Bennem is hiba lehet, hiszen nem tudok egy pszeudogénekről szóló posztot nem úgy kezdeni, hogy Murphy “ami elromolhat, az el is romlik”-ja hatványozottan igaz, ha a genomról van szó, de hát ez van, nézd el nekem kedves olvasó.

Mert igen, azok a gének, amelyekre már nincs szüksége az élőlénynek, lassan de biztosan “elromlanak”, olyan mutációkat szendek össze, amelytől működésképtelenné válnak (de ami nem zavarja az állatot, hiszen amúgy sincs szüksége az általuk kódolt fehérjékre). Genetikai fosszíliaként üldögélnek a genomban, sorsuk a legtöbb esetben a teljes elsorvadás.

Láttunk már ilyesmit a méhlepényesek és a szikanyagot kódoló vitellin gének, illetve a hangyászok és sziláscetek, és a fogzománcot kódoló gének esetében. És most egy újabb remek példát adhatunk ehhez az egyébként is szórakoztató listához.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Érdekes kutatási terület a tömegvonzás élőlényekre gyakorolt hatása, ám elég nehezen kutatható. Itt a Földön a nehézkedés alig változik, körülbelül 1 g. Elvileg lehetséges űrhajókkal hosszabb időre is pályára állítani élőlényeket, amik így tetszőleges időt tölthetnek a súlytalanság állapotában, ám ez nem meglepő módon rendkívül költséges.

Richard J. A. Hill és munkatársai ezeket a vizsgálatokat akarták megkönnyíteni, ecetmuslicákon vizsgálták a csökkentett gravitáció hatásait itt a Földön. Ehhez egy viszonylag új módszert vettek igénybe, amit ékes angol kifejezéssel “diamagnetic levitation” -nek vagy magyarul diamágneses lebegésnek hívnak. Három csoportot különítettek el, az első gyakorlatilag teljes súlytalanságban élt (0g), a második a szokásos nehézkedés mellett (1g), a harmadik viszont a szokásos nehézkedés kétszerese alatt görnyedezett (2g). Ez a berendezés látható az első ábrán.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Sosem fogjuk megtudni, hogy min is törhette a fejét, a ma csak Ötzi néven ismert prehisztorikus alpesi juhász, amikor egy tavaszi napon egy nyílvessző fromájában utolérte a végzete. Abban viszont teljesen biztosak lehetünk, hogy sem akkor, sem addigi élete során még véletlenül sem gondolt arra, hogy azon első pár tucat (száz ?) ember között lesz, akinek teljes genetikai állományát felfejtik majd.

Márpedig így történt, ezzel is biztosítva halhatatlanságát és helyét a tudomány panoptikumában.

A napokban világot látott Ötzi-genom nem olyan világrengető, mint a neandervölgyi és denisovai genomok voltak (hiszen csak egy a tucatnyi Homo sapiens genom közül és technológiailag sem jelentett még megközelítőleg sem olyan nagy kihívást), a maga módján azonban mégis érdekes.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Sporadikusan jelentkező “no comment” rovatunkban, most a 100%-osan állami tulajdonban levő Hortobágyi Halgazdaság Zrt. honlapjáról szemlézünk, Dr. Molnár Gábor Miklós homeopátiás specialista és halegészségügyi szakértő írásából:

“Állatorvosunk ember és állatgyógyászati tanulmányai és tapasztalatai során, – amelyeket a homeopátiával szerzett -, irányították a figyelmemet a tavi élettérnek ezzel a módszerrel való kezelésének a lehetősége felé. Ezt a több éves munkát siker koronázta, mivel sikerült létrehozni egy olyan homeopátiás gyógyszer csomag sorozatot, amelyekkel eredményesen és sok járulékos előnnyel kezelhetők a leggyakoribb hal betegségek. Halállományokat érintő gyógykezeléseink során kizárólagosan a homeopátiás kezelési módot alkalmazzuk.”

Megannyi izgalmas kérdést vethetne ez fel, pl. esőzéskor gyorsan le kell-e ereszteni a vizet, nehogy túl potenssé váljon a gyógyszer, de ezeket most magunkba fojtjuk…