Krumplicsom

      15 hozzászólás Krumplicsom című bejegyzéshez

TomTato.jpgA GMO-szkeptikusok expozéiban előszeretettel jelennek meg a genetikailag módosított növények, mint amolyan fotoszintetizáló Frankensteinek (lásd “frankenfood” és tsai), habár előállításuk módja nem igazán analóg a Mary Shelley által megálmodottakkal. Ha már valóban ilyeneket keresnénk, akkor azoknak sokkal inkább az oltványozással létrehozott növények felelnének meg, hiszen azok esetében tényleg különböző növényi fajok direb-darabjait “férceljük” össze. 

Előbbi eszmefuttatásom demonstrálásához álmodni sem tudnék jobb példát, mint a közelmúltban felkapott krumplicsom (TomTato), azaz krumpli és paradicsom összeoltásából létrhozott kiméra növény.

Metodológiailag nincs itt semmi különös, a kitartó és szorgos munka hozta meg gyümölcsét, ahol szellemesen kihasználták, hogy a két rokon faj (ui. mindketten a burgonyafélék – Solanaceae – közé tartoznak) közül az egyiknek a gyökere, a másiknak pedig a termése vált az emberi fogyasztás tárgyává.

Amiért azonban mégis megemlíteném ezt a növényt, az több, mint puszta érdeklődés. A krumplicsom az oltványozás nagyszerűségén túl ugyanis remekül demonstrálja, hogy a GMO-szkeptikus tábor két fontos érve mennyire nem értékalapú, hanem inkább csak puszta opportunizmus terméke:

– az egyik amit fontos észben tartani, mint arról korábban írtam is, hogy oltványozás során nem csak egyszerű DNS darabok, hanem teljes organellunok mozoghatnak a különböző fajok között. Ha úgy vesszük, ez sokkal durvább, mint az egyszerű ciszgenezis, ahol csak ugyanazon faj különböző fajtái közt vinnénk át géneket, mégis ez az utóbbi ami kvázi tiltott (pontosabban csak körülményes és hosszú áttenyésztéssel valósítható meg).

– a másik érdekes dolog, hogy a krumplicsom nem olcsó: a 15 fontba kerülő tövek közel nagyságrendnyivel drágábbak, mint a hagyományos paradicsomok (nem is szólva a krumpliról). Vagyis, meg merem kockáztatni, hogy a befektetett pénzüket és energiájukat most egy formás haszon formájában igyekeznek ellensúlyozni a növény létrehozói.

Mégsem olvastam sehol, hogy ez egy mennyire, de mennyire veszélyes, a fajok közti géntranszfert lehetővé tevő technológia, illetve, hogy milyen szemetek a krumplicsom megalkotói, hogy hasznot akarnak húzni termékükből. Márpedig, ha itt ezek nem merülnek fel, akkor kérdés, hogy máshol miért kell évtizedek óta ezen lovagolni…  

15 thoughts on “Krumplicsom

  1. fordulo_bogyo

    Nagyon jo cikk, es nagyon jo erv!

    Erdemes megemliteni, hogy a citalt cikk ad egy linket arra, hogy barki otthon is keszithet ilyen szornyeteget http://www.ehow.com/how_7647547_graft-tomatoes-onto-potatoes.html
    es azt is, hogy irjak: az igy keszitett noveny termesenek ize megvaltozhat a kiindulasi novenyhez kepest… nyilvan a tapanyag-osszetetele is valtozhat.

    Irjak, hogy a burgonya szarbol a paradicsom mellett burgonya hajtas is kibujhat! Azon pedig burgonya bogyok fognak teremni (ezt mar nem irjak), amelyek hasonlitanak a paradicsomra, azonban mergezoek.

    Ha genetikai modositassal tenne ilyet valaki, es adna egy otthoni barkacs megoldast is hozza… elkepzeni is rossz mekkora botrany lenne.
    Ez meg siker.

    Reply
  2. Spikk

    @fordulo_bogyo: Nem mindegy, hogy genetikai szintem módosítasz valamit, ami utána szaporodásra képes és beszennyezi a környezetét, vagy összedugsz két növény darabot, aminek a gyökere mondjuk bírja az adott fajta talajt, meg jól felszívja a tápanyagokat, míg a teteje jól, finomat, nagyot terem.
    Az említett szörnyűség esetében mind a 2 fele felhasználható, ami borzasztó. Viszont a GMO-kkal ellentétben nem tudnak megváltoztatott genetikai információt hordozó utódok kikerülni az ellenőrzésed alól. A gyökérről induló hajtások a gyökeret adó növény tulajdonságaival bírnak, krumplik lesznek, a száron növők pedig sima paradicsomok, ha földbe dugod őket, paradicsomgyökeret fognak ereszteni.

    Reply
  3. Spikk

    @Sexcomb: Ja, mert azt értem, hogy inkább Frankenstein az oltás eredménye, meg tényleg bazi drága is egy ilyen növény, de mérlegeljük már inkább a lehetséges következményeket!

    Reply
  4. Spikk

    @Sexcomb: Elolvastam. Nem egészen értem, hogy mire célzol. Pontosabban semennyire sem. A cikk egy létező dologról szól, de olyan szinten elfogult és annyira ferdít helyenként, hogy ezt nem lehet iróniának betudni.
    Egy hozzászólásom meg sem jelenhetett, gondolom azért, mert beszóltam. Mondjuk örülnék konkrét visszajelzésnek, hogy mi volt a baj…

    GMO: a módosítás genetikai szinten történik, szaporodásra képes egyedek jöhetnek (jönnek is) létre, ezért a módosítás “kiszabadulhat”. Mondhatni törvényszerűen ki fog szabadulni.
    Állítólag történt is olyan, hogy a szállításkor hanyagul (?) elszórt GM magokból kelt növények a környező GMO mentes földeket beszennyezték pollennel, majd a cég állítólag perelte a gazdákat, mert a szokásosan begyűjtött vetőmagjaik – meglepő módon – tartalmazták a jelölőgéneket, ami szellemi tulajdon. (Ez mellékszál, de nem elhanyagolható.)

    Oltás: a növényi részek (gyökér, törzs, szár) az eredeti anyanövény genetikai tulajdonságát őrzik. Nem keverednek össze és nem jöhet létre olyan növény, ami az anyanövények valamelyikével genetikailag ne egyezne meg.
    A cikkben említett hajtások a gyökérről természetesen burgonya szár és majd esetleg termés megjelenését eredményezik, de annak a paradicsomhoz csak annyi köze lesz, hogy közös a gyökerük. Így lehet pl. egy fán több fajta körte, de akár körte és alma is. Mindezek a módosítások semmilyen veszélyt nem hordoznak. Ha bármely növényi rész ivartalanul szaporodna, az egy korábban létező növény új példánya lenne azonos tulajdonságokkal.
    Az oltást (és szemzést, miegymást) azért alkalmazzák, mert a nemes (szelektált, esetleg szándékosan keresztezett) termő részek gyökere adott esetben nem túl jó, nem ad elég tápanyagot, vagy nem tudná megtartani a fát, vagy csak kevés talajt bír. Ezért teszik rá egy olyan gyökérre (alanyra), ami sokféle talajon jól megél, sok tápanyagot szállít és rezisztens a talajban élő organizmusokra.

    Kérlek magyarázd el, hogy ezzel mi a baj, illetve akkor már azt is, hogy mennyiben jobb a GMO!

    Reply
  5. Sexcomb

    @Spikk:

    “Ja, mert azt értem, hogy inkább Frankenstein az oltás eredménye, meg tényleg bazi drága is egy ilyen növény, de mérlegeljük már inkább a lehetséges következményeket!”
    “Kérlek magyarázd el, hogy ezzel mi a baj,”

    1) A krumpli és a paradicsom nagy eséllyel géneket fog cserélni. nem egyet, nem kettőt, hanem egy egész zöld színtest genomot.

    2) A krumpli gyökérből kibújhat krumpli hajtás is, ami a paradicsomhoz nagyon hasonló kinézetű, ám az ember számára mérgező bogyót terem. Ha valaki véletlen megeszi, lemérgezheti vele saját magát.

    3) Vetőmagfüggéshez vezet, mivel te magad nem tudod szaporítani, minden évben újra meg kell venni a gyártótól a magot.

    4) Semmilyen hatástanulmányt sem végeztek vele, nem tudjuk, hogy a húsz éven át fogyasztásának vannak -e egészségkárosító hatásai.

    5) Teljesen fölösleges, hiszen külön is lehet paradicsomot illetve krumplit ültetni.

    stb. Kb minden GMO ellenes érv igaz erre is.

    “Elolvastam. Nem egészen értem, hogy mire célzol.”

    Az összes GMO ellenes érv erre teljesen igaz, mégsem tiltakozik ellene senki sem.

    ” A cikk egy létező dologról szól, de olyan szinten elfogult és annyira ferdít helyenként,”

    Mint például? Mi itt érvekkel szoktunk vitázni, az egyszerű beszólogatásra még vállat sem vonunk.

    “Egy hozzászólásom meg sem jelenhetett, gondolom azért, mert beszóltam. Mondjuk örülnék konkrét visszajelzésnek, hogy mi volt a baj…”

    Megnéztem, nincs sem a moderált, sem az engedélyezett hozzászólások közt, gondolom lenyelte a rendszer. Sohasem szoktunk hozzászólást moderálni azért, mert beszól valaki. Egyedül a spambotok üzenetieit nem engedjük be.

    “Állítólag történt is olyan, hogy a szállításkor hanyagul (?) elszórt GM magokból kelt növények a környező GMO mentes földeket beszennyezték pollennel, majd a cég állítólag perelte a gazdákat, mert a szokásosan begyűjtött vetőmagjaik – meglepő módon – tartalmazták a jelölőgéneket, ami szellemi tulajdon. (Ez mellékszál, de nem elhanyagolható.)”

    Nem elhanyagolható, de nem is igaz, egyszerű városi legenda. De ha úgy érzed tényleg történt ilyen, hozzál rá forrást!

    “a módosítás genetikai szinten történik, szaporodásra képes egyedek jöhetnek (jönnek is) létre, ezért a módosítás “kiszabadulhat”.”

    Éppen erről van szó, hogy az oltványok sejtszervecskéket ezáltal géneket cserélhetnek, amik ugyanúgy elszabadulhatnak.

    “Nem keverednek össze és nem jöhet létre olyan növény, ami az anyanövények valamelyikével genetikailag ne egyezne meg.”

    Tényleg ajánlanám, hogy olvasd el először a bejegyzést, amihez hozzászólsz. A hivatkozott cikkben éppen azt írják le, hogy ez nem csak hogy lehetséges, de a természetben is megtörténik, emberi beavatkozás nélkül. criticalbiomass.blog.hu/2012/03/24/lenyult_plasztiszok Tehát de, az oltványokban bizony jó eséllyel az anyanövények géneket cserélnek.

    “Mindezek a módosítások semmilyen veszélyt nem hordoznak. “

    Bizonyíték? Évtizedekig tartó üvegházi vizsgálatok? Évekig tartó etetési vizsgálatok?

    Reply
  6. Spikk

    @Sexcomb: Nem annyira értek a genetikához. Vagy talán még annyira sem. Kicsit kár is talán belebeszélnem így érzésre, de eléggé GM népszerűsítőnek tűnik itt a hangulat, az enyém meg ezzel ellentétes. Nézzétek el, hogy amatőr vagyok.

    Azt a lépést nem értem, hogy az oltás helyén tapasztalt szervecsketranszfer hogyan fog öröklődni, ha az nem bántja a sejtmagot. Oké, van ott pár sejt, ami ilyen “fura” módon nyálat cserélt. De ezek a növénnyel együtt mennek majd a levesbe. Ez egy lokális jelenség az oltás helyén. Vagy nem? A másik cikkben is azt nem értem, hogy a laborvizsgálat miképp bizonyítja az öröklődést.
    Jól értettem, hogy ez egy olyan része a sejteknek, ami osztódáskor szintén osztódik, így öröklődik a fajtája, de nem a sejtmagban van? A DNS határozza meg, hogy milyen lesz, vagy az, hogy a szülő növény sejtje milyet tartalmaz? Az anyáé, vagy az apáé számít (a pollenben “elfér”, vagy csak anyailag öröklődik)?
    A magokon keresztüli öröklődést talán még csak értem, az érvényes a GMO-kra, amikor pollent szórnak, de ez nem világos, hogy hogy szabadulhat el. Nem értem ennek a dolognak az öröklődését.

    Az oltás nem mai találmány, de eddig olyat nem hallottam, hogy mondjuk a mandulára oltott őszibarack mandulát termett volna (tősarj, gyökérsarj nem ér). Olyat meg főleg nem, hogy olyan barack termett volna, aminek a magjából mandulafa nőtt. Úgy tudom, hogy az alkalmas alanyra oltott nemes tulajdonságaiban meg fog egyezni az eredeti anyanövénnyel. Rezisztencia, termés minősége, meg ilyesmi. Igaz, hogy az almafáknál vannak olyan alanyok, amik eltérő növekedést eredményeznek, meg biztosan más fajoknál is, de ez akár a tápanyag továbbítással, vagy az alany eltérő hormonális viselkedésével is összefügghet, vagy valami ilyesmivel.

    Persze lehetne éppen az új párosítás miatt hatástanulmányt csinálni, de nem gondolom, hogy annak akár negatív eredménye is besározhatná a bevált technológiát. Olyan van, hogy egy párosítás nem jön be. Ez benne van a pakliban. Nem egyedi eset és nyilván ettől még vannak bevált, sokat bizonyított párosítások is, amiknél a tulajdonságok nem keverednek. (Én azt nem tudom megítélni, hogy oltásnál a valóságban mennyire keverednek dolgok, általában a tapasztalat szerint nem igazán, de ugye nem értem az elejét a sztorinak, így meg kicsit elbeszélünk egymás mellett. A tősarj (alany) termése nyilván nem azonos a ráoltott nemes terméssel, ha pedig hasonlít és mérgező, akkor valóban jogos a figyelem felhívás erre a tényre. Ezen nem fogunk vitatkozni.)

    Szóval nem győztél meg. Érdekes ez a dolog, az tény, de szerintem nem következik belőle, hogy elszabadulhatnak az oltás során a gének.
    Ahhoz vagy meg kellene értenem ezt a “lenyúlási” mechanizmust, vagy szándékosan oltott növényeken kimutatni, hogy az alany és a nemes között mi keveredik és az megjelenik-e az ivaros szaporodás során, vagy csak lokális “nyálcsere” történik. Milyen egyéb részecskék tudnak így keveredni és melyek nem. Meg hogy a kloroplasztisz megváltozása milyen következményekkel jár úgy egyébként a növény tulajdonságaira.
    Szóval kicsit elhamarkodottnak látom a következtetést, de mondom, ebben a tudatlanságom is benne van.

    Reply
  7. Untermensch4

    @Spikk: “Persze lehetne éppen az új párosítás miatt hatástanulmányt csinálni, de nem gondolom, hogy annak akár negatív eredménye is besározhatná a bevált technológiát.”
    hogyan és mennyi idő alatt lesz egy technológia “bevált” ?

    Reply
  8. Sexcomb

    @Spikk: @Spikk:

    Az eukarióták genomja nem korlátozódik a sejtmagra, a mitokondriumok és a zöld színtestek saját mini-genommal rendelkeznek, ami a magi genomtól függetlenül öröklődik. Ez a magi genomhoz hasonló, ugyanúgy egy-egy DNS molekula, amely a magi genmhoz hasonló géneket kódol, csak anyai öröklődést mutat, vagyis tök mindegy, az apaállatnak/növénynek milyenek voltak a mitokondriumai és a kloroplasztiszai, az utód az anyáét örökli.

    Ezek a genomok ugyanúgy működnek, mint a magi genom, fehérjekódoló géneket tartalmaznak, amik átíródnak, éppen ezért ugyanúgy hatással vannak az élőlény fenotípusára, mint a magi gének.

    ” de ez nem világos, hogy hogy szabadulhat el.”

    Mondjuk, hogy a paradicsomba bejut a krumpli mitokondriuma, vagy kloroplasztisza, a paradicsomot megtermékenyíti eg másik paradicsom virágpora, a magjaiból viszont olyan paradicsomnövény fog kikelni, amelyik krumpli mitokondriumot és kloroplasztiszt hordoz, vagyis egy csomó krumpli gént.
    De elgondolkodhatunk azon is, mi történik, ha az egyik növényből a másikba kerül egy új ugráló genetikai elem? Vagy egy endogén retrovírus, ami egész eddig nyugton ült a krumpli genomban, de most átkerül a paradicsomba?

    “Az oltás nem mai találmány, de eddig olyat nem hallottam, hogy mondjuk a mandulára oltott őszibarack mandulát termett volna (tősarj, gyökérsarj nem ér).”

    Olyat sem hallottam még, hogy a GM-mandula őszibarackot termett volna. Ez az érv pontosan úgy igaz a GM-technológiára is.

    “Igaz, hogy az almafáknál vannak olyan alanyok, amik eltérő növekedést eredményeznek,”

    Nézd, te magad is belátod, hogy ha A növényt átoltasz B -re akkor az kicsit megváltoztathatja az oltvány vagy a tő tulajdonságait. A paradicsom és a krumpli ebből a szempontból azért gázos, mert mindkettő különböző mérgező alkaloidokat termel, éppen azért fogyasztjuk az egyiknek csak a bogyóját, a másiknak csak a gumóját, mert ezekben a szövetekben viszonylag kevés mérget halmoznak föl, ami általában nem okoz mérgezést az emberben (természetesen vannak kivételek, hűvös, esős években egészen tömeges szolaninmérgezések is előfordulnak). Be tudnád nekem bizonyítani valahogyan, hogy ez az oltás semmilyen körülmények közt sem fog olyan hormonális változásokhoz vezetni, aminek hatására mondjuk megnő a krumpli gumó szolanintartalma és mérgezővé válik? ( criticalbiomass.blog.hu/2013/08/12/a_hagyomanyos_novenytermesztes_veszelyei_167 ) Ha erre senki sem tud bizonyítékot hozni, akkor hogyan engedhetik, hogy bárki forgalmazza, amíg nem vagyunk száz százalékig biztosak benne, hogy veszélytelen? A GM-terményekkel is ez az ellenzők baja, senki sem tudta még a Greenpeaceeseket kielégítő módon bebizonyítani, hogy minden körülmények között veszélytelenek. De akkor miért nem lépnek föl egy hasonlóan bizonytalan hatású másik termény ellen?

    “Persze lehetne éppen az új párosítás miatt hatástanulmányt csinálni, de nem gondolom, hogy annak akár negatív eredménye is besározhatná a bevált technológiát. “

    Itt egy teljesen új termék, ami lehet, hogy veszélyes, lehet hogy nem, soha senki sem vizsgálta, de szerinted nem is kellene vizsgálni, mert mi van ha az derül ki, hogy mégis káros? Inkább etessünk mérget az emberekkel, csak nehogy rossz fény vetüljön az oltásra, mint módszerre? De akkor honnan tudod, hogy az oltás, mint technológia bevált? Mi van ha minden oltvány mérgező/rákkeltő/meddőséget okoz, csak még eddig senki sem vizsgálta a hatásukat, mert nehogy már “besározzák a technológiát”? Akkor mégis mi bajod a GM-terményekkel? Azokkal legalább elvégezték a vizsgálatokat és nem találták nyomát káros hatásoknak, sokkal inkább bevált technológiának számítanak, mint az oltás.

    “Olyan van, hogy egy párosítás nem jön be. Ez benne van a pakliban. Nem egyedi eset és nyilván ettől még vannak bevált, sokat bizonyított párosítások is, amiknél a tulajdonságok nem keverednek.”

    A GMOkkal is éppen ez a helyzet. Mégis azokat tiltják, az oltványokat viszont engedik. Miért?

    “Szóval nem győztél meg. Érdekes ez a dolog, az tény, de szerintem nem következik belőle, hogy elszabadulhatnak az oltás során a gének. “

    No de akkor hogyan győztek meg téged arról, hogy a génmódosítás során elszabadulnak a gének?

    “Szóval kicsit elhamarkodottnak látom a következtetést, de mondom, ebben a tudatlanságom is benne van. “

    De akkor miért nem látod elhamarkodottnak a GM-terményekkel kapcsolatos következtetéseket?

    Itt éppen az a lényeg, amit el akarunk mondani, hogy ez a vallásos jellegű megközelítés, miszerint a GMO rossz, a nem-GMO jó, egyszerűen hülyeség. Én a magam részéről csak annyit szeretnék, hogy az ügyben megnyilvánulók egyszerűen következetesen alkalmazzák a saját érveiket. Ha például egy GM növény ellen teljesen komoly érv az, hogy “nem lehet kizárni, hogy ismeretlen káros hatásai lehetnek”, akkor a kedves GM-ellenző lépjen föl minden olyan növény ellen, amelyre ez ugyanúgy igaz. Ha meg nem, akkor meg ismerjük már be, hogy a GM termények semmivel sem károsabbak, mint a nem-GMOk.

    Reply
  9. Spikk

    @Sexcomb: Most megint sokat tanultam. Köszönöm a türelmedet és hogy ilyen hosszan válaszoltál.
    De…

    “Mondjuk, hogy a paradicsomba bejut a krumpli mitokondriuma, vagy kloroplasztisza, a paradicsomot megtermékenyíti eg másik paradicsom virágpora”

    Na, akkor még egyszer:
    Az oltás helyén tapasztalt keveredés hogy okoz genetikai változást az anyanövény majdani magjaiban?
    Erre úgy érzem, hogy nem válaszoltál. Így nem értem azt a nagyon fontos részt, hogy az oltáskor egy növénybe kerülő 2 genom hogy keveredhet össze úgy, hogy a tulajdonságok a majdani utódokban is keveredjenek. Az általad hivatkozott cikk is csak azt említi, hogy az oltás helyén keveredtek meg ezek a részecskék.

    Ez a kérdés azért nem hagy nyugodni, mert a GM növények a pollenen keresztül alkalmasak arra, hogy nem GM növények utódaiba GM géneket juttassanak el. Te pedig azt állítod, hogy az oltás is világméretű “járványt” okozhat a növények körében, de én nem így tudom, hanem úgy, hogy a tulajdonságok nem keverednek, meg a gének sem.
    Az, hogy az alanytól függhet a nemes rész növekedési erélye, korántsem biztos, hogy genetikai okokra vezethető vissza, én inkább gondolnék valamilyen anyagcseréből adódó eltérésre, vagy eltérő tápanyag ellátásra valami olyan anyagból, ami hat a növekedésre.

    És pár gondolat a GM- szkepticizmusról, hogy kicsit jobban megértsd azokat, akik ellenzik ezeket a dolgokat:
    Ismerjük annyira a genetikát, hogy bizton állíthassuk egy így létre hozott példányról, hogy veszélytelen? Egy gén egy tulajdonságért felel? Mit tett a Tudodki, amikor megtudta, hogy a festékeiben használt PCB-k degeneratív elváltozásokat okoznak? A GM növények vizsgálatát független módon végezték, vagy a cég maga, esetleg a cég megfizetett valakiket? Bízhatunk bennük?
    Nos, a Tudodki állítólag nem hogy visszavonta volna a PCB-ket, de 2 teljesen más dolgot találtak ki a probléma kezelésére.
    1. Hírzárlatot rendeltek ez az ügyben.
    2. Azonnal utasították az értékesítő ügynököket, hogy az összes készleten lévő PCB-t adják el.
    Szerinted normális, hogy az emberek aggódnak és bizalmatlanok?

    Ezzel együtt nem zavar, hogy vannak, akik ezzel foglalkoznak, de hadd ne erőltesse már rám senki, hogy mit szeretnék megenni és mit nem! Én majd eldöntöm, hogy oltott gyümölcsfát ültetek-e a kertembe, meg szeretném azt is magam eldönteni, hogy eszem-e GM növényeket. Szerintem jogom van ehhez. Miért akarsz meggyőzni engem, vagy bárki mást az ellenkezőjéről?

    Reply
  10. Sexcomb

    @Spikk:
    “Az oltás helyén tapasztalt keveredés hogy okoz genetikai változást az anyanövény majdani magjaiban?”

    A kloroplasztisz bekerül a petesejtbe és onnantól öröklődik.

    “Az, hogy az alanytól függhet a nemes rész növekedési erélye, korántsem biztos, hogy genetikai okokra vezethető vissza, én inkább gondolnék valamilyen anyagcseréből adódó eltérésre, vagy eltérő tápanyag ellátásra valami olyan anyagból, ami hat a növekedésre.”

    Elsőre is értettem. Ezért kérdeztem meg, hogy hogyan zártad ki, hogy mondjuk a paradicsom részek olyan hormont termelnek, ami megnöveli a krumpli gumók szolanintartalmát? Erre tudsz mondani valamit?

    ” Te pedig azt állítod, hogy az oltás is világméretű “járványt” okozhat a növények körében, de én nem így tudom, hanem úgy, hogy a tulajdonságok nem keverednek, meg a gének sem. “

    Hogyne keverednének. Éppen a hivatkozott cikk azzal kezdődik, hogy a Nothofagus kloroplasztiszok keveredtek a természetben, a nagyon ritka természetes oltványokon keresztül is. Nyilván a nagyon gyakori mesterséges oltványokon keresztül nagyobb eséllyel fognak.

    ” Az általad hivatkozott cikk is csak azt említi, hogy az oltás helyén keveredtek meg ezek a részecskék.”

    Nem, azt említi, hogy a Nothofagus fajok esetén Amerikában össze-vissza keveredtek a kloroplasztiszok.

    “Ismerjük annyira a genetikát, hogy bizton állíthassuk egy így létre hozott példányról, hogy veszélytelen?”

    Ismerjük annyira a genetikát, hogy a frissen létrehozott nem-gm növényekről kijelthessük, hogy veszélytelenek? Erről beszéltem legutóbb, ez az érv tökéletesen igaz minden terményre, alig tudunk valamit a genetikájukról és fogalmunk sincs, hogy veszélyesek -e? Szerencsére be sem kell őket vizsgáltatni, úgyhogy nem is derül ki.

    “Egy gén egy tulajdonságért felel?”

    Egy nem-GM fajta esetény hány gén mutált a szülői törzshöz képest? Ezek hány tulajdonságért felelnek?

    ” Mit tett a Tudodki, amikor megtudta, hogy a festékeiben használt PCB-k degeneratív elváltozásokat okoznak?”

    Ennek mi köze bármihez? Jelenleg a magyarországon használt kukorica vetőmag nyolctizedét a Monsanto-Pionees-Syngenta hármas adja. Ha szerinted egy termék csak azért veszélyes, mert a Monsanto gyártja, miért eszed meg nyugodtan a Monsanto termékeit? A nem-GM vetőmagjaik esetében nem félsz a PCB -től? Akármilyen kapcsolatban legyen is az egésszel?

    “A GM növények vizsgálatát független módon végezték, vagy a cég maga, esetleg a cég megfizetett valakiket?”

    Egy újonnan létrehozott nem-gm növényt egyáltalán vizsgálnak? Nem. Akkor azok veszélyeiről hogyan nyilatkozhatunk?

    “Bízhatunk bennük?”

    Bízhatunk a nem-gm növényekben? Válaszodat indokold!

    “de hadd ne erőltesse már rám senki, hogy mit szeretnék megenni és mit nem!”

    Minden jogod megvan nem enni GM-terményeket. De miért akarod szűkíteni az én jogaimat, ha én meg pont GM-kukoricát szeretnék enni? Nekem kevesebb jogom van, mint neked?

    “Én majd eldöntöm, hogy oltott gyümölcsfát ültetek-e a kertembe, meg szeretném azt is magam eldönteni, hogy eszem-e GM növényeket.”

    Minden érdekelt tökéletesen megelégedne azzal, ha azt vethetne a saját földjébe, amit csak akar. A probléma az, hogy jelenleg például Magyarországon GM-magot vetni egy az egyben tilos. Sőt, amíg egy új vetőmagot, vagy valami tök ismeretlen indiai növényt azonnal termesztésbe vonhatunk, minden hatásvizsgálat nélkül, egy GM-vetőmagot engedélyeztetni kell, ami jelenleg évtizedekig eltart. Érdekelne, hogy miért csorbítjuk ilyen durván azoknak a jogait, akik viszont éppen GM-terményeket akarnak enni?

    Mondok egy konkrét példát: Rotavírus fertőzésben évente hatszázezer gyerek hal meg a világon. Erre lenne nagyon olcsó, gyógyszercégektől független gyógyszer, csak az egy GM-rizs ( criticalbiomass.blog.hu/2013/09/18/mire_jo_a_gmo_2_a_rotavirus ). Szerinted mégis kinek van joga azt mondani, hogy évente nyugodtan dögöljön meg félmillió kigyerek, csak azért, mert ő babonásan fél a GM-növényektől? Szerinted neked jogod van halálra ítélni évente hatszázezer gyereket csak azért, mert tartasz valamitől, ami minden bizonyíték szerint teljesen ártalmatlan?

    “Miért akarsz meggyőzni engem, vagy bárki mást az ellenkezőjéről?”

    Én ilyet nem mondtam. Azt eszel, amit csak akarsz, semmiben sem akarom csorbítani a jogaidat. Jelenleg a dolog úgy áll, hogy én akkor sem vethetek a földembe MON 810 kukoricát, ha éppen azt akarok, éppen, hogy az én jogaim sérülnek. Magyarul te miért akarod megmondani nekem, hogy én mit vethetek a kertemben? Van erre valami jogalapod?

    Reply
  11. Sexcomb

    @Spikk:

    De ugyan válaszolj már a kérdéseimre te is:

    K001: Itt egy teljesen új termék, ami lehet, hogy veszélyes, lehet hogy nem, soha senki sem vizsgálta, de szerinted nem is kellene vizsgálni, mert mi van ha az derül ki, hogy mégis káros? Inkább etessünk mérget az emberekkel, csak nehogy rossz fény vetüljön az oltásra, mint módszerre? De akkor honnan tudod, hogy az oltás, mint technológia bevált? Mi van ha minden oltvány mérgező/rákkeltő/meddőséget okoz, csak még eddig senki sem vizsgálta a hatásukat, mert nehogy már “besározzák a technológiát”?

    K002: No de akkor hogyan győztek meg téged arról, hogy a génmódosítás során elszabadulnak a gének?

    K003: De akkor miért nem látod elhamarkodottnak a GM-terményekkel kapcsolatos következtetéseket?

    Reply
  12. Bal

    @Sexcomb: az én kedvenc példám a földimogyoró, amibe, úgy emlékszem, évente 5-10 ember hal bele csak az USA-ban allergiás rohamban, és jóval több kerül kórházba.

    Ha a Montsato dobna ki egy kicsi kemény héjas termést adó növényt, ami évente 5-10 embert öl meg, örjöngő grínpíszesek emberi hullám rohamokkal, puszta kézzel szednék szét a székházát.

    De mivel a mogyorót a jóistenke adta nekünk, az úgy teljes mértékben rendben van.

    Reply
  13. Sexcomb

    @Bal: Ez tetszik. Ugyanígy erős allergén a kiwi is, mégsem tiltják be. De például minden ötödik amerikai a dohányfogyasztás következményeibe hal bele, a cigi erősen rákkeltő, a dohány erős idegmérget termel, ráadásul a dohány genom baktérium eredetű géneket is tartalmaz, mégsem küzd ellene a Greenpeace. Hiszen az rendben van, ha a jóistenke teremtette ilyen károsra.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.