Csak sajnos nem azért, hogy tanuljon, hanem, hogy (úgymond) tanítson.
(2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész)
(Köszönet a linkért Ambrus Géza Gergelynek.)
Tasi iskolába megy
20
Címke: kreacionizmus
Nem értik 4. – Egyszerűsíthetetlen összetettség
(Szerencsére SexComb nincs vakáción, így egy kis szünet állhat be a poszt-ínséges időkben. – dolphin)
A tervezéselmélet egyik fő érve, amit úton-útfélen előhoznak, az egyszerűsíthetetlen összetettség, ami a hívek szerint egyértelműen bizonyítja az élőlények tervezett voltát.
Maga az érv elég régi, de az ÉRTEM által használt mai formájának alapjait Michael Behe a Darwin fekete doboza című könyvében fektette le, az eredeti meghatározása valahogyan így hangzott:
“A single system which is composed of several interacting parts that contribute to the basic function, and where the removal of any one of the parts causes the system to effectively cease functioning.”
“Egységes rendszer, amely számos egymással kölcsönható részegységből áll, amelyek mind hozzájárulnak az alapvető működéshez és ahol a részegységek bármelyikének az eltávolítása a rendszer működésképtelenségét eredményezi.”
Nem értik 3. – Genetika és makroevolúció
(Vendégmunkásunk, SexComb, újra lesújt.)
Cikksorozatunk harmadik részéhez
érkezett (előzmények itt és itt), szerencsére az értelmes tervezés hívei ellátnak bőven
elemeznivalóval. A ma boncasztalra fektetett cikk itt
található, a jelöletlen idézetek ebből az írásból származnak.
Mendelt nem véletlenül tartjuk
a genetika atyjának. Az őáltala végzett kísérleteket a mai napig
tanítják az egyetemeken, éppen azért, mert tiszta kísérleti rendszert
hozott létre, adatokat gyűjtött, majd az eredményeket megfelelően
értékelte ki. Mit is csinált ez a szerzetes? Először is megfelelő
modellszervezetet keresett, amelynek végül is a borsó, azaz a
Pisum sativum bizonyult. A borsó ugyanis képes önmegtermékenyítésre,
gyorsan nő, kevés helyet igényel, ráadásul, mivel termesztett növény,
rengeteg változata ismert. Mendel harminckét borsótörzsből két
év alatt választotta ki azt a néhány vonalat, amellyel kísérletezni
kezdett. Ezek után hét tulajdonságot választott ki, a további munkája
során ezek öröklődését vizsgálta.
Nem értik 2. – A polip szeme
(Sorozatunk előző részében azt vettük szemügyre, valóban szükséges-e egy Értelmes Tervező létét feltételezni ahhoz, hogy a nejlonbontó baktériumok létét megmagyarázzuk, vagy megteszi-e a jó öreg evolúciós elmélet is. Ez alkalommal vendégmunkásunk, SexComb, az ÉRTEM egy újabb állításának ered a nyomába, mely ezúttal a polipok szemében véli egy felsőbb, intelligens terv nyomait felfedezni.)
Az állatvilágban rengeteg féle szem található, itt a CriticalBiomass blogon is volt ez már számos alkalommal téma (legutóbb lásd itt). Sőt, az írásom témájául szolgáló, polip szem szerkezetéről is jelent már meg írás errefele, így ezt sem kell nagyon részleteznem, mint ahogy az emberi szemmel való összevetést sem.
Nem értik 1. – A nejlonevő baktérium
(Amikor közel három éve elindult a blog, létrejöttének egyik célja az volt, hogy magyarul tegyük elérhetővé és emészthetővé mindazt a tudományos irodalmat, amit a kreacionista körök (magyar színekben elsősorban az ÉRTEM) előszeretettel ignorálnak. S bár csak a posztok töredéke vette közvetlenül górcső alá a magyar “értelmes tervezés” hívek “érveit”, ez nem azt jelentette/jelenti, hogy ne lelhetnénk a honlapjukon tengernyi példáját a pszeudotudományos érveknek, a féligazságokból vagy teljes hamisságokból táplálkozó, nagyívű levezetéseknek. Most egyik olvasónk, SexComb vállalkozott rá, hogy kiveséz néhány ÉRTEM klasszikust, mi pedig természetesen örömmel biztosítjuk ehhez a platformot.)
Mostanában egyre nagyobb népszerűségnek örvend egy nézet, amelyet hívei bizonyítékokkal alátámasztott, komoly tudományos elméletnek akarnak beállítani. Ez az elmélet az Értelmes Tervezés, avagy angol nevén az Intelligent Design, esetleg félig lefordítva intelligens tervezés . Ebben a cikkben szeretném megvizsgálni az elmélet egyik “bizonyítékát”, tárgyilagosan, a mai biológia szemszögéből, hogy az olvasó maga vonhassa le a megfelelő következtetéseket.
Maga az elmélet az ÉRTEM honlapján található, a jelöletlen idézetek ebből az írásból származnak.
“Ha van Terv, akkor…”
Valamikor húsvét környékén írtam egy cikket az Élet és Tudomány számára az amerikai intelligens dizájn mozgalomról (“Terv szerint halad?“), amelyet (nem túl meglepő módon) a mozgalom magyarországi szimpatizánsai (egyebek mellett az ÉRTEM
tagjai) nem fogadtak osztatlan lekesedéssel. Kissebb vita bontakozott
ki köztünk (az evolucionista-kreacionista ellentétet ismerők számára
hagyományosnak számító törésvonalak mentén), amelynek első csörtéjét az
Élet és Tudomány publikálta is (“Vita az evolúcióról”),
a későbbiek azonban a cyber-térre maradtak. Pontosabban maradtak volna,
amennyiben az ÉRTEM tagjai vették volna a fáradtságot, hogy saját viszontválaszaikra
írt reakcióimnak helyet adtak volna. Minthogy ez sajnos az elmúlt hetek
során nem történt meg, (az az inszinuáció pedig, hogy én nem reagáltam
a leveleikre, nem vívta ki osztatlan lelkesedésemet) a blog adta
lehetőséget ragadnám meg, hogy megosszam az esetleges érdeklődőkkel az
én gondolataimat is:
Viszontválasz2 Tasi Istvánnak
Viszontválasz2 Bérczi Alajosnak
Viszontválasz2 Farkas Ferencnek