Sosem fogjuk megtudni, hogy min is törhette a fejét, a ma csak Ötzi néven ismert prehisztorikus alpesi juhász, amikor egy tavaszi napon egy nyílvessző fromájában utolérte a végzete. Abban viszont teljesen biztosak lehetünk, hogy sem akkor, sem addigi élete során még véletlenül sem gondolt arra, hogy azon első pár tucat (száz ?) ember között lesz, akinek teljes genetikai állományát felfejtik majd.
Márpedig így történt, ezzel is biztosítva halhatatlanságát és helyét a tudomány panoptikumában.
A napokban világot látott Ötzi-genom nem olyan világrengető, mint a neandervölgyi és denisovai genomok voltak (hiszen csak egy a tucatnyi Homo sapiens genom közül és technológiailag sem jelentett még megközelítőleg sem olyan nagy kihívást), a maga módján azonban mégis érdekes.
Sosem fogjuk megtudni, hogy min is törhette a fejét, a ma csak Ötzi néven ismert prehisztorikus alpesi juhász, amikor egy tavaszi napon egy nyílvessző fromájában utolérte a végzete. Abban viszont teljesen biztosak lehetünk, hogy sem akkor, sem addigi élete során még véletlenül sem gondolt arra, hogy azon első pár tucat (száz ?) ember között lesz, akinek teljes genetikai állományát felfejtik majd.
Márpedig így történt, ezzel is biztosítva halhatatlanságát és helyét a tudomány panoptikumában.
A napokban világot látott Ötzi-genom nem olyan világrengető, mint a neandervölgyi és denisovai genomok voltak (hiszen csak egy a tucatnyi Homo sapiens genom közül és technológiailag sem jelentett még megközelítőleg sem olyan nagy kihívást), a maga módján azonban mégis érdekes.
Érdekes, mert megerősít egy már korábban, ma is élő európai populációk vizsgálata alapján kialakult képet arról, hogy miként zajlott Európa benépesítése.
Arról van szó, hogy Ötzi legközelebbi rokonai Szardínián és Korzikán élnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy maga Ötzi (vagy valamelyik őse) valaha is megfordult az említett szigetek valamelyikén. Inkább azt bizonyítja, hogy az itt lakók, akárcsak a baszkok, egy különösen ősi népcsoport maradványait képviselik, az egyik első H. sapiens hullámnak (de semmiképp nem az utolsónak) a ma is élő leszármazottait. Ez az ősi populáció Ötzi idejében még mindenképpen dominálta a kontinenst, majd később fokozatosan tért vesztett (pl. a földművelés térhódítása során) és mára már csak a baszk és szardíniai “izolátumokban” lelhetjük fel a nyomait.
És ez legalább annyira érdekes, mint hogy a jóembernek valószínűleg Lyme-kórja is volt, hiszen a betegség kórokozójának a Borrelia burgdorferi-nek a genomja is előkerült az Ötzi szövetminta szekvenálása során.
Keller A, Graefen A, Ball N, Matzas M, et al. (2012) New insights into the Tyrolean Iceman’s origin and phenotype as inferred by whole-genome sequencing. Nat Comms 3:698 doi:10.1038/ncomms1701
Heh, nem tudom elolvasni a Nature cikket, 32 dollár egy kicsit sok érte. Így bizonyára sok részletet nem látok, de:
“Ez az ősi populáció Ötzi idejében még mindenképpen dominálta a kontinenst, majd később fokozatosan tért vesztett (pl. a földművelés térhódítása során) és mára már csak a baszk és szardíniai “izolátumokban” lelhetjük fel a nyomait.”
Ebben az az érdekes, hogy a linkelt cikk térképe (amibe még akkor más okból belekötöttem), ellenmond ennek. Ugyanis az Ötzinél régebbi LBK leletek mitokondriális DNS-ével való összevetés alapján Szardínia egyáltalán nem lóg ki. Ugyanakkor a mostani cikk abszraktja azt írja, hogy a teljes genomból kiemelt összehasonlító szekvencia eredményei egybevágnak a korábbi mitokondriális eredményekkel. Ezek szerint az ő mitokondriális eredményeiknél Szardínia kilóg…
Nem mondhatnám, hogy egészen értem.
Ez már részben az én interpretációm. De a konszenzus az, Szardínia kilóg (http://en.wikipedia.org/wiki/Sardinian_people#MtDNA), így ebből a tekintetből inkább az LBK-s cikk, ami outlier.
@Bearcheese:
“Heh, nem tudom elolvasni a Nature cikket, 32 dollár egy kicsit sok érte.”
Ha van egyetemre járó ismerősöd, akkor látogass el hozzá. A Nature-ről konkrétan nem tudok, de az biztos, hogy pl. a Bme-s ip címekről van ingyenes hozzáférés az arxivhoz, meg a springerlinkhez. Biztos van hozzáférés más tudományos publikációkhoz is, most ez a kettő jutott eszembe. A nature cikket megpróbáltam bme-s címről, de úgy is fizetős, ellenben a springerlinken van sok cikk Ötziről.
Sajnos nincs megfelelő ismerősöm.
Egyébként Ötzi specifikusan nem érdekel különösebben, csak az összefüggések, és a háttér.
@Bearcheese:
Ha írsz egy rövid, udvarias angol nyelvű levelet a corresponding authornak (http://www.nature.com/ncomms/journal/v3/n2/full/ncomms1701.html) ez esetben Albert Zink -nek, akkor elküldi neked hamarosan .pdf formában.
http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2012/03/08/Otzi_rokonai/#12003896
Első reakcióm az volt, hogy ez elég halva született ötlet, mégis miért küldené el valami ismeretlennek, aki beesik, és ingyen cikkért koldul. De végül is a legrosszabb, ami történhet, hogy nem küldi el, úgyhogy az előbb írtam neki. Kíváncsi vagyok mi sül ki ebből. :/
Ha írsz egy levelet nekem (dolphinm kukac gmail), akkor én is elküldöm :-).