Valószínűleg Bárány Róbert nem azonnal értesült arról, hogy 1914-ben „a vesztibuláris apparátus fiziológiájának és patológiájának tanulmányozásáért” a Svéd Akadémia neki ítélte meg az élettani Nobel-díjat. És a késlekedés oka nem elsősorban az volt, hogy az akkori technológia több ídőt igénylet, hogy az ilyen híreket szétröpítse a világban, hanem az, hogy Bárány egy orosz hadifogoly-táborban raboskodott.
A várpalotai zsidó családból származó, de maga már Bécsben született Bárány 1905-től a bécsi egyetem klinikáján dolgozott és itt végezte úttörő munkásságát, majd az első világháború során önkéntes orvosként tevékenykedett. Ez vezetett ahhoz is, hogy hadifogságba esett, és feltehető, a Nobel-díjnak köszönheti az életét, hiszen megbetegedett és csak Bernadotte Károly svéd királyi herceg közbenjárásának köszönhetően engedték szabadon 1916-ban.
Bárány kulcsmegfigyelése a mára már nevével teljesen összeolvadt kalorikus ingerléshez kapcsolódik: a teszt lényege, hogy vagy hideg, vagy meleg vizet folyatnak a páciens egyik fülébe. Ennek következtében a szemek jellegzetes nisztagmust mutatnak, amely során a szem gyorsan elmozdul az egyik irányba, majd (relatíve lassan) vissza a másikba.
A szárazföld meghódítása nemcsak az 
Közel 11 millió év telt el azóta, hogy az összes ma élő macskafajta őse 
Egy évtizede jelent meg először a hír az indonéziai Flores szigetén élő, alig egy méter magas Homo fajról.
