Az egyik legkiterjedtebb emberi tevékenység jelenleg a Földön az állattenyésztés, aminek ugye egyik fő célja a hústermékek előállítása. A Wikipedia idevágó bejegyzése szerint a húsipar az egyik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsájtó és a biodiverzitás csökkenésnek fő oka. Jelenleg is ezzel fojtjuk meg a bolygónkat, de a jövő még sokkal sötétebbnek ígérkezik: Előrejelzések szerint a hús iránti kereslet 2050 -re megduplázódik (a kétezres évéhez képest). Nem meglepő módon a megtermelt haszonnövényeink túlnyomó részét takarmányként hasznosítjuk, gyakorlatilag a mezőgazdasági területek nagy részét annak szolgálatába állítottuk, hogy húst állítsunk elő.
A helyzet közismert, már nagyon sok megoldással próbálkoztak eddig, nagyrészt eredménytelenül. Elméletileg az általunk fogyasztott húsmennyiség töredékén is vígan elélhetnénk, de lássuk be, egyszerűen nincs kedvünk növényi táplálékkal helyettesíteni a húst. Most nyilván felhördülnek a vegák, de a szomorú tények azt mutatják, hogy a világ húsfogyasztása nem csökken számottevően, akárhány jószándékú kezdeményezés dacára sem, legfőképpen azért, mert szeretünk húst enni, a növényi alapú kajáknak ugyanis egyszerűen nem olyan az íze.
Viszont egy most indult kis startup, az Impossible Foods éppen ezen szeretne változtatni. Mármint nem az embereket akarják rávenni, hogy csak azért változtassanak az étkezési szokásaikon, hogy ne tegyék tönkre a bolygójukat, hanem állításuk szerint olyan növényi alapú húspótlót sikerült készíteniük, aminek tényleg húsíze van. Az egész találmány első eleme maga az íz. Egy bizonyos Patrick O Brown, aki hosszú kutatói munkásságának jelentős részében semmilyen jelét sem mutatta, hogy az élelmiszeripar fenegyereke akarna lenni, öt évvel ezelőtt elgondolkozott rajta, hogy mitől is húsízű a hús? A történet velejét nekem is szabadalmi iratokból kell kihámoznom, amiknek sajnos nem az a célja, hogy érthetőek legyenek, hanem hogy minden lehetséges kiskaput bezárjanak jó előre, így magának a kutatásnak a részleteivel nem szolgálhatok, ami azért szerepelni szokott az akadémiai közleményekben. Végeredményként arra jutottak, hogy egy igazi húspogácsa ízének jelentős részét a myoglobin fehérjék adják. Ezek nagy mennyiségben találhatóak meg az izomszövetben, amiket mi úgy általában “hús” -ként ismerünk. A myoblobinok azonban hemcsoportot is tartalmaznak, ez a vastartalmú festék adja a hús vörös színét és ez szükséges a sejten belüli feladatának, az oxigénszállításnak az ellátásához is. Ellenben éppen ezért roppant nehéz utánozni, mivel nem elég csak a myoglobin polipeptidláncát kódoló génszakaszt átírni RNS -sé, majd azt fehérjévé fordítani, jó pár egyéb fehérje is szükséges hozzá, amik összeszerelik a hemcsoportot. Sütéskor ez a hemcsoport részben elbomlik, illetve elveszíti a térszerkezetét, ez adja a hús jellegzetes ízét és színét.
A nagy ötlet így utólag egyszerűnek tűnik (mint minden nagy ötlet): fogtak egy leghemoglobin nevű fehérjét kódoló gént, ami a szójanövényből származik, de roppant mód hasonlít az emlős myoglobinokra, meg nyolc másik gént, amik eredetileg egy Pichia pastoris nevű élesztőgombából származnak és a gombában is a hemcsoport összeszerelését végzik. Ezt a kilenc gént egy plazmidra klónozták, bejuttatták ebbe a Pichia pastoris nevű élesztőgombába, ami nem meglepő módon viszonylag nagy mennyiségben termelte meg ezt a leghemoglobin fehérjét, sőt a hemcsoportot is ráillesztette, így sikerült a húsízért nagyban felelős fehérjét tisztán növényi állatmentes alapanyagokból előállítani. Ehhez egy rakás különböző receptet is megadnak a szabadalmi leírásban, amivel szója és búzafehérjékből, meg még mindenféle más növényi kivonatokból húshoz hasonló szerkezetű fehérjedús pogácsaféléket készítenek. Az eredmény állításuk szerint egészen megtévesztő, gazdag húsízű termék, ami külalakjára nézve is egészen hűen utánozza a húst. Csak éppen koleszterinszegény, nem tartalmaz az állattartásban használt hozamfokozó hormonokat, antibiotikumokat és ami a leglényegesebb: a mellett, hogy kifejezetten egészséges, durván környezetbarát. A tehénből készülő húspogácsához képest a nem túl fantáziadúsan Impossible Burger néven futó hamishúspogácsa elkészítése 95% -kal kevesebb termőföldet, 74% -kal kevesebb vizet igényel és 87% -kal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsájtásával jár. Nyilván ezek a gyártó adatai, de nem különösebben hihetetlenek, mivel a lehető legenergiaigényesebb lépést, a tehén fölhizlalását egy az egyben kihagyják a folyamatból, közvetlenül az egyébként is táplálékként használt szójából, búzából készítik el a terméket. Nyilván az íze majd elválik, én tényleg szeretném megkóstolni, de valószínűleg nem holnap kerül az asztalomra. Mindenesetre ha tényleg sikerül ezzel becsapni az érzékeinket, akkor ez a hamishús komoly fegyver lehet a Föld megmentéséért vívott küzdelemben.
Tehát mit gondoltok, a környezetvédők vállukra emelték Patrick o Brownt vagy legalább egy meleg kézfogást kapott, amiért sikerült megoldania egy eddig megoldhatatlannak tűnő problémát? Üdvözölték az új, teljesen vega húspótlót? Nem, már el is kezdődött a szokásos félelemkeltő kampány, hiszen minden előnyös tulajdonsága ellenére mégiscsak akad egy rejtett bűne az Impossible Burgernek: GMO -nak számít. Úgyhogy különböző környezetvédő csoportok már meg is nyilvánultak a kérdésben, természetesen ellenzik az Impossible Burger forgalmazását.
Nagyon tetszik. Egy aprosag: az eleszto az nem igazan noveny… ez nem novenyi alapu huspotlo, hanem gomba alapu.
@fordulo_bogyo: Ha jól értem akkor az élesztő alakítja át a növényi alapanyagban lévő fehérjéket. És ha tényleg így van akkor annyira növényi alapú, mint a kenyér, vagy a sör.
@fordulo_bogyo: Valójában a gombában termelt rekombináns myoglobin a szárazanyagtartalom 1% -át adja csak a pogácsában. Szóval 99% -ban növényi alapanyagokból készül, a gomba által termelt rész gyakorlatilag csak fűszer.
Ertem, koszi, igy vilagos.
Engem ez zavart meg, erre reagaltam, lehet, hogy ezt erdemes lenne atfogalmaznotok?
“Ezt a kilenc gént egy plazmidra klónozták, bejuttatták ebbe a Pichia pastoris nevű élesztőgombába, ami nem meglepő módon viszonylag nagy mennyiségben termelte meg ezt a leghemoglobin fehérjét, sőt a hemcsoportot is ráillesztette, így sikerült a húsízért nagyban felelős fehérjét tisztán növényi alapanyagokból előállítani. “
H ajol etem a husizert felelos feherjet nem novenyi, hanem gomba alapon allitjak elo….
@fordulo_bogyo: Jogos. Köszönöm, javítottam.
Azon egyébként egy kicsit csodálkozok, hogy erre a témára nem a japánok repültek rá
Osztán, hökhkhákhm, mennyibe kerül?
Ez a ‘minden GMO’ és ‘minden GMO veszélyes’ összemosás nem tesz túl jót az értelmes diskurzusnak olyan esetekben sem, ahol pedig nagyonis indokolt lenne. Itt ha jól értem, termelnek Pichiával valami fehérjéket, és azt belekeverik egy alapvetően szójából készült cuccba. Tehát, a gén-módosított cucc nem kerül sem a környezetbe, sem a termékbe.
Ez tök ugyanolyan, mint az inzulin, vagy bármelyik másik fehérje terápia.
Gondolom a sötétzöld anti GMO provokátorok között nincs egy darab cukros, vagy neadjisten ellenanyag terápiát igénylő beteg sem.
Vagy ha igen, akkor lehet rájuk alkalmazni azt a hatalmas mondást, amit a Suits c sorozatban hallottam
“I knew it. You’re just like everybody else. The ends don’t justify the
means until it’s your ass on the line.”
@Amanitin3: Az ötlet már csak ilyen. Akinek előbb eszébe jut, az kezdheti el. Egyébként, ha beindul ez az üzlet, nagy összegű pénzt mernék rá tenni, hogy hónapokon belül megjelennek a helyi változatok.
@Amanitin3: Egyelőre annyiba, mint a rendes hús, az éttermekben, ahol felszolgálják nem kérnek érte felárat. Nyilván később ez meredeken zuhanni fog majd, ahogy beindul a tömeggyártás, mivel az alapanyagok olcsóbbak, mint egy szelet húsé, de még a feldolgozás is kevesebbe kerül. A GM-gomba meg felnő híg cukros lében is, egyébként is csak 1% arányban kell a keverékbe. Arra nem találtam részletes leírást, hogyan is pucolják, ha például csak összegyűjtik a gombákat és feltárják a sejteket, akkor kerülnek bele GM-sejtek is, ha veszik a fáradtságot, hogy tisztítsák a fehérjét, akkor nem. Egyébként ez eddig sem akadályozott meg egyetlen sötétzöldet sem abban, hogy például a repceolajat GM-terméknek értékelje, szóval gondolom ez sem mentesül a következmények alól.
Igen, tök ugyanolyan, mint az inzulin vagy a repceolaj, mégis az egyik ellen tüntetnek, a másik ellen meg nem. Sőt, még olyan nem-GM növények ellen is fellépnek, amiket valamilyen érthetetlen okból GMOnak neveznek, bár tudják, hogy nem azok: criticalbiomass.blog.hu/2016/12/01/a_hagyomanyos_novenytermesztes_veszelyei_13_clearfield_novenyek_a_masik_oldalrol SZVSZ nem érdemes ebben értelmet keresni, egy vérbeli sötétzöldet a tények úgysem zavarnak.
“Gondolom a sötétzöld anti GMO provokátorok között nincs egy darab cukros, vagy neadjisten ellenanyag terápiát igénylő beteg sem.”
Hogyne lenne. A greenpeace nem is lép fel ezek ellen, mert a leendő támogatók között lehet cukros is. Ők csak azok ellen a GMOk ellen tüntetnek, amik szegény, általában harmadik világbeli országok polgárain segítenének, mert ugye azok úgysem adakoznak.
És akkor a húshamisítás is új értelmet és nagy profitot nyer. 🙂
Ezen vitatkoztunk össze korábban a hozzászólások között: A GMOellenéesseség politikai mozgalom, politikailafg kell érteélmezni és viztatkozni vele. Totálisan felesleges számon kérni a tudományos objektivitást egy olyan politikai ideológián és szervezeten mint a Greenpeace és a zöldmozgalom (Mj: mert más témában a többin sem szoktuk). Persze ha magukat tudósnak mondó emberekről van szó, akkor már igen. Mert az inzulin vs. Harmadik világ gmoi már ilyen választás (amely politologia értelemben érthetö: elözö egy racionális taktikai döntés elsösorban, a második meg egy, a világfelfogásbol eredeö cinikus fefogás. Vagyis hogy az ember minden értelemben rossz a környezetnek, nem szabad hogy fejlödés legyen emiatt, a fejlödö országok jobb ha életszinvonalban és lélekszámban ott maradnak ahol most mert igy nem terhelik a földet, söt még jobb lenne ha pár évtizeddel vissza lehrtne forgatni az idö kerekét. Az emberi viselkedés és a demogrfia ismeretében erösen illuzorikus elképzelés. Mint bármelypolitikai mozgalom “tudományos alapja” egyébként.
@rdos: Ha ráírod, hogy ez szójaszelet, akkor nem hamisítás.
@Sexcomb: Persze hogy nem. Én arra a vendéglátásban elképzelhetetlen esetre gondoltam, hogy nem az van a tányérodon, mint amit rendeltél. 🙁 Azt hiszed husi, pedig csak ízesített “szójapempő”.
@rdos: Én olyat el se tudok képzelni Magyarországon, hogy a számlán Kobe marha szerepel, de csak húspótlót kapsz a tányérodra. Ilyen erkölcsi mélységekbe egyetlen vendéglátós sem süllyedne. 🙂
@Timár Lénárd: Ebben teljesen egyetértünk, de a híveknek ez éppen úgy tudományos igazság, mint a Higgs-bozon. Belülről ez nem politikai, hanem ténykérdés.
Én ebben egyébként egyszerűen csak a nyugati ember önzését látom: Cukorbeteg még lehetek, A-vitamin hiányom pedig emberi számítás szerint sohasem fejlődik ki, így az inzulin persze maradjon csak, de az Aranyrizst minden erőmmel ellenezni fogom. Ez egyébként sokszor hangoztatott érve is a GMO elleneseknek, hogy mi közöm nekem az Aranyrizshez, azt vessék a szudáni éhezők! Ami egyébként valahol érthető hozzáállás, a bibi természetesen ott lapul benne, hogy nyolc általánost sem végzett emberektől várjuk, hogy racionális döntést hozzanak, ha már nekünk nem sikerült, azzal megfejelve, hogy elég egy rossz sajtókampány és egész országok teljes exportágazatai omolhatnak össze. Mondjuk ha elterjed, hogy az elefántcsontparti kávé GMO, valószínűleg az eladásai hirtelen mélyrepülésbe kezdenek, tehát közvetve mégis a mi előítéleteink táplálják az afrikai GMO ellenességet is, mégiscsak a mi felelősségünk az Aranyrizs is.
Egyébként az ember az utolsó tízezer évben mindig is tönkretette a környezetét maga körül, ha vissza is vágnánk “őket” a kőkorszakba, azzal is csak rontanánk a helyzetünket. De nyilván az egyszeri sötétzöld megoldása annyi, hogy mi lenne, ha mindenki más visszatérne az anyatermészet kebelébe és 50% -os gyerekhalandóság mellett élne talán harmincöt évet, csak hogy nekünk nehogy fel kelljen adni a vallási dogmáinkat.
@Sexcomb: 🙂 Pontosan. Mint tudjuk az üzlet alapja a bizalom. Na ezért étkezem otthon. 🙂
Amúgy pedig következetesen végig vitt sötétzöld eszme kritikájára jó példa ez a blog:
diliblog.blog.hu/ (mindig is csodálkoztam az eredeti sorozatban, hogy mégis mi a fene bajuk volt a “szemétfaló” baktériummal)
Ismerve eddigi véleményedet, az “eddig is tönkretette a környezetét”, valószínűleg sötétzöld felfogásban érted. 🙂 Egyébként én kicsit szkeptikus vagyok ebben a tekintetben, ugyanis szerintem a hangadókat (nem feltétlenül a vezetőket vagy a fő ideológusokat)* úgy sem fogja érdekelni, hogy mennyire “tudományos” az elmélet.
Ahogy a marxistákat sem érdekelte, hogy közgazdaságilag vagy a nemz.szocialistákat/fajvédőket, hogy biológiailag – már az adott korban, mikor népszerűek lettek, mennyire feleltek meg a korszak tudományosságának. (Jó, ez volt már korábban, amikor a modern államok előtt a vallás töltötte be az ideológiák szerepét, tehát ez emberi evolúciós sajátosság)
*Ami két külön kategória szerintem a modern politikában, és jó okkal. (A tapasztalat azt mutatja, hogy az ideológia megfeleltetése a kor “tudományosságának” , vagy legalábbis hogy logikai szempontból kigyomláljuk belőle az ellentmondásokat, elsősorban a humanizmus sérül: A 20. század elég példát mutat rá. Például a kambodzsai khmerek kísérletét, amelyre sok mindent mondhatunk, de azt nem, hogy nem vitték volna el következetesen a végletekig. Még egyszer: Sajnos az erre tett kísérletek nem korszakfüggőek és nem a “tudomány” hibája. Lásd: Savanarola tevékenységét, vagy Robespierre életét.
Tehát nem az a hibája a “sötétzöldeknek”, hogy az inzulint elfogadják, míg az aranyrizst nem, hanem hogy nem elegendő humanizmust mutatnak, illetve nagyobb kompromisszumképességre lenne szükségük. (A politika a kompromisszumok művészete, amely miatt a politikusok általános rossz hírneve alapvetően ennek köszönhető.)
Vagyis itt nyugaton nem annyira az aranyrizs és a génsebészet (általam nagyra tartott eredményei) fogják meggyőzni az embereket, hogy vessék el a GMO-ellenességet, hanem az inzulinhoz hasonló kivételek + a politikai marketing felhasználása. (De még így is maradnak sötétzöldek, ami jó, mert egy ideig akkor ez a blog is fent fog maradni. Viszont rossz, mert köztük idővel felbukkanhatnak – és helyzetbe kerülhetnek – a tudatlanság politikai vámszedői, egy-egy Savanarola, Robespierre, ne adj isten, Pol-Pot.)
@Timár Lénárd: Ebben teljesen igazad van. A sötétzöld hangadók réges-régen túlmentek már azon a ponton, ahol bármilyen kapcsolatuk lenne a valósággal, az igen csinos fizetésükön kívül persze. De ha egy még nem sötétzöld érdeklődő utána akar nézni a kérdésnek, hol teheti meg? Ha csak a sötétzöld források maradnak neki, akkor bizony azt hiszi majd, hogy ez a valóság.
Nem, biológiai felfogásban. Az ember ahol megjelent és elszaporodott, azonnal megváltoztatta a környezetét. Ezt kár lenne tagadni, a bronzkori összeomlás ( simple.wikipedia.org/wiki/Bronze_Age_collapse ) éppen úgy a mezőgazdaság kártételére vezethető vissza, mint a Római Birodalom összeomlása vagy a dust bowl.
A sötétzöldeknek SZVSZ egyszerűen annyi a hibájuk, hogy ha a valós tények nem illeszkednek a vallási dogmáikhoz, akkor a valóságot dobják ki és a dogmákat tartják meg. Kérdezz meg erről egy sötétzöldet, rögtön mondani, fogja, hogy hát az más, mert az inzulin zárt rendszerben készül, nem jutnak ki a GM-szervezetek a környezetbe és kész. Itt egyszerűen annyiról van szó, hogy például a GMOk a saját szempontjaik szerint lennének a jobb megoldások, de egyszerűbb össze-vissza hazudozni, mint változtatni a dogmákon, hiszen már annyi éve tolják ugyanezeket.
Nem vagyok biológus, de a “tönkretette a környezetét” a term.tud.-ban ad 1. A legtöbb fajrol elmondhato (mert minden faj a természet része és mert ez egyszerre az egyik oka és köcetlezménye az evolucionak). Ad 2. Mivel az ember eddig tulélt, nem tehette tehát tönkre a környezetét (megváltoztathatta, de tönkre nem különben az adott környezetben nem tudott volna tulélni). De én inkább társ. tud. irányultságu vagyok, vagyis tényleg halvány fogalmaim vannak erröl (amit eddig leszürhettem)
Ha bejönne ez a dolog, pillanatokon belül kitörne a jajveszékelés, amiért az eddigi X méretű szójatermő területek hirtelen százszor X méretűre duzzadnának, és az micsoda környezetpusztítás már. Meg hát ugye a szója az egyébként is az ördög növénye sokak szemében azzal a sok génnel meg mindennel benne:-)
@dívamacska: Éppen az ellenkezője történne. Jelenleg a szójatermés 75% -a takarmányozásra megy el, ami különösen pazarló módja az élelmiszertermelésnek. Például egy kiló marhahús előállításához kb. hét kiló takarmány kell. Magyarul, ha közvetlenül szójával tudnánk helyettesíteni a marhahúst, akkor a jelenlegi szójatermelés 75% nak hathetede teljesen fölöslegessé válik, egy csapásra a világ szójaföldjeinek 64% -át meg is lehet szüntetni. Nyilván bonyolultabb a képlet, mert egy kiló sertéshúshoz csak négy kiló takarmány kell, egy kiló halhoz meg csak kettő, de minden esetben az alapképlet ugyanaz marad: Ha közvetlenül ennénk a szóját és nem akarnánk előbb állatokat felhizlalni vele, sokkal kevésbé terhelnénk a környezetünket. Mindez az energiapazarlás pedig nagyrészt csak az íze miatt kerül a rendszerbe.
@Sexcomb: “Egyébként az ember az utolsó tízezer évben mindig is tönkretette a környezetét maga körül, ha vissza is vágnánk “őket” a kőkorszakba, azzal is csak rontanánk a helyzetünket. De nyilván az egyszeri sötétzöld megoldása annyi, hogy mi lenne, ha mindenki más visszatérne az anyatermészet kebelébe és 50% -os gyerekhalandóság mellett élne talán harmincöt évet, csak hogy nekünk nehogy fel kelljen adni a vallási dogmáinkat. “
Úgy rémlik mintha Dzsingisz bácsinak tulajdonítanák azt a nézetet hogy a nomadizáló nagyállattartás a frankó a növénytermesztés meg elkorcsosulást okoz/azördögműve/(lehet hogy a nemesítést GMO-nak is minősítette…), tehát a növénytermesztő népeket ki kell irtani a pi***ba. Régmúlt klímát kutatók nézték is hogy ahol kiirtott népeket és magára hagyva a természet erdősíteni kezdett, az jelentősen megváltoztatta a környezetet és az éghajlatot.
Egyik szakmám vendéglátós… az üzemszerű mosogatás nagyon nem olyan mint az otthoni. Gyors tesztelési mód egy vendéglátó egységre: ha főznek kávét és igénytelenül főzik akkor nem lehet megbízni bennük. (Ezt a mérési módszert persze csak kávéfogyasztók tudják jól alkalmazni és fals eredményt adhat ha a tulaj/üzletvezető vagy az adott alkalmazott szívügye a kávé de egyébként igénytelenül működteti a helyet.)
@Timár Lénárd: Ez a “Bolygó kapitánya” nekem totál ismeretlen. Mennyire volt ez népszerű a nyugati világban? Az érintett korcsoportból egykori kedvelői és a mai sötétzöldek között mekkora lehet az átfedés?
@Untermensch4: A szombat délelőtti rajzfilmek között tolták, úgyhogy gyakorlatilag mindenki nézte a nyolcvanas években.
Nem tudom, mekkora lehet az átfedés, mindenesetre fura mód elég sok visszaköszön a sorozat idióta elképzeléseiből.
@Sexcomb: Nekem is ez a visszaköszönés ugrott be (a blogban ’90-es évekbelinek írják). Mostanában már egykori játékaimmal játszunk a gyerekkel és volt már több dolog ami gyanús hogy maradandó nyomot hagyott a személyiségemen, ezt egy-két mese kapcsán is gyanítottam de az önvizsgálathoz képest másokon jobban észrevehető az ilyesmi.
@Untermensch4: Nem hiszem, hogy a készítőkön kívül bárki komolyan vette volna azt a sorozatot. A TV-néző kölyköknek meg inkább az maradt meg szerintem, hogy a kék szuperhős repked, és (6 évesek számára poénosan) viccelődik.
(Amúgy elképesztő, hogy milyen változatos helyekről jönnek látogatók a blogra 🙂 )
Szerintem rossz a megközelítés. Azért szeretünk húst enni, mert szükségünk van rá. Szüksége van a szervezetnek rá. Így hiába ízesítjük a szóját, attól még nem fogja ellátni a feladatát. Vagy a testünket sikerül becsapni és észre sem vesszük, hogy tápanyag-hiányosak vagyunk, vagy hiába eszünk hamis húst, a szervezetünk továbbra is valódi húsra fog vágyni.
Az meg, hogy segítene táplálni az embereket, az igaz lehet, de csak rövid ideig. Idővel a népesség annyira megnő, hogy a szójahússal se lehet már őket táplálni. Vagyis a túlnépesedést kell megoldani. Ha meg azt megoldjuk, akkor hússal is el lehet látni az embereket.
Azt sem lehet elfelejteni, hogy a szóját nem biztos, hogy annyira enni kéne. Nem az az embernek való étel.
@Tzp: No most itt a mennyiséggel van a probléma: Heti egyszeri-kétszeri húsevés tökéletesen kielégítené minden igényünket, teszem azt ha szombat-vasárnap ebédre betolnánk egy jó csülköt meg egy resztelt májat. A probléma az, hogy mi messze több húst eszünk, mint amennyi egészséges volna, nem véletlenül népbetegség a köszvény például. Szóval ha ezzel a találmánnyal megoldható, hogy hétfőtől-péntekig ellegyünk hús nélkül, már az is óriási segítség lenne és nem igazán veszélyeztetné az egészségünket.
De hát akkor tudjuk, hogy a jelenlegi étkezési szokásaink fenntarthatatlanok, de ne tegyünk semmit, mert lehet, hogy az új, móüdosított szokásaink is azok lennének? Tehát inkább válasszuk a biztos katasztrófát, mint a bizonytalant? Fura elgondolás.
De teljesen nyitott vagyok, milyen az a népességkorlátozó intézkedés, ami belátható időn belül eredményt hoz és véghezvihető? Van rá valamilyen konkrét terv?
Azt írod, hogy a szója termés 75 %-a takarmányozásra megy. Egy honnan jön? Lehet így van, csak érdekelne, mert ahogy én látom,a takarmányok legnagyobb része a extrahált szójadara, vagyis mellékterméke a szójaolaj gyártásnak. És habár a tömege lehet több, mint magáé a főterméké, én úgy látom a legnagyobb mennyisége a termésnek eredendően az élelmiszeriparé. Mert ugyan van un. fullfat szója is a takarmányozásban, ami egy az egyben szójabab, de ez nem akkora volumen mint a szójadara. Te nem így látod?
75%: WWF: 2013/214. hiddensoy.panda.org/ (Európában 93%-ot: kb. évi 63 kg/fő. Vagyis a jobbára Dél-Amerikából importált szójamennyiség ekkora részét etetik fel a kontinensen az állatokkal, míg 7%-ot eszünk meg közvetlenül bármilyen formában. Vannak kétségeim ezen számok után, hogy a szójaolaj ekkora mennyiségek után “szappanokba, élelmiszer-kiegészítőkbe és biodízelbe megy mind.)
Persze én nem tudom, hogy mennyire éri meg egy – elvileg olajnövényt – termeszteni csak a 7%-áért, míg a 93% melléktermék. (Tiszta szerencse, hogy takarmányként is használható, mert térdig járnánk az eldobott szójában.) 🙂
Uh, lemaradt link: http://www.agr.unideb.hu/ebook/szantofoldinovenyek/szrmazsa_jelentsge_felhasznlsa13.html
A szója olajtartalma 18-22%, illetve lecitin tartalma 2-3%. Tehát egyáltalán nem érné meg ennyit termelni, pusztán csak emiatt. (Pláne ilyen környezetszennyező módon) http://www.agr.unideb.hu/ebook/szantofoldinovenyek/szrmazsa_jelentsge_felhasznlsa13.html
Amiatt mégis megtesszük, az az, hogy a modern ipar és mezőgazdaság, a kapitalizmus miatt is jóval kevesebb (de veszélyesebb) haszontalan mellékterméket termel, mint pár évtizeddel korábban vagy a régi társadalmak. Vagy a nem versenyen alapuló kísérletek (A Szovjetunió megszűnése és részben a privatizáció azzal is járt, hogy Szibériában már nem csöpögnek az olajvezetékek. Hiszen el lehet őket adni, míg régen nem volt annyira fontos, hogy bizonyos % a szállítás során el-elveszett).
Ugyanis “fel tudja” és a verseny miatt fel is “kell” használnia a hulladékot: régen, a háziipar keretében egy szög elkészítése jóval több hulladékkal járt. Ezt tapasztalta meg Kína a “népi kohók” kísérlete során. Igaz, korábban a szemét legnagyobb részt le is bomlott. Az megint más kérdés, hogy ezek nagy része gyorsan lebomlott és elrohadt. Ahogy az is, hogy az “újrahasznosítás” a 3. világban is megtörténhet, borzalmas körülmények között.)
Köszönöm a részletes magyarázatot. A szója a modernkori fehérjetakarmányozás és a fehérjelobbi miatt mindig is egy speciális termék volt, van.
@Dili: ” Nem hiszem, hogy a készítőkön kívül bárki komolyan vette volna azt a sorozatot.”
Hát… félig poénként olvastam hogy a jövőkutatás azért könnyű mert akik a gyerekekből felnőve mérnökök lesznek, a gyerekkori sci-fikben látott/olvasott dolgokat fogják megcsinálni… (a légdeszka pont nem sikerült “határidőre”…) 🙂 és van az a fotósorozat amikor a gyerekek a ’30-as években koncentrációs táborosat játszanak…
@Untermensch4: A fiam a barátaival migránsosat játszott egyszer, amikor meglátogattam.
Nem ez volt az? http://m.szellemitulajdon.hu/hirek/399/immigropoly-–-jatek-a-vandorlasrol.html
@Timár Lénárd: Nem. Játékpisztolyokkal kergették egymást az utcán.
@Sexcomb: És felnőve még kapnak ehhez egy adag frusztrációt a jog felől hiszen lőfegyver, kés villa, olló szigorú büntetés terhe mellett a kezünkbe nem való. Utóbbi három közterületen megfelel a “közbiztonságra különösen veszélyes eszköz” definíciójának, mint szinte bármi ami “az ütés erejének megnövelésére alkalmas”.
@Untermensch4: Tulajdonképpen a bevásárlószatyrom is ilyen, ha megpakolom sörrel, jelentősen megnöveli az ütésem erejét.
@Sexcomb: Igen, valójában szinte mindenről elmondható ez. De egy jogi kiskapu miatt a lángszóró nem fegyver. 🙂 Érdekes ez a rákként felhizlalt bürokráciánk. A jogosítványom meghosszabbítása egy kétfordulós procedúra, több péénzért mint egy texasi illetőnek a közterületi fegyverviselési engedélyének a meghosszabbítása. Mindkettő tíz év, utóbbi viszont automatikusan hosszabbítódik…
A magyar kitcar -szövetség elnöke meg egy cikkben örült hogy csak félig van kész az épített autója, mert nem kapja meg a szent papirost a következő fázishoz. Ha viszont megkapná akkor bármikor megérkezhet a méltóságos hatóság hogy az ő saját költségére töréstesztet hajtsanak végre a gépezeten (=összetörik) és nincs de. De újra elkezdheti az elejéről és ha megint elér abba az építési fázisba akkor kitalálod mi történhet..? 🙂 Ehhez képest egy arc az usa-ban kibelez egy autót, rak bele villanymotort meg aksikat bármiféle szent papírok nélkül, utána meg elviszi műszakira. És ki van akadva a rettenetes bürokrácián mert még egy helyen be kell fizetnie 122 dodót hogy az adott tagállamon kívül is használhassa.
Sztem az emberek is olyanok mint azok az állatkerti állatok amik az elméletileg nekik tökéletesen komfortos körülmények között b@sznak szaporodni. A mi rácsunk a túlszabályozásos bürokrácia.
“A tehénből készülő húspogácsához képest a nem túl fantáziadúsan Impossible Burger néven futó hamishúspogácsa elkészítése 95% -kal kevesebb termőföldet, 74% -kal kevesebb vizet igényel és 87% -kal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsájtásával jár.” – Árulják már el az okos biológusok, mit jelent ez? A víz az a víz amit megisznak a haszonállatok és vizeletként kiadnak magukból, az üvegházhatású gázok meg a kifingott metán? Mert ha igen akkor ez csak vegán parasztvakítás. A trágya meg szennyezőanyag? A monokultúrás növénytermesztésnek jóval nagyobb mértékű környezetkárosító hatása van. Műtrágya, permetezés, fajdiverzitás drasztikus csökkenése, jóval üvegházhatás stb.
@Reszet Elek: A víz az, amit kilocsolnak a földre, hogy megtermeljék a szóját, amin a tehén megeszik. Az üvegházhatású gázok azok, amiket például a traktor kibocsájt, amíg megtermeli a szóját meg a kukoricát.
Egyetlen kiló marhahús előállításához kb. tizenkét kiló takarmány kell. Vagyis ha a hamburger előállításához nem kell közbeiktatni a marhát, hanem egyből szójából készítjük, akkor hirtelen egytizenketted annyi inputból készítünk el egy adag ételt. És a végén még egészségesebb is.
@Sexcomb: Köszönöm a választ. Így már értem. A szója egészséges mivoltával kapcsolatosan viszont vannak fenntartásaim annak fito-ösztrogén tartalma miatt. Lassan világjelenséggé kezd válni az androgén hormonok krónikus hiánya és mindaz ami ezzel jár. Sokkal inkább annak a bizonyos marhahúsnak a kisebb környezeti terheléssel való megtermelésén kellene gondolkodni. A piac alapban beárazta azt a bizonyos 1/12 arányt a szója és a marhahús piaci árában szóval “csak” annyira lenne szükség hogy az utóbbi termelése ne a természetes erőforrások felélésével történjen meg.
@Reszet Elek: És tudsz rá mutatni bármilyen meta-analízist, ami a fitoösztrogéneknek bármilyen hatását mutatta ki az emberi szervezetre? Mert női nemi hormonokat ám a tehén is termel, érdekes, attól nem félsz. Igaz nem is riogatnak vele zöld szervezetek. Egyébként érdekes maga a jelenség, ugyanazok a szervezetek, akik annak idején a szóját mindenek fölött ajánlották, amióta beszálltak a GMO ellenes kampányba, hirtelen szójaellenesek lettek.
“Sokkal inkább annak a bizonyos marhahúsnak a kisebb környezeti terheléssel való megtermelésén kellene gondolkodni”
Rajta! Könnyen milliárdossá válhatsz, ha kevesebb inputtal sikerül marhahúst termelni. Azért elárulom, hogy pár ezer szakember dolgozik ezen évtizedek óta, ebből gondolom, hogy csoda nem várható a közeljövőben.
“szóval “csak” annyira lenne szükség hogy az utóbbi termelése ne a természetes erőforrások felélésével történjen meg. “
Bocs, de ez éppen olyan, mintha azt mondanánk, hogy az autóutak teljesen fölöslegessé válnának, ha az emberek megtanulnának repülni.