(#cb10_retro születésnapi sorozatunkban szakmabeli olvasóinkat kértük meg, hogy írjanak pár sort, mi az, amit fontosnak tartottak/tartanak a blogban. A második poszt Hoffmann Gyula, a Pécsi Tudományegyetem evolúció, fejlődésbiológia és genetika tanárától származik.)
A Critical Biomass a kor gyümölcse, nagyon nemes gyümölcse.
Igényes, korszerű, és érzékeny fórum. A magam részéről nem is akarok kiemelni egyetlen témát, legfeljebb egy folyamot. Számomra különösen érdekes és becses az emberrokonsággal és emberréválással kapcsolatos folyam, ami ténylegesen naprakész és az objektív ismereteket és a spekulatív, sőt szubjektív fejtegetéseket számomra ínycsiklandó arányban adagolja. És kiválóan érzékelteti, hogy „a mese rólunk szól”. Ilyen kváziezotérikus témákat elismerem, hogy a kor szellemében így van esély bevinni a köztudatba. A stílus maga is hiánypótló,bárkinek, aki a műveltségét gyarapítani akarja, és hajlandó ezért némi erőfeszítést tenni érdemes rászánni az idejét.
Maga a blog forma viszonylagos kötetlensége megnyugtatóan hat, és átsegíti az embert a tényleg súlyos témák tanulmányozásának kezdeti nehézségein. Ami itt gyümölcsözik, az a jó értelemben vett, de a realitásokat figyelembe véve ha nem is elzárt, de nehezen hozzáférhető tartalmak hozzáértők általi, széles közönség számára való igényes tálalása, amit magam is köszönök, és hálásan építek be a világképembe.
Még további sok boldog születésnapot, Critical Biomass!
Azt pontosan hogy kell érteni, hogy “kváziezotérikus”?