Közhelyszámba megy, hogy bár a tudományos közmegegyezés szerint a génmódosított élőlények biztonságosak, a lakosság körében éppen az ellenkező hiedelem terjedt el. A huszonegyedik század egyik legégetőbb kérdése, különösen itt Európában, hogy mi ennek az oka és hogyan lehetne a közvéleményt közelíteni a tudományos közmegegyezéshez? A mai cikkeink szerzői éppen ezt vizsgálták.
Az első közlemény (Rutjens és mtsai. 2018) négy mutató függvényében vizsgálta az egyes tudományos kérdések elfogadását vagy elutasítását. Ezek a vallásosság, a politikai oldal, az erkölcs és a tudományos ismeretek. Az első kísérletük egy ezernégyszázharminc fős mintán végzett korábbi felmérés újraelemzése volt. Azt vizsgálták, hogy mennyire függnek össze az egyes politikai-vallási nézetek az egyes tudományos kérdésekről alkotott véleményekkel. Az eredmény az első ábrán látható. Nem meglepő módon a tudományba vetett hit éppen ellentétesen függött össze a vallásossággal és az ortodox vallásossággal (=minél régimódibb vallásos az alany, annál kevésbé valószínű, hogy hisz a tudomány eredményeiben), de nem függött a konzervatív politikai nézetektől. Ellenben meglepő módon, a klímaváltozásban kételkedés összefüggött a konzervatív oldalhoz tartozással és kis mértékben a vallásossággal, de éppen ellenkezően mozgott a tudományba vetett hittel (=minél konzervatívabb valaki annál inkább kételkedik a klímaváltozásban és minél jobban hisz a tudományban, annál inkább elfogadja). Meglepő módon a GMO -k esetén a konzervatív politikai nézetek csak kis mértékben jelezték előre negatívan a GMO -k körüli tudományos közmegegyezés elutasítását, a vallásosság ebben nem játszott jelentős szerepet, ellenben a tudományos ismeretek erősen ellentétes jelzőnek számítottak (=minél több tudományos ismereted akad, annál kevésbé leszel GMO ellenes).
A második felmérésben sajnos kisebb mintán dolgoztak (167 fő), de hasonló eredményeket kaptak. A tudományos ismeretek egyedül az ortodox vallásossággal függött össze jelentős mértékben és természetesen ellentétes előjellel. Az előző felméréssel ellentétben itt a konzervatív politikai nézetek is jelentős mértékben összefüggtek a tudományba vetett hittel, illetve a vallásosság mindkét változata is, természetesen ellenkező előjellel (=minél konzervatívabb és vallásosabb valaki, annál kevésbé hisz a tudományban). Érdekes módon itt a klímaváltozásban kételkedés erősen összefüggött a tisztaság értékkel (=magas pontszámot értek el egy erkölcsi kérdéseket vizsgáló tizenöt kérdéses felmérésben), a konzervatív politikai nézetekkel és a vallásossággal is. Ellenben nem függött szignifikánsan a tudományba vetett hittől és a tudományos ismeretektől sem. A védőoltásokban kételkedést viszont jól előre jelezte a magas erkölcsi pontszám és a vallásosság, de a konzervatív vallásos nézetekkel nem függött össze, ellenben ellentétesen összefüggött a tudományos ismeretekkel és a tudományba vetett hittel is. A GMO ellenesség pedig egyedül a tudományba vetett hittel és a tudományos ismeretekkel függött össze szignifikánsan, de ellentétes előjellel.
Ez a két felmérés nagyon is izgalmas kérdéseket feszeget: Úgy tűnik, a tudománytagadás nem egységes, teljesen más okból nem hisz valaki a klímaváltozásban, mint amiért oltásellenessé válik valaki. A klímaváltozásban kételkedést legjobban a konzervatív politikai nézetek jelzik előre, a védőoltásokban kételkedést pedig a magas erkölcsi tisztaság. A GMO -k körüli tudományos közmegegyezés elutasítását pedig legjobban a tudományban való hit hiánya jelezte előre.
A második cikk (McPhetres és mtsai. 2019) hasonló alapokról indult el, mint az első felmérésben is látszik, ahol majdnem hétszáz főt teszteltek le, mindenféle adatot felvéve róluk és azt ábrázolták, ezen adatok közül melyik mutat szignifikáns összefüggést a génmódosított élelmiszerek iránti véleményükkel. Nem túl meglepő módon a vallásosság, az általános tudományos ismeretek és a kifejezetten GMO -król szerzett ismeretek függtek össze a GM-élelmiszerek elfogadásával. Az iskolázottság, a szülők iskolázottsága, a kor, a vagyoni helyzet, a rasszba tartozás, a politikai vélemények, de még az elemző gondolkodás között sem találtak összefüggést.
A statisztikai adatok közül én a p értéket bújtam végig alaposabban, általában ha ez az érték 0,05 -nél alacsonyabb, az azt jelzi, hogy a két adathalmaz között a különbség kevesebb mint 5% eséllyel származik véletlen szórásból. Ezt tartjuk általában a tudományban szignifikáns, vagy jelentős eltérésnek, gyakorlatilag csak ezekkel szoktunk foglalkozni.
Mivel az első felmérést csak az USÁ -ban végezték, ugyanezt a felmérést végrehajtották más országokban is, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és az USÁ -ban (nyilván ellenőrzésképpen). Ezeknek az eredményét mutatja a következő ábra. Itt is kékkel jelöltem a p értékek oszlopát. Ha összevetjük az egyes országokat, egészen meglepő eltéréseket láthatunk. Például mindjárt érdemes megnézni az életkor összefüggését a génmódosított élelmiszerekhez viszonyulással. Meglepő módon az előző felmérésben az USÁ -ban nem látszott, hogy az életkor bármennyire is összefüggne ezzel, a megismételt kérdőívezés során már összefügg, sőt az Egyesült Királyságban is ugyanez a helyzet, míg Hollandiában a két érték független egymástól. Azért ez megmutatja az ilyen felmérések korlátait is: Ugyanaz a csoport sem tudta két saját felmérésében tökéletesen ugyanazt mérni, az első felmérésben az USA mintáin öt szempontot találtak, ami szignifikánsan előre jelzi a GMO -khoz fűződő viszonyt, a másodikban is ötöt, de ezekből csak három azonos (ebből az egyik a ″természetes ételek előnyben részesítése″, ami szinte ugyanaz), kettő-kettő mindkét felmérésben olyan, ami a másikban nem bizonyult szignifikánsnak. Egyetlen egy szempont jelzi előre minden felmérésben szignifikánsan a GMO -khoz fűződő viszonyt, a génmódosításról szerzett tudás. Mindegyik felmérésben, minden országban ugyanaz jött ki: Minél többet tud valaki a rekombináns DNS technológiáról, annál kevésbé kerüli a GM-élelmiszereket.
Erre a következtetésre alapozva indították el az utolsó kísérletet, ahol először fölmérték a résztvevők GM-tudását, és a hajlandóságukat, hogy GM-élelmiszert egyenek. Majd két csoportra osztották őket, a kontrollcsoport tagjai a táplálkozásról, anyagcseréről tanultak, illetve arról, hogyan bontja le a szervezet a zsírokat, cukrokat, fehérjéket. A GM-csoport tagjai viszont genetikáról, DNS -ről, és a rekombináns DNS technológiáról. Szigorúan semleges tananyagot kaptak, ami nem állította, hogy a GM-élelmiszerek biztonságosak vagy nem. Nyilván ez torzította volna a kísérlet eredményét. Öt hét múlva újra lemérték a résztvevők GM-tudását és hogy mit gondolnak a GMO -król. Az eredményt a következő ábra mutatja, sűrűségi diagramokat rajzoltak, a függőleges tengelyen ábrázolták a GMO -khoz való hozzáállást (GM Attitudes), az érzékelt veszélyeiket (GM Risk perception), a GM-tudást (GM knowledge), illetve egy kicsit homályos értéket, amit ők ″Implicit GM attitudes″ -nak hívtak, ez azt jelentette, hogy a tudatalatti hozzáállásukat mérték. Az ábrákon az egyes értékeket mutató emberek számát ábrázolták. Az eredmények talán meglepőnek tűnhetnek, de iránymutatóak is.
A kontrollcsoport hozzáállása, GM-tudása mit sem változott az öt hét alatt, nyilván semmi oka sem lett volna rá. Azonban azok, akik oktatást kaptak a rekombináns DNS technológia mibenlétéről, láthatóan pozitívabban álltak a GMO -khoz és alacsonyabbra értékelték a veszélyeiket a mellett, hogy az ezekkel kapcsolatos tudásuk is emelkedett. Egy területen nem változtak: A tudatalatti hozzáállásuk ugyanolyan maradt. A tanulság egyértelmű: Legerősebben a rekombináns DNS technológiáról szerzett tudás jelzi előre az ember viszonyát a GMO -khoz, mégpedig fordított előjellel. Minél többet tud a molekuláris biológiáról, annál jobb véleménnyel van a GMO -król is. És jó hír, hogy ez a hozzáállás meg is változtatható, nem túl meglepő módon tanulással csökkenthető a GMO -k iránti ellenszenv. Sajnos úgy tűnik a tudatalatti hozzáállás megváltoztatása nem ilyen egyszerű, egy öt hetes gyorstalpaló nem elég hozzá.
Nagyon úgy tűnik, hogy ennek fényében meg is tudjuk válaszolni a címben feltett kérdést: Bár a felszínen egy klímaváltozás tagadó vagy egy oltásellenes mozgalom éppen olyan tudományellenes, mint a GMO-ellenesek, de meglepő módon az alapjaik teljesen mások, egészen különböző lelki okai vannak annak, hogy valaki éppen a rekombináns DNS technológia tényeiben kételkedik, mint hogy a globális felmelegedést nem hiszi el. Ezek a tudományellenes mozgalmak egészen különböző eredetűek, mint ilyenek egészen más megoldást igényelnek.
Szeretnék a “valódi” sajtóba írni szabadúszóként, de sajnos kívülről bekerülni szinte lehetetlen. Úgyhogy ha újságíró, szerkesztő, laptulajdonos, stb. vagy és szívesen látnád a tudományos ismeretterjesztő cikkeimet a lapodban, bátran keress meg! janoszsambokibio@gmail.com
McPhetres, J., Rutjens, B. T., Weinstein, N., & Brisson, J. A. (2019). Modifying attitudes about modified foods: increased knowledge leads to more positive attitudes. Journal of Environmental Psychology, 64, 21-29.
Rutjens, B. T., Sutton, R. M., & van der Lee, R. (2018). Not all skepticism is equal: Exploring the ideological antecedents of science acceptance and rejection. Personality and Social Psychology Bulletin, 44(3), 384-405.
Erdekes elemzes. Rogton az elejen megakadtam.
1. a tudomanyban valo bizalom negativ korrelaciot mutat az ortodox vallasossaggal
2. a GM elutasitasa negativ korrelaciot mutat az tudomanyban valo bizalommal
Ugyanakkor:
3. az ortodox vallasossag nulla korrelaciot mutat a GM elutasitasaval
Az 1. es 2. alapjan azt vartam volna, hogy a 3. pozitiv korrelacio lesz (az ortodox vallasosok elutasitjak a tuodmanyt, a tudomany elutasitok elutasitjak a GM-et).
@fordulo_bogyo: Ezen én is meglepődtem. Valószínűleg csak annyit jelent, hogy az ortodox vallásosság nem jó előrejelzője annak, mit gondol valaki a GMOkról. Tehát azok közül, akiknek a tudományba vetett bizalma alacsony, ugyanannyi fél a GMO -któl, a vallásosak és az ateisták közül is.
A konkluziod: “meglepő módon az alapjaik teljesen mások, egészen különböző lelki okai vannak” – en ennel ovatosabban fogalmaznek. Szignifikans, de gyenge korrelaciokat talaltak, azaz a vallasossag merteke, vagy a politikia nezet nem okozza, nem alapja a kulonbozo tevhiteknek, csak bizonyos gyakorisaggal egyutt jar vele.
En (naivan, kivulallokent) ugy velem, hogy egyfajta agymukodes, (tagabb ertelemben vett) gondolkodas(mod) az, ami elonyben reszesiti a kulonbozo hozzaallasokat, es itt a politikai nezet, a GM velemeny, a tudomany elfogadasa mind egyenrangu kulso megjelenesei egyfajta vagy masfajta agymukodesnek.
@fordulo_bogyo: Az a fura, hogy én is pont ezt gondoltam mielőtt elolvastam ezeket a cikkeket. Mert ez így logikus. De itt éppen azt találták, hogy bár a felszínen azonosnak tűnnek, de valójában más dolgokkal függenek össze, más a gyökerük is.
És érdekes módon ez nálam helyére tette a kirakós egy nagyon régen zavaró elemét. Szokás, hogy vitákban a GMO elleneseket az oltásellenesekhez hasonlítják, akik ilyenkor azonnal megsértődnek, hogy nehogy már ilyen hülyének nézzenek! Ez előtt ezt egyáltalán nem értettem. De éppen ezek a cikkek mutatják meg, hogy sok esetben aki GMO ellenes, az nem oltásellenes és nem is érti, hogyan lehet ilyen hülyeséggel egybemosni, hiszen ő világosan látja, hogy amaz miért hülyeség. Ez viszont csak azt mutatná, hogy nem csak arról van szó, hogy valaki hülye vagy annyira vallásos, hogy csakazértis az ellenekzőjét állítja, mint a szakértők. Hanem inkább arra utal, hogy tényleg másképpen működik az oltásellenesség, mint a GMO ellenesség. Az meg ugye közhelyszámba megy, hogy a GMO ellenesek és a klímaváltozástagadók közt alig akad átjárás.
Én inkább azt mondanám, hogy ennek fényében át kellene gondolni az egész tudományos ismeretterjesztési stratégiát is, mert alapvetően téves egybemosni három különböző szellemi irányzatot és együttesen kezelni őket.
Bocsánat, kollégák, de szvsz az egész kb. a fingreszelés szintjén mozog. Ha megnézzük az első táblát, akkor pl. azt látjuk, hogy a 3. oszlopban szerepel az Adjusted R^2 = 0.07. Ez azt jelenti, hogy a GMO-ellenességet a felsorolt négy tényező együttesen is csak 7%-ban jelzi előre, másként fogalmazva, 93%-ban olyan tényezőkön múlik, amelyeket itt nem vizsgáltak. Ha egy tényezőcsoport ilyen kis R^2-tel rendelkezik, akkor — még a szignifikancia-vizsgálat ellenére is — el kell vetni. Nem látom erre a táblára vonatkoztatva a mintanagyságot sem, ami szintén kételyeket ébreszt. Nem értem, hogy a szerzők miért nem próbálkoztak többváltozós módszerekkel (pl. PCA). Vagy próbálkoztak, és semmi nem jött ki?
@John Doe3: attol tartok, hogy csatlakoznom kell a velemenydhez.
Regi vesszoparipam, hogy a szignifikanci szint az nem eleg a hatas merteket kell elsosorban nezni… icipici hatas is lehet szignifikansan kulonbozo, de kozben abszolut jelentektelen.
@Sexcomb: Egyetertek ” alapvetően téves egybemosni három különböző szellemi irányzatot ” , igen ezek kulonbozo iranyzatok, szeriintem azt mutatjak, hogy aki az egyikben hulye az a masikban lehet racionalis, de ami kozos bennuk, hogy van egy vagy tobb dolog, amiben irracionalisak.
“Én inkább azt mondanám, hogy ennek fényében át kellene gondolni az egész tudományos ismeretterjesztési stratégiát is” – kivancsi lennek itt mire gondolsz? Az ismeretterjesztes a falra hanyt borso hatekonsagaval mukodik ezekben az esetekben, szerintem nincs mit ujragondolni… de kivancsi lennek, szerinted mit lehetne valtoztatni?
Szerintem az ismeretterjesztes az remenytelen ezekben az esetekben.
A felmérés eredménye azért nem olyan meglepő, ha valaki ért valamit, akkor kevésbé fogja elutasítani. A szomorú az, hogy mostanában nem divat érteni bármit is.
A konzervatív politikai oldal vs klímaváltozás sem meglepő, általában ezek a politikusok hiszik azt, hogy nincs is ilyen.
Érdekes a cikk. Remélem nem köveztek meg, ha tudományban és klímaváltozásban erősen hívőként megszólalok a GMO ellenesek táborából. Szóval ez olyan mint az atom, van jó GMO és rossz GMO, mint ahogy van jó atom és van Roszatom.
Viccet félre téve mert ez utóbbi egy teljesen más kérdés: a GMO ellenesek (legalábbis azokból a tudományhívők, ahogy én tudom) nem “a GMO”-tól félnek feltétlenül, hanem a felhasználásától.
Ehhez a cikkhez kapcsolva jó lenne egy körültekintő írás arról is, hogy mennyit ártott természeti környezetünknek (és így az emberiségnek is) a GMO leple alatt bevonuló növényvédelemnek nevezett növény és állat-írtás (azért írom így mert a gyomírtószerek nem csak a gyomokat írtják, mint ahogy a kártevőírtószerek-peszticidek nem csak a kártevőket). Tehát nem elég ha a GMO biztonságos, mert az emberi hülyeség sosem lesz biztonságos – lásd például a maghasadást is sikerült egy immár majd 80 éve fennálló hideg és egyéb hőmérsékletű háborúzásra felhasználni. A GMO mentén is a csatlakozó multi cégek (pl. Monsanto, ma már Bayer) a veszélyesek.
A másik környezettel összefüggő kérdés, hogy a természetes módon (humán beavatkozás nélküli evolúcióval) kialakult növény és állatfajok is invazívvá válhatnak természetes élőhelyüktől messze. Kíváncsi vagyok, hogy a GMO élőlények esetében ez mennyire lehetséges, nyilván valamilyen kockázata lehet. Van-e olyan vizsgálat, ami ennek a lehetőségével foglalkozik? Ha tudtok, az is érdekes lehetne még itt. Bár ez az utóbbi kérdéskör tűnik számomra kevésbé veszélyesnek, az előzőhöz képest. De azért erről a kettőről érdemes beszélni, mielőtt egyöntetűen lehülyéznétek mindenkit, aki lehetőleg inkább nem kérne (sokkal többet) a “GMO”-ból.
Tény, hogy e téren a tájékoztatás minimális, a félretájékoztatás viszont profitorientált cégek által milliárdokkal vezérelt. A tisztán látás esélye, pedig (számomra legalábbis egyelőre) a 0-hoz közelítően csekély.
@Mefe: “jó lenne egy körültekintő írás arról is, hogy mennyit ártott természeti környezetünknek (és így az emberiségnek is) a GMO leple alatt bevonuló növényvédelemnek nevezett növény és állat-írtás”
Használt. criticalbiomass.blog.hu/2015/12/08/a_gmo_veszelyei_4_bt-toxin_termelo_novenyek
criticalbiomass.blog.hu/2014/07/20/a_gm-termenyek_kornyezeti_hatasai
criticalbiomass.blog.hu/2014/08/07/gmo_parbeszed_remelem_sorozat_lesz
“van jó GMO és rossz GMO”
Melyik a rossz? Tudnál példát mutatni?
“A GMO mentén is a csatlakozó multi cégek (pl. Monsanto, ma már Bayer) a veszélyesek”
a) Mik ezek a veszélyek? Tudnál valós példát mutatni?
b) Ugyanezek a cégek mikrochipeket is használnak a működésük során, meg golyóstollakat. Mégsem alakult vallási mozgalom a számítógépek vagy éppen a golyóstollak betiltására, pedig ugyanúgy “csatlakoznak” hozzájuk.
c) Bocs, de a zöld mozgalom évtizedes aknamunkával elérte, hogy az USÁban egy új GM találmány engedélyeztetése 10+ évbe és 100+ millió dollárba kerül, kiszorítva ezzel a piacról minden kisebb céget, amelyiknek nincs ekkora tőkéje tíz évre befektetni, kinyírva ezzel a kilencvenes évek GM-startupjait. Erre inkább büszkének kellene lennetek, sok év munkája fekszik benne, hogy tényleg csak a Bayer vihessen manapság piacra GM-terméket.
“Tény, hogy e téren a tájékoztatás minimális, “
Úgy őszintén, ezt mire alapozod? Kutatók évtizedek óta ontják az erről szóló anyagokat, angolul nyilván, de magyarul is. Melyiket olvastad el eddig? Én ugye figyelemmel szoktam kísérni a cikkeim olvasottságát, bízvást állíthatom, hogy tíz éve itt a rengeteg írás, magyar nyelven, ingyenesen, a legtöbbet három-négyszázan olvasták el eddig összesen. Én inkább azt mondanám, hogy a tájékoztatást senki sem olvassa el, hiába készül el.
“a félretájékoztatás viszont profitorientált cégek által milliárdokkal vezérelt.”
Erre tudnál valami adatot mutatni? Megint tipikus szektás taktika, aki mást mond, mint mi, az biztos az ellenség fizetett ügynöke. Főleg, hogy a félretájékoztatás forrásáról is írtunk már, meglepő módon a zöld mozgalom a nagyobb játékos ebben: criticalbiomass.blog.hu/2020/06/30/dezinformaciokereskedok
“A tisztán látás esélye, pedig (számomra legalábbis egyelőre) a 0-hoz közelítően csekély. “
Megint tipikus szektás taktika: “Úgyis hülye vagy te ehhez, ne is gondolkodjál rajta, csak higyjed el kérdés nélkül, amit mondunk neked!” A tudomány tényei általában egyszerűek, átlagos ésszel könnyedén megérthetőek, manapság még a közlemények is teljesen nyilvánosak. Ha csak alapszinten értesz angolul, máris éppen annyi adathoz juthatsz hozzá, mint én, egyáltalán nem nehéz tisztán látni, vagy magadtól tájékozódni. Egy jó tanács: Aki ezzel pumpol, hogy te ezt úgyse érted, az éppen át akar verni, éppen arra próbál rávenni, hogy nehogy véletlen körbenézzél, mi lehet a valóság.
“egyöntetűen lehülyéznétek mindenkit, aki lehetőleg inkább nem kérne (sokkal többet) a “GMO”-ból”
Senkit sem hülyézünk le, aki valós adatok alapján érvel a GMOk ellen. Sőt, úgy általában senkit sem szoktunk lehülyézni. Ez is gyakori sötétzöld taktika, eleve elmondják, hogy mi milyen szemetek leszünk veled és hogy lenézünk. Tipikus árokásás.
“a GMO ellenesek (legalábbis azokból a tudományhívők, ahogy én tudom) nem “a GMO”-tól félnek feltétlenül, hanem a felhasználásától. “
A homofóbok sem a melegeket utálják, nem zavarja őket, ha otthon a négy fal között azt csinálnak, amit akarnak. Ugyanígy persze, kutassák csak a GMOkat, lehetőleg tőlem ezer kilométerre, zárt laborban és az elsőt majd ötven évvel a halálom után vessék el.
” A védőoltásokban kételkedést viszont jól előre jelezte a magas erkölcsi pontszám és a vallásosság,”
Itt mit jelent az erkölcsi pontszám? És hogy mérik, hogy a vallásosoké magas?
“Én inkább azt mondanám, hogy ennek fényében át kellene gondolni az egész tudományos ismeretterjesztési stratégiát is, mert alapvetően téves egybemosni három különböző szellemi irányzatot és együttesen kezelni őket.”
Mivel ennek minimum 2 eleme van, teljesen hibás megközelités csak egyre összpontositani. A legtöbb ismeretterjesztés eleve csak a hard oldalra koncentrál, az ismeretszint, a megértés növelésére, hogy lehet egyszerűen elmagyarázni az átlagosan, vagy épp természettudományosan vészesen alulképzett emberek számára tudományos tényeket, jelenségeket, folyamatokat megértetni. Ez fontos, de önmagában elég kevés, mert az elutasitásokban az érzelmek szerepe gyakran erősebb, mint maga az információ/tudáshiány – azaz ez inkább valamiféle pszichológiai jelenség. Ahogy valaki ezt elég jól megfogalmazta, az érzelmek és ösztönök sokszázer, vagy inkább millió évvel idősebbek, mint az ész és intelligencia. És a tudományellenes mozgalmak, tudatosan vagy sem, de pont az érzelmi oldalt célozzák meg, nem állnak le tudományos tények szintjén vitázni, meggyőzni, hangzatos lózungokat puffogtatnak, mint egy, a tömegek hangulatát jól felmérő demagóg politikus. Ezek ellen a tény,- és bizonyitékalapú érvelés elég esélytelen – főleg ha döbbentes mértékű tudományos ismerethiánnyal párosul … (ezt a mostani járványhelyzet és az intézkedések megitéslése mindennél jobban bizonyitja, bármiféle felmérés és szórásvizsgálatok nélkül is).
“A tudomány tényei általában egyszerűek, átlagos ésszel könnyedén megérthetőek, manapság még a közlemények is teljesen nyilvánosak. “
Ha ezt alapnak veszed, akkor sajnos tévedsz, már a kiindulásod is rossz – és mindenkié aki ebből indul ki. Rossz problémamegállapitásból, pedig legyünk tényszerúek, bármilyen témában elég nehéz jó megoldásra rátalálni (nem csak a tudományellenesség csökkentésében). A populáció egy elég/igen jelentős része számára egyáltalán nem egyszerűek v. megérthetők a tudomány tényei. Vagy, ha azt esetleg meg is érti, a folyamatok, az összefüggések végképp nem érthetőek, inkább csak elfogadja hogy “ezt nem értem, de biztos igy van, mert aki ért hozzá azt mondja/bizonyitja, az elméletre épülő dolgok működnek stb.”. de már ez is csak akkor megy igy, kissl hitalapon, ha valakinek bizodalma van a tudományok felé.
Nem hogy az átlagembernek, de sok diplomásnak is magasak a tudomány számodra egyszerű tényei, és akkor a magyarázatokról, háttérről ne is beszéljünk.
@Sexcomb: “a GMO ellenesek (legalábbis azokból a tudományhívők, ahogy én tudom) nem “a GMO”-tól félnek feltétlenül, hanem a felhasználásától. “
Az atomos utalással együtt én venném a bátorságot hogy merész gondolatolvasóként értelmezzem/átfogalmazzam amit az ovltárs sztem mondani próbált.
A cikkhez kapcsolódóan: lehet hogy van olyan (hirtelen elnevezés) “tudatalatti attitűd” ami a felhasználás során jelentkező emberi tényezős hibáktól tart.
Az atomos példa erre: van a nyomottvizesnél tudhatóan kockázatosabb grafitos reaktor, de megépítik mert csábítóan olcsó (költségcsökkentés/profitmaximalizálás, a piacon sikeres cégek jellemzője…). Kidolgozzák a megfelelő biztonsági protokollt a működtetésre de nagyonokos vezetők kitalálnak egy projektet ahol sikerül ezt annyiszor (háromszor, ha jól emlékszem) megszegni hogy bekövetkezhessen a katasztrófa.
Sztem hasonló gondolatmenet van a gmo-ellenesek egy része esetében is. A fejlesztő cég profitot akar, minél hamarabb. A kutató hiába mondja hogy még ezt-azt reszelgetni kéne az eredményen, ennyi meg ennyi tesztidőszak kell (légbőlkapott: növénynél legalább négy évszak tapasztalatai) , esetleg van az a pénz amiért korpásodik a haja, a cég marketingeseinek és jogászainak meg biztosan.
A megoldási ötletem az hogy vmi olyasmi “mozgalom” kellene (jó névvel) ami gmo-alkalmazási biztonsági protokollokra gyúr, szándékosan az emberi hibalehetőségre kihegyezve (és közben ez is ismeretterjesztés, csak nem szorosan vett biológia és gmo, inkább amolyan multidiszciplináris). Még a teljesen műveletlen emberek is jobban szeretnek politikusokat, menedzsereket, marketingeseket és ügyvédeket utálni mint tudósokat.
@Untermensch4: De ez mire nem igaz? Ugyanezt elmondhatjuk a fogkrémgyártókról is, ha tíz százalékkal nő a hasznuk, de kirohad a fogad, akkor biztos meglépik. De akkor ez érv a fogkrém mint olyan betiltása mellett?
@Irbisz: “A populáció egy elég/igen jelentős része számára egyáltalán nem egyszerűek v. megérthetők a tudomány tényei. “
Nekem nem ez a tapasztalatom. Ezeket a “nagyon bonyolult” dolgokat pár óra alatt el lehet magyarázni egy sör mellett bárkinek. A probléma ott kezdődik, hogy én nem tudok tízmillió emberrel leülni meginni egy sört.
“Ez fontos, de önmagában elég kevés, mert az elutasitásokban az érzelmek szerepe gyakran erősebb, mint maga az információ/tudáshiány – azaz ez inkább valamiféle pszichológiai jelenség. “
Na de hogyan alakíthatja egy kutató tömegek érzelmeit? Nem politikus, nem ő írja a törvényeket. Nem sajtós, nem ő szól a néphez esténként. Ezek nem egy kutató munkái. Nem is engedik oda, ha szeretne ezzel foglalkozni. Egy működő társadalomban ez az elit feladata:A sajtó a tudomány eredményeit kellene hogy közvetítse a nép felé, a politikusok meg e mentén kellene, hogy törvényeket hozzanak.
Itt a probléma éppen az, hogy az elit egyszerűen nem hajlandó elitként viselkedni. A sajtó egyszerűen megtagadta, hogy a tudomány eredményeit közölje, a politikusok pedig éppen ennek ellenében hhoznak törvényeket. Ez bizony az elit árulása. És erre valóban az a kérdés, hogy mégis hogyan tehetné meg az egyik szereplője ennek a történetnek, hogy elvégezze a többi dolgát is, amikor erre nyilvánvalóan képtelen?
@Sexcomb: ” Ezeket a “nagyon bonyolult” dolgokat pár óra alatt el lehet magyarázni egy sör mellett bárkinek. A probléma ott kezdődik, hogy én nem tudok tízmillió emberrel leülni meginni egy sört.”
“Na de hogyan alakíthatja egy kutató tömegek érzelmeit? “
Ha az a feladvány hogy egyetlen ember (esetleg csekély baráti támogatással) akkor influencer-celeb -féleségként. Streaming… “Itt van előttem, ahogy a képernyőiteken látjátok, három sör. Akik most nézik a csatornámat azok közül vkinek aki előtt ott van három sör, el fogom magyarázni ezt a dolgot mire ezeket megisszuk. Nem húzóra… 🙂 Chat-en lehet írni kérdéseket is. A bunkó kérdésekre csak akkor válaszolok ha viccesek.”
Az elit árulása, a nagy cégekkel szembeni gyanakvás jó alap hogy érzelmi húrok pengetésével vezesd fel a témát. A legjobb lenne “előre menekülni”, mondjuk “a GMO-tilalom a nagy cégek összeesküvése (főleg a monsanto, az bejáratott mumus) hogy mindenki mást kiszorítsanak a versenyből és kizárólag övék és a gazdagoké legyen a technológia, az oktatási rendszert is azért butítják le hogy a tömegek felett tudjanak uralkodni akik nem férhetnek így hozzá ezekhez a fejlesztésekhez. ”
“De akkor ez érv a fogkrém mint olyan betiltása mellett?”
A fogkrémet ha nem veszik meg a boltban, nem viselkedik invazív élőlényként. Egyébként jó példa, a piacra dobás előtt nyilván van és volt tesztelés. Viszont a divat és a marketing miatt anno volt rádiumos fogkrém…
@Sexcomb:
Az elit, a politika szerepével és (nem)cselekvésével kapcsolatban sajnos egyetértek, nem is tudok mit hozzáfűzni. Esetleg azt, hogy sokuk szintén nem ért hozzá semmilyen szinten, ráférne egy sör melletti alapos elbeszélgetés, hogy megértse azt, amit jelenleg:
a) nem is tud
b) ha tud, abszolút nem ért.
“Nekem nem ez a tapasztalatom. Ezeket a “nagyon bonyolult” dolgokat pár óra alatt el lehet magyarázni egy sör mellett bárkinek. A probléma ott kezdődik, hogy én nem tudok tízmillió emberrel leülni meginni egy sört.”
hát, pár ilyenen én is túl vagyok, nem ez a tapasztalatom. a tudást át lehet igy adni, az összefüggések valódi megértését már elég kevéssé.
Ha már ez biológiai blog, akkor a témánál maradunk, az evolúció, fajképződés, emberré válás stb. azok számára is totál homályos valami, akik elfogadják a működését és nagyjából emlékeznek is valamire az oskolából. Elmagyarázni meg elég nehéz, mert sokan képtelenek felfogni olyan időtávokat, mint a százer és millió évek, azt meg végképp nem, amikor tiz és százmillióévekről, geológiai időtávlatokról van van szó. És ez még sokkal-sokkal egyszerűbb mint sok jelenség kvantummechanika világából, a szubatomi jelenségekről, a világmindenség keletkezése, fejlődése kapcsán. Azt hiszem ezekre mondják, hogy az ember szavannai agya nem ilyen jelenségek felfogására és megértésére fejlődött ki – én ezzel maximálisan egyetértek. Mert attól hogy valamit tudok mint tényt, nem azt jelenti hogy értem, vagy kontextusba tudom helyezni. Ja, és ilyen dolgokat meg se próbáltam elmagyarázni gipszjakaboknak, csak rokonsági, jó ismerettségi körben egyébként értelmes, diplomás emberkéknek … Egy szó mint száz, sokak mentális képességét eleve meghaladja sok tudományos tény felfogása/értelmezése, mert messze túl van felfogóképességük, világképük “értelmezési tartományán”.
Ám az jó hit, hogy szerinted ez nem igy van 🙂
@Untermensch4: Nézd, ezt már nagyon sokan javasolták itt a blogban, hogy miért nem szervezek a néphülyítő mozgalmak elleni másik néphülyítő mozgalmat? Régi megfogalmazásával: “Akasszuk fel a szélsőségeseket!” Pont ezért, mert az alapvető probléma az, hogy a legfelső vezetésünk is hülye összeesküvés-elméletek alapján dönt, nem a szakemberek véleményére alapozva. Ezen nem segít, ha elindítjuk az n+1 -dik összeesküvés-elméletet. Sőt, éppen csak ront a helyzeten, mert pont azt mutatjuk be vele, hogy vállalható, tudományos érv néhány tök alaptalan, hajmeresztő összeesküvés-elmélet. Valahol ez volt az ősbűn, amikor embertömegek azt mondták, hogy tojunk mi a valóságra, csak meséljetek nekünk valami csúnyát a gonosz hétfejű Monsantóról meg a biogazdálkodó Csaba királyfiról és az nekünk elég.
“A fogkrémet ha nem veszik meg a boltban, nem viselkedik invazív élőlényként. “
HOgy a viharba ne! Tegyük fel piacra dobok egy fogkrémet, amibe valamilyen baktériumspórákat keverek, mert hogy azok majd kiszorítják a fogszuvasodást okozó bacikat a szádból. De a gyárban véletlenül másik bacit nevelek föl, ami éppen úgy kiszorítja az eddig a szádban élő jószágokat, csak éppen öt év alatt kirohasztja a fogaidat. Ráadásul csókolózással, közös pohár használatával, esetleg cseppfertőzéssel is terjed. Mire észreveszi bárki, hogy baj van, már az emberiség többsége meg is fertőződött.
@Irbisz: Winston Churchill írta az emlékirataiban: Egy vezető esetén nem mentség, hogy nem ért valamit. Tetszőleges számú szakértővel magyaráztathat el magának bármilyen részletkérdést. A probléma az, hogy ezt senki meg se próbálja. Nézd, mikor történt utoljára, hogy az Országgyűlés mondjuk állásfoglalást kért a Magyar Tudományos Akadémiától például GMO ügyben? Megkeresték az egy szem futóbolondot, akinek van valami tudományos fokozata és hajlandó a Greenpeace maszlagát nyilvánosan ismételgetni, majd őt futtatták orrba-szájba.
Van erről egy kedvenc könyvem a “Merchants of doubt”. Ebben pontról pontra leírják ugyanezt a módszert, csak éppen az USÁ -ban és a klímaváltozás példáján. Ott is ugyanezt tette a Bush kormányzat. Amikor nagyon a körmükre kezdett égni a dolog, egyszerűen kerestek valami nyugdíjas rakétamérnököt, aki hajlandó volt a kamerák előtt is elmondani, hogy nem is melegszik a Föld, majd lehetett máris egy vállrándítással lezárni a kérdést, hogy “A mi tudósaink nem ezt mondják.”.
“Mert attól hogy valamit tudok mint tényt, nem azt jelenti hogy értem, vagy kontextusba tudom helyezni.”
Tapasztalataim szerint éppen itt van a kutya elásva. Alapvetően senki sem hülye, nem magyarázod meg senkinek sem, hogy 2+2=5. De ha úgy kezded, hogy ez ám itt nem is kettes, csak a gonosz tudjukkik akarják elhitetni veled, ez valójában hármas, nézd meg, a kettes szárát is olyan furán húzta a professzor a táblára, mintha hármast akart volna írni, csak közben eszébe jutott volna a vastag boríték az asztalfiókban, akkor már mindjárt kifogást találsz, hogy miért lehet 2+2=5. Pedig az illető tud számolni.
Én nagyon ritkán találkozok olyan emberekkel, akiknek a problémája, hogy nem megfelelően súlyozzák a tényeket, vagy nem értik az összefüggéseiket. Ellenben kifejezetten gyakran olyanokkal, akik kerek perec megmondják, hogy a tények őket nem érdeklik, a GMO -k károsak, minden ezzel ellentétes tény csak a gonosz Monsanto fizetett propagandája és kész. Konkrétan ismerek diplomás biológust, akivel egy biotech cégnél dolgozunk és mellé nyomja a dumát a nagy, gonosz biotech cégekről. Kérdeztem is egyszer, hogy te neked ez semmilyen módon sem áll keresztbe a fejedben? A válasz: Nem, a Monsanto az tényleg gonosz.
Gondolom nem segít, hogy a többség számára például GMO -kat támogatni egyet jelent azzal, hogy kiírtad magad az emberiség kebeléből és eladtad a lelkedet a sátánnak. Nagyon nehéz ám pártatlanul dönteni, ha az egyik oldalon szó szerint a közmegvetés vár, a másik oldalon pedig a semmi. Mutatok erre egy példát is: Egy régi indexes újságíró a Csurgó Dénes. Érdemes elolvasni ezt a kis szösszenetét a Monsantóról, a Göbbelsi értelemben vett propaganda iskolapéldája, szerintem az összes létező újságírói etikai szabályt megszegi: index.hu/gazdasag/2016/06/20/monsanto_gmo_magok/ Őt nem lehet túlzott GMO pártisággal vádolni, láthatóan tokkal-vonóval benyelte a sötétzöld propagandát. Na, ővele az történt, hogy a Bayer elhívta egy gyárlátogatásra, hogy nézze meg a saját szemével, miről is ír. A kiránduláson látottakat megírta: index.hu/gazdasag/2019/10/23/bayer_monsanto_digitalis_mezogazdasag_gmo/ Ebben is azért elég gusztustalan módon a sötétzöld lobbi felé húz (Pl: “Bár az tény, hogy a digitális precíziós megoldások a növényvédő szerek használatát csökkenthetik, de a környezetvédőknek ezzel is van problémája, erről bővebben később.”), de alapvetően egy újságíró, akinek az lenne a feladata, hogy megírja az olvasóknak a valóságot, elment megnézni az ipart, amiről ír és közvetítette, amit látott. Ez lenne a sajtó alapműködése, ha kitör a háború piréziában, akkor odautazik egy arc, helyben tájékozódik és megírja, miért tört ki a háború és hogyan zajlik. Na, szerinted erre mi történt? A sötétzöld mozgalom belátta, hogy talán kicsit túltoltuk? Ugyan már! Nem rájöttek, hogy Csurgó Dénes az ellenség fizetett ügynöke? http://www.facebook.com/ecofriagro/posts/2543107969115860 Egész hosszú írásban ekézik minden létező módon, vicces, hogy pont ugyanabban a stílusban, ahogy előtte ő írt a Monsantóról például. Itt már maguk a tények az ellenségek, a jelenlegi sötétzöld gondolatrendszerbe már nem illeszthető be az, hogy “elmegyek és megnézem, mi is a valóság”. Vagy együtt üvöltesz a sakálokkal, vagy téged zabálnak föl. Mint a keményebb szektákban: aki akár csak megkérdőjelezi a dogmákat, az bizony az ellenség fizetett ügynöke.
Szerintem az a bizonyos “felfogóképesség” egyszerűen annyit jelent, hogy senki sem szeretne céltáblát a fenekére. Márpedig jelen pillanatban a valóság elfogadása azzal jár, hogy a zöld mozgalom célkeresztjébe kerülsz: Ismerőseid úgy néznek majd rád, mint egy leprásra. Közvetlen hasznod nincs belőle, legföljebb az unokáidnak lesz majd, de ugye kevesen szeretnének kitaszítottá válni csak ezért.
Én ezért mondom, hogy az első lépés éppen az érzelmi töltet lebontása lenne a kérdés körül, nem a felkorbácsolása.
@Sexcomb: A “néphülyítő mozgalmak elleni másik néphülyítő mozgalom” szervezésének indokoltságát az alábbi érvekkel támasztanám alá:
“a legfelső vezetésünk is hülye összeesküvés-elméletek alapján dönt, nem a szakemberek véleményére alapozva”
Tehát ha a mindenkori politikusok törvényszerűen populista hülyék, ha te uralod a legtöbb hülyét a saját összeesküvés-elméletes mozgalmad élén, hatással tudsz lenni rájuk. Bármely szakterületen a világ top10 tudósaként meg nem.
” nem magyarázod meg senkinek sem, hogy 2+2=5. De ha úgy kezded…”
Az “úgy kezdés” lényege hogy a meglévő paranoia gyógyíthatatlan, de kezelhető. Ezért a betegeket át kell szoktatni egy terápiás összeesküvés-elméletre (amiben a monsanto továbbra is gonosz de még jobban mert ő fizeti a gmo-ellenes sötétződeket is hogy így kerüljön monopolhelyzetbe), aminek a művelése közben hajlamosabbá válhatnak valódi tudást szerezni és gondolkodni, ellentétben a mostaniakkal.
“Én nagyon ritkán találkozok olyan emberekkel, akiknek a problémája, hogy nem megfelelően súlyozzák a tényeket, vagy nem értik az összefüggéseiket. Ellenben kifejezetten gyakran olyanokkal, akik kerek perec megmondják, hogy a tények őket nem érdeklik, a GMO -k károsak, minden ezzel ellentétes tény csak a gonosz Monsanto fizetett propagandája és kész.”
A hit körkörös érveléssel önmagát igazolja. Ha abban hisznek amit te mondasz, akkor is. Ígérj mennyországot (örökélet, ingyensör… mellesleg a gmo tényleg az ami legközelebb hozhatja ezeket, szóval nem is kell hazudnod mint más hittérítőknek) és fenyegess pokollal (ugyebár a monsanto és más nagy cégek a sátán és a démon-hadak), hamis dilemmával szűkítsd le a választási lehetőséget erre a két oldalra… “aki nincs velünk, az ellenünk van”. Legyél te az a sakál aki mögé a legtöbben beállnak és te adod meg a hangot a vonyításhoz…
“Én ezért mondom, hogy az első lépés éppen az érzelmi töltet lebontása lenne a kérdés körül, nem a felkorbácsolása. “
A racionálisan gondolkodó emberek a kivétel és részben még ők is hit-panelekkel gondolkodnak, mert az kényelmesebb. A legtöbben a biológusodnál rosszabbak de legalább szakterületükön kívül is cáfolhatatlan hitrendszerük van a valóságról. Amit nem érvekkel és tényekkel hanem érzelmi alapon tudsz megváltoztatni mert úgy is alakultak ki. Három kismajom nem azért támadja meg a negyediket elkapó óriáskígyót mert racionálisan végiggondolták az esélyeket és vállalják az n+1edik fogássá válás kockázatát hanem érzelmi alapon, ők az alfák tehát a mieinket szeretjük és gyűlölet az ellenségre… az embermajomság evolúciós sikere nem csak az értelem hanem a mellé felkorbácsolt érzelmekkel együtt alkotott elegye.
A
valóság elfogadásával már kitaszítottá váltál. A megoldás: “vezess, kövess, vagy állj félre” (aki elsőként megfejti az idézetben rejlő ironikus utalást annak nagyon fogok örülni)