Újabb GMO-s hír a médiában, ami Magyarországon ma sajnos egyet jelent a népbutítási gépezet felpörgetésével.
Mi is akar lenni tehát az a bizonyos Amflora fedőnevű krumpli, aminek az európai termesztésére és forgalmazására a napokban kapta meg a BASF az engedélyt.
A krumplit, a mindenki által kétségtelenül jól ismert étkezési/takarmányozási célokon túl az iparban is felhasználják keményítőtartalma miatt, pl. papírkészítésre.
Az eljárás során a krumpliban levő keményítőt használják fel, pontosabban annak is csak az amilopketin komponensét. A másikat, az amilózt, ipari méretekben, energiát, vizet és reagenset nem kímélve leválasztják. Utóbbi lépést kikerülendő fejlesztette ki a BASF az Amflorát, amely nem (pontosabban csak alig) termel amilózt.
Újabb GMO-s hír a médiában, ami Magyarországon ma sajnos egyet jelent a népbutítási gépezet felpörgetésével.
Mi is akar lenni tehát az a bizonyos Amflora fedőnevű krumpli, aminek az európai termesztésére és forgalmazására a napokban kapta meg a BASF az engedélyt.
A krumplit, a mindenki által kétségtelenül jól ismert étkezési/takarmányozási célokon túl az iparban is felhasználják keményítőtartalma miatt, pl. papírkészítésre.
Az eljárás során a krumpliban levő keményítőt használják fel, pontosabban annak is csak az amilopketin komponensét. A másikat, az amilózt, ipari méretekben, energiát, vizet és reagenset nem kímélve leválasztják. Utóbbi lépést kikerülendő fejlesztette ki a BASF az Amflorát, amely nem (pontosabban csak alig) termel amilózt.
Hogy ezt elérjék, anti-sense technikákat felhasználva kiütötték az amilózszintézis útvonal egyik kulcs enzimjének a génjét. Ez, magyarabbra lefordítva, azt jelenti, hogy olyan transzgénikus növényt hoztak létre, amelyik hátulról-előre (is) átírja a szóbanforgó gént: az így létrejövő RNS, mivel komplementere a növényben normálisan jelenlevő génről készülő RNS-nek, összetapad azzal. Az ilyen kétszálú RNS pedig olyan folyamatokat indít el, amelyek saját lebomlásához vezetnek, vagyis soha nem íródik át róla fehérje. (A folyamatot RNS interferenciának nevezzük, és itt írtam róla bővebben.)
A fordított DNS bevitele speciális vektorokkal történik a növényi sejtekbe. Ahhoz persze, hogy el tudjuk dönteni, sikeres volt-e a bevitel szükség van valami markerre, ami jelzi a folyamat sikerességét. Az ilyen markergéneknek az a feladata, hogy segítségükkel gyorsan el tudjuk választani a DNSünket hordozó sejteket a többiektől: ennek egyik evidens módja, hogy a markergén védelmet nyújt valami reagens ellen, ami a többi sejtet elpusztítja.
Ezzel el is jutottunk a botrány alapjához: az Amflora esetében a marker gén egy antibiotikum (egész pontosan kanamycin) rezisztenciát hordozó gén, az nptII, amely szintén beépült a krumpli genomjába. És ez a para oka, pontosabban az attól való – mint mindjárt látni fogjuk, megkérdezhető megalapozottságú – félelem, hogy a rezisztencia gén a növényből átkerül a baktériumokba, majd horizontális géntranszferrel elterjed, eljut a humán patogénekbe is és még egy eszközt elvesztünk a baktériumok elleni harcban.
Egyrészt persze el kell mondani, hogy ez a technológia ma már meghaladott, mert meg vannak rá az eszközeink, hogy marker gén mentes transzgénikus növényeket állítsunk elő (vannak olyan labor-trükkök, amelyek segítségével a szelekciós lépés után “kivágható” a marker a genomból), s ennek megfelelően már folyik marker mentes krumpli előállítása is. Ugyanakkor a piacradobáshoz vezető utak rögösek, hiszen az Amflora esetében is közel tíz éve kezdődött a kérvényezősdi (és ez meg is magyarázza, hogy miért egy meghaladott technikát látunk itt: amikor fejlesztették, hajdanában-danában, még csak az létezett). 2005-ben már az Európai Élelmiszerügynökség zöld utat adott a dolognak, és mégiscsak ment a huza-vona mostanáig.
A rezisztencia terjedése, ugyan közegészségügyi szempontból nézve fontos felvetés, ugyanakkor megalapozottsága erősen megkérdőjelezhető: becslések szerint annak, hogy a genom 0.00015%-át kitevő DNS darab valóban átkerüljön egy baciba, optimális körülmények között is kevesebb, mint 10-16-on. És ezek után még el kell jutnia is a megfelelő patogén törzsekbe, vagyis végső soron itt még ennél is nagyságrendileg kisebb valószínűségekkel dobálózunk, amelyek akkor is kicsik maradnak, ha eszünkbe idézzük, hogy baktériumokból nagyon sok van. A kanamycin rezisztencia elterjedésének/kialakulásánk lényegesen valószínűbb módja az orvoslásban, állatorvoslásban féllelkiismeretesen használt dózisokban rejlik. (Hiszen, mint az a kommentekben is előkerült, a kanamycin rezisztencia-gént eleve egy olyan baktériumból izoláláták, ami jelen van az emberben is, így ez sok nagyságrenddel valószínűbb forrása lehet a rezisztencia esetleges elterjedésének.)
És itt akkor elértünk a médiahisztihez, hiszen mindebből látható, hogy “egészségügyi” szempontokra hivatkozni, mint azt például az LMP közleménye is teszi, egyszerűen nem megalapozott. Inkább csak a zsigeri, ostoba GMO-ellenesség szítására jó ez az egész, amit jól tükröz a fenti link egyik kommentje, ahol a német BASF termékének apropóján a hozzászóló belezengett a világba, hogy “MONSANTO GET OUT OF EUROPE!”…
Pedig a GMO-król fontos, hogy értelmes vitát tudjunk folytatni. (Bővebben erről itt, itt és itt.) A pro érvekkel (gyorsabb, speciálisabb növénynemesítés, kevesebb növényirtószer, alkalmazkodóbb (kisebb területen, de jobban termő) fajok, fejlődő országokban vitaminok bevitele növényi úton, stb.) szemben fel lehet hozni normális kontrákat is (potenciális ökológiai veszély toxintermelő fajok esetén, monokultúrás termelés elterjedése, jelenleg az európai piacra való termelésnél potenciális előny a “GMO mentesség”, a GMO gyártó multik állításait ugyanúgy le kell ellenőrizni, mint a gyógyszergyárak állításait, hiszen az anyagi érdek hegyeket mozgat meg). S mivel minden GMO különbözni fog, nem lesz olyan válasz, ami mindegyikre igaz lenne. Viszont értelmesen is el lehet(ne) dönteni, hogy melyiket éri meg és melyiket nem termeszteni. Akik mindebből hitkérdést akarnak csinálni, azok vagy maguk sem értik, hogy miről van szó, vagy egész egyszerűen hátsó szándékkal terjesztik az ostobaságot.
(A fénykép mrtruffle gyűjteményéből származik. Köszönet Áginak/macsakabagolynak a review tippekért.)
Nem tudom, senkinek sem tűnt fel ebben a vitban, hogy az nptII kanamicin rezisztancia gént eredetileg egy baktériumból, egészen pontosan Klebsiella pneumoniae -ből izolálták?
http://www.uniprot.org/uniprot/P00552
Ez a gén nem kell, hogy a krumpliból bejusson baktériumokba, eleve egy olyan baktériumból származik, ami az ember norális száj- bőr- és bélflórájának a tagja (http://en.wikipedia.org/wiki/Klebsiella_pneumoniae), ráadásul ebben a jószágban is egy ugráló genetikai elemben (TN5) találták meg eredetileg, tehát már a felfedezésekor tökéletes helyzetben volt ahhoz, hogy elterjedjen a baktériumok között, minden emberi beavatkozás nélkül. Ehhez képest a krumpliba ültetett változat fényévekre van attól, hogy emberi kórokozókba kerüljön. Az eredeti rezisztanciagént hordozó baci ott ül mindannyiunk belében!
Tényleg, nem is tudom, ezt végül miért nem hangsúlyoztam jobban. Na gyorsan updatelek. 🙂
Ebben persze igazad is lehet, hogy nem pont emiatt a krumpli miatt kell most összecsinálni magunkat, csak az a baj, hogy Európa eddig jórészt GMO mentes övezet volt, termesztés pedig legjobb tudomásom szerint egyáltalán nem zajlott, és ha most a krumpli beteszi ide a lábát, akkor az szerintem egyrészt politikai és lobbi jelentőséggel bír, másrészt az emberekben kialakít egy hibás toleranciát a GMO-kkal szemben. Na én ezért sem szeretném.
Az EU-ban több ezer hektáron termesztenek GM növényket (ami összességében még így is elenyésző terület persze):
http://www.gmo-compass.org/eng/agri_biotechnology/gmo_planting/392.gm_maize_cultivation_europe_2008.html
Arról lehet tudni valami, hogy miért félnek sokan a GM élelmiszerektől?
Létezik valami tanulmány ami kimutatta káros hatásukat?
“Arról lehet tudni valami, hogy miért félnek sokan a GM élelmiszerektől?
Létezik valami tanulmány ami kimutatta káros hatásukat?”
A környezetvédők valamiért óriási rinyálást csaptak az első ilyen termékek körül és azóta a GMO mint az eredendő rossz került be a köztudatba. Ennek viszont sok alapja nincs, mivel önmagában a molekuláris biológiai beavatkozás se nem jó, se nem rossz. Mondanék egy példát: A Monsanto cég ugye évtizedek óta kilincsel a Bacillus thuringiensis toxint termelő kukoricájával, mondván, hogy veszélytelen. Erre a környezetvédők azon rinyálnak, hogy micsoda kárt okoz majd ha kiültetik, pedig eddig nem nagyon mértek olyasmit, hogy károsabb lenne, mint a szokásos növényvédőszerek, nem utolsósorban azért, mert bár igaz, hogy tényleg elég mérgező a BT toxin, de nem permetezik, hanem a kukorica termeli, kevésbé terheli a környezetet, mint a levegőbe porlasztott méreg, ráadásul fehérjetermészetű, így az összes mikróba vígan elbontja. Egyetlen aggályos pont lehet az egészben, hogy az ember belében mi is történik a BT toxinnal? A dogma az, hogy a gyomorsav megsemmisíti, de ugye aki a biológia tudományát műveli az nagyon jól tudja, hogy ez a kivételek tudománya. Mi van mondjuk azzal, aki savlekötőt szed stb.?
Az állandóan hangoztatott érv, miszerint mi van ha rezisztens lesz rá a lepke, egyszerűen hülyeség. Mi lenne? Ezek a kártevők így is rezisztensek x különböző növényvédőszerre, legföljebb x+1 -re lesznek rezisztensek. Attól sem dőlt össze a világ, hogy a DDTre rezisztenssé vált a mezőgazdasági kártevők fele. Nem utolsósorban onnantól senki sem vet majd egy sor BT toxin termelő kukoricát sem,úgyhogy a probléma magától megoldódik.
Tehát a BT toxinos kukorica szerény véleményem szerint emberi fogyasztásra nem alkalmas. De takarmányozni nyugodtan lehet vele, a disznóban már nem halmozódik fel, mert fehérjetermészetű, egyszerűen megemészti a jószág, nem úgy mint az összes többi növényvédőszert, amiket bizony meg kell hogy együnk a hússal együtt, ha akarjuk, ha nem. Engem pedig nem igazán érdekel, hogy a disznónak, amiből a kolbászt töltik, volt -e nyombélfekélye vagy nem. Így takarmányozásra a BT toxinos kukorica százszor biztonságosabb, mint az összes többi,hagyományos szerekkel permetezett termény, jelentősen csökkentheti az emberi szervezet terhelését is.
A vicc az egészben az, hogy az összes többi GMO növény gyakorlatilag ártalmatlan. Például létezik BT toxinos dohány is. Viszont a dohányt nem esszük kilószámra, hanem elégetjük és a füstjét beszívjuk (már aki), így teljesen mindegy, milyen fehérjét termelt eredetileg.
Ugyanígy tüntetnek például a béta-karotin termelő rizs ellen, ami az A-vitamin előanyagát termeli és emberi ésszel felfoghatatlan, hogy milyen káros hatása lehet, azon túl, hogy néhány százmillió ember egészségét jelentősen javítja. (A- vitamin hiányban 124 millió ember szenved és évente 1-2 millió ember hal bele, félmillió pedig megvakul http://en.wikipedia.org/wiki/Golden_rice)
Ebből látszik, hogy a GMO növényeket nem tiltani kellene, hanem végre a valós értékén kezelni őket, megbeszélni mit szabad és mit nem szabad velük tenni,onnantól pedig élvezni annak a rengeteg pénznek a hasznát, amit ilyen kutatásokra költöttünk. A vita viszont, mint a hozzászólásokból is látszik annál a kérdésnél rekedt meg, hogy a GMO magától a sátántól ered és irtani kell tűzzel vassal! Ez pedig egyszerűen nettó hülyeség,kb olyan, mintha azt mondanánk, hogy tiltsuk be a kereket, mert az asszírok harci szekerei is kerékkel működtek és mennyi embert megöltek velük.
Köszönöm a választ, valahogy erre számítottam.
Igazából ellenérvként mindig azt hallottam, hogy nem tudhatjuk, hogy hosszú távon milyen negatív hatása lehet. Csak azt nem értem, hogy hogyan lehet valaminek a nemlétét bizonyítani.
Elméleti síkon egyetértek SexCombbal, a gyakorlatban viszont, szerintem nem mindig ilyen egyszerű a helyzet… Az már nagyon sokszor kiderült, hogy nagyvállalatok (nagy nyereseég, vagy legalábbis a veszteség elkerülése érdekében) nagyon könnyen kamuznak, játszanak át rendelkezéseket, és informálják félre a köznépet (amelyik meg nagyrészt hagyja magát) meg lobbiznak a veszélyek kötelező feltüntetése ellen.
Amit meg előszeretettel felhoznak még a GMO ellen, az pont a Monsanto egyik terméke, a termináló kukorica, ami önmagában még talán nem lenne baj, de könnyen átporozza a többi fajtát is, ami viszont kifejezetten káros a többi gazdának, azok közreműködése, vagy beleegyezése nélkül.
Ebből adódóan az emberek egy része előítéletből nem szereti az olyan dolgokat amik ártalmasnak hangzanak (pláne, hogy nem is érti, pontosan hogy is működik a dolog) — itt van példának az atomenergia (amit rövidíthetünk is akár a sugárzás szóra): az mutációt tud okozni, amiből pókemberek és más egyéb förmedvények tudnak keletkezni.
E mellett nehéz arról felelősen vitázni a nagyközönséget (vagy akár még az őket képviselő politikusokat) bevonva, hogy most melyik génmódosítás miért (vagy miért nem) veszélyes.
Gondolom fel lehetne hozni ellenérvként, hogy dehát a gyógyszerek is bonyolultak meg veszélyesek és mégis sikerült őket szabályozni (de lásd homeopátia pártiak). A különbség szerintem abban rejlik, hogy a gyógyszerek sokkal hamarabb benne voltak a köztudatban (és elfogadva), minthogy kiderült, hogy a hatásosság mellett veszélyeik is vannak.
att: A dologban az a sárkányosság, hogy ez így szép, hogy mi biológusok értjük, miről van szó, de egy átlagember nyilván nem mélyed el ennyire a kérdésben. Sajnos egy törvényhozó is nagyobbrészt sötétben tapogatózik, nyilván a szakértők ezt-azt mondanak, majd dönt valahogy, nyilván a közvéleményt követve, vagyis ha a többség ellenzi, tiltani fogják.
Ez viszont a lehető legrosszabb hozzáállás, mivel a közvélekedést ugyanúgy megélhetési szakértők formálják, ne gondold, hogy a biotech cégek lobbija mellett nem létezik az ellenlobbi, akik éppen olyan kőkemény üzleti alapon szerveződnek, csak éppen a GMO termékek betiltását akarják elérni. Ráadásul az még sohasem működött a történelemben, ha egy kérdésről az adott szakmában teljesen járatlan embereknek kell döntenie. Például ha mondjuk beteg vagy, elmész a kórházba, de nem az orvosok látnak el, hanem SMSben megszavaztatják a város lakosságával, hogy kivegyék -e a vakbeledet, nyilván nem fog tetszeni.
A megoldás nyilván az lenne, hogy egy független, akár uniós szintű szakértői bizottság mondjon véleményt az egyes termékekről, egyedileg megvizsgálva őket, amit biztonságosnak mondanak, azt lehessen vetni, amit aggályosnak tartanak, azt pedig tiltsák be kőkeményen. Csak végre ne olyan szinten menjen a szájkarate, mint ebben az esetben is, hogy azzal riogatják a népet, mi van ha a kanamicin rezisztanciagén, ami egy baktériumban található eredetileg is, bejut egy baktériumba!
“Ebből adódóan az emberek egy része előítéletből nem szereti az olyan dolgokat amik ártalmasnak hangzanak (pláne, hogy nem is érti, pontosan hogy is működik a dolog) — itt van példának az atomenergia (amit rövidíthetünk is akár a sugárzás szóra): az mutációt tud okozni, amiből pókemberek és más egyéb förmedvények tudnak keletkezni.”
Viszont ha nem égetnénk ennyi szenet, lehet, hogy nem melegedne a Föld és nem várna éhhalál egymilliárd emberre, de természetesen ez nyilván elfogadható ár azért, hogy egy teljesen légbőlkapott veszélyt elhárítsunk. Ezek a dolgok sajnos így működnek, ha tök laikusoknak kell valamiről dönteni.
“Amit meg előszeretettel felhoznak még a GMO ellen, az pont a Monsanto egyik terméke, a termináló kukorica, ami önmagában még talán nem lenne baj, de könnyen átporozza a többi fajtát is, ami viszont kifejezetten káros a többi gazdának, azok közreműködése, vagy beleegyezése nélkül.”
Mi az a termináló kukorica?
SexComb: Így van, ezt hívják demokráciának. A nép, ugye, végtelen bölcsességében nyilván tudja, mi a legjobb neki, oszt’ majd azt szavazza meg…
Az uniós (szakértő) bizottságnak meg ugyanaz a baja, mint minden más hasonló testületnek: megvan a lehetősége, hogy korrumpálódik, ontanntól kezdve megette a fene (a nép meg legfeljebb csak zúgolódhat ellene, ha nem tetszik).
Re Termináló kukorica: nem tudom a helyes magyar kifejezést, de erre gondoltam (terminator gene):
http://en.wikipedia.org/wiki/Genetic_use_restriction_technology
http://www.nd.edu/~chem191/f2.html
A Terminator egy olyan géntechnológia, ami sterillé teszi a növényt, a gyártó üzleti érdekeit megvédendő. Ebből kifolyólag olyan nagyon nem fenyeget a veszélye, hogy más növényeket átporozna…
(Egyébként azért sem, mert nem gyártják.)
att: Ez a GURT technológia, amit írsz éppen azt akadályozza meg, hogy a növénynek utódai legyenek, ezzel nullára csökkenti az esélyét, hogy átporozzon másokat. Egyébkén ismert egy csomó hímsteril allél kukoricában is, viszonylag könnyen megoldható lenne, hogy a növény ne hozzon virágport, ne termékenyíthesse meg a környékbeli gazdák kukoricáját.
Ez a kérdés Európában teljesen értelmetlen, mert mindenki hibridkukoricát termel, vagyis évente újra megveszi a vetőmagot a gyártótól, így esélye sincs, hogy a GMO kukorica szennyezze a többi gazda termését. Mondjuk gondolom Afrikában ez ne így megy, ott a termésből tesznek félre magot.
Akkor egy technikai kérdés még: amikor a Wikipedia cikk (rögtön az első mondat) azt írja, hogy a sterilizáció csak a második generációs magokban jelenik meg, az nem pont azt jelenti, hogy mégiscsak tud az első generáció porozni (ti. nem steril)? Vagy a gazdáknak már a másodgenerációs magokat adják el? Bár az előző kérdés tulajdonképpen továbbra is fennáll — az elsőgenerációs növényeket valahol termeszteni kell, hogy másodgenerációs magokat kapjunk…? Vagy valamit teljesen nem értek?
att:
Teljesen jól érted. Ha az első nemzedék lenne terméketlen, nem lehetne fönntartani a növényt, az első nemzedéknek muszáj magot hoznia, különben nem lenne mit betakarítani, lévén a kukorica magját esszük.
Akkor az az esély mégsem nulla 🙂 (az első generáció valahol beporzódik, hogy legyen második) Aláírom, valóban nem akkora a veszély, mint azt hallom lépten-nyomon.
15 att
Tedd meg légy szíves, hogy mielőtt egészen bebarnul az alsód a kukorica szana und széjjel porzódásától, legalább a guglin nézz utána, hogyan is állítják elő MINDENÜTT a hiridkukoricát.
annyit hozzá tennék, hogy egyszer bevezethetnének olyan gmo növényt, amiben semmilyen kifogásolható gén és géntermék (értsd antibiotikum szelekciós marker, vírus eredetű promóter és enhancer, nem adekvát géntermék (időben és térben nem regulált)) nem található.
kifogandó a jogos és jogtalan kritikákat.