Hogy mindjárt a közepébe vágjak, mert én őszinte vagyok, még ha te, kedves olvasó, prűd is: péniszekről lesz szó, pontosabban falloszokról, sőt, hogy ne verjük ki minden tartalom-szűrő biztosítékát, phallusokról. Mitöbb, nem is róluk, inkább a hiányukról.
Ezzel a felvezetővel talán már mindenkit kellően összezavartam, szóval kevésbé kódolt formában is legyen mindez megfogalmazva: mint néhány kacsás posztban korábban már írtunk róla, egyes madárfajok hímjeinek kifejezetten impresszív hímtagja van, ami azért is szembetűnő mert számos más fajnál (pl. a házityúk) egyáltalán nincs ilyesmi, párzáskor a hímek a kloákanyílásukat szorítják a nőstények kloákájára, hogy átjuttassák az ivarsejtjeiket.
A nemiszerv ilyenfajta nem-meglétét a szakirodalom “phallus non-protrudens”-ként ismeri (ami számos összehasonlító anatómia tankönyv egyik legszórakoztatóbb kifejezése is) és egy fejlődésbiológust, különösen a kacsák esetét észben tartva, természetesen könnyen lázba hoz a kérdés, hogy mi okozza a nagy különbségeket a csoporton belül.
A napokban megjelent Current Biology cikk egy kicsit segíti a tisztánlátást. Ugyanis kiderült, hogy tulajdonképpen a fejlődés korai szakaszaiban kakasokban is megjelenik a phallus, csak növekedése a gácsorkéhoz képest lelassul, később pedig egyenesen elsatnyul.
A szó klasszikus értelmében vett “csökevény szervről” van hát szó, amelynek fejlődési dinamikája sokban hasonlít pl. az emberi farokéra. S hogy az analógia még jobb legyen a jelek szerint ugyanaz a folyamat, a programozott sejthalál, ami azért felelős, hogy a phallus sejtjei elhalnak (az alábbi ábra felső sorában különböző fajok fejlődő phallusai láthatók, és a piros pöttyök elhaló sejteket jelölnek – látható, hogy a csirke és a hozzá hasonló fürj esetében ez igen intenzív folyamat, míg a kitüremkedő nemiszervvel rendelkező fajok esetében koránt sincs ennyi elhaló sejt).
Ebből persze adódik is a kérdés, hogy vajon mi okozhatja a sejtek elhalását? Szerencsére, itt máris adódik egy jó jelölt, a BMP-jelátviteli útvonal, amely számos más kontextusban (például a lábujjak közti szövetrészekben) felelős az apoptózisért. És valóban, ebben az esetben is, lényeges különbség egy csirke és egy kacsa között, hogy a Bmp ligandumokat kódoló gének, illetve a BMP-jelátvitel célgénjeiként működő Msx gének expressziója megnő a fejlődő kakasok phallusában, jelezve, hogy aktív BMP-szignalizáció folyik a szövetrészben.
De állhat-e ez a korreláció egyben egy ok-okozati összefüggés mögött? Ennek megvélaszolására egy BMP-jelátvitel antagonistát, Noggint tartalmazó golyócskákat ültettek a kakasembriók fejlődő phallusába és figyelték a hatást.
A különbség leglátványosabb része, hogy a sejthalál a golyó környékén szinte megszűnik, ahogy az Msx expresszió is (vagyis tényleg nincs aktív BMP jelátvitel errefele). És a sejthalál elmaradása látványos hatással bír: az a phallus-oldal, ahol a golyó volt, lényegesen nagyobb lesz, mint a másik oldal. (Természetesen, egy kontroll golyóval mindez a változás elmarad.)
Mindez tehát egyfajta mechanisztikus magyarázatot ad a jelenségre, ugyanakkor marad a nagy kérdés: miért? Evolúciósan miért nincs ezeknek a fajoknak ugyanolyan nemiszerve, mint például a kacsáknak. A válasz nem egyértelmű, pontosabban csak találgatni tudunk. Lehet, hogy a kloakák összenyomása egy koordináltabb folyamat, mint a klasszikus penetráció, így a nőstények is jobban kontrollálni tudják, hogy kivel szűrik össze a levet – magyarán egyfajta szexuális szelekció eredménye, amit látunk. Egy másik lehetőség, hogy a BMP-jelátvitel megváltozása csak avalamilyen más, evolúciósan fontos jelenség mellékzöngéje, és mivel ez a bizonyos obskurus tulajdonságra erős szelekció volt, a csökevényesedett phallus is megmaradt. De az igazság az, hogy mindkét hipotézisre számos ellenérv is létezik, így ennek az evolúciós oknak a dekódolása még az utókorra vár.
Herrera AM, Shuster SG, Perriton CL, Cohn MJ (2013) Developmental Basis of Phallus Reduction during Bird Evolution. Curr Biol 23(12): 1065-1074.
Remélem, hogy Nobel díjat kapnak ezért az emberiség szempontjából hihetetlen fontosságú tudományos eredményért…
Nem régiben foglalkoztak ezzel a témával egy bulvár újságban. Ott elintézték azzal a dolgot, hogy a kacsáknak és ludaknak, azért maradt meg, hogy a párjuk ne csalhassa meg őket.:)
Miért is ne? Elvégre a DDT-ért és a homloklebeny-írtásért, némely elvetélt irodalmi műért is adtak már ilyesmit azok a svéd/norvég hibbantak.
Engem már csak az érdekel hogy lesz a kakasból kappan.
@P. dictus Magister: Kiherelik 2-4 honapos koraban, ugy lesz belole kappan.
@P. dictus Magister: Egyszer egy fórumon felvetette egy háziasszony,hogy ugyan a kakasnak van töke,de hol van a farka?
Csak mert azt soha senki nem látta még.
Hat, belegondolva a kefeles megis kellemesebb, mintha csak a seggunket nyomnank ossze a zasszonnyal. Dejo, hoyg nem lettem hazityuk kakasa.
@Pierr Kardán:
Azért a túl nagy sem jó! Ezért a cikkért már adtak igNobel díjat: Acute management of the zipper-entrapped penis 🙂
@Inimma:
A DDT speciel nem tehet róla, hogy az első szintetikus, melegvérűekre nem (nagyon) toxikus rovarirtóként a “crazy ape” szokása szerint a tyúxemet is ezzel akarta gyógyítani.
No igen, először is a hüllők párzószerve nem azonos azzal amit az emlősöknél ismerünk, pl. semmi köze sincs a húgyutakhoz (húgycsőhöz). A hüllőknél is igen változatos a méret, sőt egy sor hüllőnek páros párzószerve van.
Mivel a madarak a hüllőkből származnak és a párzószerv szintén a kloáka kitüremkedése, mérete változó, de mindig csak egy darab van belőle.
A méretet mindig a a szükséglet határozza meg, az emlősöknél is. A cél ugyanis a spermának a nőstény kloákájába/hüvelyébe való juttatása, lehetőleg minél mélyebbre. Az emlősöknél is- akárcsak a madaraknál – ez attól függ, hogy milyen a párzási pozíció és hogy milyen helyzetben helyezkedik el a hüvely nyílása (ld. elefántoknál, vagy akár az embernél is! A gorilla jóval termetesebb mint az ember, a hímvesszeje viszont egy kisgyerekének felel meg, de nincs is szüksége – akár a többi majomnak sem – nagyobbra, mert a hüvelynyílás a kis farpofák közt könnyen elérhető helyen van s a párzási pozíció is ennek felel meg. Az embernél viszont a megnövekedett farpofák alá/közé , mélyen a combok közé rejtett hüvelynyíláshoz már lényegesen nagyobb pénisz szükséges a biztonságos megtermékenyitéshez).
Visszatérve a madarakhoz, náluk akkor van kivehető méretű fallosz, ha a hosszú lábak akadályoznák a megfelelő párzási pozíciót (ez a helyzet a gázlómadarak többségénél és a futómadaraknál), illetve azoknál amelyek vízben (is) párosodnak s ekkor a sperma kimosódása ellen szükséges a mélyebbre hatolás (ludak, récék,
stb).
Amúgy a tyúkoknál is van s a naposcsibéket pont ez alapján válogatják ki (kakasokat húscsirkének, tojókat tojástermelésre) s felnőtt korban is marad egy kis dudor formájában, de mivel nem áll fenn egyik fentebb jelzett helyzet, nem kell kifejlődjön, de jelzi egyrészt hogy valamikor szükség lehetett rá, no meg a lúd és tyúkfélék rokonságát is (Galloanseres!)
bocsi, még annyit, mielőtt valaki belekötve abba amit az emberről írtam, nem árt arra is gondolni, hogy a z eleinknél, akár a természeti népeknél nem a keskenycsípőjű, lapos farú, anorexiás típusok voltak túlsúlyban a nők közt, ugyanis még a múlt század elején is számos terhes nő halt bele a szülésbe (túl keskeny volt a csípője vagy túl nagy az újszülött), nem lévén még császármetszés.
Amúgy a kőkorszaki termékenység szobrocskák is igencsak termetes asszonyideált sejtetnek (hogy a csontvázak tanúságáról már ne is beszéljünk), ugyebár? Ez pedig érthetővé teszi a pénisz méretének a jelentőségét.
@bölcsbagoly: És hogy illik ebbe az elméletbe a tapír? ;-)))
whyevolutionistrue.wordpress.com/2013/06/25/most-definitely-nsfw-unless-you-work-in-a-zoo-the-tapirs-prehensile-penis/
@dolphin: gondolom úgy, hogy egyrészt a ló rokona, másrészt, hogy élőhelye szerint elégé víziállat , még ha az állatkertekben ez nem is érvényesül! De valamikor biztosan meg volt az indoka s akár ez is lehetett!
@bölcsbagoly: Komolyan ennyi a valasz?
a ló rokona, másrészt, elégé víziállat
valamikor biztosan meg volt az indoka s akár ez is lehetett
LOL
@fordulo_bogyo: már megbocsáss, de nem tartom magam tapír szexológusnak!-:) A testméret feltételezi az eleve hosszú falloszt, a vízi közeg meg a kimosás elleni védekezést.
@bölcsbagoly: tehat neked csak az volt szokatlan, erdekes a videon, hogy hosszu a fallosz… Nekem mas tunt fel.
@fordulo_bogyo: s mégis mi? lehet, hogy nekem is feltűnt ugyanaz, de nem tartom lényegesnek…..ne rébuszokban fogalmazz!