Ügyes és bajos, apró és cseprő dolgaim miatt, bizonytalan ideig nem lesz rendszeres posztolás. De néha, hirtelen felindulásból elkövetve, lesznek még idézetek kiemelve. Most például ez, a Humusz oldaláról:

“A közterületi szúnyogirtásban a jelenleg Nyugat-Európa-szerte elterjed, környezetbarátabbnak mondott módszer a szúnyoglárvák biológiai irtása. Azaz nem a kifejlett szúnyogokra zúdítanak idegmérget, hanem a lárvákat pusztítják el még a szúnyog kikelése előtt. A legelterjedtebb biológiai módszer során – amely egyelőre drágább, mint a kémiai módszerek – az úgynevezett Bacillus thuringiensis (Bti) nevű baktériumot juttatják a vízbe, ahol a baktérium spórája által termelt toxin elpusztítja a csípőszúnyog lárváit.” (kiemelés tőlem)

(Ha valaki nem érti mi a bajom ezzel, annak itt egy kis segítség egy régebbi posztban.)

Az enyhe blogszünet, részint munkának, részint konferenciázásnak tudható be, és egyelőre nem tudok a jövő hétre se biztatót mondani, elnézést. Addig esetleg rövidebb posztok lesznek, inkább amolyan ajánló formában. Mára ezekből kettő jutott:

• Az aktuális Nature-ben arról esik szó, hogy a zöldszervezetek militáns GMO-ellenességének a tudomány nemcsak azért lesz áldozata, mert gyakran ellehetetlenül, hanem azért is, mert olyan ellenreakciót vált ki számos, egyébként tehetséges kutatóban, amelynek eredményeként képtelenek bármilyen GMO ellenes kritikát elviselni.
• Úgy néz ki, hogy Lynn Margulis egy kicsit becsavarodott: persze az endoszimbiózis elmélet anyjától soha nem álltak távol a meredek gondolatok, de legutóbb azonban egy tudományosan is nagyon megkérdőjelezhetőt lépett: mint az Amerikai Tudományos Akadémia tagjának, minden évben lehetősége van néhány cikket gyakorlatilag komolyabb peer-review nélkül leközöltetnie az Akadémia lapjában, az elég rangosnak számító PNAS-ben. Most egy öreg liverpooli zoológus munkáját választotta, amelyben a bácsi nem kevesebbet állít, mint hogy a lepkék életciklusának hernyó fázisa úgy jött létre, hogy a lepke-ős tévedésből egy őslégcsöves peripatidával párzott. Mivel utóbbi egy kicsit hasonlít a hernyóra, zoológusunk szerint ez a hernyó-stádium létrejöttének titka. Jerry Coyne részletesen is leírja, hogy miért szörnyen valószínűtlen ez.

(Ezúttal Szabó Rebeka, az LMP választmányi tagja válaszol korábban feltett (kör)kérdéseinkre.)

1.) Miután 2005-ben az FVM moratóriumot
hirdetett a MON810 GM kukoricamoly-rezisztens fajtacsoport szabadföldi
termesztésére, egy évvel később pedig az Országgyűlés ötpárti
egyetértésben elfogadott határozattal utasította a kormányt a GM
növények szigorú szabályozására és a moratórium fenntartására,
Magyarország benyújtotta a határozatot alátámasztó új kutatási
eredményeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalhoz (EFSA),
hogy az szakmai értékelést és javaslatot készítsen az Európai
Bizottság számára a moratórium fenntartásáról vagy feloldásáról.
Az EFSA GMO Panele megalapozatlannak találta a magyar eredményeket,
így az Európai Bizottság a magyar moratórium feloldását javasolta.
Hazánk diplomáciai erőfeszítéseinek következtében azonban 2007
februárjában az EU Minisztereinek Tanácsa nagy többséggel a magyar
moratórium fenntartása mellett (tehát a Bizottság ellenében) döntött.
Ezt követően 2008. június 11-én szóbeli egyeztetésre, azaz a szóban
forgó tudományos eredmények bemutatására került sor a magyar kutatók
és az EFSA GMO panel tagjai között. Ezután adta ki az EFSA a kérdésben
is említett új, a magyar álláspontot megalapozatlannak tekintő
állásfoglalását, amire a magyarok részletes, tudományos eredményeken
alapuló viszontválaszt küldtek (ez ebben a dokumentumban olvasható). Idén az EU újfent
napirendre tűzte a moratórium feloldását, amit februárban a Minisztereinek
Tanácsa megint elutasított, tehát egyelőre marad a magyar MON810
tilalom.

Azt hiszem, hogy egyik párttól,
így az LMP-től sem várható el, hogy beszálljon az EFSA és a magyar
kutatók között zajló tudományos vitába, és konkrétan megerősítse,
vagy cáfolja a részletes szakmai érveket. Addig azonban, amíg a
tudományos vita nem dől el, és nem születnek a MON810 GM kukoricafajta
hosszú távú egészségi és környezeti hatásait megnyugtató módon
tisztázó kutatási eredmények, egy pártnak álláspontja kialakításakor
az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani, tehát nem támogathatja
egy bizonytalan hatású új produktum széleskörű használatát (termesztését).
Számos közismert negatív tapasztalat (pl. DDT, freonok) kellőképpen
alátámasztja az elővigyázatosság elvének létjogosultságát (és
nem mellesleg összhangban van a GM élőlényekre vonatkozó 2001/18/EC
EU irányelvvel is). És anélkül, hogy a fent említett tudományos
vita részleteibe belemennék, megemlítek egy körülményt, ami mindenképp
a moratórium fenntartását támasztja alá: Magyarországon a kukoricamoly
ellen a gazdák nem védekeznek, mert a kártétele nem jelentős, tehát
eleve nem indokolt a MON 810-es fajta bevezetése.

Az LMP nem állítja, hogy
az EFSA elfogult lenne, és természetesen nincsenek erre vonatkozó
bizonyítékaink sem. Mindazonáltal megjegyezném, hogy a magyar fél
legutóbbi hivatalos válaszlevelében leírta, hogy az EFSA Panel 2008.
június 11-i egyeztetésen tanúsított hozzállása alapján megerősítettnek
érzi azt a más tagállamok képviselőitől előzetesen hallott informális
véleményt, hogy ez a találkozó csak egy formalitás lesz, amellyel
az EFSA csak a procedurális követelményeknek tesz eleget, és nem
is próbál meg érdemi párbeszédet kialakítani. A magyar fél sérelmezte,
hogy a kétórás ülésen nem alakult ki érdemi vita, a magyar eredmények
bemutatását követően az EFSA GMO Panel jelenlévő tagjai nem tettek
fel kérdéseket és nem fejezték ki kétségeiket, ezért kifejezetten
váratlan volt az újabb, teljesen elutasító álláspont. Továbbá
az is elgondolkodtató, hogy a többi, ugyancsak MON 810 kukoricára
vonatkozó moratóriumot fenntartó tagállam (Görögország, Franciaország,
Ausztria) tilalmáról szintén teljesen elmarasztaló állásfoglalást
adott ki az EFSA, holott az adott országok a magyarokétól eltérő,
saját kutatási eredméyeiket terjesztették be bizonyíték gyanánt
(ld például).

2.) Az első kérdésre adott válaszom alapján sejthető, hogy a genetikailag
módosított növények széleskörű termesztésbe vonásával kapcsolatban
számos kétely merülhet fel (amelyekre számos ökológiai vonatkozású
példát tudnék még hozni), és hogy a döntéshozásra hivatott intézmények
eljárása több ponton kifogásolható. Ezért az LMP általában a
GMO-engedélyezés átgondolása mellett érvel, már csak azért is,
mert az a tény, hogy az egyelőre tisztázatlan egészségügyi és
környezeti hatású MON810 kukoricafajtákat nálunk még nem termesztik,
csak komoly diplomáciai erőfeszítéseknek és az EU-s eljárásrend
határait súroló megoldásoknak köszönhető, amelyeket ráadásul
újra és újra le kell folytatni, mert évről évre megpróbálják
megsemmisíteni a hazai moratóriumot. A génmódosított növények
termesztését tehát nem ideológiai alapon utasítjuk el, hanem azok
hatásait pro vagy kontra egyértelműen bizonyító eredmények híján.
A génmódosítással, mint technológiával szemben nincsenek ab ovo
kifogásaink (feltéve, ha konkrét etikai, társadalmi, gazdasági
és környezeti kockázatok megfelelő intézményi háttérbe és szabályozásba
illeszkedő vizsgálatokkal kizárhatók), hiszen tudatában vagyunk
annak is, hogy egyéb GMO technológiával előállított szervezetek
jelenleg is alkalmazásban vannak (pl. gyógyászati célú GM baktériumok).
Mindemellett egy ökopolitikai pártnak azért azt a világnézeti kérdést
is fel kell vetnie, hogy vajon jó úton járunk-e, ha a produktivista
gazdasági/társadalmi berendezkedésünkből eredő egyre súlyosbodó
problémákat pusztán újabb és újabb erőforrás-igényes technológiai
fejlesztésekkel próbáljuk megoldani.

3.) Általánosságban, ha független
vizsgálatok bizonyítanák egy adott GM szervezet ártalmatlanságát,
és ki tudnánk védeni a GM eredetű élelmiszer termelés negatív
környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait is (ugyanis az etikai
szempontokat is felvet, hogy „lenyomhatunk-e” egy adott, akár ártalmatlan
terméket a fogyasztók torkán, ha azzal ők alapvetően nem szimpatizálnak),
illetve találnánk arra megoldást, hogy a GM növény szabadföldi
termesztése ne jelentse a környék valamennyi hasonló terményének
GMO szennyezését, akkor nem zárkóznánk el az adott GM szervezet
használatától. Lényegesnek tartjuk azonban az elővigyázatosság
elvének alkalmazását, mielőtt új élőlényeket és új termesztési
technológiákat engedünk be amúgy is számos pontos sérült agrár-ökológiai
rendszereinkbe, továbbá hogy a döntések független szakértők által
elvégzett korrekt vizsgálatokon alapuljanak. Naivitás volna nem számolni
azzal, hogy a GM növények előállítása és termesztésbe vonása
hatalmas üzlet, és az ilyen esetekben a hosszabb távú társadalmi
és környezeti kockázatok mérlegelése gyakran alulmarad a rövitávú
profittal szemben.

Előzmények:

Re: Génpiszka-piszka – Hegyi Gyula (MSZP)

Génpiszka-piszka

(Ha osztanánk a sebességre díjat, azt Hegyi Gyula kapná, aki hihetetlen impresszív sebességgel válaszolt GMO-s kérdéseinkre. Ha majd összegyűl több válasz, akkor lesz egy reakció poszt is. Ha nem lesz több válasz, akkor is ;-)).)

"Az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága tegnap (megj.: 16-án – dolphin) – előterjesztésemben – ismét megvitatta a GMO-kérdést. Egyértelművé vált, amit én eddig is hangsúlyoztam, hogy az EFSA nem végez önálló vizsgálatot, csak a gyártó által benyújtott dokumentációt értékeli. Ezt az Európai Bizottság (Commisson) jelen levő vezető képviselője is elismerte. Minimális követelmény lenne, hogy ne a forgalmazásban érdekelt cég, hanem független szakértők végezzék el a vizsgálatot.
Az irodalomban természetesen léteznek "jó" GMO-k, mint a fokozottan szárazságtűrő növények, de az európai piacra kizárólag toxikus anyagot termelő növényeket – elsősorban a MON810-et akarják behozni. A géntechnológiát általában és a génmódosított növényekkel való kutatásokat természetesen nagy hiba lenne "betiltani". De erről szó sincs. Egy mérget termelő, a környezetet veszélyeztető, a gazdálkodókat a magas jogdíjjal és a kötelező kiegészítőkkel megkárosító kukoricafajtáról vam szó, amelyet az EU Magyarországra akar kényszeríteni – olyan károkozó ellen védekezve, amely nem is okoz különös károkat Magyarországon.
Ha sikerül elérni, hogy minden EU-tagállam maga határozzon, akatr-e GMO-kat vagy nem a saját területén, akkor az Ön által felvetett kérdéseken is el kell gondolkozni.
Addig a diktátum ellen kell küzdeni."

Aki már korábban olvasta a blogon génmódosításról alkotott véleményünket, az gondolom nem lepődik meg, hogy amikor bő két hete attól zengett a teljes magyar média, hogy mekkora öröm is az, hogy "Magyarország génmódosítás mentes marad" és ez egy mekkora össznépi összeborulás most akkor, mi koránt sem éreztük az előírt extázist, hanem azon morgolódtunk, hogy egy tudományos kérdésben úgy sikerült véleményt alkotni, hogy közben a valóban érdemi vita el sem kezdődött.

Hogy egy kicsit jobban megérthessük, mit is jelent a magyar álláspont, az alábbi kérdésekkel kerestem meg a parlamenti pártok, valamint az LMP egy-egy képviselőjét:

1. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tavaly megvizsgálta a magyar álláspontot a MON810 génmódosított kukorica kapcsán és azt (ismételten) megalapozatlannak találta. Milyen szakmai ellenvetések miatt gondolja Ön és a pártja, hogy az EFSA tavalyi, ill. korábbi jelentése megalapozatlan? (A napi sajtóban népszerűnek bizonyult az az álláspont, hogy az EFSA GMO-bizottsága túlságosan a "GMO-lobbi" hatása alá került. Amennyiben Ön osztja ezt a nézetet, kérem, jelölje meg, hogy a szóban forgó bizottság melyik tagjairól van szó, ill. melyik cégről, és mi a (közvetett vagy közvetlen) bizonyíték a kapcsolatra.)
2. A döntést üdvözölve valamennyi magyar politikai erő azt emelte ki, hogy Magyarország "génmódosítás-mentes marad". Mivel ez a nézet lényegesen túlmutat a MON810 kukorica elutasításán, kérem, indokolja meg, milyen általános ellenvetések merülnek fel a génmódosítással, mint technológiával szemben, amelyek ugyanúgy érvényesek a Bt-kukoricéra, mint a ciszgenezissel létrehozott fajtákra? 
3. Van olyan feltétel, amelynek teljesülése esetén Ön és az Ön által képviselt politikai erő megváltoztatná a génmódosított élőlényekről alkotott nézetét? Ha igen, akkor kérem nevezze meg ezt a feltételt, ha pedig nincs, kérem írja meg, miért.

Az esetleges válaszokat (néhány már született) a blogban közzétesszük. 

(Bár bő egy éve már leírtam a lényeget, egy mai IndexVideo miatt most amúgy is megint a génmódosításról írnék. Mivel azonban a napokban hasonló apropóból már máshol írtam néhány sort, és nincs kedvem kvázi ugyanazt leírni, most annak a betűhalmaznak kicsit átírt verzióját teszem ide.) 

Egy mondatban a lényeg: nincs semmilyen a priori okunk arra, hogy a génmódosítást félelmetesnek állítsuk be, és a génmódosítás, mint
technológia, csuklóból elutasítása nemcsak alaptalan és tudománytalan, de felelőtlen is.

És akkor egy kicsit részletesebben: a génmódosítás mindennapjaink
része, bár remélhetőleg egy biológia-blogban ezt fölösleges nagyon kifejteni. A természet maga is intenzíven "génmodosít"
(mutációk, anyone?), amit aztán mi, emberek, keményen kihasznál(t)unk.
Aki azt hiszi, hogy a génmódosítást csak őrült és/vagy pénzéhes
tudósok csinálják, szuper-titkos laborjaikban, az az én szememben
ignoranciából egy kreacionista szintjén mozog, hiszen mind a ketten a
genomok kvázi állandóságát hiszik és hirdetik.

Nyilván nem az jut eszünkbe, amikor kukoricát veszünk, hogy ennek a
növénynek erősen módosult tga1 génje van, vagy amikor rizst főzünk,
hogy az azért válhatott a fél világ haszonnövényévé, mert az sh4 gén
mutációjának következtében nem szórja a magjait. (A jázmin rizs
kedvelői meg az sk2 enzim loss-of-function mutációjáért lehetnek
hálásak, a sticky-rice rajongók pedig egy keményítő-szintáz
splice-acceptor mutációjáért.) Az organic szekcióban/piacon vásárolt
hosszúkás (lucullus) paradicsomot fogyasztva sem az az első
gondolatunk, hogy hú, ez mennyire transzgén, hiszen egy transzpozon
ugrott az IQD12 gén szabályozórégiójába és emiatt az túltermelődik,
pedig mégis erről van szó. Vagy ott van az ultimate Frankenfood, már
ha az eredeti történetre gondolunk, a 3-4 különböző faj
hibridizációjából létrejött búza – amit mégis gondokozás nélkül
fogyasztunk.

Ami, így 2009-ben, különbözik az előző sokezer évtől, hogy több évig
(évtizedig) tartó szelekció-keresztezés-szelekció helyett közvetlenül, célzottabban tudunk géneket módosítani. Igen, ez azt is jelenti, hogy akár Bt-toxint tudunk termeltetni a levelekkel, de azt is jelentheti, hogy ún. ciszgenezist hajtunk végre, amikor rokon fajtákból viszünk át közvetlenul genomi szakaszokat a tápnövénybe. Ez gyakorlatilag ugyanazzal az eredménnyel jár, mint az előbb említett, erősen időigényes "klasszikus" eljárás, ahol tucatnyi generációt eltarthat, amíg sikerül csak az adott szakaszt berekombináltatni.  Ciszgenezissel már növeltek meg a fehérjehozamot, vagy a szárazságtoleranciát gabonafajokban, de ebből a legtöbben nem tudunk semmit, mert ezek a növények (hiába csak búzafajta – búzafajta közti génmódosításról van szó), egy csomó helyen nem kerülhettek forgalomba, hiszen jajistenemgéjemók. Személy szerint nem latom, hogy állíthatja valaki, bármilyen alapon, hogy ez nem egy nonszensz állapot.