Legutóbb azt vettük szemügyre, hogyan lehet dezinformációkereskedelemből törvényesen kifejezetten szerény hasznot termelni. Azonban ha az ember kicsit tágabban értelmezi az erkölcsöket és hajlandó a törvényeket megkerülve használni a bejáratott dezinformációforrásait, sokkal csinosabb összegekre is pályázhat ám! Ma egy ilyen történetet veszünk szemügyre:
A magyar sajtó ugyan nem kürtölte világgá, de néhány hete Timothy Litzenburg a bíróság előtt bűnösnek vallotta magát zsarolás kísérletében. Miért érdekel ez minket? Ez a bizonyos Litzenburg úr az az ügyvéd, aki a glifozát elleni dezinformációs támadást meglovagolva sorra nyerte a pereket a Bayer ellen.
Igencsak jövedelmező foglalkozás nagy cégeket perelni, hiszen ha az ügyvéd megnyeri a pert, akkor igazán vaskos kártérítéseket ítélhetnek meg az esküdtek, abból pár százaléknyi jutalék is csinos kereset. És ami a pereskedésben a legszebb, hogy nem szakértőket kell meggyőznöd a kártérítés jogosságáról, elég ha a tizenkét laikus esküdtet meggyőzöd róla. Például Litzenburg úr egyik nagy fogása volt Dewayne Johnson képviselete, akinek 289 millió dollárt ítélt meg a bíróság kártérítésként a Monsantótól, illetve jogutódjától a Bayertől, ugyan a cég glifozát nevű gyomirtójáról egy kivételével minden ezzel foglalkozó szakmai szervezet állítja, hogy biztonságos, de ennek ellenére az esküdtek úgy látták, hogy ez okozta Johnson úr rákját. Ez az ítélet valószínűleg sohasem születhetett volna meg az évtizedes dezinformációs hadjárat nélkül, aminek hatására a ″Monsanto″ a nyugati világban szitokszóvá vált. Ez önmagában egy kézenfekvő módja a dezinformáció forintosításának.
Több cikkben pedzegetik ezt az összefonódást, az USA sajtója bejáratott ″aktivista-jogi komplex″ -ről ír, ahol az aktivisták szolgáltatják a dezinformációs műveleteket, amikkel bármilyen nagyobb céget befeketíthetnek, az esküdtek eleve puhára főzve ülnek be a tárgyalóterembe. Például a Monsantóról ennek következtében új tulajdonosáról a Bayerről soha senki sem hinné el már, hogy létezik olyan szemétség, amit nem követett el. A tények pedig senkit sem zavarnak, ″mindenki tudja″ hogy bűnös, már a tárgyalás kezdete előtt. Az esetleges összefonódások sem zavarják az esküdteket. Például a fentebb említett per egyik oszlopa az IARC (International Agency for Research on Cancer, ez a WHO egyik albizottsága) besorolása, ami 2015 -ben a glifozátot a ″lehetséges rákkeltők″ közé sorolta, ugyanoda ahová a vörös húsok fogyasztását, az éjszakai műszakos munkavégzést vagy a fodrász szakmát. Ez gyakorlatilag semmit sem jelent. A sajtó nem nagyon írt róla, hogy a glifozát besorolásakor az IARC tanácsadójaként működő Christopher Portier véletlenül egy ügyvédi irodának is tanácsokat adott (olyan százhatvanezer USD értékben) amelyik glifozát károsultak perét vitte a gyártó ellen. Ez senkit sem zavar a mai napig sem, még sohasem olvastam ezekről az enyhén szólva gyanús összefonódásokról a magyar sajtóban például.
Azonban Litzenburg úr ennyivel nem elégedett meg, egy kicsit elvetette a sulykot. Megkereste ugyanis a Nouryon nevű vegyipari céget és egy igazán fura ajánlatot tett nekik: Nevezetesen ha kétszáz millió dolláros (azaz szerény hatvanmilliárd forintos) tanácsadói szerződést kötnek vele személyesen, amiből azonnal egyértelművé tette, hogy egy vasat sem akar adni a ″károsultaknak″, ezt egy az egyben az ő saját zsebpénzének szánta, akkor bizony nem csak ő nem pereli be a céget, hanem a jelenlegi és jövőbeli klienseit is megakadályozza ebben. Ja, természetesen a ″károsultakra″ is gondolt, a számukra egy ötmilliós alapot képzelt el, ez a saját díjának két és fél százalékára rúgott volna. Ellenkező esetben kilátásba helyezte, hogy több ezer pert akaszt a cég nyakába, eleve azzal érvelt, hogy ez lesz a ″második Roundup″ per, amit ″boldogan vezet majd″, ″komoly anyagi hasznot″ remélve belőle. Külön felhívta a figyelmet rá, hogy egy ilyen per a cég részvényeinek az árfolyamát 40% -kal is csökkentheti és a védelem és a kártérítések önmagukban dollármilliárdokra rúgnának. Sajnos egy kicsit elszámította magát, ugyanis a cég nem engedett a zsarolásnak, hanem a rendőrséghez fordult, így idén szeptemberben várható ítélet az ügyben.
Láthatóan nagyobb játékosok is mozognak a dezinformációpiacon, akik lényegesen komolyabb összegekért dolgoznak, mint a legutóbb boncolgatott kattintásvadász oldalak.
Szeretnék a “valódi” sajtóba írni szabadúszóként, de sajnos kívülről bekerülni szinte lehetetlen. Úgyhogy ha újságíró, szerkesztő, laptulajdonos, stb. vagy és szívesen látnád a tudományos ismeretterjesztő cikkeimet a lapodban, bátran keress meg! janoszsambokibio@gmail.com
Azért tudjuk, hogy egy vegyipari megakonszern vagy más nagy szennyező még hiperdemokratikus országban sincs egy súlycsoportban egy adott károsulttal. Becsülöm az összes olyan amerikai jogi drámát a Michael Claytontól a Zavaros vizeken-ig vagy Erin Brokovichtól a DuPont-os filmig (Mark Ruffalo), ami rávilágít erre. Nekünk “csak” egy kolontári iszapkatasztrófánk volt, és ellentmondásos ítéletek születtek, mind a büntető mind a polgári bíróság előtt. És észlelhető volt a pillanat, amikor a politika elengedte a MAL Zrt. kezét. A rámenős aktivistáskodó kapzsi ügyvédek még mindig jobbak mint a Balkán, Oroszország, Kína, Szaúd Arábia, ahol az állampolgárnak kuss a neve. És az, hogy Monsanto/Bayer ügy peren kívüli egyezséggel zárult, azt is mutatja, hogy nem álltak bele egy olyan perbe, ami 10 évig védhető, de utána bedől a tőzsdei árfolyamuk.
@Philadelphia: Valóban. Láthatóan sorra nyerik a pereket a “károsultak”, annak ellenére, hogy a mai napig semmi bizonyíték sincs rá, hogy a Monsanto bármilyen kárt okozott volna nekik. POntosan nincsenek egy súlycsoportban, a jelenlegi közegben pusztán a tény, hogy egy magánember beperel egy céget, már elegendő ahhoz, hogy a cég veszítsen. Egyáltalán nincsenek egy súlycsoportban, az évtizedes dezinformációs hadjárat eredményeként a Bayer eleve csak veszíthet ezekben a perekben.
Beszédes, hogy te is filmeket hozol példaként, nem a valóságot. Én meg olyan filmet láttam egyszer, ahol egy kigyúrt osztrák elment a Marsra és talált ott egy földönkívüliek által épített gépet. Lehet, nem minden játékfilm tűpontos lenyomata a valóságnak.
“A rámenős aktivistáskodó kapzsi ügyvédek még mindig jobbak mint a Balkán, Oroszország, Kína, Szaúd Arábia, ahol az állampolgárnak kuss a neve.”
Úgy érted inkább tegyük tönkre a teljes gazdaságunkat, azzal, hogy minden ezer fősnél nagyobb céget csődbe perelünk teljesen indokolatlanul? Eléggé öngyilkos stratégiának tűnik. Mert a vége egyedül az lehet, hogy ezek a cégek elköltöznek Kínába, aztán majd vehetjük onnan a termékeiket.
“És az, hogy Monsanto/Bayer ügy peren kívüli egyezséggel zárult, azt is mutatja, hogy nem álltak bele egy olyan perbe, ami 10 évig védhető, de utána bedől a tőzsdei árfolyamuk. “
Mármint hogy ártatlanul is inkább fizetnek, mert a valóságtól semmilyen módon sem függ, hogy elmarasztalják -e őket? Ez pontosan ugyanaz a berendezkedés, amit annyira elítélsz Oroszországban, Kínában, csak éppen fordítva: Itt egy cégnek kuss a neve, ha egy aktivistacsoport kipécéz egy terméket, akkor annak a cégnek lőttek, teljesen mindegy, valósak -e a vádak.
Megint sikerült a Monsato sztori egy kicsi és nem túl fontos részletén fennakadni. A Monsato rossz hírének csak a felszíne a Glialka tip növényvédő szerek körüli polémia. A mélyben egy “ügyes” és rendkívül rosszindulatú üzleti modell húzódik. Ti a génkezelt Monsato termények minden részét szabadalmak védik! És ezek használatáért fizetni kell. Újra és újra. Hiába vetted meg a vetőmagot, a termésből ha újra ültetnél kiperelik alólad a földedet. A magot szabadalom védi, csak a Monsatótól vehetsz újat. És ő annyiért adja, amennyiért nem szégyelli! Amikor az olvassuk, hogy nem akarunk génmódosított növényeket, akkor a háttérben az húzódik, hogy a kormányok nem akarják a mezőgazdaságukat egy multicég kényére, kedvére kiszolgáltatni. Mert a módosított, vegyszernek ellenálló növények után még évekig nem tudhatsz nem ilyet ültetni, a talaj erős szenneyzései miatt. Sakk-matt. Csak ugye ez így leírva nem túl píszí, ennyire közvetlenül céget a nagypolitikában nem lehet támadni.
@Chariot33: Sajnos ez megint egy csúsztatás, a Monsanto teljesen alaptalan mocskolása. Minden növényfajtát szabadalom véd, egyiket sem szabad újravetni és mindegyik után jogdíjat kell fizetni, ha újra akarod vetni. criticalbiomass.blog.hu/2014/01/01/a_hagyomanyos_novenytermesztes_veszelyei_6_jogvedett_novenyfajtak
“A magot szabadalom védi, csak a Monsatótól vehetsz újat.”
Ez egyszerűen nem igaz, bárkitől vehetsz vetőmagot. Ha úgy ítéled meg, hogy neked jobban megéri, a MOnsantótól, ha neked úgy jobban jön ki a matek, akkor az MTA Szegedi Gabonakutató intézetétől, vagy az Elitmag Zrt. -től. A világon senki sem kényszerít rá, hogy a Monsantóttól vegyél vetőmagot. Sőt, még arra sem kényszerítenek, hogy vetőmagot vegyél, minden 25 évnél régebbi növényfajta ingyen használható, ha nem akarsz pénzt adni érte, még a Monsanto össze 1995 előtti vetőmagját is ingyen használhatod. Pl: criticalbiomass.blog.hu/2014/12/15/ingyen_gmok
“És ő annyiért adja, amennyiért nem szégyelli!”
A Monsanto árképzése mindig is úgy szólt, hogy a GM-fajtával elért többlethasznot megfelezik a paraszttal. De ha drágállod, bárki mástól is vehetsz vetőmagot. Sőt, ha nincs kedved vetőmagot venni, elvetheted az előző évit is (sok értelme nincs, de megteheted criticalbiomass.blog.hu/2012/03/30/honnan_jon_a_kukorica ), csk annyi a dolgod, hogy kitöltöd a Fajtahasználati nyilatkozatot és leszurkolod a fajtahsználatért a vetőmag árának általában a felére rúgó jogdíjat.
“Amikor az olvassuk, hogy nem akarunk génmódosított növényeket, akkor a háttérben az húzódik, hogy a kormányok nem akarják a mezőgazdaságukat egy multicég kényére, kedvére kiszolgáltatni.”
Bocs, ez a “kényére kedvére kiszolgáltatott” állapot a nyolcvanas években előállt Magyarországon: criticalbiomass.blog.hu/2012/03/30/honnan_jon_a_kukorica
Amúgy ezzel csak két baj van: a) Mitől szolgáltatja ki ettől a mezőgazdaságát? Attól veszel vetőmagot, akitől csak akarsz. b) Mi köze ennek a GMOkhoz? Minden növényfajtát megillet a fajtaoltalom, ennek semmi köze a rekombináns DNS technológiához. Ez csak a dezinformáció újabb vetülete: Annyit óbégatnak a jogvédett GMOkról, hogy mint a mellékelt ábra mutatja, a laikusok nem is tudják, hogy a nem-GM növényfajták ugyanúgy jogvédelem alá esnek 1930 óta.
“Mert a módosított, vegyszernek ellenálló növények után még évekig nem tudhatsz nem ilyet ültetni, a talaj erős szenneyzései miatt.”
Ez egyszerűen csak egy hazugság. Azt vetsz a RoundupReady kukorcád után a következő évben, amit csak akarsz. A glifozát egyik előnye, hogy hamar elbomlik, a következő évi vetést már egyáltalán nem befolyásolja.
“Csak ugye ez így leírva nem túl píszí, ennyire közvetlenül céget a nagypolitikában nem lehet támadni. “
Nem ez a baj vele, hanem hogy hazugság.