Mire jó a GMO 8. – A tűzelhalás

tuzelhalas.jpgAzt hiszem az almát senkinek sem kell bemutatnom, itthon annyit termelünk belőle. Viszont különböző betegségek fenyegetik az almafáinkat, az egyik legkomolyabb veszélyt a tűzelhalás nevű fertőzés jelenti, amelyet egy Erwinia amylovora nevű baktérium okoz, amely egész almaültetvényeket tarolhat le, ha nem figyelnek rá. Maga a betegség elég régóta ismert, Észak-Amerikában őshonos, itt már az ezerhétszázas évek végén leírták a megjelenését, de itt Európában viszonylag friss jelenség, 1955 -ben észlelték először Angliában, Magyarországra pedig 1995 -ben érkezett meg.

A kórokozó elleni védekezés egyáltalán nem egyszerű dolog, eredetileg antibiotikumokkal permetezték az almafákat, de ez manapság tilos. Léteznek fágkészítmények, amelyek az E. amylovorát elpusztító vírusokat tartalmaznak, illetve különböző baktérium és gombakészítmények, amelyek a fákra permetezve megakadályozzák az E. amylovora elszaporodását. Nyilván a kézenfekvő megoldás annyi lenne, hogy a fertőzésnek ellenálló almafákat ültetnének a gazdák, így szépen el is tűnne a fertőzés. Igen ám, de az alma nemesítés nem megy olyan egyszerűen, mint gondoljuk, éppen ezért nagyon jó modellje egy csomó haszonnövényünknek.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Biodizájn – variációk lombikhúsra

knitted_meat_nextnature_lab-530x499.jpgTavaly augusztusban szenzációként járta körbe a világot az a hír, amelyben Mark Post a maastrichti laboratóriumában petri csészében, marha izom-őssejtekből növesztett izomrostokból elkészült az első hamburger. A lombikhúst előállítását propagálók szerint a Föld egyre gyarapodó népességének egyre növekvő húsfogyasztási igényét 2050-re lehetetlenség lesz a ma elfogadott és gyakorolt állattenyésztéssel és húsipari eljárásokkal biztosítani. Az őssejtekből előállított hús, előállítóik szerint, nemcsak az igényt lesz képes fedezni, de számos ökológiai és etikai problémára is megoldást nyújthat, akár az elvi okokból vegetáriánusoknak is a tányérjára kerülhet.

De miért is kellene egy teljesen újfajta terméknek egy, már meglevőt imitálnia? Miért pont hamburger készült a lombikhúsból? A húspótlónak szánt szójának is van értelmesebb elkészítési módja, mint a szójapörkölt. Az Eindhoveni Technikai Egyetem in vitro étkezés (Eating in vitro) projektjének keretén belül különböző dizájnerek engedték szabadon fantáziájukat. A jövő húsfogyasztásával kapcsolatos ötleteikből lássunk most pár ízelítőt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hosszútávú etetési vizsgálatok GM-növényekkel

hosszutavu01.jpgValahogyan mostanában felkapták a “hosszútávú etetési vizsgálatokat”, mint a GM élőlények vizsgálatának szent grálját. Hirtelen minden fórumon megjelent az igény, hogy a termesztésbe vont GM növényeket ilyen vizsgálatokkal értékeljék ki engedélyezés előtt. De hát végeztek -e valaha ilyen vizsgálatokat és ha igen, mi lett az eredményük? Találtam egy összefoglaló jellegű közleményt, amiben éppen ezeket a vizsgálatokat gyűjtötték ki a szakirodalomból.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A gasztronómia tudománya

The Science of Gastronomy címmel tart előadássorozatot a coursera-n Lam Lung Yeung and King L. Chow a Hong Kong University of Science and Technology-ról. Az első feladatok leadási határideje még nem járt le, úgyhogy aki aktívan el szeretne mélyülni a táplálkozástudomány világában, illetve szeretné maga feltérképezni a nyelvén elhelyezkedő ízérzékelő receptorokat, még nem késett le semmiről.

Már az első hét anyaga jó pár posztötletet vetett fel, úgyhogy a közeljövőben lehet, hogy az eddigieknél többször kerül terítékre a téma.

Ketogén diétával a rák ellen?

A La vida loca nevű osztrák honlap blogján (amihez Daniela Pfeifer dietetikus mellett Dr. Ingo Paulsen biológus, Steffen Schalk fitness- és egészség-coach, valamint Mia Schöbel LifeCoach adja a nevét) idén februárban megjelent egy bejegyzés Steffen, az egészségguru tollából, ami a ketogén étrend rákos betegeket érintő hatásáról szól, és utal arra, hogy a Würtzburgi Egyetem egy külön betegtájékoztatót is adott ki (még 2011-ben) a témával kapcsolatban. Az osztrák média az uborkaszezonban felkapta ezt a témát, így jutott el végül hozzánk hétfőn az a futótűzszerűen terjedő szenzációs hír, miszerint a Würtzburgi Egyetem kutatói azt állítják, hogy a cukormentes, vagyis ketogén diéta kiéhezteti a rákos sejteket. Megtudhattuk még továbbá azt is, hogy „az egészséges sejtnek egy, a rákosnak 30 inzulinreceptora van. Energiájuk nagy részét nem képesek a sejtlégzés vagy a zsírok lebontása révén felvenni, mint az egészséges sejtek, ezért cukorfüggők”, valamint, hogy „a cukor emésztésekor nagy mennyiségű tejsav is keletkezik, amely védi a daganatos sejteket és gyengíti az épeket, ezáltal lehetővé teszi, hogy a betegség tovább terjedjen a környező szövetekbe.”

zsír.jpg

Számos hírportál egy az egyben vette át a hírt, ami a szakmai újságírás csődjének egyik iskolapéldája. Mielőtt azonban tételesen átnéznénk a kiemelt mondatokat, lássuk, mi is az a ketogén diéta.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Csak kóstold meg!

Ha már ilyen sokan belelendültek a BRCA gének és allélok kapcsán kialakult, a helyes életmódról is folytatott vitába, illetve miután benéztünk a molekuláris gasztronómia kulisszái mögé, lássunk néhány kurrens, szakmailag elfogadott tudományos újságban megjelent eredményt a táplálkozástudomány világából.

Sok tényezőtől függ, hogy milyen ételeket vagyunk hajlandók megenni. Kulturális, földrajzi, vallási szokások ugyanúgy befolyásolják, mint az egyéni íz- és illatérzékelés, és az azokhoz kötődő emlékek. Egy átlag embernek összefut a szájban a nyál, ha kedvenc ételére gondol. Látja maga előtt, érzi az illatát, emlékszik arra, hogy milyen érzés beleharapni. Ha egy eddig nem próbált étellel van dolgunk, mit teszünk? Amennyiben az étel látványa vagy a szaga nem szimpatikus (hasonlít valamire, amit nem szeretünk vagy egyszer rossz ízű volt, ránézésre gusztustalan stb), eleve esélytelen a kóstolgatás.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ezt jól kifőzték!

Az index.hu Tudomány rovatában ma reggel megjelent egy aprócska hír, mely szerint a Maastrichti Egyetem egyik kutatója, Mark Post petri-csészében növesztett marha izomsejtekből készül hamburgert készíteni. Ha ez nem molekuláris gasztronómia, akkor mi az? Tényleg, mi is az a molekuláris gasztronómia? Csak egy tudományoskodó hókuszpókusz, vagy tényleg köze van a molekuláris biológiához, kémiához?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Probiotikumok kontra béltartalomtranszfer

Az Európai Tanács 2006-ban fogalmazta meg  a 1924/2006/EK rendeletét, mely – többek között – kimondja, hogy az élelmiszereknek és táplálékkiegészítőknek is a gyógyszerekhez hasonló bizonyítási procedúrán kell átesniük, ha valamilyen feltételezett pozitív egészségügyi hatással bírnak.

(13) Az egyes tagállamokban az élelmiszerek címkézésekor és reklámozása során számos olyan, jelenleg is alkalmazott állítás használatos, amelyek olyan anyagokkal kapcsolatosak, amelyek kedvező volta nem igazolt, vagy amelyeket illetően pillanatnyilag nincsen kellő tudományos egyetértés. Biztosítani kell, hogy az anyag, amelyre az állítás vonatkozik, valóban rendelkezzen kedvező táplálkozási vagy élettani hatással.”

„(22) Az egészségre vonatkozó állítások használatát csak a lehető legmagasabb színvonalú tudományos értékelést követően lehet engedélyezni a Közösségben. Ezen állítások összehangolt tudományos értékelése érdekében az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak kell elvégeznie ezeket az értékeléseket.

E rendeletre hivatkozva utasított el az EuProbiotic-drinks-and-yogu-001.jpgrópai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2012. decemberéig mintegy 1500 kérelmet, így ezen termékek csomagolásán nem tüntethető  fel többé a probiotikus jelző (224 termék kapott rá engedélyt). Vagyis mostantól az EU-ban bizonyítani is kell, hogy egy adott termék olyan élő mikrobákat tartalmaz, amelyek kedvező hatással vannak az azt megfelelő mennyiségben fogyasztó egészségére, nem lehet csak úgy ráírni egy pohár joghurtra vagy egy kapszulás üvegre, hogy ha ezt isszuk-esszük, megedződik az immunrendszerünk, nem leszünk többé asztmások, rendbe jön a bélflóránk, esetleg elmúlik a depressziónk.

Na de mi a baj a probiotikumokkal? És vajon miért szentel a Nature Biotechnology idei 4. száma jó néhány összefoglaló, elemző cikket a probiotikumok és a humán bélflóra témájának? 

Egy kattintás ide a folytatáshoz….