Legutóbb az Arctic Apple nevű almáról írtunk, amihez sok kérdés érkezett, de egészen váratlanul a reddit oldalán lakossági fórumot tartott Neal Carter, az Arctic Apple készítője is, úgyhogy inkább a hozzá intézett kérdésekből és a rájuk adott válaszokból fordítanék le párat, hogy igazán tiszta forrásból olthassátok tudásszomjatokat.
bogcom: Úgy tudom, a PPo enzim és az általa katalizált reakciók a növényi immunrendszer részei és a kórokozók ellen védenek. A PPO hiánya nem teszi a növényt érzékenyebbé a fertőzésekre?
Neal Carter: Több mint tíz évnyi vizsgálat, terepen szerzett tapasztalat és az engedélyeztetéshez szükséges óriási adattömeg előállítása során sohasem tapasztaltuk, hogy fogékonyabb lenne a betegségekre vagy az élősködőkre. Valószínűleg a PPO evolúciós hordalék, egy mai almáskertben elhanyagolható a szerepe.
king_of_aces: El tudnád magyarázni, miért döntöttél a GM megoldás mellett, miért nem olyan módszert választottál, amit az emberek általában “hagyományos nemesítésnek” gondolnak?
NC: Őszintén szólva nem gondolom, hogy lehetséges lenne hagyományos nemesítéssel alacsony PPO tartalmú almát készíteni, vagy legalábbis hihetetlenül sokáig tartana. Mivel az alma genom sok ppo gént tartalmaz több kromoszómán elszórtan, különösen nehéz kevés PPO -t termelő vonalakat keresni és szaporítani. A jelenleg létező kevésbé barnuló almák mind kevés PPO szubsztrátot termelnek, vagy egyéb okokból ilyenek, de nem termelnek kevesebb PPOt -. A másik ok, hogy mi már létező almafajtákba akarjuk bevinni ezt a tulajdonságot, mivel már így is rengeteg almanemesítő program működik.
searine: Az alma genom röhejesen nagy és bonyolult. Az Arctic Apple elékszítése során találkoztatok valamilyen biológiai kihívással?
NC: Igen. A célgénünk, a polifenol oxidáz egy géncsalád tagja. A végén négy ppo gént kellett lecsendesítenünk, hogy gátoljuk a PPO működését.
Érdekes módon az alma genom 19 pontján tartalmaz ppo géneket, több kromoszóma is kódol több izozimet. Mindenféle kihívással találkoztunk.
catsxmaru: Ez néhány órával hosszabbítja meg az alma felhasználhatóságát, vagy sohasem engedi megbarnulni?
NC: Csak a saját enzimek által szabályozott barnulást akadályoztuk meg, a Arctic almák addig tartják meg a színüket, amíg más problémák nem jelentkeznek, például nem penészednek. A penészgombák hozzák magukkal a saját barnító enzimeiket.
Hűtve tárolva, klórozott csapvízzel lemosva tizenöt napig elállnak az almaszeletek barnulás nélkül.
drake0727: Mi a következő GMO gyümölcs, amin dolgoztok?
NC: Most arra összpontosítunk, hogy több Arctic fajtát vezessünk be a piacra. Ezen túl olyasmiken dolgozunk, mint a tűzelhalás ellenállás és a tárolás közbeni veszteség ellenállás.
Más érdekes találmányokon is dolgozunk, de korai lenne beszélni róluk.
MennoniteDan: Tényleg klassz teljesítmény. Ti, mint egy kis cég, hogyan küzdöttétek le az általában drágának tartott engedélyeztetési eljárást? A közvélekedés úgy tartja, hogy csak a nagy játékosok (értsd: DuPont, DOW, Monsatno, Syngenta stb.) rendelkezik elég tőkével, hogy keresztülvigyen egy engedélyeztetést.
NC: Valóban drága, de kis cégként találékonyak voltunk és megoldást találtunk sok, egyébként drága problémára.
Nekünk ez azt jelentette, hogy szinte mindent házon belül intéztünk, így tovább tartott az engedélyeztetés és szinte minden emberünk több szakterületen is dolgozott. A kutatási menedzserünk öt év alatt engedélyeztetési menedzserré képezte át magát. Ezen kívül rengeteg ingyen tanácsot kaptunk a magánszektorból és az államiból is és természetesen sokáig nem adtunk fizetést saját magunknak.
hotshot3000: A nem-barnulásnak van valamilyen hatása az alma állagára, például tovább kemény marad az alma húsa?
NC: Semmilyen hatása sincs a gyümölcshús keménységére. Viszont a fogyasztók általában a fehér húsú almát keményebbnek tartják, ezért tévesen úgy gondolják, hogy az Arctic Apple keményebb.
ReverendEarthwormJim: Mióta eszed az Arctic Almát? A génmódosítás hatással volt az ízére?
NC: Több mint tíz éve fogyasztom. Szerintem a génmódosítás javította az ízét. Mivel a PPO enzim hiányában a szubsztrátja sem bomlik el, több ízanyag marad az almában. Ettől az Arctic Granny almalé különösen finom.
mem_sommerville: A sajtóban azt láttam, hogy ezek az almák több rovarirtót igényelnek majd. Miért mondják ezt az aktivisták, van erre valamilyen bizonyítékuk?
NC: Fogalmam sincs, honnan vették ezt, semmilyen bizonyíték sem mutat erre.
A saját vizsgálataink szerint az almásokban szokásos permetezés éppen olyan hatékony az Arctic almákra, mint a többire.
A biztonsági vizsgálataink során vegyesen ültettünk Arctic almafákat és a szülői törzs egyedeit, kívülről semmilyen módon sem tudod megkülönböztetni őket, ha csak nem olvasod el a címkéjüket, vagy vágsz bele a gyümölcsbe.
ethidium-bromide: Biztos vagyok benne, hogy ez némi szellemi tulajdoni jogi kérdéseket vet fel, de várható, hogy a jövőben beviszitek az Arctic tulajdonságot népszerű almafajtákba is, mint a Granny Smith vagy a Honeycrisp?
NC: Az Arctic Granny már elkészült! Dolgozunk azon, hogy több népszerű almába is bevigyük, a következő az Arctic Fuji és Gála lesz várhatóan.
A Honeycrispet fölvettük a listánkra.
BearDown1983: Hogyan néznek ki az Arctic almák, ha romlani kezdenek?
NC: Az Arctic almák is megbarnulnak idővel, de ez másodlagos okokból következik csak be, mint például ha penészedni kezdenek. Szóval a romlott Arctic alma barna.
RottingLepha: Gondolod, hogy a biotech élelmiszerek a környezettudatos mezőgazdaság jövője?
NC: Igen. Már most is és a jövőben is a megoldás részei lesznek. Csökkentik a szükséges nyersanyagokat és az élelmiszerpazarlást.
RottingLepha: Mit gondolsz, mi a legjobb módszer a közvélemény tájékoztatására és a kemofóbia ellen?
NC: A mi megoldásunk az oktatás és az átláthatóság. Úgy tűnik, működik.
Sleekery: Tervezi az Okanagan Specialty Fruits hogy reklámokban tájékoztatja az embereket a GMOk tudományos hátteréről és biztonságáról, hogy eloszlassák az emberek által hitt rengeteg áltudományos dogmát? Szeretnétek ebben más GMO gyártókkal társulni?
NC: Éveken át komoly erőfeszítéseket tettünk, hogy elmagyarázzuk az iparnak és a fogyasztóknak a génsebészet előnyeit.
Kis cégként komoly erőforrásokat áldoztunk (a hét alkalmazottunkból kettő ezzel foglalkozik) a fogyasztók tájékoztatására. Ebben is találékonynak kellett lennünk, így egy csomó csoporttal dolgoztunk együtt.
Válaszoltunk a GMO Answers oldalon feltett kérdésekre, táplálkozási szakértőkkel találkoztunk, konferenciákon adtunk elő. Naponta válaszolunk a honlapunkon a fogyasztók kérdéseire, oktatóblogokat teszünk a honlapunkra, stb. A társulásnál nyilván a körülményektől függ minden, de így is számos ipari csoportba léptünk be, amelyek a fogyasztók tájékoztatását tűzték ki célul (BIO, Biotech Canada, stb.)
NorbitGorbit: Hogyan védekeztek a gyümölcskalózkodás ellen?
NC: Mivel pontosan tudjuk, mit változtattunk az almánkban, egy egyszerű tesztet is kifejlesztettünk hozzá, amivel azonosíthatjuk az Arctic almáinkat. Ez újdonság, mert az alma üzletágban ritkán használnak DNS ujjlenyomatokat.
Természetesen vizsgálódunk majd, de alapvetően mivel olyan termesztőkkel dolgozunk, akiket ismerünk és tisztelünk, nem gondolom, hogy komoly gond lesz a kalózkodás.
NorbitGorbit: Milyen jogi/kémiai fegyvereket vetnétek be egy hobbikertész ellen, aki a kertjében termeli az almáitokat?
NC: Ha csak saját fogyasztásra tenné, valószínűleg semmit sem csinálnánk. Ha eladásra termelne, kivágatnánk, vagy aláíratnánk vele egy licenszszerződést.
punecityexpat: Tudatlan vagyok: Mi az a gyümölcskalózkodás?
NC: Ha almafajtákat lopsz és üzleti célból termeszted őket. A hagyományos almanemesítés során óriási probléma. Egy almanemesítő barátom becslése alapján körülbelül az ültetett almafák 30% -a után kap jogdíjat.
Verberate: Hogyan lehet az Okanaganhoz hasonló startupban biológusként vagy mérnökként elhelyezkedni?
NC: Hajlandónak kell lenned a piacinál alacsonyabb fizetésért dolgozni. Kérdezd meg a munkatársainkat!
“egy mai almáskertben elhanyagolható a szerepe.”
” In a modern orchard environment, it has little or no role.”
Kapcsford: a neonikotinoidok és/vagy az alar mellett. (Viszont ha jól értem, a difenilamint kiválthatja)
“NC: Őszintén szólva nem gondolom, hogy lehetséges lenne hagyományos nemesítéssel alacsony PPO tartalmú almát készíteni, vagy legalábbis hihetetlenül sokáig tartana.”
Hagyományosan nemesített, nem barnuló almák:
http://www.tfrec.wsu.edu/pages/breed/WA38
http://www.opalapples.com/buzz.aspx
(Az Arctic sokkal elegánsabb megoldás, és tényleg nem lehet hagyományos nemesítéssel utolérni, ha azt nézzük, milyen egyszerűen átrakható egy másik fajtára. )
Ha derülni akartok: vigyazo.blog.hu/2015/02/20/szupergyomok_ugy_nonek_mint_egy_horrorfilmben
Egy kis homály oszlatás nem lenne káros arrafelé, ha kapható valaki ilyen nemes gesztusra, persze nép nevelő szándékkal… 🙂
@Krisztoforo: Kösz a célpontot, az az utolsó fénykép önmagában megér némi ellentrollkodást 🙂
Off: láttátok, hogy milyen tuti házi gmo projektek futnak az indiegogón? (A glowing plant botrány után ide szorultak ki a hasonló projektek)
http://www.indiegogo.com/projects/dna-tinker-studio
http://www.indiegogo.com/projects/color-changing-flowers
És hát, ööö, ez is:
http://www.indiegogo.com/projects/bee-subtilis-a-bee-protection-project