Nem értik 7. – Re:Re: Csökkenthetetlen komplexitás

(SexComb részletes rekontrája egy ÉRTEM-es válaszlevélre. Igazából már kész van egy ideje, csak az én hanyagságom miatt nem került fel. Mea culpa. – dolphin)

Először egy kis személyes bevezetővel kezdeném. Ha már szétfolyik az agyam a fáradtságtól, néha szoktam fórumozni is, itt akadt rám egy arc, aki mindenáron meg akart győzni, hogy az ÉRTEM a magyarázat mindenre. Úgy tűnik újabb szintre akarja emelni a vitát, ezúttal az ÉRTEM honlapján tette közzé az egyik írásom kritikáját. Beszédes az alcíme is: “Válaszok egy elfogult szerző ellenérveire egyes biológiai rendszerek csökkenthetetlen komplexitását illetően.” Szóval most jól megkaptam! Igen, az elfogult szerző én vagyok. Ebben a cikkben pedig majd jól megválaszolják a gyerekes sértődöttségből fakadó ellenérveimet. Lássuk hát!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Tizenhárman támadtunk a hívőre

Bizony drága olvasók, itt ilyenek vagyunk, egyenlőtlen küzdelemben, előre megfontolt sötét és simlis szándékokkal tesszük tönkre a kis embert, aki mindössze élni szeretne szólásszabadságával. Legalább is valami hasonlóra következtethetünk, ha elolvassuk a Magyarországi Krisna-Tudatú Hívők Közösségének sajtóanyagát januári TEDx-es akciónkról.

Az ördög persze a részletekben lakik, és hát mivel kezemben van Tasi István korábbi levele (amiről már röviden írtam), azt kell mondjam, hogy a krisnás barátaink háza táján valaki nem bontja ki az igazság minden részletét.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem értik 6. – Az értelmes tervezés mozgalom tudományos tevékenysége

(SexComb szorgalmának köszönhetően továbbra is “témánál maradhatunk”. Sorozatának újabb cikkét olvashatjátok.)

No tehát egy érdekes kis cikk jelent meg nemrég az ÉRTEM honlapján, nevezetesen egy, az ID szellemi fellegvárának számító Discovery Institute honlapjáról átvett összefoglaló jellegű cikkgyűjtemény, olyan publikációkról, amelyek “különböző referált tudományos szakfolyóiratokban jelentek meg a tervezési iskola által felvetett kérdésekről”.

Kíváncsiságból megnéztem a felsorolást és első pillantásra valóban nagyon tekintélyes, majdnem ötven cikket sorol fel. Ugyan a “Wedge” célkitűzései között az első öt évre terveztek száz referált cikket, de ne akadjunk fel azon, hogy ennek a fele is csak tíz év alatt sikerült, örüljünk inkább az értelmes tervezés (ID) tudományos sikerének. Azonban ha kicsit alaposabban megnézzük ezt a bizonyos felsorolást, érthetetlen dolgokat találhatunk benne, de mielőtt belevágnánk, érdemes körbejárni, mik is azok a sokat emlegetett referált folyóiratok, amikről beszélünk?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nyílt levél a TEDxDanubia szervezőihez

A kismadarak a fülünkbe súgták, hogy a TED franchise hamarosan megrendezésre kerülő magyarországi rendezvényén hatalmas kedvencünk (de nem tudományos témákban) Tasi István, az ÉRTEM oszlopos tagja lesz az egyik előadó, aki az állati ösztönök apropóján kreacionista felvilágosítást készül tartani.

Mivel a TED eddig remekül működött kreacionisták nélkül is (sőt, épp azért működött remekül, mert nem áltudományos marhaságokkal foglalkoztak), nyílt levélben fordulunk mind a magyar szervezőkhöz (igen, ezúton is csókoltatjuk a HVG-t), mind az amerikai brand tulajokhoz. Mivel borítékolható, hogy Tasiék olvasata az lesz, hogy a gonosz evilucionisták el akarják őt hallgattatni, íme a levél teljes szövege.

(UPDATE: közben a szervezők visszaírtak, hogy Tasi, közös megegyezéssel mégsem szerepel. Szóval happy end, és még valószínűleg mi sem kellettünk hozzá ;-).)

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem értik 5. – A specifikus összetettség

(SexComb ma Szabó
Viktor matematikus-hallgató előadását vonja kínpadra, amely
az "Intelligens tervezés matematikai felderítése" címet
viseli (
képek, hanganyag).)

A specifikus összetettség
mint olyan alapvetően fordítási hiba. Az angol "specified"
kifejezés magyar jelentése részletes, részletgazdag, szerencsésebbnek
tartanám magyarul a részletes összetettség kifejezést. (Ugyanúgy
ahogy az "értelmes tervezést" az "intelligens tervezés"
helyett.) A kifejezést és az elvet eredetileg Leslie Orgel arra találta
ki, hogy mi alapján lehetne megkülönböztetni az élőlényeket az
élettelen anyagoktól.
Az intelligens tervezés (ID) elméletébe William Dembski vezette be ezt a fogalmat, ő
a specifikus (részletes) összetettséget valami olyasminek tartja,
ami alapján megkülönböztethetőek a tervezett dolgok a nem tervezettektől.
Dembski érvelése alapján 10150 esemény történhetett
a világegyetem keletkezése óta, ha egy esemény bekövetkezésének
valószínűsége ez alatt marad, akkor nem lehet véletlen. Maga az
elv tetszetős és megvan az az óriási előnye, hogy innentől van
min vitatkozni, mivel ez egyike az ID vizsgálható állításainak.
Dembski és követői előszeretettel alkalmazzák ezt az elvet, hiszen
roppant egyszerű. Mint ahogy a hazai ÉRTEM hívők munkásságából is megtudhatjuk, egy esemény bekövetkezésének a valószínűsége
ez alatt a határ alatt marad, az még nem elég, ahhoz, hogy a specifikusan
(részletes) összetettségét igazoljuk "mintákat keresünk X-ben
(pl. értelmes betűsorozatok, szavak, ismétlődések)".

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem értik 4. – Egyszerűsíthetetlen összetettség

(Szerencsére SexComb nincs vakáción, így egy kis szünet állhat be a poszt-ínséges időkben. – dolphin)

A tervezéselmélet egyik fő érve, amit úton-útfélen előhoznak, az egyszerűsíthetetlen összetettség, ami a hívek szerint egyértelműen bizonyítja az élőlények tervezett voltát.

Maga az érv elég régi, de az ÉRTEM által használt mai formájának alapjait Michael Behe a Darwin fekete doboza című könyvében fektette le, az eredeti meghatározása valahogyan így hangzott:

“A single system which is composed of several interacting parts that contribute to the basic function, and where the removal of any one of the parts causes the system to effectively cease functioning.”

“Egységes rendszer, amely számos egymással kölcsönható részegységből áll, amelyek mind hozzájárulnak az alapvető működéshez és ahol a részegységek bármelyikének az eltávolítása a rendszer működésképtelenségét eredményezi.”

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem értik 3. – Genetika és makroevolúció

(Vendégmunkásunk, SexComb, újra lesújt.)

Cikksorozatunk harmadik részéhez
érkezett (előzmények itt és itt), szerencsére az értelmes tervezés hívei ellátnak bőven
elemeznivalóval. A ma boncasztalra fektetett cikk itt
található, a jelöletlen idézetek ebből az írásból származnak.

Mendelt nem véletlenül tartjuk
a genetika atyjának. Az őáltala végzett kísérleteket a mai napig
tanítják az egyetemeken, éppen azért, mert tiszta kísérleti rendszert
hozott létre, adatokat gyűjtött, majd az eredményeket megfelelően
értékelte ki. Mit is csinált ez a szerzetes? Először is megfelelő
modellszervezetet keresett, amelynek végül is a borsó, azaz a
Pisum sativum
bizonyult. A borsó ugyanis képes önmegtermékenyítésre,
gyorsan nő, kevés helyet igényel, ráadásul, mivel termesztett növény,
rengeteg változata ismert. Mendel harminckét borsótörzsből két
év alatt választotta ki azt a néhány vonalat, amellyel kísérletezni
kezdett. Ezek után hét tulajdonságot választott ki, a további munkája
során ezek öröklődését vizsgálta.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem értik 2. – A polip szeme

(Sorozatunk előző részében azt vettük szemügyre, valóban szükséges-e egy Értelmes Tervező létét feltételezni ahhoz, hogy a nejlonbontó baktériumok létét megmagyarázzuk, vagy megteszi-e a jó öreg evolúciós elmélet is. Ez alkalommal vendégmunkásunk, SexComb, az ÉRTEM egy újabb állításának ered a nyomába, mely ezúttal a polipok szemében véli egy felsőbb, intelligens terv nyomait felfedezni.)

Az állatvilágban rengeteg féle szem található, itt a CriticalBiomass blogon is volt ez már számos alkalommal téma (legutóbb lásd itt). Sőt, az írásom témájául szolgáló, polip szem szerkezetéről is jelent már meg írás errefele, így ezt sem kell nagyon részleteznem, mint ahogy az emberi szemmel való összevetést sem.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem értik 1. – A nejlonevő baktérium

(Amikor közel három éve elindult a blog, létrejöttének egyik célja az volt, hogy magyarul tegyük elérhetővé és emészthetővé mindazt a tudományos irodalmat, amit a kreacionista körök (magyar színekben elsősorban az ÉRTEM) előszeretettel ignorálnak. S bár csak a posztok töredéke vette közvetlenül górcső alá a magyar “értelmes tervezés” hívek “érveit”, ez nem azt jelentette/jelenti, hogy ne lelhetnénk a honlapjukon tengernyi példáját a pszeudotudományos érveknek, a féligazságokból vagy teljes hamisságokból táplálkozó, nagyívű levezetéseknek. Most egyik olvasónk, SexComb vállalkozott rá, hogy kiveséz néhány ÉRTEM klasszikust, mi pedig természetesen örömmel biztosítjuk ehhez a platformot.)

Mostanában egyre nagyobb népszerűségnek örvend egy nézet, amelyet hívei bizonyítékokkal alátámasztott, komoly tudományos elméletnek akarnak beállítani. Ez az elmélet az Értelmes Tervezés, avagy angol nevén az Intelligent Design, esetleg félig lefordítva intelligens tervezés . Ebben a cikkben szeretném megvizsgálni az elmélet egyik “bizonyítékát”, tárgyilagosan, a mai biológia szemszögéből, hogy az olvasó maga vonhassa le a megfelelő következtetéseket.

Maga az elmélet az ÉRTEM honlapján található, a jelöletlen idézetek ebből az írásból származnak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….