Budapest Science Meetup – Március (UPDATEelve)

Ismét a Fogasházban, de ezúttal csütörtökön este 7-kor várunk minden érdeklődőt.

Kutyák tekintetkövető viselkedésének vizsgálata eye tracker módszerrel
Gergely Anna, ELTE Etológia Tanszék (http://kutyaetologia.elte.hu/)

Az utóbbi évek kutatási eredményei azt igazolják, hogy a kutyák és a preverbális csecsemők kognitív képességei gyakran hasonlóak. Senju és Csibra kimutatta, hogy a 16 hónapos babák tekintetkövető viselkedése kommunikatív helyzethez kötött. Vizsgálatunkban egy új módszerrel (eye tracker módszerrel) rögzítettük a kutyák nézési viselkedését, és azt találtuk, hogy ők is hajlamosabbak követni az emberi tekintetet kommunikációs kontextusban.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem lettek édesszájúak

Bennem is hiba lehet, hiszen nem tudok egy pszeudogénekről szóló posztot nem úgy kezdeni, hogy Murphy “ami elromolhat, az el is romlik”-ja hatványozottan igaz, ha a genomról van szó, de hát ez van, nézd el nekem kedves olvasó.

Mert igen, azok a gének, amelyekre már nincs szüksége az élőlénynek, lassan de biztosan “elromlanak”, olyan mutációkat szendek össze, amelytől működésképtelenné válnak (de ami nem zavarja az állatot, hiszen amúgy sincs szüksége az általuk kódolt fehérjékre). Genetikai fosszíliaként üldögélnek a genomban, sorsuk a legtöbb esetben a teljes elsorvadás.

Láttunk már ilyesmit a méhlepényesek és a szikanyagot kódoló vitellin gének, illetve a hangyászok és sziláscetek, és a fogzománcot kódoló gének esetében. És most egy újabb remek példát adhatunk ehhez az egyébként is szórakoztató listához.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Lebegő legyek

Érdekes kutatási terület a tömegvonzás élőlényekre gyakorolt hatása, ám elég nehezen kutatható. Itt a Földön a nehézkedés alig változik, körülbelül 1 g. Elvileg lehetséges űrhajókkal hosszabb időre is pályára állítani élőlényeket, amik így tetszőleges időt tölthetnek a súlytalanság állapotában, ám ez nem meglepő módon rendkívül költséges.

Richard J. A. Hill és munkatársai ezeket a vizsgálatokat akarták megkönnyíteni, ecetmuslicákon vizsgálták a csökkentett gravitáció hatásait itt a Földön. Ehhez egy viszonylag új módszert vettek igénybe, amit ékes angol kifejezéssel “diamagnetic levitation” -nek vagy magyarul diamágneses lebegésnek hívnak. Három csoportot különítettek el, az első gyakorlatilag teljes súlytalanságban élt (0g), a második a szokásos nehézkedés mellett (1g), a harmadik viszont a szokásos nehézkedés kétszerese alatt görnyedezett (2g). Ez a berendezés látható az első ábrán.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kardos-Horváth János progresszív rasszizmusa

Méltatlanul kevés figyelmet kapott a napokban a Hatodik Elemen megjelent “ökofilozofálgatás” Kardos-Horváth Jánossal, pedig van egy rész, ahol minden picit is tájékozott embernek el kellett kerekedjen a szeme.

Ugyanis a magyar alternatív rock eme állócsillaga élete és világképe nagy axiomái közé sorolta az alábbiakat:

“A fehér ember testileg, genetikailag, pszichikailag a legsatnyább, viszont neki volt a legnagyobb agya. Nézzünk meg egy néger futóbajnokot, egy fehér futóbajnok azért ritka. Egy sárga meg iszonyatos munkabírású. A fehér ember meg inkább az agyát használta mindig. Voltak persze jobbágyok, de ez inkább már egy kaszton belüli cucc.”

Namost ez kellett volna legyen az a pont, ahol az interjút készítő szelíden visszakérdez, “mond János, te tényleg ennyire sötét vagy?”, de nem az interjú megy tovább gördülékenyen, mintha mi sem történt volna. De ha már, akkor ez kellett volna legyen az a pont, amelynek megjelenése után minden politikai formáció, amely valaha is közösséget vállalt KHJ-al, kezét-lábát törve határolódik el. De nem, úgy tűnik a többség szerint ezek teljesen rendben levő, vállalható nézetek.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ötzi rokonai

Sosem fogjuk megtudni, hogy min is törhette a fejét, a ma csak Ötzi néven ismert prehisztorikus alpesi juhász, amikor egy tavaszi napon egy nyílvessző fromájában utolérte a végzete. Abban viszont teljesen biztosak lehetünk, hogy sem akkor, sem addigi élete során még véletlenül sem gondolt arra, hogy azon első pár tucat (száz ?) ember között lesz, akinek teljes genetikai állományát felfejtik majd.

Márpedig így történt, ezzel is biztosítva halhatatlanságát és helyét a tudomány panoptikumában.

A napokban világot látott Ötzi-genom nem olyan világrengető, mint a neandervölgyi és denisovai genomok voltak (hiszen csak egy a tucatnyi Homo sapiens genom közül és technológiailag sem jelentett még megközelítőleg sem olyan nagy kihívást), a maga módján azonban mégis érdekes.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az ön adóforintjai munka közben

Sporadikusan jelentkező “no comment” rovatunkban, most a 100%-osan állami tulajdonban levő Hortobágyi Halgazdaság Zrt. honlapjáról szemlézünk, Dr. Molnár Gábor Miklós homeopátiás specialista és halegészségügyi szakértő írásából:

Állatorvosunk ember és állatgyógyászati tanulmányai és tapasztalatai során, – amelyeket a homeopátiával szerzett -, irányították a figyelmemet a tavi élettérnek ezzel a módszerrel való kezelésének a lehetősége felé. Ezt a több éves munkát siker koronázta, mivel sikerült létrehozni egy olyan homeopátiás gyógyszer csomag sorozatot, amelyekkel eredményesen és sok járulékos előnnyel kezelhetők a leggyakoribb hal betegségek. Halállományokat érintő gyógykezeléseink során kizárólagosan a homeopátiás kezelési módot alkalmazzuk.”

Megannyi izgalmas kérdést vethetne ez fel, pl. esőzéskor gyorsan le kell-e ereszteni a vizet, nehogy túl potenssé váljon a gyógyszer, de ezeket most magunkba fojtjuk…

Ördögi tumor – 2.

Van az úgy, hogy egy blognak is jól jönne egy szerkesztő, mert akkor két szerző nem dolgozik egyszerre ugyanazon a témán :-). De Sexcomb már megelőzött a tasmán ördögök fertőző betegségként terjedni képes tumorjának (DFTD) első körös kivesézésével, így ez egy utó-poszt, ahol csak a kimaradt dolgokat vesézném egy kicsit ki.

Mert azért maradt valami nekem is, például a betegség érdekes klonális dinamikája. Mivel a tumor sejtvonal osztódással, vagyis nem-ivarosan szaporodik, egy-egy sejtben megjelenő új genetikai változás az összes utódsejtbe továbbkerül, amelyek így együtt egy-egy klónt alkotnak majd. Tasmániában számos DFTD klón ismert, és amennyire követhető, a betegség valahol a keleti parton jelent meg olyan húsz éve és fokozatosan terjeszkedik a nyugati part felé. Közben számos klón megfér egymás mellett, mint azt a kielemzett 87T és 53T vonalak is mutatják. (Egyébként annyi kinyomozható a betegség eredetéről, hogy a tumor nagy valószínűséggel egy nőstényben jelent meg, ui. a hím szex-determinációban fontos gének nem lelhetőek fel ma semelyik klónban.)

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ördögi tumor

Manapság már senki sem kapja fel a fejét, ha egy újonnan megszekvenált genom kerül szóba, a második generációs szekvenáló módszerek segítségével viszonylag olcsón ledarálható egy gerinces genom is. Időnként azonban előkerül egy-egy ötlet, amin az ember tényleg meglepődik, ilyen a ma boncolgatott cikké is: A tasmán ördög arcdaganat genomjának a bázissorrendjét határozták meg. Maga a kórokozó (Devil facial tumor disease – DFTD) egy daganatsejtvonal, ami az eredeti gazdaegyed testén kívül is életképes, tulajdonképpen fertőzőképes rák, amit harapással adnak át egymásnak a tasmán ördögök vagy tizenöt éve. A fertőzött egyedekben a sejtvonal osztódni kezd és daganatokat fejleszt, amik megölik a gazdát, éppen ezért nem csak a betegség különlegessége okán került a figyelem középpontjába, hanem azért is, mert komolyan veszélyezteti a tasmán ördög fennmaradását, valamint mivel jelenleg nem tudjuk, hogyan kerüli el az immunválaszt ez a sejtvonal, hiszen egy másik egyed sejtjeit az immunrendszernek egyszerűen el kellene pusztítania, ez a sejtvonal viszont vígan szaporodik egy csomó tasmán ördögben.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….