Gyerekkoromban szüleim régi IPM magazin-gyűjteménye igazi kincsnek számitott a benne levő intelligencia-tesztek és sci-fi novellák miatt. Pár hónappal ezelőtt az egyik kollegám egy aktuális IPM-et nyomott a kezembe és néhány percnyi olvasgatás után megállapíthattam, hogy ugyan a tesztek eltűntek, de az új szerkesztőség tudományos fantasztikum iránti vonzalma megmaradt.
És ebből a szempontból kifejezetten erős szám volt a februári, pl. megtalálhatjuk benne Szendi Gábor stílusgyakorlatát egy olyan képzeletbeli világról, ahol az oltások veszélyesek, de mindez nyomába sem ér annak a páros interjúnak, ahol a genetikailag módosított növények apropóján a mi, Dudits Dénes tolmácsolta realitásunk vetődik össze egy párhuzamos valósággal, amit Vetier Márta a Greenpeace magyarországi programigazgatója mutat be.
Mivel esetleg néhány olvasó nem vette észre, hogy Vetier nem a mi valóságunkról beszél (pedig szinte minden mondatában van erre történő utalás), álljon itt egy gyors összevetés a greenpeace-es alternatív univerzum és az általunk belakott között.
És ha már konvergens evolúció, akkor itt egy másik remekbe szabott példa is – pontosabban csak részben új, hiszen, valami nagyon hasonlóról 
A biológiában a nagyon hasonló formák (legyenek azok akár testrészek, akár genetikai hálózatok, akár sejtalkotók) jelenléte két szervezetben nagyon jó eséllyel közös eredetre utalnak.
A fenti címmel indított a 
Legutóbb is 
Nagyon sok mindent lehet számítógépekkel modellezni, van amit könnyebb, van amit nehezebb, de kétségkívül az egyik legkeményebb dió a járványok terjedése, mivel egy fertőző betegség továbbadását nagyban befolyásolja az emberi viselkedés, nyilván nem mindegy, hogy ha elkapsz egy halálos betegséget, akkor engedelmesen bevonulsz a kórházba meghalni, bezárkózol a lakásodba, az utcákat járod, hogy a jelenések könyvéből olvass fel részleteket a szembejövőknek, esetleg szándékosan megfertőzöd az összes szomszédodat, ha már neked reszeltek, szívjon más is. Ráadásul nyilván egy valódi járvány kitörésekor a felszámolása elsődleges fontosságú, az elemzése-vizsgálata szükségképpen háttérbe szorul. Addig oké, hogy az emberi viselkedés legjobb modellje maga az emberi viselkedés, de egyrészt a legritkább esetben találni anyagi forrást arra, hogy egy rendes statisztikai elemzéshez szükséges mennyiségű emberen dolgozhasson a kutató, másrészt akármilyen modellt építenek is a programozók, nagyon nehéz rávenni az embereket arra, hogy úgy érezzék tétje is van a dolognak. Szóval egy járvány modellezéséhez kellene egy jó nagy számítógépes rendszer, ahol rengeteg unatkozó ember heteket-hónapokat eltölt az idejéből akik ráadásul kötődnek a modell elemeihez, úgy érzik veszteség éri őket a halálukkal. A ravasz öreg rókák már vigyorogva bólogathatnak: Ezt hívják World of Warcraftnak.
Lisa Warnecke és munkatársai éppen ezt vizsgálták meg, Európából és Amerikából származó G. destructans törzsekkel fertőztek az USÁ -ban gyűjtött denevéreket. Azt tapasztalták, hogy mindkét törzs fertőzése nyomán kialakult a fehér orr tünetegyüttes, sőt, az Európából származó törzs hatására a fertőzött denevérek hamarabb elpusztultak, vélhetőleg ez egy eleve virulensebb törzs. A fertőzött denevérek túlélése látható az ábrán, a folytonos vonal a kontrollcsoport, a két szaggatott vonal a két gombatörzzsel fertőzött két csoport. Jól látható, hogy az Európai G. destructans hamarabb megöli a denevéreket. A következtetés egyértelmű: A G. destructans egy olyan kórokozó, ami itt Európában régóta fertőzi a denevéreinket, Amerikába viszont csak most került át, a mi bőregereink védettek, emberi számítás szerint nem várható a pusztulásuk.
Az elevenszülést általában az emlősökre jellemző tulajdonságnak tartjuk, pedig a legkülönbözőbb élőlénycsoportokban alkult ki egymástól függetlenül. Ma egy kevésbé ismert példáról lesz szó, a