A (védikus) kreacionista magányossága

Alig múlik el nap anélkül, hogy Britney Spears-ről ne olvashatnánk, nagy interjú jelenik meg Gerendai Péterrel, Magyarországra jön a Red Hot Chili Peppers – mintha csak felengedte volna valaki a “Pause” gombot és hirtelen magukról megfeledkezve tovább pörögnének a ma már nosztalgikusan valami aranykorként emlegetett 1995-2005 évek. Ha ez egy trend, akkor nyilván ebbe illik az is be, hogy Magyarország egyik vezető magazinja, a Nők Lapja, fizetett hirdetésben reklámozza a “Természet IQ”-ja című kreacionista pamfletet.

Nyilván az is megérne egy misét, hogy pontosan mi járhatott a NL sales-esek és címlapszerkesztők fejében, amikor bevállalták a dolgot, de ezt talán majd mások kiderítik. Itt inkább csak arról írok pár sort, hogy valahol mennyire sajnálatra méltó az az utóvédharc, amit Tasi István (aka Isvara Krsna dása), védikus kreacionista és a jelek szerint a fizetett hirdetés mögötti személy vív a sorssal.

A blog fiatalabb olvasói talán nem is tudják, hogy anno ez az egész dolog úgy indult, hogy akkor még fiatal és lelkes doktoranduszként az Élet és Tudomány hasábjaira írtam egy cikket az amerikai kreacionizmus legújabb köntöséről, az Értelmes Tervezettségről (Intelligent Design – ID). Ennek az apropója az volt, hogy akkoriban Pennsylvania államban éltem, ami egy Dover nevű kis település miatt szerepelt sokat a hírekben, ti. ott próbálta pár mindenre elszánt szülő jogi úton elérni, hogy az evolúciónak és kreacionizmusnak legalább azonos időt szenteljenek az iskolai tananyagban (ez volt a Kitzmiller vs. Dover per, amit modern Scopes pernek is neveztek akkor). Ebből a cikkből alakult ki előbb az Élet és Tudomány levelezési rovatában egy rövidebb vita, majd ennek apropóján született meg 2005 novemberében a Critical Biomass, mint blog is.

És ugyan nem csak az ID-ről írtam/írtunk már az elején sem, durván egy évtizeden keresztül, azért vissza-visszatérő témája volt a blognak a kreacionista érvek és érvelési hibák szétcincálása – itt olvasható erről egy sorozat is. Ehhez a vonalhoz tartozott az is, amikor a TEDxDanubia szervezőit nyílt levélben kértük, hogy Tasi István ne használhassa a rendezvényt arra, hogy olyasmiről beszéljen (ti. az élővilág kialakulása), amihez igazából nem ért, mert se képesítése nincs hozzá, se érdemi kutatást nem végzett a témában. (Ezután az egyébként a másképp gondolkodók elhallgattatása miatt gyakran hangosan aggódó Tasi István és köre tett egy halovány kísérletet és megpróbált nyomást gyakorolni rám a korábbi munkahelyi feletteseimen keresztül….)

De ez volt a kb. a csúcspontja az egyébként sem acélos hazai Értelmes Tervezettség Mozgalomnak, ekkortájt jelentették meg a Természet IQ-ja című pamfletjük eredeti kiadását is. Nem meglepő módon érdemi kutatást azóta sem láttunk tőlük “elméleteik” igazolására és hát az a kevés szél is kifogyóban van, ami a zászlójukat addig táplálta.

Az evolúciós elmélet elfogadottságának alakulása az Egyesült Államokban. (Forrás: Public Understanding of Science)

Tasi korábbi reményeivel ellentétben a Nemzeti Alaptantervben, a legutóbb még talán erősödött is az evolúciós vonal, a nemzetközi kreacionizmus egyik bőkezű támogatójának számító Harun Yahya-t nemrég életfogytiglanra ítélték egyéb kavarásai miatt, de talán a legfájóbb az lehet, hogy a nyugati világban korábban kakukktojásnak számító Egyesült Államokban is, ahol a Bibliát gyakran szószerint értelmező neoprotestáns felelkezeteknek köszönhetően sok kreacionista van/volt, Dover után egyértelmű többségbe kerültek az evolúciót elfogadók. És ha megnézzük a korosztályos bontást, az is látszik, hogy a trend folytatódni fog.

Az evolúció elfogadottsága korosztályok szerint az Egyesült Államokban 1988-ban és 2019-ben. (Forrás: Public Understanding of Science)

Ebben a kontextusban kell tehát értelmezni Tasi István próbálkozását, hogy akár a Nők Lapjában, akár a hazai National Geographic oldalain egy kis promóciós felületet vásároljon magának. Amiben szintén nincs semmi új, a “Természet IQ“-ja nemzetközi “elismeréseit” is jobbára hasonlóan szerezték és mindez persze nem magyarázza az említett lapok sales-eseinek döntését.

Ebben a történetben a jelek szerint már nincs több, s ahogy Britney Spears, Gerendai Károly és az RHCP is már csak korábbi elismertségük farvizén, kicsit nosztalgiavonalon kerül a hírfolyamainkba, ugyanúgy talán Tasi István is, a letűnt és lassan (méltán) teljesen feledésbe merülő hazai értelmes tervezettség mozgalom utolsó szamurájaként ezt a korabeli nosztalgiát igyekszik meglovagolni.


Miller JD, Scott EC, Ackerman MS, et al. (2021) Public acceptance of evolution in the United States, 1985–2020. Public Understanding of Science doi:10.1177/09636625211035919

2 thoughts on “A (védikus) kreacionista magányossága

  1. ment_a_lista

    Jé, Tasi még aktív. Azt hittem egyszerűsíthetetlenül anakronisztikus mozgalma és agyréme már réges régen elsüllyedt. Azóta is büszke vagyok, hogy aláírtam azt a levelet a tedexes fellépése ellen. Mondjunk a mószerolós levele kissé idegesítő volt, de megérte.

    Reply
  2. mysstes

    ÉRTELMES TERVEZETTSÉG:
    Tehát akkor szerintetek az evolúció értelmetlen, sőt akár egy összevissza folyamat? Hisz rendezettséget mutat, nem? Pont ezért nevezik evolúciónak. Halad egy bizonyos irányba.
    Meg aztán: akkor mivégre is az evolúció? Az evolúció puszta állítása elég nektek reggelire? Ezzel már boldogok is vagytok? Mire megy ki az egész? Főleg, ha rendezett. Ezek olyan kérdések, amire az “evolucio” önmagában nem ad választ, pedig/jóllehet egzisztenciális kérdések. Azt hiszitek, azzal el van intézve a kérdés, hogy a különféle hívőket jól fejbebasszátok az “evolucióval”, és kiröhögitek? Mi lesz ettől jobb? megoldódik az evolucio miértje? A mivégréje?

    Reply

Hozzászólás a(z) ment_a_lista bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.