Bő fél éve ejtettem szót egy érdekes kísérletről, ahol prériegerekben vizsgálták a vazopresszin-1a receptor (v1ar) gén szabályozó régiójában előforduló mikroszatellita szakasz hosszának hatását az egerek viselkedésére. Ott arra következtetésre jutottak,… Read more »

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a biológia tankönyvek egy csöppnyi revízióra szorulnak abban a kérdéskörben, hogy a valódi szövetekkel rendelkező, soksejtű állatok (Metazoa) miképpen oszthatók fel. A klasszikus nézet szerint… Read more »

Az ausztrál tüdőshal (Neoceratodus forsteri), mint oly sok élőlény arrafele igazi élő kövület. A másfél méteresre megnövő és akár száz évig elélő hal gyakorlatilag alig-alig változott az elmúlt 100 millió… Read more »

A kanadai Burgess palából előkerülő állatok mindig is lenyűgözték a paleontológusokat. A közép kambriumi fosszíliákban gazdag lelőhely ugyanis már a kezdetek óta ontotta magából a legelképesztőbb formájú organizmusok maradványait, amelyek… Read more »

Az idegtudományok egyik Szent Grálja kétségtelenül az, hogy mozgássérült embereket újból cselekvőképessé tegyen. Erre elvileg két lehetőség nyílik: az egyik, hogy az idegrendszert ráveszik a sérült idegsejteket pótlására (egyáltalán nem… Read more »

A kreacionizmus-evolúció vitát követők számára talán hangsúlyoznom sem kell, hogy a kreaconista tábor egyik visszatérő érve, hogy az evolúció elfogadása immoralitást okoz és csak a teremtést szó szerinti elfogadók lehetnek… Read more »

Szurikátának lenni nem mindig könnyű, hiszen Afrika déli csücskének száraz klímájában nem triviális, hogy miképpen lehet élelmet lelni. Ennek megfelelően a szurikáták egyáltalán nem finnyásak és jóformán mindent arcba tolnak,… Read more »

Fotóínyenceknek: BP Kongsberg Underwater Image Competition 2006.

Hosszú ideje igen vitatott kérdés, hogy a dinoszauruszok a ma is élő hüllőkhöz hasonlóan hidegvérűek voltak (azaz a környezet melegét használták fel testük felmelegítéséhez), vagy a madarakhoz és emlősökhöz hasonlóan… Read more »