Tömzsi lábakon – 2.
Nyolc évvel ezelőtt (jönne, hogy írjam “pár éve”, pedig dehogy pár éve az…) már írtam egyszer egy különleges mutációról, ami egyes kutyafajták esetében (pl. tacskók és bassett houndok) rövid végtagok… Read more »
Az objektív informálásról és a racionális információfeldolgozásról
Hatásos tudománykommunikáció? Tisztán emlékszem arra, hogy amikor először olvastam Brian Wynne 2006-os PUBLIC ENGAGEMENT AS A MEANS OF RESTORING PUBLIC TRUST IN SCIENCE – HITTING THE NOTES, BUT MISSING THE… Read more »
Tudománykommunikációs könyvajánló
Ezt a két könyvajánlót az idei könyvhetes posztból másoltam ki a könyebben tudjak az itt leirtakra hivatkozni. Stephen W. Littlejohn, Karen A. Foss, John G. Oetzel Theories of Human Communication,… Read more »
Az iróniáról és a tudománykommunikáció hatásáról
A minap Boldogkői Zsolt a facebook-on idézte az idei könyheti posztunkban megjelent, a Hiénák a betegágy körül című könyvéről általam irt kritikát az alábbi megjegyzések kíséretében: “A Critical Biomass-ben recenziót… Read more »
Mire jó a GMO 31. – Hamburger élesztőből
Az egyik legkiterjedtebb emberi tevékenység jelenleg a Földön az állattenyésztés, aminek ugye egyik fő célja a hústermékek előállítása. A Wikipedia idevágó bejegyzése szerint a húsipar az egyik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsájtó… Read more »
Milyen is a kromoszómákról alkotott képünk 2017-ben?
A szó etimológiája alapján azt feltételeznénk (egyébként részben helyesen), hogy a kromoszómák, vagyis “festődő testek” a sejtek talán legjobban megjeleníthető komponenseit képezik. És kétségtelen, hogy számos korabeli eljárással nagyon szépen… Read more »
Így fertőzhetné meg a DNS a számítógéped
A környező világ vírusai újabb és újabb gazdaszervezetek megfertőzésével képesek önmaguk sokszorosítására és a fennmaradásra, így nem véletlen, hogy a hasonló logikával terjedő, biztonsági réseket kihasználó számítógépes programok megjelenésekor, valamikor… Read more »
“Ipari melanizmus” tengeri kígyókban
Ipari szennyeződés és fekete (melanizált) testszín témakörben ugyan a klasszikus példa a pettyesaraszoló volt és marad, de ez nem jelenti azt, hogy más fajokban hasonlóan érdekes – és adott esetben… Read more »
Még mindig távol a dizájnerbébik kora
Bő két évvel ezelőtt, amikor az első hírek megjelentek a CRISPR-alapú genomszerkesztési eljárással módosított emberi embriókról, már látszott, hogy még nagyon sok tisztázni való akad technikailag is (hogy az etikai kérdésekről ne beszéljünk),… Read more »
Williams szindrómásak-e a kutyák?
A farkasok domesztikációja az őstől nem pusztán fizikai jellegükben különböző eb populációkat hozott létre, hiszen a különböző kutyafajták közös jellemzője, hogy viselkedésükben is jellegzetes módon eltérnek az ősi fajtól.