Amikor GMO növényekről van szó, az „állatorvosi ló” általában a MON810, a Monsanto Bt-toxin tartalmú kukoricája. A terméket a zöld-kritika több oldalról szokta támadni, s ezek egyike a „mérgektől”, „toxinoktól” való zsigeri félelemre bazíroz. (Egyébként a „Bt-toxin” kifejezés önmagában nem is helyes, hiszen egész toxincsaládról van szó, amelynek mindegyik tagja kicsit más faj-specificitással bír, és mivel jól kristályosodnak általában CryXX-ként nevezik őket(ahol „XX” a általában egy szám és egy betű kombinációja). A MON810-ben a kukoricamoly specifikus Cry1Ab-t kódoló gén van.)
Pedig a Bt-toxin emberre nézve az eddigi adatok szerint veszélytelen, eddig még egyetlen komoly mérgezési esetről sem tud a szakirodalom. Persze nem kizárt, hogy akárcsak egykor a DDT-nél, itt is később, nagyon nagy koncentrációnál jelentkeznek a tünetek, mindenesetre, eddig a nyúl és az egér-tesztek semmi gyanúsat nem produkáltak, pontosabban a maximális hatás enyhe szemiritiáció volt az előbbieknél. Szóval kérdéses, hogy mekkora, illetve egyáltalán elérhető-e az a koncentráció aminél valami történik, már ha tényleg van ilyen.
Péntek délben a Blahán 
Az egész egy ujjperccel kezdődött, amit az orosz kutatócsoport egy szibériai barlangban talált egy kb. negyvenezer éves rétegben. Első blikkre „csak” egy neandervölgyi csontdarabkának tűnt, az ami az Altaj hegység Denisova barlangjából került elő és mivel az utóbbi években, aki a neandervölgyiekkel foglalkozik az mindenképpen kapcsolatba kerül a szóban forgó Homo faj mitokondrium-genomját már korábban megszekvenáló és jelenleg teljes genomjával bíbelődő 
„This event indicates that the diversity of grape genome has been narrowed twice; first by the Biblical flood, followed by the re plantation of Noah ‘the first vintner’ (Genesis 9) on Mount Ararat, and second by Phyloxera (This et al. 2002).„
Natehát, ha esetleg valaki azt hitte volna, hogy a 
Újabb 
Méltatlanul elhanyagoltuk egyik kedvenc témánkat, a 
Egy