A napokban jelent meg egy régóta dédelgetett, Kun Ádám-mal közösen írt cikkünk a Scientific Reports-ban. Gondoltam írok róla egy “akadémiai hokedlifoglalót”, hátha elő tudom adni azt érdekesen. Még akár akkor… Read more »
Elon Musk közeli munkatársa, Max Hodak elengedte a fantáziáját, amikor azt mondta, hogy 15 év alatt Jurassic Parkot lehetne teremteni. Senki ne élje bele magát.
Hogyan lett az egyszerű szirti galambból az a morfológiai kavalkád, amit a lelkes galambtenyésztők gyűjteményében találunk? Már Darwint is nagyon izgatta a kérdés, de csak most kerültünk közelebb a megválaszolásához.
Egy kellemes tavaszi délutánon az erdőszélen sétálva jó eséllyel botlunk lomha, nagy potrohú, fémesen csillogó kis drágakövekbe, amint hosszú, vézna lábaikkal esetlenül vonszolják testüket a talajon. Ők a hólyaghúzófélék családjába… Read more »
Újabb bizonyítékok támasztják alá, hogy ahol és amikor a modern emberek és a neandervölgyiek együtt éltek, gyakori volt a két populáció közötti keveredés.
Milyen lépések vezethetnek egy repülőhal megnyúlt úszójának a kialakuláshoz? Genomok és zebrahal mutánsok együttes vizsgálata adhat választ a kérdésre.
Hány gén kell az élethez, vagy más szavakkal mi az a minimális genom, ami még lehetővé teszi, hogy egy sejt élni tudjon és például normálisan osztódjon? Ez a viszonylag triviálisnak tűnő kérdés még mindig a legnehezebb kérdések egyike.
Gorilla és csimpánz agy organoidokat (“miniagyakat”) vetettek össze emberiekkel, annak a megállapítására, hogy milyen okok állhatnak az emberi agy nagyobb mérete mögött.
Mi lehetett a legősibb emlősök szex-determinációjának kromoszomális mehcanizmusa? Minél több emlős-genomot vetünk össze, annál bonyolultabbnak tűnik a válasz.
A dohánymolytetű természetes ellenállását számos toxin ellen egy horizontális géntranszfer során szerzett gén adja. Ezt viszont ki tudjuk használni ellene.