Varga Máté bejegyzései

Nem csak egyedek, de egész fajok genomját átírhatjuk

Közzétéve Szerző:
4

anopheles_albimanus_mosquito.jpgNagyon sokan félnek attól, hogy a legújabb genomszerkesztési technológiákkal visszafordíthatatlan változások jönnek az emberi örökítő anyagban.

Ez ugyan nem alaptalan, de van ennél sokkal közelebbi, közvetlenebb kockázat.

Ugyanazok a technológiák, amik az emberi dns szerkesztését lehetővé teszik, a különböző kártevők, patogének visszaszorítására még könnyebben, még hamarabb felhasználhatók. De bármilyen vonzó is lenne mondjuk a maláriát terjesztő szúnyogok végleges eltüntetése, ennek ma beláthatatlan következményei lehetnek.

Nehéz tudományos, és társadalmi viták jönnek arról, hogy százezrek életének megmentése elég fontos cél-e, amiért megéri visszfordíthatatlanul megváltoztatni a környezetet.

A genomszerkesztéshez használt felhasznált jelenség, az ún. „gene drive” annyira újszerű, hogy megfelelő magyar kifejezésünk sincs igazából rá (talán a géntámadás, vagy génkampány írja le, miről van szó, lásd alább).

Pedig időszerű lenne, hogy mi magunk is megismerkedjünk a kifejezés jelentésével, mert valószínű, hogy a közeljövőben közvetlen a geomérnökség (geoengineering) mellett ez lesz az egyik leggyarabban előrángatott ötlet, ha ökoszisztéma szintű, tervezett módosítást akarunk csinálni. A különbség az, hogy a kettő közül egyelőre a geomérnökségnek van kevesebb realitása…

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mennyire írjuk át az emberi genomot?

Közzétéve Szerző:
5

23523614795_4f84410d6e_h.jpg

A tudományos világ szempontjából a genomszerkesztés kérdése az év egyik legizgalmasabb és legsürgetőbb kérdésévé nőtte ki magát. Amikor márciusban írtam arról, hogy tulajdonképpen már csak idő kérdése, hogy az első módosított genomot tartalmazó sejtek bekerüljenek emberekbe, már lehetett sejteni, hogy hamarosan bejelentik az első embrionális génmódosítást is (ami aztán április végén meg is történt). És ezzel tulajdonképpen eljött az a pillanat, ahol a tudomány állása leelőzte az aktuális szabályozási kereteket. Ahogy David Baltimore, korunk egyik legendás genetikusa fogalmazott:

„Az elképzelhetetlen elképzelhető lett.” 

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Hox gének és ízelt végtagok

Közzétéve Szerző:
3

patel-hox_fig1.jpegVannak témák, amelyek végigkövetik a blog most már évtizedes történetét, és az egyik legrégebbi történet, aminek szálait göngyölítgetjük, arról szól, hogy az élővilág evolúciója során miként alakult ki az élőlények formagazdagsága.

A sztori megkerülhetetlen eleme a testfelépítésért felelős, ún. Hox gének története épp ezért ha van téma, amivel sokszor, sokat foglalkoztunk, ez biztos az. De néha a “sokat” sem elég, főleg, hogy most már jó ideje egyáltalán, szóval időszerű egy kicsit elmerülni ismét abban a megunhatatlan témában, hogy miként formálta és formálja ez az ősi géncsalád például az ízeltlábúak formáit.

Az “alapsztorit” már bő nyolc és fél éve megírtam, és zanzásítva valahogy úgy szól, hogy az ízeltlábúak jól látható szelvényes, ha úgy tetszik “moduláris” felépítését a Hox gének változó expressziós tartománya befolyásolja. Az ízeltlábúak egyes szelvényeinek alapfelépítése tulajdonképpen nagyon egyszerűen megfogalmazható: egy henger alakú testből egy pár nyúlvány lóg ki. Hogy ez a nyúlvány járólábként, szájszervként, vagy csápként, az a szelvény pozíciójától függ. És ezt a pozicionális információt a Hox gének határozzák meg, amelyek ha elromlanak, a szelvény identitása is elromlik, így szájszervek, vagy csápok helyett péládul járóábak jelennek meg a fej szelvényein is (ezeket nevezzük homeotikus mutációknak).

Amikor aztán sokan azt is megfigyelték, hogy az egyes fontosabb Hox gének kifejeződése nagyobb taxonómiai csoportonként jellegzetes változásokat hordoz, sokan elkezdték fejtegetni, hogy valószínűnek tűnik, sok esetben a csoportok sztereotipikus külalakjában megfigyelhető jellegezetes különbségek is az ilyen Hox-expresszióban jelentkező különbségekre vezethetők vissza. Magyarán az evolúció szívesen “játszott” ezekkel a génekkel. 

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

#cb10_retro – vol III. – Markó Bálint

Közzétéve Szerző:
Válasz

cb_retro_250.jpg(#cb10_retro születésnapi sorozatunkban szakmabeli olvasóinkat kértük meg, hogy írjanak pár sort, mi az, amit fontosnak tartottak/tartanak a blogban. A harmadik poszt Markó Bálinttól származik, aki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének oktatója.)

Izgalmas cikket olvasva gyakran előfordul, hogy a közelembe levőnek elújságolom, Képzeld, új emberfajt fedeztek fel, Klassz cikk jelent meg a zöld szakáll effektusról hangyáknál, Már megint átszabták annak a csoportnak a törzsfáját, Hú ezek a szupergének… – Egy, két fülnyi távolság… Eddig jutnak el az információk. Legjobb esetben az előadóteremben próbálom lelkesen „eladni” a friss tudást, mint valami vérbeli kikiáltója a tudománynak. Legalábbis, így hitegetem magam, hogy vajmi ilyesmi lennék. Ennek kellene lennem, mondom én, oktatóként. Elvégre. De többre nem futja… Mert hiszen az igazi kikiáltó végigmegy az utcán, a falvakon, a városon és beledobolja, belekürtöli, öblös hangon belerikoltja a fülekbe, belehadonássza a szemekbe az újdonságot: Emberek, íme a legújabb hírek a GMO-fronton… Most így állunk a hobbit-vitával… Előásták a liszenkóizmus múmiáját és fény derült a tettesekekre… Ez mind, és ennél több, Csak itt, Csak nálunk, Állandóan. Egy igazi hírvivő nem hagyja magát, széles mosollyal rádköszön az utcán, kávé mellé olvasnivalót ajánl, s ha kell barátságosan elbeszélget veled a sarki kocsmában. Mindent megtesz, hogy az információ eljusson hozzád: blogot indít szakmabélieknek, egyetemistáknak, érdeklődöknek, magyaráz röviden hírportál-felületen, előadássorozatot szervez, podcastot nyom a füledbe, videókkal mutogatja el neked az újat, a fontosat. Kedvesen, alaposan, röviden. Teszi mindezt azért, hogy tisztába légy azzal, hogy a világ mozog körülötted, és ez forrongó, változó massza nem is olyan félelmetes, inkább izgalmas, megismerhető és kutatható csak a kritikus tudás kell hozzá, hogy ne elfogadd, mert így mondták, hanem azért, mert elmagyarázták és megértetted. És ha ennek a kritikus tudásnak a megszerzésére nincs időd, alkalmad, mert rosszul magyaráz az oktató, butaságot erősít a döntéshozó a televíziós vitában, túlóráznod kellett ismét a munkahelyeden, és fáradt vagy bonyolult szövegeket olvasni oldalakon keresztül, hát akkor nosza rajta, tessék online nyergelni…. Valami ilyen baráti önkéntes hírvivője lennél te, kedves CB, a tudománynak így tíz év távlatából, és újabb tíz évre megelőlegezve.

 

#cb10_retro – vol II. – Hoffmann Gyula

Közzétéve Szerző:
1

cb_retro_250.jpg(#cb10_retro születésnapi sorozatunkban szakmabeli olvasóinkat kértük meg, hogy írjanak pár sort, mi az, amit fontosnak tartottak/tartanak a blogban. A második poszt Hoffmann Gyula, a Pécsi Tudományegyetem evolúció, fejlődésbiológia és genetika tanárától származik.)

A Critical Biomass a kor gyümölcse, nagyon nemes gyümölcse.

Igényes, korszerű, és érzékeny fórum. A magam részéről nem is akarok kiemelni egyetlen témát, legfeljebb egy folyamot. Számomra különösen érdekes és becses az emberrokonsággal és emberréválással kapcsolatos folyam, ami ténylegesen naprakész és az objektív ismereteket és a spekulatív, sőt szubjektív fejtegetéseket számomra ínycsiklandó arányban adagolja. És kiválóan érzékelteti, hogy „a mese rólunk szól”. Ilyen kváziezotérikus témákat elismerem, hogy a kor szellemében így van esély bevinni a köztudatba. A stílus maga is hiánypótló,bárkinek, aki a műveltségét gyarapítani akarja, és hajlandó ezért némi erőfeszítést tenni érdemes rászánni az idejét.

Maga a blog forma viszonylagos kötetlensége megnyugtatóan hat, és átsegíti az embert a tényleg súlyos témák tanulmányozásának kezdeti nehézségein. Ami itt gyümölcsözik, az a jó értelemben vett, de a realitásokat figyelembe véve ha nem is elzárt, de nehezen hozzáférhető tartalmak hozzáértők általi, széles közönség számára való igényes tálalása, amit magam is köszönök, és hálásan építek be a világképembe.

Még további sok boldog születésnapot, Critical Biomass!

#cb10_retro – vol I. – Hutvagner György

Közzétéve Szerző:
Válasz

cb_retro_250.jpg(#cb10_retro születésnapi sorozatunkban szakmabeli olvasóinkat kértük meg, hogy írjanak pár sort, mi az, amit fontosnak tartottak/tartanak a blogban. Az első poszt Hutvagner György, a University of Technology Sydney kutatójától származik.)

Ha jól emlékszem a Critical Biomass-al akkor kerültem először kapcsolatba, amikor pár szerkesztőjük petíciót intézett az ÉRTEM kreacionizmus terjesztő kísérlete ellen, amit akkor én is gondolkodás nélkül aláírtam. Azóta rendszeres olvasójuk vagyok és nagyon nagyra tartom amit képviselnek, csinálnak. Tudománnyal foglalkozó “szakbarbárként” a speciális területem irodalmának követése napi szinten elég nagy feladat, így a biológia egésze iránt érzett rajongásom kielégítésére, szinte alig jut idő. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy követem a Critical Biomass-t ami részben pótolja az ilyen fajta mulasztásaimat.

Az online fórumok adta lehetőségeket kihasználó biológusként gyakorta kerülök a szokásos tudományellenes, összesküvéselméletekkel tüzdelt viták középpontjába. Ilyenkor például nagy hasznát veszem a Critical Biomass GMO sorozatának, ami szerintem egyedülálló gyűjteménye a témának. Az erre való hivatkozásaim már több vitapartnert csendesítettek el, és akadt olyan is, aki e cikk-gyűjtemény hatására mélyebben belemélyedt a témába.

Tizenöt éve külföldön élő magyarként, a helyi magyar közösségekben folytatott élő és online beszélgetések alkalmával szintén sokszor találkozok a szokásos “magyarok erdete” témával, természtesen többnyire a tudományos alapokat nélkülöző, fantasztikum kategóriába tartozó vállfajaival. Ezen beszélgetések a racionalitás talajára terelésében szintén nagy segítség A magyarok eredete című blogbejegyzés, amire szintén nagyon sokat hivatkozok, és ajánlom amikor csak lehetőségem van rá.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kritikus tíz év

Közzétéve Szerző:
11

2704485526_907ab1e3cf_z.jpg

Már beharangoztam korábban, de most azért mégis durván hat leírni: ma pontosan tíz éve, hogy létezik ez a blog. Tíz év az nagy idő, nem csak már-már, hanem konkrétan történelmi távlat. Nemcsak abban mérhető (bár számomra természetesen leginkább), hogy azt a bizonyos első posztot egy philadelphiai garzonban, huszonéves doktoranduszként gépeltem be, most meg már közeledve a negyvenhez, a gyerekek alvásidejében kell időt szakítanom az efajta szabadidős dolgokra. De tíz éve még olyan, ma már ikonikus dolgok is gyerekcipőben jártak, vagy egyáltalán nem is léteztek, mint a Facebook, vagy az iPhone. Nem is hallott senki az Iszlám Államról, az Egyesült Államok elnökét még George W. Bush-nak hívták, az Egyesült Királyság miniszterelnökét pedig Tony Blairnek.

Szóval sok idő ez, érdemes egy kicsit elmélázni azon, mi is történt itt (illetve előző lakhelyünkön a freeblogon), melyek voltak az emlékeztes pillanatok, na meg persze valamilyen módon felmérni, hogy elértük-e, amit szerettünk volna, vagy megmérettettünk és kevésnek találtattunk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →