
Őskori szerelem – reloaded
Újabb bizonyítékok támasztják alá, hogy ahol és amikor a modern emberek és a neandervölgyiek együtt éltek, gyakori volt a két populáció közötti keveredés.
Újabb bizonyítékok támasztják alá, hogy ahol és amikor a modern emberek és a neandervölgyiek együtt éltek, gyakori volt a két populáció közötti keveredés.
Milyen lépések vezethetnek egy repülőhal megnyúlt úszójának a kialakuláshoz? Genomok és zebrahal mutánsok együttes vizsgálata adhat választ a kérdésre.
Hány gén kell az élethez, vagy más szavakkal mi az a minimális genom, ami még lehetővé teszi, hogy egy sejt élni tudjon és például normálisan osztódjon? Ez a viszonylag triviálisnak tűnő kérdés még mindig a legnehezebb kérdések egyike.
Gorilla és csimpánz agy organoidokat (“miniagyakat”) vetettek össze emberiekkel, annak a megállapítására, hogy milyen okok állhatnak az emberi agy nagyobb mérete mögött.
Mi lehetett a legősibb emlősök szex-determinációjának kromoszomális mehcanizmusa? Minél több emlős-genomot vetünk össze, annál bonyolultabbnak tűnik a válasz.
A dohánymolytetű természetes ellenállását számos toxin ellen egy horizontális géntranszfer során szerzett gén adja. Ezt viszont ki tudjuk használni ellene.
Mire jó egy véletlenszám? A véletlenszámok generálása mindig is a hétköznapok szerves részét képezte. Már az ókori Egyiptomból és Mezopotámiából (i.e. 3000 környéke) is maradtak fenn olyan népszerű társasok, ahol… Read more »
A legújabb Karanténnaplóban Pardi Norberttel beszélgettünk, akik Karikó Katalin oldalán vett részt az mRNS-alapú oltási technológia kidolgozásában.
Miért néz ki annyira másképp egy zsiráf, mint egy okapi? Ha a teljes választ nem is tudjuk, de részválaszokat adhatunk.
Könnymirigyből származó sejtekből “Petri csészében” olyan organoidokat tudunk létrehozni, amelyek könnyezni is tudnak. De mire jó ez?