Az USA elnökválasztásában oroszlánrészt játszott a Regeneron nevű cég gyógyszere. Ugyanis Donald Trump elnök néhány héttel a választások előtt elkapta a Sars-CoV-2 vírust, ám annak ellenére, hogy már hetven éves is elmúlt, napok alatt kigyógyult belőle, különösebb tünetek nélkül. Gyors fölépülésében valószínűleg nagyban segített a kezelés. De adódik a kérdés, hogy ha létezik ilyen hatékony gyógyszer a COVID19 -re, akkor miért nem kaphat mindenki a szerből, amiből az elnök?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….Sexcomb bejegyzései
Hogyan tervezzünk új antibiotikumot?
Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok az egészségügy egyik komoly kihívása, nem véletlenül próbálkoznak jó páran új elven működő baktériumölő szerek készítésével. Egy friss cikk viszont igazi különlegesség: az első és utolsó szerzői a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban és a Ljubljanai Egyetemen dolgoznak, igazi európai fejlesztésről beszélhetünk hát.
Azonosak -e a tudományellenes mozgalmak alapjai?
Közhelyszámba megy, hogy bár a tudományos közmegegyezés szerint a génmódosított élőlények biztonságosak, a lakosság körében éppen az ellenkező hiedelem terjedt el. A huszonegyedik század egyik legégetőbb kérdése, különösen itt Európában, hogy mi ennek az oka és hogyan lehetne a közvéleményt közelíteni a tudományos közmegegyezéshez? A mai cikkeink szerzői éppen ezt vizsgálták.
Működnek -e a SARS-CoV-2 tesztek? Reloaded.
Legutóbb már foglalkoztam a SARS-CoV-2 gyorstesztek ügyével, de sajnos megint elő kell hogy vegyem a kérdést, mert láthatóan a magyar sajtó egyszerűen nem hajlandó elengedni egy rettentően ingatag lábakon álló kacsát. Az újabb írás oka, hogy megjelent egy levél az Orvosi hetilapban, amit az emlékezetes májusi cikkben boncolgatott SARS-CoV-2 gyorsteszt gyártója írt a lapnak, illetve a szerkesztő válasza erre. Az oda-vissza válaszok megtalálhatóak a cég honlapján is, érdekes olvasmányok.
Vírusnyomáscsökkentés
A herpeszvírusok kifejezetten elterjedtek, kilenc emberi kórokozójuk rengeteg emberi megbetegedést okoz. Akadnak rájuk gyógyszerek is, amelyek a szokásos logika szerint működnek, például a vírus DNS -ének másolását gátolják, ám ezek ellen hamar kialakulnak ellenálló törzsek, az általános herpeszgyógyszer még távoli ábránd. Éppen ezért izgalmas fejlesztési út új támadáspontokat keresni a vírusokon. A mai cikk szerzői éppen egy ilyen gyenge pontot találtak, ami úgy általában a virológiában is újdonságnak számít.
Dezinformációkereskedők – Glifozát és Monsanto
Legutóbb azt vettük szemügyre, hogyan lehet dezinformációkereskedelemből törvényesen kifejezetten szerény hasznot termelni. Azonban ha az ember kicsit tágabban értelmezi az erkölcsöket és hajlandó a törvényeket megkerülve használni a bejáratott dezinformációforrásait, sokkal csinosabb összegekre is pályázhat ám! Ma egy ilyen történetet veszünk szemügyre:
A magyar sajtó ugyan nem kürtölte világgá, de néhány hete Timothy Litzenburg a bíróság előtt bűnösnek vallotta magát zsarolás kísérletében. Miért érdekel ez minket? Ez a bizonyos Litzenburg úr az az ügyvéd, aki a glifozát elleni dezinformációs támadást meglovagolva sorra nyerte a pereket a Bayer ellen.
Dezinformációk – A génszerkesztés
Legutóbb már írtam a dezinformációról, akkor külön csoportba soroltam a tisztán dezinformációkereskedő oldalakat és a ″valódi″ sajtót, de mint a mai példa mutatja, nem biztos, hogy egyáltalán tehetünk ilyen különbséget.
Dezinformációk a gyakorlatban: Secondary infektion

Úgy tűnik mesteri módon időzítettem. Tegnap élesítettem egy jó egy éves cikk összefoglalóját a biotechnológiai dezinformációról, mire nyolc órával később az index.hu főoldalon hozta a hírt, hogy orosz dezinformációs hálózat bukott le éppen.
Dezinformációkereskedők
Igencsak elgondolkodtató cikk jelent meg nemrég, négy amerikai Bayer dolgozó írta, mind a Monsanto megvásárlásával került a céghez. Mivel a European Management Journal-ban közölték le, ez nem szigorúan vett természettudományos közlemény, nem is természettudományos kutatási eredményeket ír le, de nagyon érdekes nézőpontot ad a közösségi oldalak által uralt új nyilvánosság működéséhez. A címe: „A dezinformáció készpénzre váltása: Esettanulmány a génmódosított szervezetekről”. Érdekes elolvasni, mert olyan szakértők meglátásait tartalmazza, akik az egész GMO ellenes post-truth mozgalom kibontakozását a másik oldalról nézték végig, ahová a legtöbbünk nem nagyon lát be, a Monsanton belülről.
Mire jó a GMO 38. – Baktériumfertőzések
Az már szinte közhely, hogy lassan kifogyunk a használható antibiotikumokból, az már jóval kevésbé világos, hogy vajon mit használjunk helyettük? Az egyik ígéretes megoldás a fágok használata. A fágok vírusok, amelyeknek a gazdaszervezetei baktériumok, így fertőzéskor a baktériumokat pusztítják el, az emberi sejtekkel semmilyen kölcsönhatásba sem lépnek, minket nem fertőznek. Ezerszám ismertek fágok, a vadonból is könnyedén gyűjthetőek, ráadásul evolválnak is, tehát ha egy baktériumtörzs ellenállóvá válik az eddig ellene használt fágra, csak hosszabb ideig tenyészteni kell őket egy kultúrában és emberi számítás szerint az evolúció ki is termeli az ellenálló baktériumot is fertőző vírust. Mivel egy adott fágtörzs meglehetősen kevés gazdaszervezetet fertőz, egy ilyen kezelés mellékhatásai is jóval enyhébbek, mint egy antibiotikumkezelésé. De akkor miért nem kizárólag fágokat használunk baktériumfertőzések kezelésére? A mai cikkben ezt a kérdést járjuk körbe egy kicsit.