Amikor GMO növényekről van szó, az “állatorvosi ló” általában a MON810, a Monsanto Bt-toxin tartalmú kukoricája. A terméket a zöld-kritika több oldalról szokta támadni, s ezek egyike a “mérgektől”, “toxinoktól” való zsigeri félelemre bazíroz. (Egyébként a “Bt-toxin” kifejezés önmagában nem is helyes, hiszen egész toxincsaládról van szó, amelynek mindegyik tagja kicsit más faj-specificitással bír, és mivel jól kristályosodnak általában CryXX-ként nevezik őket(ahol “XX” a általában egy szám és egy betű kombinációja). A MON810-ben a kukoricamoly specifikus Cry1Ab-t kódoló gén van.)
Pedig a Bt-toxin emberre nézve az eddigi adatok szerint veszélytelen, eddig még egyetlen komoly mérgezési esetről sem tud a szakirodalom. Persze nem kizárt, hogy akárcsak egykor a DDT-nél, itt is később, nagyon nagy koncentrációnál jelentkeznek a tünetek, mindenesetre, eddig a nyúl és az egér-tesztek semmi gyanúsat nem produkáltak, pontosabban a maximális hatás enyhe szemiritiáció volt az előbbieknél. Szóval kérdéses, hogy mekkora, illetve egyáltalán elérhető-e az a koncentráció aminél valami történik, már ha tényleg van ilyen.
Amikor GMO növényekről van szó, az “állatorvosi ló” általában a MON810, a Monsanto Bt-toxin tartalmú kukoricája. A terméket a zöld-kritika több oldalról szokta támadni, s ezek egyike a “mérgektől”, “toxinoktól” való zsigeri félelemre bazíroz. (Egyébként a “Bt-toxin” kifejezés önmagában nem is helyes, hiszen egész toxincsaládról van szó, amelynek mindegyik tagja kicsit más faj-specificitással bír, és mivel jól kristályosodnak általában CryXX-ként nevezik őket(ahol “XX” a általában egy szám és egy betű kombinációja). A MON810-ben a kukoricamoly specifikus Cry1Ab-t kódoló gén van.)
Pedig a Bt-toxin emberre nézve az eddigi adatok szerint veszélytelen, eddig még egyetlen komoly mérgezési esetről sem tud a szakirodalom. Persze nem kizárt, hogy akárcsak egykor a DDT-nél, itt is később, nagyon nagy koncentrációnál jelentkeznek a tünetek, mindenesetre, eddig a nyúl és az egér-tesztek semmi gyanúsat nem produkáltak, pontosabban a maximális hatás enyhe szemiritiáció volt az előbbieknél. Szóval kérdéses, hogy mekkora, illetve egyáltalán elérhető-e az a koncentráció aminél valami történik, már ha tényleg van ilyen.
A rovarok jelentős részére azonban pusztító hatással van az anyag, ami persze nem egészen véletlen, hiszen a toxin része az őt a természetben előállító Bacillus thuringiensis szaporodási mechanizmusának részese. A baktérium a nehéz időket spóra formájában vészeli át, a spórához pedig egy-egy Cry kristály kapcsolódik. Ha egy megfelelő rovar elfogyasztja ezt a kis kombinációt, a bélbe jutva, az alacsony pH aktivizálja a toxint, ami a bélfalhoz kapcsolódva, teljesen még nem tisztázott mechanizmussal kilyukasztja azt, és a perforált bélből az ott levő bacik (mind a B. thuringiensis, mind a normális bélflóra tagjai) a környező szövetekbe jutnak, helyre kis szepticémiát okozva, ami aztán a gazda elpusztulásához vezet.
Ez B. thuringiensis rovarölő potenciálja 1901 óta ismert, ekkor izolálták ugyanis Japánban, mit a kártevőt (eredetileg Bacilus sotto néven), ami megtizedelte a selyemhernyó állományt. 1920 óta aztán közkedvelt rovarírtóként hasnálják ilyen-olyan fromában, és természetes eredete miatt kifejezetten Bio szerként tartják számon. Pl. Dipel fedőnevű kiszereléséből 50 liter kb. hatvanezer forintba kerül, nagyobb tétel esetén ingyenes házhozszállítással. Ennek megfelelően intelligensebb GMO-ellenes körökben már nem is azon lovagolnak, hogy a Bt-kukoricában toxin gén van, hanem abba próbálnak belekötni, hogy a Cry koncentrációja a transzgenikus növényekben nagyságrendileg nagyobb, mint a permetezési határértéke. Ami bár igaz, nincs híján demagógiának, hiszen egy élő szervezet nem olyan mint egy legó-növény, elpusztulásakor nem esik szét egyszerűen összetevőire, hanem a toxin fehérjék pont olyan lebontó folyamatoknak vannak kitéve, mint a növényi sejt más összetevői, vagyis a környezetbe kijutó valódi Cry érték szignifikánsan kevesebb lesz.
Az ilyen csúsztatgatás azért is szomorú, mert az egyik oldal hisztériája a másik oldalon is hasonlót generál, így aztán mára szellemi aknamezővé vált a transzgén növények környezeti terhelésének a viszgálata.
Nade, nem erről akar(t) szólni a poszt, hanem a Cry toxinok egyik új, potenciálisan hasznos hatásáról. Amit ugyanis előbb elhallgattam az az, hogy a toxinok egyik csoportja férgekre hat. Mégpedig egész hatásosan.
Bélféreggel fertőzött egereket kezelve Cry5B-t tartalmazó vizes oldattal, látványos gyógyulást lehetett már egész rövid idő alatt elérni.
Mint az a mellékelt ábrákon látható, öt nap kezelés elég volt ahhoz, hogy mind az ürülékben előforduló peték, mind a belekben élő férgek számát drasztikusan lecsökkentse; hatása vetekszik a “klasszikus” féregölőkével. S mivel a féregfertőzések szerte a világon több millió embert érintenek, aligha kell soká várni, hogy felmerüljön a Cry5B-t hordozó transzgenikus növények bevetése a fertőzések kezelésére. Kérdés, hogy lehet-e majd normális vitát folytatni a potenciális előnyökről ill. hátrányokról…?
Hu Y, Georghiou SB, Kelleher AJ, Aroian RV (2010) Bacillus thuringiensis Cry5B Protein Is Highly Efficacious as a Single-Dose Therapy against an Intestinal Roundworm Infection in Mice. PLoS Negl Trop Dis 4(3): e614. doi:10.1371/journal.pntd.0000614
A mérgek gyártása a természet megfigyelésével kezdődik és az ott ható anyagok vegyipari szintézisével történik az előállításuk.
Minden ilyen anyag hat mind a növényekre, mind az állatokra humán (ember) gyógyászatban is).
A problémát a tudat kifelejtése okozza! A természet önszabályozó, tehát ott hat és úgy, ahogy a legtöbb jót okozza. Az ember beavatkozása hasonló, csak néhány momentumtól, körülménytől eltekint, illetve nem tartja fontosnak.
Például a krizantém alapján fejlesztették ki a piretroidokat; a háborúból megmaradt cellulózból fejlesztettek ki egyes ragasztókat, festékeket. Mindegyik jó valamire, de végső soron káros.
A Föld anyácska okos, tudja mit kell engedni, láttatni és elvetni. Elvégre mi emberek vagyunk a tudat letéteményesei!
@goji bogyó
1. Szerintem nem hat minden “ilyen anyag” az összes növényre és állatra.
2. A természet sokszor valóban önszabályozó de ez nem jelenti azt, hogy a “legtöbb jót okozza”. Egy zsákmányállat populáció összeomlása magával vonja a ragadozók számának csökkenését, ami igen bölcs dolog, a módszer azonban – éhhalál – már kevésbé védhető.
3. Lehet, hogy Föld anyácska okos de ha nem szeret bizonyos emberi tevékenységeket, akkor talán bölcsebb lett volna nem létrehozni az afrikai Nagy Hasadékvölgyet.
1. szimbiózisban élünk, …
2. a káoszelméletben lehet találkozni egyedszámok szélsőértékeivel; de a virusok, bakterofágok sem élik túl a táplálékállat halálát! (rossz – nem igaz – példa: tumor)
3. A Föld anyácska nem a TUDAT, csak a tudat, mi vagyunk a fejlődésre képes tudatka…
Mellesleg a homeopátia olyan koncentrációkkal dolgozik, ahol már az anyag jelenléte is megkérdőjelezhető. (de mi is az anyag?)
A toxinok tömeg, stb. specifikus anyagok, amelyek más anyagok hatásával kombinálódva másként hatnak, mint alapállapotban.
Például a B17 vitaminban (amigdalin) lévő cián csak a mellette lévő benzaldehiddel együtt tumorspecifikus. (E.G.Griffin)
“A problémát a tudat kifelejtése okozza! A természet önszabályozó, tehát ott hat és úgy, ahogy a legtöbb jót okozza. Az ember beavatkozása hasonló, csak néhány momentumtól, körülménytől eltekint, illetve nem tartja fontosnak.”
Vallási műsorunkat hallották?
Amivel amúgy nem lenne különösebb baj (egy átlag mainstream keresztény egyház tanítása sokkal elszálltabb ennél), csak ne várjuk el a gazdasági szereplőktől, hogy transzcendens szempontokat is figyelembe vegyenek.
Tgr:
A legnagyobb baj az, hogy a a gazdasági-politikai szereplők igen gyakran transzcendens szempontok alapján döntenek. Ilyen például a GMO kérdés is.
Basszus:
“A természet önszabályozó, tehát ott hat és úgy, ahogy a legtöbb jót okozza”
Arulja el valaki, hogy abban mi a jo, ha egy larva elve zabal fel egy hernyot?
Nem hiszem, hogy a természet maga bármit is csinálna. Nem szabályoz semmit. Ha van egy préda populáció ami hirtelen megnő azt követheti ragadozó faj egyedszámának növekedése ugyanis nőhet az optimális fészekalj/alom méret, de ez egyedi optimalizáción múlik. És a sok ilyen egyedi optimalizációból összeáll egy átláthatatlan dolog. Ez látszólagos ökológiai egyensúlyhoz vezet, ami valójában folyamatos zavaró hatásokból áll. Ha egy területen megnő a gyapjas lepke állomány, akkor érdemes lesz a megnőtt táplálékbázis miatt az aranyos bábrablóknak sok petébe energiát fektetni, és ez látszólag olyan, mintha a “természet közbeszólna”.
Az, hogyha egy parazita egyed nem éli túl a táplálékélőlény halálát édesmindegy, ha egy utód egyed már messze jár benne a szülő génjeivel.
Szvsz az “ökológiai egyensúly” analóg a “faj érdeke” dologgal. Ugyanolyan látszólagosak.
Ez a természet aktívan csinál valamit, vagy esetleg oka/célja van a dolgoknak azon roppant irritáló hülyeségek közé tartozik, amin még kutatótársaimmal is össze szoktam veszni, mert le merik írni cikkekbe, hogy “az evolúció célja ezzel a mutációval az volt …”
Érdekesség: http://permaculture.org.au/2010/01/26/farmer-suicides-and-bt-cotton-nightmare-unfolding-in-india/
Vagyis a konkrét toxicitás nélkül is lehetnek súlyos következményei a BTs növényeknek.
Komavary:
Itt a helyzet pont az, hogy ha nagy területen vetik ugyanazt a fajtát, akkor bizony, ha érzékeny egy betegségre, az óriási károkat tud okozni. Ez azonban nem a GMO technológia hibája, ugyanez történt Írországban 1845 -ben, amikor egy moszatgomba elvitte a teljes krumplitermést. Az ok itt is hasonló volt: Egy jól termő fajtát vetettek a teljes vetésterületen.
Ugyanez történt az USÁban a hetvenes években, amikor egy gombabetegség elvitte az összes cms-T kukoricát, ami ekkor a vetés 85% -t tette ki.
Ugyanez történt a szőlővel, amikor megjelent a filoxéra. http://hu.wikipedia.org/wiki/Filox%C3%A9ra
Ugyanez történt a banánnal, amikor az ötvenes években az összes Gros Michel banánt elpusztította a Panama-betegség.
http://en.wikipedia.org/wiki/Gros_Michel_banana
Ezek mind GMO mentes növények voltak természetesen. Ennek a jelenségnek semmi köze sincs ahhoz, hogy GMO vagy nem GMO a növény, egyszerűen egyetlen fajta használata nagy területen mindig magában hordja a veszélyt, hogy egy kórokozó nagy területet tud majd letarolni.
Kérdésem az indiai helyzetről:
Lehet, hogy én nem értek jól valamit, de az indiai parasztok azért vesznek drága génmódosított magokat, mert ezzel megtakarítást akarnak elérni, mivel így nem kell annyit permetezni. Miután ez már évek óta megy, a parasztoknak csak kell már tudniuk, hogy most mégéri e nekik a génkezelt vetőmag, vagy nem.
In the initial years when farmers distress came to attract public attention it was said that indebtedness through use of Bt Cotton were the main cause for farmers suicide. Here it is important to notice that in the context of Indian history [14] the moneylender is considered to be a particularly evil person and the farmer an unwitting subject of his machinations. Moreover, in recent times there has been a considerable ideologically driven movement against the use of Bt crops. As a result the initial causes indebtedness and Bt Cotton were easily accepted to be the causes of farm suicides. More detailed research by various investigators like Raj Patel [15], Nagraj.[7].[16], Meeta and Rajivlochan[17], identified a variety of causes that essentially boiled down to this: India was transforming rapidly into a primarily urban, industrial society with industry as its main source of income; the government and society had begun to be unconcerned about the condition of the countryside; moreover, a downturn in the urban economy was pushing a large number of distressed non-farmers to try their hand at cultivation; the farmer was also caught in a Scissors crisis; in the absence of any responsible counselling either from the government or society there were many farmers who did not know how to survive in the changing economy. Such stresses pushed many into a corner where suicide became an option for them [18] At least one study from the Punjab also pointed at the dramatic misuse of agricultural chemicals in farmer households in the absence of any guidance on how to correctly use these deadly chemicals and linked it to the rise in farm suicides wherever farm chemicals were in widespread use. [19]
http://en.wikipedia.org/wiki/Farmers'_suicides_in_India
SexComb: itt nem csak erről van szó, hanem hogy a beígért megnövelt termésátlagot nem hozta a növény, plusz betette a kulcsot az amúgy is kizsigerelt termőföldnek.
Eddig nagyon kevés helyen hozták a génmódosított növények a beígért előnyöket, és sokkal több esetről tudunk, ahol az indiaihoz hasonló példát látunk, vagy éppen megnövelt permetezőszer felhasználást.
(És mindeközben az aranyrizsből és társaiból még mindig nincs kézzelfogható eredmény.)
pounderstibbons:
Többet akartak keresni, ezért befektettek egy olyan drága technológiába, ami nem hozta a beígért hasznot.
Az évek óta az négy-öt év, és ebben (pont félidőben) volt állami kölcsön/támogatás.
(Ill. a wikis forrásokkal vesd össze a fent belinkelt cikk forrásait – frissebbek, pont azért, mert nem rögtön a segély éve (2008) után készültek.)
Ezek nem a használt technológia, hanem rossz gazdasági döntések következményei voltak. (Ami mögött állhatott esetleg megtévesztő marketing, de annak a léte/nemléte megintcsak nem a használt technológiától, hanem a fogyasztóvédelmi szabályozástól függ.) Erre alapozni a GMO-ellenességet kb. annyira értelmes dolog, mintha azt mondanánk, hogy tiltsuk be Magyarországon a libatartást, mert amiatt is állítólag többen öngyilkosok lettek.
Komavary:
Nagyon figyelmesen elolvastam a cikket és kikerestem, hol is a difi:
1. A Monsanto gyapot vízigényes. Nyilván amerikai fajtákból fejlesztették ki, a Mississippi mellett pedig nem olyan fontos a víztakarékosság, öntözhetik, amennyit csak akarják.
Ha egy félsivatagban, öntözés nélkül akarják vetni, az körülbelül olyan, mintha valaki itt nálunk banántermesztéssel akarna foglalkozni, aztán csodálkozna, hogy milyen kevés terem.
2. A Monsanto gyapot egyszerre érik, nem folyamatosan.
Nyilván az USÁban kombájnnal aratnak, nem kézzel, az egyszerre érő gyapot azt jelenti, hogy a termést egyszerre lehet betakarítani, ami alapfeltétele a gépesített aratásnak.
Ha a kézi aratás feltétele, hogy ne egyszerre érjen a termés, hanem hetekre elnyújtva, mert a parasztnak és négyfős családjának csak így van ideje leszüretelni, akkor nem igazán jó ötlet pont ezt a fajtát vetni.
3. A kérdéses gyapot nem ellenálló a tripszeknek.
Soha senki sem állította, hogy az lenne. A Bt toxin elsősorban lepkékre hat, a tripszekről őszintén szólva nem sokat tudok, de ezek szerint ők fütyülnek rá.
Ha a környéken a legfőbb kártevők a tripszek, akkor annak ellenálló gyapotot kellett volna vetni.
4. Úgy tűnik, a lepkékre sem olyan jól hat, mint kellene.
Ez szomorú, de a DDT -re is hamar megjelentek az ellenálló rovarok, nem tudom, miért gondoltuk, hogy a Bt toxinra nem lesznek ilyenek?
Az evolúció nem állt meg, minden antibiotikumra, növényvédőszerre előbb-utóbb kialakulnak ellenálló törzsek, ezzel sajnos nincs mit tenni.
Az öngyilkossági történetek valóban szívhez szólak, de kérdés, hogy mi köze van ehhez a GMO technológának? A parasztokat rábeszélték, hogy egy másik éghajlatra, másik betakarítási módra fejlesztett fajtát vessenek, ami a náluk honos kártevők ellen teljesen védtelen, az eredmény pedig ugyanaz lett, mint annak idején, amikor Liszenkó elvtárs elméletei nyomán itt Magyarországon kellett gyapotot vetni.
A többi része a dolognak még ennyire sem tartozik ide, például hogy hitelből vettek vetőmagot, vagy hogy nem tudtak eltenni a magból jövőre (Minek tettek volna el, hogy két évben ne legyen termés?)
De ennek mi köze a GMO technológiához? A helyzet az, hogy ez sem csodaszer, a Bt toxint termelő gyapot kifejlesztésével nem oldódott meg az összes gondunk tízezer évre előre, pont ugyanúgy ésszel kell használni, mint minden mást. Beszélni kellene róla, hogy mire alkalmas és mire nem, nem zsigerből elutasítani, mert annak pont ez lesz a vége, teljes adathiányban egy szerencsétlen parasztnak kell meghoznia a döntést, hogy milyen vetőmagot vessen.
SexComb: bocs a megkésett válaszért:
1-4. – ezekre azért nem elég legyinteni, hogy az indiai paraszt volt a hülye.
“Az evolúció nem állt meg, minden antibiotikumra, növényvédőszerre előbb-utóbb kialakulnak ellenálló törzsek, ezzel sajnos nincs mit tenni.”
Hát, pedig van mit tenni: olyan termelési módszereket támogatni, amelyek elősegítik a termőréteg gyarapodását és elég változatosak ahhoz, hogy kikerüljék a monokultúrákat fenyegető veszélyeket. Mert jelenleg csak pörgetjük felfelé a “fegyverkezési versenyt”.
A történet lényege nem az öngyilkosságok magas száma volt, hanem az, hogy (és erre nem csak India az egyetlen példa) jelenleg a génmódosított növények többsége nem hozza a beígért előnyöket, sőt!
(A nem lehet újravetni meg csak azért lényeges, mert megmutatja, hogy milyen könnyű felborítani a helyi piacot – ahová azután örömmel exportálnak pl. az amerikai termelők (de ez látványosabb a kukorica esetében).
Ráadásul ezek az előnyök még a teljesen biztonságos GMOk esetében sem biztos, hogy számottevőek. És nem arról van szó, mint a DDT esetében, hogy akkor jó ötletnek tűnt (mert pl. eltűnt Európából a malárai), hanem sokszor eltitkolt, szándékosan visszatartott információkról is.
Úgyhogy teljesen egyetértek az utolsó bekezdéssel, egy dologgal bővítve: pl. itt, Európában, ahol inkább a túltermelés okoz gondot, nyugodtan megtehetjük azt az extra lépést, hogy azt is mérlegeljük: mi a nagyobb előny, beengedni a teljesen biztonságos GM növényeket, vagy fenntartani egy GM-mentes mezőgazdaságot.
(És jó lenne, ha nem a bürokrácián és a lobbitevékenységen múlna, hogy merre billen a mérleg nyelve.)
Lassan kezd felhalmozódni a méreg …
“Maternal and fetal exposure to pesticides associated to genetically modified foods in Eastern Townships of Quebec, Canada”
http://dx.doi.org/10.1016/j.reprotox.2011.02.004
teljes:
http://www.fondazionedirittigenetici.org/fondazione/files/allegatonews27aprile11numero2.pdf
“Abstract:
Pesticides associated to genetically modified foods (PAGMF), are engineered to tolerate herbicides such as glyphosate (GLYP) and gluphosinate (GLUF) or insecticides such as the bacterial toxin bacillus thuringiensis (Bt). The aim of this study was to evaluate the correlation between maternal and fetal exposure, and to determine exposure levels of GLYP and its metabolite aminomethyl phosphoric acid (AMPA), GLUF and its metabolite 3-methylphosphinicopropionic acid (3-MPPA) and Cry1Ab protein (a Bt toxin) in Eastern Townships of Quebec, Canada. Blood of thirty pregnant women (PW) and thirty-nine nonpregnant women (NPW) were studied. Serum GLYP and GLUF were detected in NPW and not detected in PW. Serum 3-MPPA and CryAb1 toxin were detected in PW, their fetuses and NPW. This is the first study to reveal the presence of circulating PAGMF in women with and without pregnancy, paving the way for a new field in reproductive toxicology including nutrition and utero-placental toxicities.”
Egy aprosag, csak a pontossag kedveert, a lenyegen nem valtoztat.
“Ha egy megfelelő rovar elfogyasztja ezt a kis kombinációt, a bélbe jutva, az alacsony pH aktivizálja a toxint,…”
En ugy emlekszem, hogy eppenseggel a magas pH, a lugos pH az elobelben az ami aktivalja a toxint.
tamaskodo:
igazad van a pH-val kapcsolatban, lúgos közegben aktiválódik
Komavary:
A beígért előnyökről csak annyit, hogy a GM növények sem ígérnek általában magasabb hozamot. Az adott területen a helyi kártevőknek megfelelő fajta kiválasztásával viszont biztos terméshozamot lehet elérni és nem kell azzal számolni, hogy “ugyan idén hány százaléka dől meg a kukoricának”. Persze itthon nem a kukoricabogár okozza a legnagyobb károkat, azért érdemes felnézni néhány gazdafórumra, ami kicsivel élet közelibb, mint India, meg a Greenpeace-es riogatás.
@nana egy GMO-mentes ország termelőinek a véleménye hogy lenne életközelibb egy GMO-t használó ország tapasztalatánál?