Uncategorized kategória bejegyzései

#cb10_retro – vol I. – Hutvagner György

Közzétéve Szerző:
Válasz

cb_retro_250.jpg(#cb10_retro születésnapi sorozatunkban szakmabeli olvasóinkat kértük meg, hogy írjanak pár sort, mi az, amit fontosnak tartottak/tartanak a blogban. Az első poszt Hutvagner György, a University of Technology Sydney kutatójától származik.)

Ha jól emlékszem a Critical Biomass-al akkor kerültem először kapcsolatba, amikor pár szerkesztőjük petíciót intézett az ÉRTEM kreacionizmus terjesztő kísérlete ellen, amit akkor én is gondolkodás nélkül aláírtam. Azóta rendszeres olvasójuk vagyok és nagyon nagyra tartom amit képviselnek, csinálnak. Tudománnyal foglalkozó “szakbarbárként” a speciális területem irodalmának követése napi szinten elég nagy feladat, így a biológia egésze iránt érzett rajongásom kielégítésére, szinte alig jut idő. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy követem a Critical Biomass-t ami részben pótolja az ilyen fajta mulasztásaimat.

Az online fórumok adta lehetőségeket kihasználó biológusként gyakorta kerülök a szokásos tudományellenes, összesküvéselméletekkel tüzdelt viták középpontjába. Ilyenkor például nagy hasznát veszem a Critical Biomass GMO sorozatának, ami szerintem egyedülálló gyűjteménye a témának. Az erre való hivatkozásaim már több vitapartnert csendesítettek el, és akadt olyan is, aki e cikk-gyűjtemény hatására mélyebben belemélyedt a témába.

Tizenöt éve külföldön élő magyarként, a helyi magyar közösségekben folytatott élő és online beszélgetések alkalmával szintén sokszor találkozok a szokásos “magyarok erdete” témával, természtesen többnyire a tudományos alapokat nélkülöző, fantasztikum kategóriába tartozó vállfajaival. Ezen beszélgetések a racionalitás talajára terelésében szintén nagy segítség A magyarok eredete című blogbejegyzés, amire szintén nagyon sokat hivatkozok, és ajánlom amikor csak lehetőségem van rá.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kritikus tíz év

Közzétéve Szerző:
11

2704485526_907ab1e3cf_z.jpg

Már beharangoztam korábban, de most azért mégis durván hat leírni: ma pontosan tíz éve, hogy létezik ez a blog. Tíz év az nagy idő, nem csak már-már, hanem konkrétan történelmi távlat. Nemcsak abban mérhető (bár számomra természetesen leginkább), hogy azt a bizonyos első posztot egy philadelphiai garzonban, huszonéves doktoranduszként gépeltem be, most meg már közeledve a negyvenhez, a gyerekek alvásidejében kell időt szakítanom az efajta szabadidős dolgokra. De tíz éve még olyan, ma már ikonikus dolgok is gyerekcipőben jártak, vagy egyáltalán nem is léteztek, mint a Facebook, vagy az iPhone. Nem is hallott senki az Iszlám Államról, az Egyesült Államok elnökét még George W. Bush-nak hívták, az Egyesült Királyság miniszterelnökét pedig Tony Blairnek.

Szóval sok idő ez, érdemes egy kicsit elmélázni azon, mi is történt itt (illetve előző lakhelyünkön a freeblogon), melyek voltak az emlékeztes pillanatok, na meg persze valamilyen módon felmérni, hogy elértük-e, amit szerettünk volna, vagy megmérettettünk és kevésnek találtattunk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

DNS-hibajavítás és Nobel díj

Közzétéve Szerző:
1

lindahl-modrich-sancar-nobel-prize-in-chemistry.jpg Minden egyes ember csak szüleihez képest 60 új mutációt hordoz, amelyek a szülők ivarsejtjeiben, azok érése, kialakulása során jelentek meg. Hogy egy kicsit jobban számszerűsítsük, ez azt jelenti, hogy mindössze a jelenleg élő kb. 7 milliárd emberben, közvetlen elődeikhez képest, száz milliárd új mutáció jelent meg a fogantatás pillanatában, vagyis a kb. 3 milliárd bázispárnyi emberi genom minden egyes nukleotidja átlagban több tucatszor mutálódhatott csak ebben az evolúciós szempontból szűk időablakban. És mindez elenyésző ahhoz képest, ami testi sejtjeinkben történik, ahol az ivarvonalt érintő mutációk sokszorosa alakul ki az életünk során (egyes becslések szerint egy hatvan éves ember belében levő sejtek összességében minden egyes genomi pozícióban hordoznak valamilyen mutációt). A mutációk egy része egyszerűen a sejt DNS-másoló molekuláinak tévedésére vezethetők vissza, sokan azonban környezetei tényezők (UV-sugárzás, dohányfüst, stb.) számlájára írhatók.

Ennek az óriási mutáció-dömpingnek azonban csak töredéke hasznos a szervezet számára, a mutációk jelentős része nem oszt, nem szoroz (szakzsargonban neutrális), és a hasznosnál még mindig sokkal-sokkal több kifejezetten káros mutáció alakul ki, ami vagy működésképtelen és elpusztuló sejtet eredményez, vagy , ami még rosszabb, a nyakló nélküli proliferáció, vagyis a rák előszobáját jelentik. 

Így aztán nem meglepő, hogy a legtöbb sejtben szofisztikált molekuláris mechanizmusok alakultak ki, hogy a mutációk mennyiségét a lehető minimumon tartsák. Különböző mutáció-fajták némileg különböző felismerő és javító-rendszereket igényelnek és a 2015-ös kémiai Nobel díjat ezeknek a molekuláris komplexeknek a feltárásáért ítélte oda a bizottság.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Nem hatnak a táplálékban levő mikroRNS-ek

Közzétéve Szerző:
1

suckling_mice.jpgAmikor két éve némileg szkeptikusan írtam arról a magyar vonatkozású kutatásról, ahol a növényi táplálékkal a szervezetünkbe jutó DNS darabjait (nem túl meggyőzően) a vérből mutatták ki, megemlítettem, hogy táplálék eredetű mikroRNS-eket (miRNS) már korábban kimuttatak vérből, és azokhoz is mindenféle (potenciális) funkciót rendeltek.

Mivel a miRNS-ek hihetelenül izgalmas szabályozói a génexpressziónak, nem volt véletlen persze az efajta lelkesedés, de most fény derült arra, hogy nem lehetetlen, hogy a miRNS-es vonal is árnyékravetődésnek bizonyul.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mesterséges és természetes védelem a malária ellen

Közzétéve Szerző:
Válasz

malaria_bed-net.jpegA héten átadott orvosi Nobel díjak jól mutatják a paraziták elleni küzdelem és kiemelten a malária ellenes harc fontosságát. Az utóbbi évtizedek különböző beavatkozásainak köszönhetően az egykor különösen gyilkos “váltóláz” mára, ha nem is szűnt meg létezni, de visszaszorulóban van.

Amint az Economist e heti összefoglalója jól körülírja, az eddigi egészségügyi beavatkozásoknak köszönhetően 2000 óta közel 3.9 millió afrikai gyerek életét sikerült megmenteni, de ezzel együtt még mindig évi 450 ezer halálos áldozatot követel a betegség.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Paraziták nemezisei

Közzétéve Szerző:
Válasz

2015medicine_nobel.png

Évi 198 millió megbetegedés, több mint 800 ezer halálos áldozat, 12 milliárd dollárnyi kár. Ezek a sokkoló számok nem valami új, hiper-fertőző megbetegedés statisztikai adatai, hanem az egyik legrégebbi trópusi betegség, a malária száraz számai. És további milliók szendvednek más paraziták fertőzése miatt a trópusi területeken, olyan brutális betegségekben, mint a folyami vakság, vagy az elefántkór. Nem túlzás hát azt mondani, hogy azoknak az embereknek a díjazása, akik a legtöbbet tették ezeknek a szörnyű betegségeknek a gyógyításáért, abszolút egybevág az Alfred Nobel végrendeletében foglaltakkal.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Ha nem értjük hogyan és miért osztódnak a sejtek, semmi mást nem érthetünk meg az életről

Közzétéve Szerző:
1

tim-hunt-at-his-home-in-h-009.jpg Tim Hunt 2001-ben, Paul Nurse-szel és Leland Hartwell-lel közösen kapta meg az orvosi Nobel-díjat „a sejtciklus kulcsszabályozóinak felderítéséért”. Itthon valószínűleg a legtöbben mégsem ezért ismerik a nevét, hanem a nyár elején, a koreai World Conference of Science Journalists egyik fogadásán tett megjegyzése miatt, amit, ma már úgy tűnik, akkor kontextusából kiragadtak, hogy Huntot nőgyűlölő macsóként tüntessék fel.

Hunt szeptember 3-án az ELTE-n adott elő a Szent-Györgyi Albert Előadássorozat meghívottjaként és a szervezők lehetővé tették, hogy az előadás előtt leüljünk vele beszélgetni. Az interjúban főleg a kutatásairól esik szó, de azért a botrány is szóba került. Mivel a beszélgetés angolul folyt, annak enyhén szerkesztett, fordított átiratát is közzé tesszük alább.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Növények vs. robbanószerek

Közzétéve Szerző:
Válasz

A világ különböző pontjain egykori hadszínterek, illetve elhagyott (vagy aktív) lőterek a talajban felhalmozódó robbanószer-alapanyagok miatt hosszú ideig mérgező, toxikus területenként funkcionálnak. Különösen a 2,4,6-trinitrotoluén (TNT) és a hexahidro-1,3,5-trinitro-1,3,5-triazin (RDX) vegyületek felgyülemlése okoz problémát, amely miatt több tízmillió hektár szennyezett terület létezik világszerte, amelyek megtisztítása hagyományos módszerekkel akár dollár százmilliárdokat is felemészthetne.

Az egyes szennyezett területek egyik elegáns, és természetbarát megoldása lehetne a fitoremediáció, vagyis olyan növények telepítése, amelyek kivonják a talajból a mérgező vegyületeket, ám ez esetben ez nem épp egyszerű, ugyanis a TNT például még a növények növekedésére is rossz hatással van.

mdhar6-plants-display-enhanced-tnt-tolerance.jpg
A hagymányos lúdfű (balra) növekedését nagy mértékben gátolja a TNT jelenléte, míg a MDHAR6 mutánsok növekedését nem befolyásolja a talajban levő robbanószer. (Forrás: University of York)

A University of York-on dolgozó Neil Bruce csoportja már évek óta azt tűzte ki célul, hogy olyan növényeket hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik a TNT és RDX fitoremediációját, amihez két dolgot kellene elérniük: egyrészt magukat a növényeket is ellenállóbbá tenni a robbanószerekkel szemben, másrészt olyan bakteriális enzimeket bevinni, amelyek lehetővé teszik a TNT és RDX lebontását, nem mérgező anyagokká.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Féktelen immunrendszerrel a rák ellen

Közzétéve Szerző:
5

technology_immunotherapy1n.png

A tumorimmunológia fejlődésének köszönhetően az elmúlt pár év valódi áttörést hozott a rákkutatásban ami az elkövetkező időszakban nagy valószínűséggel alapvetően megváltoztatja a jelenlegi kezelési eljárásokat. Az új gyógyszerek közös neve immunmoduláló antitestek vagy immune checkpoint inhibitor-ok.

Az eredmények jelentőségét jelzi, hogy a Science magazin a 2013-as év tudományos áttörésének nevezte az elért eredményeket, a szakterület atyjának tekintett James P. Allison pedig a napokban kapta meg a rangos Lasker DeBakey Clinical Research Award-ot. A sikerek azonban nem jöttek könnyen, a tumorimmunológia több évtizednyi sikertelenség után jutott el a klinikai eredmények fázisába. Ebben a cikkben a különböző tumorellenes immunterápiás eljárásokrol lesz szó, különös tekintettel a fent is említett és legígéretesebbnek tartott ún. checkpoint inhibitor antitestekre.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →