Rákrezisztens
egyének immunsejteinek rákos páciensekbe való injektálása lehet egy új terápia
alapja írja
a New Scientist. Ismert, hogy minden egészséges emberben naponta
keletkeznek daganatok, ám az esetek túlnyomó részében ezeket a szervezet saját
védekezőrendszere eltávolítja. Közismert, hogy a dohányzás mintegy
százszorosára növeli a tüdőrák előfordulási gyakoriságát, így a betegség előfordulása
körükben 0.08% helyett 8%-os. Ám ez egyúttal azt is jelenti, hogy a dohányosok
92%-a az erős terhelés ellenére sem betegszik meg. És tényleg, hiszen mindenki
ismer tisztes kort megélt egyéneket, akik egyébként végigpöfékelték az
életüket. Mi teszi ezeket az embereket ellenállóvá a gyilkos kórral szemben?
Ezt a kérdést
vizsgálta Zheng Cui és munkacsoportja egy olyan laboratoriumi egértörzsön, amelynek
tagjai egyszerüen rezisztensek voltak kísérletes úton létrehozott daganatokra:
az ilyen egerekben a szükségesnél jóval több tumorsejt beinjektálása sem okozott
betegséget. Kiderült, hogy a védelemért az ún természetes immunrendszer sejtjei
(neutrofil granulocyták, természetes ölősejtek és a makrofágok) felelősek. Ezen
sejtek a tumorba vándorolva különböző rafinált mechanizmusok útján pusztítják el
a daganatos sejteket. A gyilkolás folyamata megtekinthető itt. (vigyázat, megrázó
képsorok!) Egyelőre azonban nem tisztázott milyen mechanizmusok útján történik
a tumorsejtek felismerése. Megdöbbentő módon ezen sejttipusok átvitelével
(adoptív transzfer) a tumor ellenes védelem átvihető vad típusú (fogékony)
egerekbe. A módszerrel akár kialakult tumorokat hordozó egrekeket is meg lehetett gyógyítani,
emiatt a jelenség potenciális gyakorlati haszna óriási.
A következő
lépésben a kutatók egészséges emberek vérét rákos sejtekkel összkeverve az egerekben
látottakhoz hasonlóan azt tapasztalták, hogy hatalmas különbségek vannak egyes
emberek között a természetes rákölés hatékonyságát illetően. Rákos páciensek és
stresszes emberek vérsejtjei alacsonyabb aktivitást mutattak. Érdekes módon a
téli hónapokban szinte senkinek nem volt mérhető rákölő aktivitása. Az eljárás
alapja, hogy magas természetes rákölő aktivitású emberek vérsejtjeit (konkrétan
granulocytákat) rákos páciensekbe injektálva remélhetőleg gyógyulás érhető el.
Az első klinikai kísérletek jövő nyáron indulnak. Az eljárás nem veszélytelen,
hiszen számolni kell azzal, hogy a transzplantált (donor) sejtek esetleg a
páciens (recipiens) egészséges setjei ellen fordulnak ún. Graft-versus-host
reakciót indítva el. Egy jövőbeli hatékony immunterápiához tehát elengedhetetlenül szükséges,
hogy jobban megismerjük szervezetünk természetes tumor-ellenes módszereit.
Hicks AM, Riedlinger G et al. Transferable
anticancer innate immunity in spontaneous regression / complete
resistance mice (2006) May 16, vol. 103, no. 20, 7753-7758
Cancer resistant people lend out their killer cells, New Scientist, 20 September 2007
Új gének keletkezésének egyik jól bevált módja a génduplikáció, amikor a szóbanforgó DNS szakasza a genomnak valamilyen úton-módon, a sejtosztódás során megkétszereződik. Az így létrejövő extra másolat aztán viszonylag szabadon mutálódhat (hiszen az eredeti funkciót ellátja a másik kópia), ami leggyakrabban ahhoz vezet, hogy a gén működésképtelenné válik, de néha az is előfordul, hogy valamilyen új funkcióra tesz szert, ami ha előnyös az élőlény számára, jó eséllyel rögzülni fog (ezt nevezik a szakzsargonban "neofunkcionalizációnak").

Ha egy reggel arra ébredünk, hogy egy vidám elefánthorda trappol végig a családunk életbenmaradását biztosító kertünkön (és az ember által lakott terület növekedésével, Afrikában ez egy egyre gyakoribb jelenség), talán megbocsátható gondolatnak tűnik, ha gyilkos gondolatok kezdenek kavarogni a fejünkben.
Az
Az 1950-es évek közepén, miközben a biológusok világszerte csak a
Némi finomhangolás (és
A tudomány mindenkori fontos feladata lenne, hogy az eredményeit közérthető nyelven közvetítse a társadalom minden rétege számára – egy olyan korban pedig, amikor a kutatásokra fordított pénz többsége adóból származik, ez a feladat kvázi megkerülhetetlen kellene legyen.
A globális AIDS járvány
Ha már