Ketogén diétával a rák ellen?

A La vida loca nevű osztrák honlap blogján (amihez Daniela Pfeifer dietetikus mellett Dr. Ingo Paulsen biológus, Steffen Schalk fitness- és egészség-coach, valamint Mia Schöbel LifeCoach adja a nevét) idén februárban megjelent egy bejegyzés Steffen, az egészségguru tollából, ami a ketogén étrend rákos betegeket érintő hatásáról szól, és utal arra, hogy a Würtzburgi Egyetem egy külön betegtájékoztatót is adott ki (még 2011-ben) a témával kapcsolatban. Az osztrák média az uborkaszezonban felkapta ezt a témát, így jutott el végül hozzánk hétfőn az a futótűzszerűen terjedő szenzációs hír, miszerint a Würtzburgi Egyetem kutatói azt állítják, hogy a cukormentes, vagyis ketogén diéta kiéhezteti a rákos sejteket. Megtudhattuk még továbbá azt is, hogy „az egészséges sejtnek egy, a rákosnak 30 inzulinreceptora van. Energiájuk nagy részét nem képesek a sejtlégzés vagy a zsírok lebontása révén felvenni, mint az egészséges sejtek, ezért cukorfüggők”, valamint, hogy „a cukor emésztésekor nagy mennyiségű tejsav is keletkezik, amely védi a daganatos sejteket és gyengíti az épeket, ezáltal lehetővé teszi, hogy a betegség tovább terjedjen a környező szövetekbe.”

zsír.jpg

Számos hírportál egy az egyben vette át a hírt, ami a szakmai újságírás csődjének egyik iskolapéldája. Mielőtt azonban tételesen átnéznénk a kiemelt mondatokat, lássuk, mi is az a ketogén diéta.

A ketogén étrend vészesen kevés szénhidrát, ellenben sok telítetlen zsírsav és fehérje bevitelén alapul. Ez alatt a diéta alatt a szervezet valójában ugyanazokon a hormonális és anyagcsere-változásokon megy keresztül, mint amikor éhezik, csak nem a saját fehérjéit és zsírsavait bontja, hanem azt, amit az illető megeszik. Ha nem jut elég szénhidrát a szervezetbe, a vér állandó cukorszintjét először a májban lévő glikogénraktárak lebontása biztosítja. Ha e raktár kiürül, akkor – a vércukorszintet biztosítandó – a máj újonnan szintetizál glükózt, amihez a fehérjékből származó aminosavak és a zsírsavakból származó lipidek bontása szolgáltat alapanyagot. A ketogén diétára átálló és az éhező ember szöveteinek nagy része  (az agyat, a legnagyobb glükózfelvevőt kivéve) ebben a stádiumban (az éhezés illetve a diéta 24-72. órájában) a glükóz helyett a szabad aminosavakat használja energiaforrásként. Ekkor kezd a májban fokozódni a ketogenezis. Ez az a folyamat, amikor a májban a zsírsavak lebontásakor ketontestek, vagyis béta-hidroxi-vajsav, acetecetsav és aceton (ez utóbbit a tüdő is kiválasztja, vagyis az acetonszagú lehelet a ketogenezis egyik indikátora) keletkeznek. Ezeket a májsejtek nem tudják tovább bontani, így a ketontestek a véráramba kerülnek. Itt szeretném felhívni a diétamániások és lúgosítók szíves figyelmét arra, hogy mind a béta-hidroxi-vajsav és az acetecetsav igencsak savas kémhatású, így ha ezekből több keletkezik (és kerül be a véráramba), mint amennyit a sejtek aktuálisan felvesznek, ténylegesen megvalósul a lúgosítók rémálma, és a vér pH-ja eltololódhat a savas irányba, és sajnos ezen a Fürdei víz ivása sem változtat. A diéta és az éhezés következő fázisában a vízoldékony ketontestek koncentrációja eléri azt a szintet, amelynél az idegsejtek is képesek ketontestek oxidációjából fedezni az energiaszükségletük egy részét, így az agy glükózfelhasználása mintegy a felére csökken. Figyelem, ez nem jelenti azt, hogy az agy teljesen függetleníti az anyagcseréjét a glükóztól, és azt sem, hogy a vérben ne lenne vércukor. Ha a diéta esetén a bevitt fehérjék és aminosavak mennyisége nagyobb, mint amennyire a szervezetnek szüksége van, az izmok és szervek nem károsodnak, vagyis ez a diéta elvben egy ideig fenntartható. Ennek ellenére ez az étrend igencsak drasztikus és nem veszélytelen, hiszen a túlzott fehérje- és zsírbevitel szénhidrátbevitel nélkül tényleg felboríthatja a vér pH-ját, ha viszont nem elegendő a fehérjebevitel, akkor a szervezet a könnyen mozgósítható izomfehérjéket kezdi bontani. Ezen felül a nagy mértékű zsírbevitel (a 4:1 zsiradék:fehérje+szénhidrát arány igen nagynak számít) káros hatással lehet a szív- és érrendszerre, továbbá a diéta alatt vitamin- és ásványi anyag hiány léphet fel, illetve megnő a vesekő, vérszegénység illetve csontritkulás kialakulásának esélye.

Hogy ténylegesen mit is jelent a ketogén diéta, álljon itt egy kis táblázat a http://www.taplalkozasdieta.hu/ketogen-dieta oldalról:

Nyersanyagok alkalmazhatósága ketogén diétában

Nagy mennyiségben fogyasztható

Mérsékkel, számolva fogyasztható

Nem javasolt fogyasztásra

Zsiradékok:
vaj, sertészsír, kacsazsír, libazsír, napraforgó olaj, olívaolaj, tökmagolaj,
Egyéb :
tepertő, olívabogyó, csécsi szalonna, füstölt  szalonna, mascarpone sajt, tejszín, velő, tőgy

Zöldségfélék:
paprika, paradicsom, uborka, saláta, káposztafélék, zöldbab, tök, cukkíni, sóska, spenót
Gyümölcsök:
alma, málna, eper, narancs, citrom, grapefruit
Gabonaalapúak:
abonett, kifli karika, cérnametélt, gabonapelyhek,
Húsfélék
belsőség, zsíros hal, sertés dagadó, tarja, oldalas, köröm, csülökbőr, szárnyas bőr, kolbász, szalámi, májkrémek,
Tej és tejtermékek
magasabb zsírtartalmú tej, tejföl, ömlesztett sajt, füstölt sajt,
Tojás sárgája

Zöldségfélék:
zöldborsó, burgonya, pasztinák, babfélék, sütőtök, bimbóskel
Gyümölcsök:
szilva, banán, körte, dinnyék, naspolya, szőlő, ringló, sárgabarack,
Gyümölcskészítmények: szörp, levár, jam, befőtt
Gabonaalapúak: kenyér, kalács, briós, zsemle, száraztészták, lisztek
Húsfélék
sovány sertés, szárnyas, borjú, vad, hal húsa, sonkafélék, felvágottak,
Tej és tejtermékek
kefir, joghurt, túró, sajtok általában, gyümölcsjoghurt,
Édességek, desszertek
Tojás fehérje

 dr Dr. Hugh Conklin a múlt század elején Amerikában hosszan tartó böjttel és imádsággal hihetetlen hatást ért el epilepsziás gyerekeknél, sokak rohamai teljesen vagy részlegesen megszűntek. Az 1920-as évektől kezdve (amikor rájöttek az éhezés fizilógiás hatásaira) a böjtöt felváltotta a magas zsírtartalmú és alacsony szénhidrát-tartalmú diéta, ami ugyanúgy működött, mindenfajta vallásos áhítat nélkül is. Az epilepsziaellenes gyógyszerek megjelenése kiszorította a köztudatból a csodaétrendet, majd a hetvenes években újra felfedezték a diéta epilepsziára gyakorlolt áldásos hatását, és ma már orvosi kezelésként is alkalmazzák a gyógyszeres kezelésre nem reagáló gyermekkori epileszia esetén. A Johns Hopkins Hospital (JHH) külön ketogén diétás osztállyal rendelkezik, ott foglalkoznak a személyre szabott étrend kórházi beállításával. Egy 150 pácienst érintő vizsgálat alapján a minimum 3 hónapos, maximum kétéves diéta hatására egy évvel a kezelés megkezdése után a JHH által kezelt gyerekeknek 7%-a szabadult meg teljesen a rohamoktól, 31%-uknak több, mint 90%-os volt a javulása, és durván a negyedük 50-90%-os javulást ért el [1].

Mivel nem számít igazán egészséges étrendnek, és betartani sem könnyű, nem túl gyakran ajánlották a dietetikusok sem a ketogén étrendet (legfeljebb epilepszia esetén), míg a kétezres évek elején divatba nem jött Amerikában. Azóta sok „szakértő” szerint ideális fogyásra és most már a rák ellenszereként is ismert, hazánkban Szendi Gábor is megemlékezik e diéta rákmegelőző illetve –kezelő hatásáról.

Ennek örömére nézzük akkor át, mi is igaz a tumorsejtek cukorfüggőségéből, illetve abból, hogy a cukormegvonás rákellenes hatású. Az 1910-es években Otto Warburg által végzett kísérletekre hivatkoznak azok, akik a ráksejtek falánkságát és nagy cukorigényét hirdetik. Warburg vékony szövetmetszetek energiafelhasználását vizsgálva azt tapasztalta, hogy a humán karcinómasejtek glükózból leginkább tejsavat állítanak elő (még jó oxigénellátottságú körülmények között is), míg a normál sejteket tartalmazó metszetekre az oxidatív foszforiláció a jellemző. Ezt a jelenséget, amely Warburg-effektusként is ismert, manapság úgy interpretálják, hogy a tumorsejtek (a mitokondriumok károsodását nevezve meg okként) képtelenek a biológiai oxidáció terminális oxidációs lépésére, ami a tejsavas erjesztésnél egy nagyságrenddel hatékonyabb energetikailag, így ugyanannyi energia termeléséhez legalább egy nagyságrenddel több cukrot kell fogyasztaniuk, mint a normál sejteknek. Nos, ez a megállapítás sajnos nem igaz. A Warburg által is vizsgált tumorszövetek is képesek voltak a glikolízis utáni tejsavas erjesztéssel párhuzamosan az oxidatív foszforilációra, de – Warburg leírása alapján – mialatt egy glükózmolekula teljes oxidációja lezajlott, tíz glükózmolekulát alakítottak át tejsavvá. Ennek az az oka, hogy a rákos sejtekben felgyorsul a glikolízis, és a túlzott mennyiségben keletkező piroszőlősavat (illetve acetil-koenzim A-t) nem tudja a citromsav ciklus felvenni, így a feleslegből tejsav képződik. (A tejsav amúgy egyáltalán nem mérgező a sejtek számára – gondoljunk csak a tejsavat termelő, a bél vagy a hüvely nyálkahártyáján élő baktériumokra, vagy az izomláz során keletkező tejsavra. A keletkező tejsav egyébként a sejtekből a vérbe kerül, majd a vesekéreg és a vörös izomrostok felveszik és átalakítják piroszőlősavvá, ami aztán a citromsav ciklusban felhasználódik, illetve a májban glükózzá alakul.) Mindennek semmi köze a mitokondriumok épségéhez, a jelenség hátterében igazából az áll, hogy a glikolízis szabályozásában kulcs szerepet játszó molekulákat tumorszupresszor és onkogén fehérjék képesek befolyásolni (ezek olyan fehérjék, melyek ha mutáció révén elromlanak, sok esetben a sejtek rákos transzformációjához vezetnek). Egészséges sejtekben oxigén jelenlétében gátlódik a piroszőlősav tejsavvá alakulása. E Pasteur effektusnak nevezett folyamat rákos sejtekben nem működik, többek között a hipoxia-indukált faktor (HIF) aktiválódása miatt – a sejtanyagcserét befolyásoló tumorszupresszorok és onkogének egy része (AKT, Ras, p53) a HIF aktiválódását idézik elő [2].

oncogens_TS_glicolysis.jpg

A sejtlégzésen kívül glükózra számos egyéb folyamatban van szükség, glükóz az elsődleges szénforrás a nukleinsav-, aminosav-, lipid- és cukorszintézisben. Nem csoda tehát, hogy az osztódó (akár egészséges, akár rákos) sejtek több tápanyagot igényelnek a sejtek növekedésének és a sejtalkotók előállításának biztosítására, így több cukrot vesznek fel, mint mondjuk egy véglegesen differenciálódott, osztódó sejtet alig tartalmazó szövet sejtjei. Ám egy tumor kialakulása egy igen érdekes többlépcsős folyamat, mely során előfordul olyan állapot, amikor a daganat akkorára nő meg, hogy az eredeti szövet beerezettsége nem tudja biztosítani számára a megfelelő mennyiségű oxigént és táplálékot. Míg a tumorban meg nem kezdődik az angiogenezis, vagyis az új erek kialakulása, addig is a glükóz- és oxigénhiánnyal a rákos sejtek képesek megbirkózni, mégpedig úgy, hogy a sejtszintű stressz esetén aktiválódó szerin-treonin kináz, az AKT foszforilálódik [3]. Egy idei tanulmány szerint kétféle lehet az AKT foszforilációja (más aminosav foszforilálódik) attól függően, hogy rövid- vagy hosszútávú a glükózhiány. Az Oncogen című folyóiratban megjelent cikk szerint a fenntartott tápanyaghiány egy speciális, több fehérjéből álló komplexet eredményez, amely az AKT 308-as treoninjának foszforilációjához vezet, ami egy olyan szignál transzdukciós kaszkád beindulásához vezet, aminek hatására a rákos sejtek a metabolikus stresszt képesek túlélni [4].

Az AKT fehérje az inzulin és az inzulinszerű növekedési hormon (IGF-I és IGF-II) jelátvitele során is aktiválódik [5]. Az inzulint a sejtek felszínén megkötő receptornak (inzulin receptor – IR) két izoformája ismeretes. Az IR-A elsősorban az embrionális fejlődés során expresszálódik, illetve felnőttekben az agyban és különböző rákos sejtekben. Ez a receptorvariáns képes mind az inzulin, mind az IGF-II megkötésére. A normál felnőtt, differenciálódott sejtekben az IR-B fejeződik ki, amely a másik variánssal ellentétben csak inzulint képest kötni. Az IGF-I-nek külön saját receptora van, az IGF1R, amelyhez csak és kizárólag ő kötődik, de a rákos sejtek felszínén ez is megtalálható.

IR.jpg

A rákos sejtek felszínén tehát jelen van az IGF-I-et kötő, a normál sejteken is jelen levő IGF1R, valamint a többi nem rákos sejtből hiányzó IR-A, amely mind az inzulint, mind az IGF-II-t képes kötni, így a rendszer mindhárom tagjára képesek reagálni. Néhány tumor esetén kimutatták, hogy a tumorsejtek felszínén több inzulin- vagy IGF-receptor van, mint normál sejteken, de a nagyobb receptormennyiség mögött csak nagyon ritkán áll aktiváló vagy ligand-független aktiváló mutáció. Vagyis lehet, hogy egyes rákos sejtek felületén több az inzulin vagy IGF1R receptor, de azok csak inzulin vagy IGF jelenlétében fejtik ki hatásukat. Az inzulint a hasnyálmirigy béta sejtjei termelik, és mennyisége függ a vérben található glükóz mennyiségétől. Ergo ha lecsökkentjük a táplálékkal bevitt szénhidrát mennyiségét, kevesebb inzulin termelődik, így meg tudjuk akadályozni a rákos sejtek inzulinfüggő cukorfelvételét, valamint az inzulinreceptor (és általa az AKT) sem aktiválódik. Sajnos azonban a rákos sejtek képesek inzulinfüggetlen cukorfelvételre is, valamint a rosszindulatú tumorok egy része képes IGF-II-t termelni. Ilyenkor a daganat képes maga előállítani azt a molekulát, ami aktiválni képes a túlélését biztosító jelátviteli utat, vagyis túlélése független a vér inzulinszintjétől, ezáltal a szervezet cukorfelvételétől [5].

Tehát eddig ott tartanánk, hogy színvonalas, szakmailag magas szintű folyóiratokban megjelent cikkek azt állítják, hogy:

  1. bár a rákos sejtek oxigéndús környezetben is tejsavat állítanak elő, képesek a normál sejtekre jellemző módon energiát nyerni a glükózból, csak mivel a glikolízis turbó üzemmódban üzemel bennük, a felesleges piroszőlősavat, amit a citromsav ciklus nem tud felvenni, tejsavvá alakítják, és leadják,
  2. a tejsav nem mérgező sem a rákos, sem az egészséges sejtekre,
  3. a tumorsejtek jól tolerálják a glükózhiányos állapotot, mivel nem ritka jelenség a glükóz-és oxigénhiány a tumorfejlődés során,
  4. alacsony szénhidráttartalmú diéta esetén a szervezetben keringő inzulin szintje is alacsony lesz, aminek van biokémiai relevanciája tumorok esetén, hiszen a rákos sejtek egy része több inzulin illetve IGF-receptort hordoz a sejtmembránon, de mivel vannak olyan rákos sejtek, amelyek képesek maguk IGF-II-t termelni, a daganatok egy része képes magát függetleníteni a táplálékfüggő inzulinszinttől,
  5. a cukormentes étkezés nem jelenti azt, hogy a vérben ne lenne vércukor, a máj ilyenkor zsírok és fehérjék lebontásával próbálja viszonylag állandó szinten tartani a vércukorszintet, vagyis a ráksejtek így is cukorhoz jutnak.

Mindezek alapján nem tartom biokémiailag megalapozottnak azt az állítást, hogy a ketogén étrend negatív hatással van a rákos sejtekre. Na de lássuk, mit mond a tapasztalat. A Würtzburgi Egyetemi Kórház 16 személyen végzett egy „pilot study”-t: mindannyian előrehaladott áttétes daganatos megbetegedésben szenvedtek, és más, konvencionális kezelésre már nem volt lehetőségük. A 16 páciensből végül 5 vett részt a teljes három hónapos ketogén diétás kezelésben. Ők mindannyian jobban érezték magukat érzelmileg a kezelés után, az álmatlanságuk csökkent, míg mellékhatásként csak székrekedést és fáradtságot tapasztaltak az ominózus würtzburgi kiadvány készítői. Végstádiumú áttétes rákos betegeknél talán ennyi is jó eredménynek számítana [6]?

.

                                                                                                                                                 

Az első ábra forrása: http://www.foodandwine.hu/

1.            Hartman, A.L. and E.P. Vining, Clinical aspects of the ketogenic diet. Epilepsia, 2007. 48(1): p. 31-42.

2.            Koppenol, W.H., P.L. Bounds, and C.V. Dang, Otto Warburg’s contributions to current concepts of cancer metabolism. Nat Rev Cancer, 2011. 11(5): p. 325-37.

3.            Owada, S., et al., Critical role of H2O2 generated by NOX4 during cellular response under glucose deprivation. PLoS One, 2012. 8(3): p. e56628.

4.            Gao, M., et al., Site-specific activation of AKT protects cells from death induced by glucose deprivation. Oncogene, 2013.

5.            Pollak, M., The insulin and insulin-like growth factor receptor family in neoplasia: an update. Nat Rev Cancer, 2012. 12(3): p. 159-69.

6.            Schmidt, M., et al., Effects of a ketogenic diet on the quality of life in 16 patients with advanced cancer: A pilot trial. Nutr Metab (Lond), 2011. 8(1): p. 54.

 

39 thoughts on “Ketogén diétával a rák ellen?

  1. fordulo_bogyo

    Koszonom, nagyon erdekes elemzes!
    Nem ertek a temahoz, es engem korabban (mas forrasokbol) meggyozott a ketogen dieta elmelete.
    Most ketsegeim ebredtek.

    Reply
  2. zZz

    Totális agyrém, ami mostanában az egészséges táplálkozás témakörben megy.
    Tegnap néztem egy videót egy vegán előadótól, cukor/sajt/hús témában. Aztán összeraktam a paleolit diétával és közvetett eredményként az jött ki, hogy tilos enni mindent, amiben fehérje van:
    – a hús, a tej, a tojás állati eredetű, tehát tilosak, ráadásul a tej addiktív, mert opiát hatású anyaggá alakul valami benne (azzal, hogy milyen mértékben és ez tényleg okoz-e addikciót, már nem foglalkoztak) és még cukorbetegséget is okoz állítólag
    – paleolit diéta tiltja a gabonát (vegán diéta kifejezetten ajánlja a zabot) és a hüvelyes növényeket

    Szóval se hús, se tojás, se hüvelyes növények. Gyakorlatilag kizártuk az összes jelentős fehérjeforrást.

    Reply
  3. S=klogW

    nagyszerű,

    ha ugyan tényleg meg lehetne előzni e diétával a rákot,

    máris felfordulhatunk szívinfarktusban, de lehet, hogy előtte még kínlódhatunk egy kis epekövességgel

    metschoda baromság ez

    Reply
  4. kisvarosi_ertelmiseg

    @zZz: A legegyszerűbb, ha EGYÁLTALÁN nem eszel SEMMIT, fénnyel és levegővel táplálkozol. De levegőt ne vegyél túl sokat, állítólag az sem az igazi. A fénnyel meg óvatosan, mert bőrrákot okoz. 🙁

    Reply
  5. sdani

    Nem rossz, leszámítva, hogy izomláz során nem termelődik tejsav. 😀

    Amúgy nem is értem, hogyan lehet komolyan venni ekkora hülyeséget, mint ez az elmebeteg diéta. Arról nem is beszélve hogy csomó rákos sejt nem inzulin-, hanem más növekedési faktorfüggő.

    Reply
  6. Kalmár Éva

    @sdani:
    Termelődik az a tejsav az izomban, amikor a hosszantartó megerőltetés során kevés oxigénhez jut, legfeljebb nem az okozza az izomlázat, hanem a mikrosérülések. 🙂
    El sem tudod képzelni, hányan hisznek a féltudományos magyarázatoknak, amiket a mainstream média leközöl, legyen szó akár egy elmebeteg diétáról…

    Reply
  7. sdani

    @orient expressz: “El sem tudod képzelni, hányan hisznek a féltudományos magyarázatoknak, amiket a mainstream média leközöl.”
    Volt szerencsém a ‘gyakorikérdések’-hez. Azt hiszem az emberi butaság egy olyan verikumáról kaptam képet, amit már nemigen lehet űberelni (untereleni?).

    Reply
  8. álfirkász

    Valaki döntse már el, hogy cukor- vagy szénhidrátmentes! Nagyon nem mindegy! Az inzulinreceptoroknak a szénhidrátok feldolgozásában van szerepük. Ha lisztből készült, totálisan cukormentes ételt eszel, annak a feldolgozásához is kell inzulin.

    Ezen felül – nem olvastam el a posztot, csak tegnap az első, e témával foglalkozó irományt valamelyik online hírlapon – ha igaz, csak arról van szó, hogy az egyéb terápiák támogatására alkalmas a “cukormentes” diéta, önmagában nem akadályozza, nem gyógyítja a rákot.
    De ugye a szenzációhajhászat… 🙁
    Tökömkivan a csodadoktorok csodaszereivel.

    Reply
  9. Kalmár Éva

    @álfirkász:
    Esetleg olvasd el a posztot, sok minden benne van 😉
    Amúgy cukormentes szénhidrátszegény diétáról van szó, ahol a zsír:(fehérje+szénhidrát) arány 4:1.

    Reply
  10. Névtelen

    külön örömmel tölt el, hogy egy ilyen színvonalas cikk kikerült a címlapra. Remélem sok paleo meg egyéb kretén diétázónak fölnyitja a szemét. Elolvastam a homeopátiás cikkeidet is, nagyon jók. Sok kitartást kívánok a hülyeség és tudatlanság elleni harchoz!

    Reply
  11. Kalmár Éva

    @mysstes:
    Sdani kommentjét idéztem szó szerint, az ő érdeme a megfogalmazás. Az “elmebeteg diéta” pont az epilepszia-vonal miatt frappáns – szerintem. De elnézést, ha valakinek ez sértő.

    Reply
  12. álfirkász

    @mysstes: nem vagyok orvos, de gyűlölöm azokat a férgeket, akik elhitetik szerencsétlen betegekkel, hogy az ő csodaszerük biztosan meggyógyítja őket. Miközben az orvostudomány kicsit másképp látja a dolgokat.
    Hogy mi gyógyítja, az függ a rák típusától és még sok minden egyéb körülménytől is. Van olyan is, amit a tudomány mai állása szerint semmi.

    Reply
  13. álfirkász

    @orient expressz: bocs, nekem ez túl tömény. IT-s vagyok, nem sok közöm van kémiához, biológiához. 🙂
    Egyébként még mindig ott tartok, hogy nem értem, miért választják egyesek külön a cukrot, a többi, szintén gyors felszívódású szénhidráttól. Nekem még úgy tanították a diabetológián, hogy nem az elnevezése számít az inzulin adagolás szempontjából.

    Reply
  14. savrola

    @VulpesVulpes: Magyarázd már el annak a sok kretén a paleósnak, hogy igazából nem is gyógyultak meg és fogytak le, sokuknak az életet sem mentette meg gyakorlatilag, csak úgy érzik, valójában minden ugyanolyan rossz, mint előtte volt. 😀 Mondjuk annak a paleós kardiológusnak is akivel a napokban beszélgettem, szintén paleózik. 😉

    Reply
  15. dolphin

    @savrola: Egyébként, mint azt már sokszor lemondtuk, mi sosem az egyedi történeteket vonjuk kétségbe, a paleoval kapcsolatban. Ha, akárcsak az epilepszia esetében, annyi lenne a felállás: hogy nézd, kimutattuk randomizált vizsgálatokban, hogy X kondíció esetében ez az étrend segít, teljesen más lenne a leányzó fekvése. De mindig kerül egy általánosító magyarázat, ami aztán több sebből vérzik.

    Reply
  16. tas_

    @orient expressz: ” Mivel nem számít igazán egészséges étrendnek”

    Miért nem? Ezt honnan lehet tudni? mi alapján mondod?

    Tényleg érdekel, hogy most ez egy vélemény (ez az érzésed pl. a vér savasságának veszély ), vagy vizsgálatok eredményei alapján jutottál erre.

    Van olyan vizsgálat ahol összehasonlították ketogén étrendet folytató emberek egészségi állapotát egy kontroll csoportéval, vagy az étrend előtti állapotukkal és megállapította, hogy rosszabb/ romlott az állapotuk?

    Reply
  17. Kalmár Éva

    @tas_:
    Onnan, hogy egy igazi ketogén diétát személyre szabottan, kórházban, orvosi ellenőrzés alatt állítanak be (még Mo-on is), mert olyan komoly szív-és érrendszeri, illetve veseproblémák léphetnek fel, amihez azonnali orvoso segítség kellhet. Nem mindenki bírja az inzulinszint drasztikus csökkenését sem. Valamint eléggé egyoldalú, sok vitaminból hiány kép fel, ha nem szed az ember spéci készítményeket. Ezt nem hívnák egészséges étrendnek.
    Hogy mit igen?
    “follow Michael Pollan‘s stunningly simple advice to “Eat food. Not too much. Mostly plants.”

    Olyan tanulmány nincs, ami kontroll csoporttal szemben hasonlítaná össze a ketogénesek egészségügyi állapotát, vagy legalábbis nem találtam olyat, amiből a “kiesőket” (akik nem bírják) ki nem zárták volna. Úgy meg nem korrekt az egész.

    Reply
  18. sdani

    @delinke: A paleolit diéta mióta ketogén? Gyümölcsöket, magas szénhidrát tartalmú magokat nem ehetett az ősember? 😀
    “megalol” ….. az, megalol.

    Reply
  19. bölcsbagoly

    Egyetértek a cikk következtetéseivel és a hozzászólókkal is, akik az étkezéstudomány újabb devianciájának tartják ezt az új tanulmányt.
    Az ember közvetlen elődei és rokonai vegyes étrendre lettek “beállitva”, amiről pl. az Australopithecus robostus vagy pl. a gorilla letértek. De ez egy sok százezres/millió éves evolúció eredménye!
    Nem lenne szabad elfelejteni, hogy mivel a rákos sejtek vagy az epilepszia esetében ezek eleve deviáns anyagcserével rendelkeznek, ezt nem lenne szabad általánositani a normálisokra, ergo azokat az esetleges diétákat sem amelyek valóban/látszólag javitanak az állapotukon. Ahogy az cikk is állitja, csak egyedi esetekben lehet, hogy hasznos. De nem ajánlanám a kontroll csoportokon való próbálkozást!

    Reply
  20. Pendrin

    Tetszett, korrekt volt. Köszönöm 🙂 !
    Mondjuk a homeopátiához,paleolit táplálkozáshoz és ezekhez kapcsolódó áltudományokról már nekem sajnos csak az a véleményem, hogy szélmalomharcot vívunk ellenük. Míg a média erősen támogatja és valóban ellenőrzés nélkül önti magából a mocskot, addig hatástalanok a magyarázó beszédek. Volt professzorom (biztos olvastátok Boldogkői Zsolt írásait) is erősen próbálkozik, de úgy érzem feleslegesen…

    Reply
  21. Karinthy-paradoxon

    friss tanulmány ( Published: June 5, 2013 ), ennek a tartalmát is be lehetne dolgozni a cikkbe?
    ( legalábbis a Ketogén diéta védelmében ..)

    Poff AM, Ari C, Seyfried TN, D’Agostino DP (2013) The Ketogenic Diet and Hyperbaric Oxygen Therapy Prolong Survival in Mice with Systemic Metastatic Cancer.
    PLoS ONE 8(6): e65522. doi:10.1371/journal.pone.0065522 ( Published: June 5, 2013 )
    http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0065522


    Results

    KD alone significantly decreased blood glucose, slowed tumor growth, and increased mean survival time by 56.7% in mice with systemic metastatic cancer. While HBO2T alone did not influence cancer progression, combining the KD with HBO2T elicited a significant decrease in blood glucose, tumor growth rate, and 77.9% increase in mean survival time compared to controls.

    Conclusions

    KD and HBO2T produce significant anti-cancer effects when combined in a natural model of systemic metastatic cancer. Our evidence suggests that these therapies should be further investigated as potential non-toxic treatments or adjuvant therapies to standard care for patients with systemic metastatic disease.

    Reply
  22. B.laszló

    “dr Dr. Hugh Conklin a múlt század elején Amerikában hosszan tartó böjttel és imádsággal hihetetlen hatást ért el “
    Egész idáig komolyan vettem a cikket.
    Ilyenekkel teszik komolytalanná, hihetetlenné, sőt, hiteltelenné az egészet.

    Reply
  23. BordóBőr

    Én találtam egy orvosi cikket angolul, ami részletesen alátámasztja a ketogén diéta esetleges pozitív hatását glioblasztóma esetén. rsg1foundation.com/docs/patient-resources/The%20Restricted%20Ketogenic%20Diet%20An%20Alternative.pdf
    Szerintem meggyőző. De ha van kritikai meglátásod, szívesen veszem, mert egy ismerősöm ilyen típusú agydaganatban szenved és szívesen ajánlanám figyelmébe, de nem szeretnék neki hülyeséget javasolni. Mit gondolsz róla?

    Reply
  24. Munyi cica

    Üdv mindenkinek!

    Én eddig nem hittem, hogy a csökkentett deutérimtartalmú víz hatásos lenne rákgyógyításban vagy megelőzésben, a ketogén étrend hatásában is kételkedtem.
    Most viszont elémkerült egy ilyen előadás:

    http://www.tenyek-tevhitek.hu/paleo-hirek.htm#boros
    Kérlek, véleményezzétek, én egy mukkot nem értek már az absztraktból sem :D.
    Ja, és próbáljatok attól most elvonatkoztatni, hogy milyen oldalon jelent meg az előadás hirdetése, csak magát a profot, meg amit mond(ani akar).
    Köszönöm mindenkinek!

    Reply
  25. Kalmár Éva

    @Munyi cica:

    Alapból a tények és tévhitek oldal egy kalap alá tartozik Antal Vali vagy a szabadon ébredők oldalával, ha szépen és udvariasan fogalmazok tudományosan megbizhatatlen bélyegzőt ütnék rá.

    Ez az absztrakt egy értelmezhetetlen tudományoskodó hablaty, sok helyen az alany nem egyezik az állitmánnyal, szó van egy enzimről, ami nincs a nevén nevezve. A megmembránba beépülő deutériumról eddig sosem hallottam, és nincs is rendes hivatkozás hozzá.

    Ha már hivatkozások: az idézett cikkek mind rákkal kapcsolatosak, de egyikben sem eszik szó sem a deutériumról, a legelsőben van viszont szó a ketogén diétáról, és annak kezdvező mivoltáról egerek esetében. A többi cikk viszont rendes, normális cikk, valószinűleg pufferként szolgálnak, hogy ne vedd észre azt, ami kilóg a sorból. pl annak az előadásnak az absztraktját, amit Boross tartott (2. hivatkozás): Key Note lecture at the 3rd International Congress on Deuterium Depletion, Budapest, Hungary, EU, May 15-16, 2014. Ez viszont nem szakmailag birált illetve véleményezett újságban megjelent publikáció, úgyhogy én ezt nem véleményezném.

    És persze van a ketogén diétás Plos One cikk (első hivatkozás). Az a helyzet, hogy a ketogén diéta nem okoz akkora vércukorcsökkenést, hogy annak bármi hatása lenne a rákos sejtek anyagcseréjére. Lehet, hogy a ketontesteknek van vmi hatása, de ezt konkrétan ki kéne mutatni.

    Röviden összefoglalva, ez alapján nem hinném, hogy a deutrériumnak bármi köze lenne a rákhoz. Az lehet, hogy a ketogén diéta jó hatással volt áttétes rákos egerek túlélésére, de hogy a hatásmehanizmusa nem az, amire hivatkoznak, az tuti. És ezen kivül még eléggé messze van ez attól, hogy megbizható alternativ teráának lehetne nevezni.

    Reply
  26. Munyi cica

    @Kalmár Éva:

    Kedves Éva!

    Köszönöm a gyors választ. Jó, hát ne az oldalt minősítsük, ahol az előadás hirdetése megjelent, gondoltam, hátha van valami abban, amit egy prof. mond, bár még az sem garancia semmire, hogy valaki professzor.
    “az absztrakt egy értelmezhetetlen tudományoskodó hablaty” pont ezt éreztem én is :(.
    A cikkekhez meg nem tudok hozzászólni, annyira nem a szakterületem, köszönöm, hogy megnézted, de főleg a következtetést, mert ez érdekelt a legjobban, konkrétan, hogy a ketogén segít(het)-e valamit daganat esetén, ill. hát a deutérimcsökkentett víz (amiről eddig sem gondoltam, hogy használna).
    “megbízható alternatív terápia” – említed. És bármi ilyet tudsz?
    Üdv! 🙂

    Reply
  27. Munyi cica

    @fordulo_bogyo:

    Kedves Bogyó!

    Nagyon szépen köszönöm :-).
    Megnéztem, mi az az oximoron :-). Csekély értelmű medvebocs lévén még nem tudtam. Legalább most már tudom.
    Már értem a célzást :). Ha megbízható, pláne bizonyított lenne, már nem alternatív lenne.

    Mindenképpen köszönöm, hogy nem zárkóztál el teljesen a ketogén-rák összefüggés ellen, köszi az érdekes linket, pár publikációba már belepislantottam, el fogom olvasni, amelyik érdekes lehet számomra.
    Nagyon köszi még egyszer!
    Üdv!

    Reply
  28. fordulo_bogyo

    @Munyi cica: Nem potlas, hanem kiegeszites. A normal etrendet kiegiszitettek 1,1, butandiollal, vagy keton eszterrel, meghozza brutalis adaggal, 10-20%-a a taplaleknek ezek a vegyuletek voltak, meg meg 1% cukor (hogy izletes legyen).

    Mice were fed a standard diet supplemented with either 1,3-butanediol (BD) or a ketone ester (KE), which are metabolized to the ketone bodies βHB and acetoacetate.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.