se hiszi el vagyis az ID igaz…
http://index.hu/tudomany/2010/03/26/genkutatoe_a_legrangosabb_vallasi_dij/
“A Biblia nem a tudományról szóló olvasókönyv, nem bevezető csillagászat”
Heszky Lászlóban ez nem tudatosult…
Hogy pontosítsunk egy picit, a cikket nem Heszky László publikálta, az ő neve az utolsó helyen csak annak köszönhető, hogy az ő általa vezetett intézetben született.
Ugyan nem ismerem a H.A.R. szerkesztési elveit, de szakcikkek esetében, aki nevét adja a cikkhez, az egyet ért a tartalmával is. (S mivel a szakmai életrajzban is szerepel, valamennyire biztos a magáénak érzi.) Szóval, még ha az említett sorokat az első szerző vetette is papírra, feltételezhető, hogy Heszky nem talált bennük kiventivalót.
Tgr:
“Egyébként tényleg, van magyarázatunk arra, miért szépek a zárvatermő virágok? ”
Majd akkor lesz ha megtudtuk miért csúnyák a gyíkok, és ami még fontosabb: hogy miért nem finom a tökfőzelék. 🙂
Szóval ennek érvként egy hitvitában lehet helye, de egy MTA székfoglalóban szerintem minimum megmosolyogtató, és az egész cikket komolytalanná teszi.
Ötlet virágügyben:
Ha sok virág van akkor tavasz van, szaporodási időszak, minden kivirul, szerelem illata, stb, nemsokára jön a nyár és a bőség, csupa pozitív dolgok. A tavaszt gyakorlatban a külső körülmények mutatják, ennek hatására indul be a tavaszi hangulat: nő a fű, virág mindenhol, enyhe idő, sok napfény, madárcsicsergés. Az ember nincs hozzászokva evolúciósan, hogy olyankor is legyen virág amikor nincs tavasz. Azaz a virág látványa tetszőleges évszakban felidézi a tavaszi pezsgés hangulatát. Pozitív érzést váltanak ki,azaz szépnek tartjuk őket. Ugyanúgy mint a madárdalt Bezzeg a varjúkárogást nem tartjuk szépnek. Varjak leginkább télen vannak…
nonameblogger:
“Azaz a virág látványa tetszőleges évszakban felidézi a tavaszi pezsgés hangulatát. Pozitív érzést váltanak ki,azaz szépnek tartjuk őket.”
Jó ötlet, már csak az a kérdés, hogy a trópusokon lakók szerint miért szépek a virágok ahol egész évben folyamatosan nyílnak. 🙂
És akkor még mindig nem tudjuk miért csúnyák a gyíkok, hogy a tokfőzelékről már ne is beszéljünk…
fuhur: Kérlek hagyd abba ezt a demagóg uszítást! A tökfőzelék igenis finom, én például nagyon szeretem, sok kaporral, frissen sült fasírttal mennyei eledel. 🙂
fuhur:
Friss még az elmélet, na :DDD
A trópusok témája bennem is felmerült, majdnem le is írtam a kételyeimet, de hagytam a francba. Kellene egy kutatás, hogy a trópusi esőerdei, évszakok nélkül élő embereknek ugyanolyan szép-e a virág, mint nekünk. Pl az amazonasi indiánoknak. Van egy olyan érzésem, hogy ők nem társítanak hozzá ugyanannyi szépet.
De más helyeken, ahol vannak évszakok, a virágok megjelenése a bőséget jelzik elő. Pl sivatag, leesik az eső évente egyszer és virágba borul minden. Még szép, hogy szépnek tartják őket.
Gondolom ugyanúgy ahogy a tavaszi zsongás ösztöne kialakulhatott a nem dzsungelbeli emberben, úgy a virágok fokozott hatása is kialakulhatott.
Ha lehetne valamilyen módon embert szimulálni, szívesen kísérleteznék vele, hogy megvizsgáljam, ez a fajta értékrend inkább tanult, vagy inkább ösztönös. Érdekes lenne.
A gyíkok szerintem szépek, és nem sok embert ismerek akik szerint csúnyák. A tökfőzelékről nem tudok semmit :D:D
noname:
Ha valaki szponzorálja, szívesen elutazom a világ trópusi országaiba egy kérdőíves felmérést csinálni, pár évre. 😀
Sexcomb:
Szerintem valami mutáció miatt megváltozhattak az ízlelőbimbóid sejtmembránján, a tökfőzelék fehérjét detektáló ioncsatornák. Vagy valami ilyesmi… 😀
Égnek állt a szőr a hátamon. Biztos az is a teremtőhöz vágyódik vissza.
Azért h biológus létére ilyen szintre jusson vissza valaki…
Az MTA oldalát közben frissítették (értsd: a régi linkek mind halottak), a székfoglaló-keresőjük se igazán használható. Működő link Heszky székfoglalójára: http://www.mkk.szie.hu/dep/genetika/pdf/Heszky/szekfoglalo.pdf