
Mi kell, hogy a ponty repüljön, mint a pinty?
Milyen lépések vezethetnek egy repülőhal megnyúlt úszójának a kialakuláshoz? Genomok és zebrahal mutánsok együttes vizsgálata adhat választ a kérdésre.
Milyen lépések vezethetnek egy repülőhal megnyúlt úszójának a kialakuláshoz? Genomok és zebrahal mutánsok együttes vizsgálata adhat választ a kérdésre.
Hány gén kell az élethez, vagy más szavakkal mi az a minimális genom, ami még lehetővé teszi, hogy egy sejt élni tudjon és például normálisan osztódjon? Ez a viszonylag triviálisnak tűnő kérdés még mindig a legnehezebb kérdések egyike.
Gorilla és csimpánz agy organoidokat (“miniagyakat”) vetettek össze emberiekkel, annak a megállapítására, hogy milyen okok állhatnak az emberi agy nagyobb mérete mögött.
Mi lehetett a legősibb emlősök szex-determinációjának kromoszomális mehcanizmusa? Minél több emlős-genomot vetünk össze, annál bonyolultabbnak tűnik a válasz.
A dohánymolytetű természetes ellenállását számos toxin ellen egy horizontális géntranszfer során szerzett gén adja. Ezt viszont ki tudjuk használni ellene.
Mire jó egy véletlenszám? A véletlenszámok generálása mindig is a hétköznapok szerves részét képezte. Már az ókori Egyiptomból és Mezopotámiából (i.e. 3000 környéke) is maradtak fenn olyan népszerű társasok, ahol… Read more »
A legújabb Karanténnaplóban Pardi Norberttel beszélgettünk, akik Karikó Katalin oldalán vett részt az mRNS-alapú oltási technológia kidolgozásában.
Miért néz ki annyira másképp egy zsiráf, mint egy okapi? Ha a teljes választ nem is tudjuk, de részválaszokat adhatunk.
Könnymirigyből származó sejtekből “Petri csészében” olyan organoidokat tudunk létrehozni, amelyek könnyezni is tudnak. De mire jó ez?
Az élővilág megszámlálhatatlan csodái közül talán az egyik legmisztikusabb a biolumineszcencia és a fluoreszcencia. E két jelenség alapvetően eltérő okokra vezethető vissza, és hogy itt együtt említem őket, annak csupán… Read more »