No, tegyük föl a kérdést magunknak, szabad -e Magyarországon gyomirtóknak ellenálló növényeket termeszteni? Hát hogyne szabadna, ismerkedjünk meg a Clearfield technológiával!
Mivel egy új gyomirtó vezérmolekula kifejlesztése hihetetlenül idő- és pénzigényes feladat, ezért kifejezetten költségkímélő megoldásnak számít régebbi molekulák újrahasznosítása. No de hogyan lehetséges ez egyáltalán? A dolog 1992 -ben kezdődött, ekkor került forgalomba az első Clearfield kukorica, ami egy ALS gátló gyomirtónak (imidazolin) áll ellen. Roppant egyszerűen készült, az ALS enzimnek ugyanis számos mutáns változata ismert, amelyet nem gátolnak az imidazolin gyomirtók. Egészen pontosan a 122, 197, 205, 574, aminosavak mutációja teszi az ALS enzimet érzéketlenné az imidazolinokra, egy másik mutáció, a 653. aminosav cseréje viszont az imidazolinokra ellenállóvá teszi az enzimet, de érzékeny marad az összes többi ALS gátló gyomirtóra.
Genetikusok már kitalálhatták ennyiből is, hogyan készült a Clearfield kukorica: Kukoricasejteket tartottak szövetkultúrában, amihez imazakint adtak, majd a túlélőkből növénykéket regeneráltak, ezek már ellenállónak bizonyultak erre a gyomirtóra, nyilván megtörtént bennük a fentebb felsorolt pontmutációk valamelyike. Repcéből is hasonlóan (mutáció-szelekció) készült Clearfield változat, de kapni Clearfield rizst, búzát és napraforgót is.
Ezek a növények pontosan úgy működnek, mint a RoundupReady növények, a termény maga ellenálló a gyomirtóra, így nyugodtan lepermetezhető imidazolinokkal, ami gátolja a gyomok növekedését, de nem károsítja a vetést, így egyszerűbben, olcsóbban megoldható a gyomirtás. Magukat a fajtákat egy nagy cég árulja, a BASF, ami jogdíjat szed a vetőmag után, egy termelő csak akkor tehet magának félre vetőmagot a saját terméséből, ha jogdíjat fizet a cégnek, azaz minden, de minden szokásos „szörnyűség” elmondható a Clearfield technológiáról, ami a RoundupReadyről. Egy valami hiányzik: Mivel nem génmódosítással készültek, a környezetvédők semmilyen lépést sem tesznek ellenük. Senki sem tüntet a Clearfield növények ellen, gyakorlatilag senki sem kutatja a környezeti hatásaikat, fogadni mernék rá, hogy soha senki nem is hallotta a Clearfield nevet. Mert hiszen ha nem GMO, nem is lehet veszélyes, így a Clearfield növények teljesen szabadon forgalmazhatóak az EU teljes területén, többek között Magyarországon is.
(A kép az agronaplo.hu oldalról származik.)
Tan, S., Evans, R. R., Dahmer, M. L., Singh, B. K., & Shaner, D. L. (2005). Imidazolinone‐tolerant crops: history, current status and future. Pest management science, 61(3), 246-257.
A pókselyem fantasztikus anyag, egy fehérjefonál, tehát biológiailag lebontható, mégis erősebb az acélnál. Elég sokoldalúan felhasználható, a sebészetben, golyóálló mellényekben, célzókészülékekben próbálták eddig ki, de nyilván számos más értelmes dologra is jó lenne. Egyetlen aprócska hátránya akad: A pókok elég nehezen tarthatóak ipari körülmények között, így a pókselyem bár elméletileg sokoldalú nyersanyag, igazából sohasem játszott semmilyen komoly szerepet sem.
Aki kerülni szeretné azokat a növényeket, amelyek idegen géneket tartalmaznak, az könnyen bajba kerülhet, mivel sajnos rengeteg növényfajta genomjáról semmit sem tudunk, pedig ismert hogy lapulhatnak itt-ott váratlan meglepetések. Engem nagyon érdekelne, mit tesz egy GMO ellenző, ha kiderül, hogy egy növény, amit eddig fogyasztott baktériumokból származó géneket is tartalmaz?
A növényekben is kifejezetten hatékony immunrendszer működik, amely megvédi őket a környezetükben hemzsegő mikróbák többségétől. A növényi kórokozók azok a különleges élőlények, amelyek valamilyen módon ki tudják cselezni egy-egy növényfaj védekezőrendszerét, ezek okoznak gazdasági károkat. Kézenfekvő módszer lenne növények immunrendszerét megerősítve védekezni a mezőgazdasági kártevők ellen, manapság ezek a beavatkozások már gyakorlatilag rutinfeladatnak számítanak. A mai példánk ismét Kínából származik, nem meglepő módon rizzsel dolgoztak a szerzők.
A Mycobacterium bovis mint neve is mutatja egy baktérium, eredetileg marhakórokozó, a marhatuberkulózist kiváltó mikróba. Jelentőségét egyrészt az adja, hogy a marhák között komoly károkat okoz, másrészt emberekre is átterjedve ritkán bennük is tuberkulózist, vagy közismertebb nevén TBC -t okozhat (az emberi TBCs megbetegedésekért általában a M. tuberculosis, az emberi TBC kórokozója felelős). A marhatuberkulózis az egész világon elterjedt, igazából még senkinek sem sikerült hatékony módszert találni a kiirtására. Ellenben ismert egy fehérje az egerekben, amit az egér SP110 gén kódol, amely korlátozza az M. bovis baktériumok növekedését a falósejteken belül és a fertőzött sejteket apoptózisba kergetve is gátolja a fertőzés terjedését.
Legutóbb az 
Az USA Földművelésügyi Minisztériuma (USDA – US Department of Agriculture) pénteken nagy jelentőségű 
A baktériumfertőzések nem csak az ember egészségét veszélyeztetik, de bizony komoly gazdasági károkat is okoznak. Ennek az elhárítására általában valamilyen baktériumölő szerrel szokás permetezni a haszonnövényeket, aminél jobb lenne valamilyen környezetkímélőbb megoldást találni. A természetben a növények maguk is védekeznek a fertőzések ellen, ennek a folyamatnak az első lépése a mikróba felismerése. Ezek rendkívül sokfélék lehetnek, nyilván egy adott növényt fertőző baktérium az adott növényfaj immunrendszeréhez alkalmazkodott, így a növények és kórokozóik közti evolúciós versengés terméke számos különböző felismerőfehérje a növényekben és számos a felismerőfehérjéket kicselező trükk a baktériumokban. Viszont nyilván egy adott baktérium az ő gazdanövényének az immunrendszerét tudja kicselezni, egyáltalán nem alkalmazkodott más növények védekezőfehérjéihez.