Amíg csak a túlzott antidepresszáns-használatot kritizálta és a gyógyszeripar vadhajtásait igyekezett nyesegetni, azt gondolhattuk, hogy Szendi Gáborban ott lapul a potenciál, hogy egy magyar Ben Goldacre váljon belőle. Egy olyan orvos-újságíró, aki racionalitással és logikával veszi fel a harcot mindazok ellen, akik a tudományt megpróbálják kihasználni, és az igazságot úgy hajlítani, hogy abból nekik anyagi hasznuk származzon. Sajnos az elmúlt időszak azt bizonyítja, hogy Szendi nem ezt az utat választotta, hanem pont a Goldacre által leginkább kritizált csoport, a táplálkozástudósok egyik prominens magyar képviselőjévé vált. “Paleolit táplálkozás – A nyugati életmód és a civilizációs betegségek” című kötete (Jaffa Kiadó, 2009) már hetek óta előkelő helyen szerepel az eladási könyvlistákon és – meglovagolandó a sikert – már itt is a folytatás, “Boldogtalanság és evolúció” címmel.
A “tuti” diéta keresése, az egészséges táplálkozást garantáló tanácsadás igénye mára sok millió (milliárd?) forintos piacot generált és Szendi jól mérte fel, hogy a Nyugaton terjedőben levő paleolit diétát még senki nem karolta fel Magyarországon. Így önmaga állt neki, hogy lefordítsa ennek a táplálkozási divathóbortnak tetemes irodalmát és mítoszait. (Ui. Szendi utalásaival ellentétben a paleolit diéta nem “tiltott gyümölcs”, honlapok tízezrei foglalkoznak vele, orvosoktól hobbi-dietetikusokig bizonygatják, hogy miért is ez az egy, igaz út.) A könyv ügyesen kelti a szakkönyv illúzióját, hiszen valóságos adat-cunamit zúdít az olvasójára és állításait látszólag szakirodalmi referenciák százaival igazolja.
Mielőtt azonban elrohanunk a közeli könyvesboltba beszerezni a “Frédi és Béni” DVD-t, hogy ellessük Vilma tuti receptjeit, nem árt egy kicsit jobban megkapargatni azt a bizonyos “tudományos” felszínt. Szendi saját szavait fordítva önmaga ellen, “mivel ő osztja a lapokat, könyve olvasója akár még el is hiszi [amit ír], hisz azt nem láthatja, milyen lapok maradtak a bűvész kezében.” (47. o.). Mint mindjárt kiderül, ilyen lapok pedig maradtak szép számmal, inkább csak az a kérdés, hogy Szendi szándékosan takarja el őket, vagy még ő sincs tudatában létezésüknek.
A “paleolit táplálkozás” alaptézise szerint régenmindensokkaljobbvolt a paleolitikum során (azaz legkésőbb durván 12 000 évvel ezelőtt) az emberi faj tökéletesen hozzáidomult, adaptálódott a környezetéhez, elsősorban táplálkozási szokásait tekintve, s minden változás, ami azóta következett be, táplálkozástani szempontból katasztrófa. Például a “müzli tejjel e tekintetben kész öngyilkosság” (36. o.). Sajátos logikával a szerző mindezt egy olyan könyvben fogalmazza meg, aminek a borítóján egy maximum 2500 éve létező kultúrnövényünk, a brokkoli1 díszeleg a paleolit diéta reklámjaként – persze, mint azt látni fogjuk, ez igazán csekélység a fellelhető hibák nagy részéhez képest.
A könyv érveinek alfája és omegája, hogy “az emberi genom kb. 40 000 éve alig változik” (32. o.), így értelemszerűen nem volt alkalmunk alkalmazkodni az olyan táplálékokhoz, amelyek azóta jelentek meg az étrendünkben. (Magyarán a mai szilárdtáplálék-bevitelünk elborzasztó mennyisége tömény méregként dolgozik szervezetünkben.) Az érv milliók kedvenc esti olvasmánya, a méltán világhírű “Paleolit Newsletter” egyik számából származik; a gond csak az vele, hogy nem igaz. Alapszintű biológiai ismeretek birtokában is elgondolkoztató kellene legyen, hogy ezek alapján az Afrikából kiáramló modern ember, miközben meghódította a Föld legkülönbözőbb zugait, genetikailag “alig” változott, vagyis egy inuit és egy busman, egy svéd és egy japán közt megfigyelhető különbségek nem, vagy csak “alig” genetikai eredetűek.
A helyzet persze nem ez; a napról napra bővülő genomi információknak köszönhetően egyre világosabban látjuk, hogy az emberi génkészlet folyamatosan változás alatt volt, van és lesz. Olyannyira, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok épp azt igazolják, hogy a paleolitikum óta gyorsulóban van a genom változása: az egyre nagyobb lélekszámú emberi populációk egyre több génvariáns (allél) kialakulását, majd elterjedését teszik lehetővé2. Számos olyan allélról tudunk, amely az elmúlt párezer év során jelent meg és terjedt el nagy sebességgel34. Ezek közül sok a helyi körülményekhez való alkalmazkodásban segített, például az adott területen gyakori kórokozók ellen nyújtott védelmet az érintett csoportoknak5, de számos olyan esetről is tudunk, ahol az ember saját viselkedése (pl. táplálkozási szokások vagy szexuális preferencia) teremtették meg a feltételeit új evolúciós változásnak (ezt kultúra-gén koevolúciónak nevezzük)6.
(Nota bene, maga Szendi sem gondolja teljesen komolyan a kvázi genetikai sztázist, hiszen pár oldallal később már arról értekezik, hogy “ahova régebben érkezett meg a gabona, ott több idő volt alkalmazkodni a fogyasztásához”, ezért ott kevesebb a szív- és érrendszeri megbetegedés (35. o.).)
De ne fussunk ennyire előre. Hiszen miért is fontos, hogy megfelelően táplálkozzunk? Természetesen, hogy sokáig és jól éljünk. Szendi lefutja az öregedéssel kapcsolatos összefoglalók kötelező köreit a várható élettartam növekedéséről: míg az ókori átlagember harminc-negyven évben reménykedhetett, ma Nyugaton nyolcvan felett van a várható évek száma, és egyelőre nem tűnik úgy, mintha valami platót érne el a várható élettartam, mint az korábban sokan jósolták. A változás tényleg kirívó, bár a kisördög azért itt kiabál bennem, hogy tegyem hozzá: ebben a formában az adatok kicsit megtévesztőek, hiszen a javulás jelentős része a korai halálozás letörésében keresendő. (Például az, hogy Nagy-Britanniában 1841-ben 41,7 év volt a várható átlagos élettartam, ma pedig 79,76 év, jelentős részben annak köszönhető, hogy visszaszorult a gyermekhalandóság, így míg százhatvan éve 28,51% volt annak az esélye, hogy valaki meghal 10 éves kora előtt, ma csak 0,64% (s ennek megfelelően a tíz éves korban várható élettartam “csak” 57,56 évről nőtt 80,27-re).)
Viszont, ha ma már kétszer annyi ideig élünk, mint akár csak másfél évszázada, és az élettartam kitolódása egyelőre nem akar megállni, miért kell aggódnunk? Miért kellene másképp táplálkoznunk, különösen annyira másként, mint azt Szendi propagálja? A látszólag nehezen áthidalható logikai szakadékot merész ugrással venné a paleolit táplálkozás magyar apostola: “a jóléti társadalmak bősége tehát olyan környezeti feltételeket teremtett, amelyben a “szaporodj gyorsan és halj meg korán” programja indult be. Mondhatni a gyors öregedés automatikus adaptív válasz a “jóléti környezetre”[…]” (29. o.).
A gond csak az, hogy a valóságban egyáltalán nem a bőség, hanem a valóban rövid élettartam az, ami erre a programra kondicionálna egy fajt: ha biztos, hogy az egyed nem él sokáig, akkor nyilván muszáj hamar szaporodnia. Azok, akik nem így tesznek, azok nem örökítik tovább génjeiket. Ezzel szemben, ha sokáig élünk, ez a fajta szelekciós nyomás megszűnik és a bőség zavara nem fogja pótolni.
Az idézett okfejtés (az élettartam és a szaporodás közti negatív összefüggés) egyébként főként ecetmuslicákon és fonalférgeken végzett kísérletek eredményeit igyekszik egy az egyben alkalmazni emberre, ám egy kritikus ponton megbicsaklik: az empirikus adatok nem támasztják alá. Nem igaz, hogy 30-40 éves kor után már mindannyian lélegeztetőgépeken senyvedő, vagy az orvostudomány más vívmányait igénybe vevő emberi roncsok lennénk. Demográfiai adatok statisztikai elemzése rendre azt támasztja alá, hogy a szervezet öregkori hanyatlása nem nyúlis egyre hosszabb időszakra, hanem egyszerűen későbbre tolódott7. Ez persze nem azt jelenti, hogy az idősek számával párhuzamosan ne nőtt volna meg az öregkorra jellemző betegségek előfordulási gyakorisága, de ezzel együtt ma egy átlagos nyolcvanéves kb. ugyanúgy él, mint néhány évtizede a hetvenévesek. (Ha pedig már szóba került, hogy egyre többen, egyre tovább élnek, gyorsan megemlíteném, hogy valószínűleg ez a valódi oka az utóbbi időben a rákos megbetegedések számában megfigyelhető ugrásszerű növekedésnek, és nem valamifajta civilizációs betegség, mint ahogy Szendi állítja (54. o.), hiszen a daganatos megbetegedések 74%-a 60 év felett jelentkezik.)
Ettől persze még nem mindegy, hogy miből és mennyit eszünk, mértékletes és egészséges táplálkozással hosszú éveket adhatunk az életünkhöz. Ugyanakkor az utóbbi időben terjedő kalória-fetisizmus, amely a hosszú élet titkát a bevitt kalóriamennyiség drámai csökkentésében véli felfedezni, tudományos szempontból egyelőre meglehetősen bizonytalan lábakon áll. S bár Szendi korrektül ismerteti a túlzott fogyókúrázás potenciális veszélyeit, érezhetően maga is a kalória-restrikció mellet tör lándzsát.
Az okinawai élettartam-adatok kétségtelenül figyelemreméltóak, ugyanakkor nem tudjuk száz százalékos bizonyossággal értelmezni őket. Más megfigyelések ugyanis azt sugallják, hogy a kalóriabevitel csökkentésének hatásai faj- (vagy populáció-) specifikusak8 és a dolog idős korban különösen veszélyes (miközben pl. egerekben eredménytelen is)9. Sőt, egy elegáns kísérletben pár éve az is bizonyosságot nyert, hogy a kalóriabevitel csökkentése önmagában nem magyarázza az élettartam meghosszabbodását10. Nem mindegy, hogy melyik komponensét hagyjuk el a muslicák tápjának: az élesztőmegvonás sokkal nagyobb hatású, mint a cukormentes diéta. Hogy mindebből mennyi alkalmazható emberre is, persze kérdéses (őszintén szólva a kutatások egyelőre elég ellentmondásosak). Mindenesetre akad olyan, sokat idézett tanulmány is, amelyben hosszú ideje kalóriarestrikciós diétán élőket vizsgálva arra jutottak, hogy pont a fehérjebevitel növelése az, ami csökkenti az élettartalmat11. Ezt látszik igazolni az a napokban publikált vizsgálat is, amelyben közel négyszázezer ember étkezési szokásait vizsgálva a húsfogyasztás és az elhízás közt fedeztek fel (pozitív) összefüggést12 – Atkins-diétások, szevasztok! Mindezek azt igazolják, hogy bár Szendi szeret azzal kérkedni, hogy ő a nyugati táplálkozás tudományos kritikáját végzi, az általa hirdetett, húsban gazdag (vagyis fehérjedús) paleolit diéta ajánlásai még finoman szólva sem atombiztos tények. A paleolit diéta keményvonalas igazolásához csak a könyvtárnyi, ellenkező előjelű eredményekről beszámoló irodalom elbagatellizálásával, ill. elhallgatásával lehet eljutni.
Miután felvezette, hogy (szerinte) miért lenne jó sürgősen változtatni táplálkozási szokásainkon, Szendi támadásba lendül mindennapi kenyerünk ellen, és arról igyekszik meggyőzni olvasóját, hogy táplálkozásának főbb összetevőitől kifejezetten óvakodni kellene. Rögtön az összeesküvéselméletek határát (belülről) súroló felütéssel indít: “A közegészségügy és az orvoslás évente milliók életét áldozza fel téveszméi oltárán. A bábokat a gyógyszeripar mozgatja, hiszen a [különböző betegségekből] ő húzza a legnagyobb hasznot. (31. o.)”. (Derítse valaki ki, hogy mit reggelizik a gyógyszergyártó multi elnöksége! Hiszen ezek alapján az lehet a legtutibb diéta, megkockáztatom, még a paleolitnál is hatásosabb.)
Az alkalmazandó ökölszabály egyszerű: minden, ami gabonafélékből készül, káros, mert “az emberi szervezet az evolúció során nem készült fel az állandó, nagy szénhidrátterhelésre” (39. o). Ergo a kenyér rossz, a mezőgazdaságra való áttérés pedig igazából titkos sötét foltja fajunk történetének. Valamennyire inkoherens módon csak a zab kap felmentést Szendi értékelésében a gabonafélékre vonatkozó általános megbélyegzés alól: a magyarázat szerint ebből hiányzik a glutén nevű fehérje, vagyis gluténérzékenyek is fogyaszthatják. Ez önmagában rendben is lenne, de arra mégsem ad magyarázatot, hogy a zab szénhidráttartalma miért is paleolitdiéta-kompatibilis… És persze az is furcsa, hogy az evolúciós összeférhetetlenség hangsúlyozása után a fejezet számos bekezdése van a korábban már említett, az előbbiekkel nem éppen összhangban levő érvre felfűzve: minél régebben folyik a mezőgazdasági termelés egy-egy térségben, az ott élők annál inkább alkalmazkodtak hozzá.
Szendi a gabonafélék károsságát azzal igyekszik bizonyítani, hogy a rendelkezésünkre álló csonttani leletek szerint a mezőgazdaságra való átállás körülbelüli időpontjában az emberek “összementek”, vagyis több centiméternyi csökkenés következett be az átlagos testmagasságban. Ez tény, viszont két esemény együttes előfordulása még nem jelent ok-okozati viszonyt (és különben is, azóta a nem-paleolit táplálkozás mellett is “ledolgoztuk” a paleolit őseinkkel szembeni testméret-lemaradásunkat…). Valamiért a jelenség legkézenfekvőbb magyarázatát Szendi nem említi meg: a mezőgazdaság elterjedését lehetővé tevő felmelegedés (az interglaciális, amelyben élünk) egyfajta globális evolúciós tényezőként is működött, lehetővé téve a kisebb testméret elterjedését, a Bergman-szabálynak megfelelően. (Valami hasonló figyelhető meg napjainkban Szt. Kilda szigetén, ahol az egykor robusztus Soay birkák mérete kezdett lecsökkenni az utóbbi években. Ennek magyarázata az, hogy a klímaváltozással járó enyhébb éghajlat kedvezett a kisebb, télire kevesebb zsírt felhalmozó állatok életbenmaradásának, ez pedig a teljes közösség átlagos testméretének csökkenését okozta hosszabb távon13.) Ezt támasztja alá, hogy ismereteink szerint ez a csökkenés nemcsak Mezopotámiában és Európában játszódott le, hanem ezzel párhuzamosan Ázsiában is, vagyis a táplálékösszetételtől független, globális jelenség volt.
A gabonafélék mellett a tej, mint “emberi fogyasztásra alkalmatlan” produktum van még főgonoszként kipécézve. Ami különösen érdekes, figyelembe véve, hogy az emberiség történetében minimum háromszor terjedt el különböző földrajzi régiókban olyan mutáció, melynek eredményeként a laktóz lebontásért felelős enzim felnőttkorban is bekapcsolva marad1415, azaz képesek vagyunk a csecsemőkor után is megemészteni a tejet. Európában és Kelet-Afrikában a szarvasmarha-tenyésztő populációkban alakult ki – egymástól függetlenül – a laktóz-tolerancia, míg az Arab-félszigeten a tevetenyésztők közt jelent meg. Szendi ugyan nem vitatja, hogy valami oka volt a mutáció feltünésének, ellenben szerinte “ez nem jelent anyagcsereszintű alkalmazkodást a tehéntejhez” (89. o.). A paleolit-logika szerint ez a mutáció csak a kisebbik rossz elvén jelent meg (vagyis a nagy éhínségek közepette a halál és az életben maradás közti különbséget jelentette, hogy egy törzs képes volt-e fogyasztani a tejet), de összességében, normális környezetben egészségkárosító hatású. Ezzel a gondolatvezetéssel szemben “mindössze” annyi hozható fel, hogy ha nem jelentene komoly evolúciós előnyt (igen, anyagcsereszintűt is) a mutáció, aligha terjedhetett volna el ekkora területen, ekkora sebességgel. Valami miatt mégiscsak sokkal sikeresebbek voltak az életben a laktóz-toleranciával rendelkezők hosszú évszázadokon keresztül, amelyek alatt, megkockáztatom, az átlagos táplálékbevitel nem volt végig a paleolit-szint alatt. (Hab a tortán, hogy a laktóztoleráns allél Európában valószínűleg kb. a mai Magyarország területén jelent meg, úgy nyolcezer évvel ezelőtt.16) Ráadásul, a fejezetben hosszan bemutatott igazán súlyos hatások közül egyiket sem igazolja egyértelműen a szakirodalom.
A tejfogyasztás nem növeli a halandóságot17, nem hozható összefüggésbe sem a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakoriságának növekedésével18, sem a mellrákéval1920. Sőt, számos meta-analízis (több tanulmány eredményeit összesítő vizsgálat) jutott arra, hogy a tejfogyasztás hasznos mind a metabolikus szindróma21, mind az érrendszeri betegségek, ill. a cukorbetegség kezelése szempontjából22. A legbiztosabb talajon még a prosztatarák kapcsán áll Szendi, de leginkább azért, mert itt aztán teljes káosz uralkodik a jelenleg rendelkezésre álló tanulmányokban és minden egyes olyan cikkre, ahol pozitív összefüggést vélnek felfedezni23, található egy másik, ahol ezt határozottan cáfolják24.
Természetesen vannak olyan személyek, akik genetikai okokból érzékenyek bizonyos élelmiszerek fogyasztásra, és esetükben indokolt az óvatosság. De kérdés, hogy ebből logikailag az következik-e, hogy az emberiségnek együttesen le kell-e mondania adott táplálékforrásokról? A sóról szóló fejezetben Szendi maga is elismeri, hogy egyes emberek étel-érzékenysége nem ágyazhat meg általános tiltásnak: “de mit szólna az olvasóm, ha központilag […] betiltanák a mogyorót, mert egy allergológusnak több betege meghalt tőle anafilaxiás sokkban?” (163. o.). Ennek alapján még érthetetlenebb, hogy a könyv miért szentel teljes fejezeteket a gabona és a tej démonizálásának, miközben például a magyar társadalom többsége se nem gluténérzékeny, se nem laktóz-intoleráns.
Nincs szándékomban persze Szendi minden állítását kétségbe vonni, hiszen számos esetben igaza is van. A só túlzott restrikciója, vagy a napfénytől való szélsőséges ódzkodás inkább növeli, mint csökkenti a megbetegedések kockázatát. Az omega-3 zsírsavak sokkal egészségesebbek és fontosabbak, mint az omega-6 családba tartozó társaik, és a koleszterinről is tudjuk, hogy nem fekete-fehér vele kapcsolatban a kép: különböző formáinak egymáshoz viszonyított aránya az, ami az egészségügyi szempontból mérvadó. (Ugyanakkor erre most, 2010-ben rácsodálkozni, körülbelül olyan, mint döbbenten felfedezni, hogy van internet.) Viszont az apró részigazságok egy bizonytalan valóságú alaptörténetre vannak erőszakkal felfüggesztve, érezhetően azzal a céllal, hogy elfedjék annak gyenge pontjait.
A könyv egy másik zavaró vonása (különösen, ha látjuk, mennyire bizonytalan lábakon egyensúlyoz az egész paleolit diéta köré szőtt elméletrendszer) a túlzott magabiztosság. Szendi bőszen dobálózik az olyan kijelentésekkel, amelyeket konkrétan semmi nem támaszt alá. “Az autoimmun betegségek azóta ilyen elterjedtek, amióta az ember gabonaféléket fogyaszt” (46. o.), írja a gabonáról szóló fejezetben, miközben semmilyen komolyan vehető adatunk nincs az említett betegségek korabeli előfordulásáról (hiszen még diagnosztizálni sem tudták őket). Nem sokkal később ugyanitt már azt olvashatjuk, hogy “ha ezek a cukorbetegek gyermekkoruktól fogva paleolit étrenden éltek volna, nem alakult volna ki náluk cukorbetegség” (73. o.). Mivel azonban még soha, senki nem is vizsgálta hosszú időn át a “paleolit táplálkozás” és a cukorbetegség kapcsolatát, ezt egész egyszerűen nem tudhatjuk.
A valódi tudományos kritika hiányát akkor is tetten érhetjük, amikor épp nem a paleolit diétáról van szó. Szendi számos unalomig megcáfolt “elmélet” lelkes vezérszurkolójaként mutatkozik be. Például Linus Pauling C-vitamin fetisizmusa (26. o.) épp úgy pozitív tükörben jelenik meg, mint Pusztai Árpád botrányos metodikájú GMO kísérletei (46. o.). (A bevezetőben már emlegetett Goldacre Pusztai munkáját elrettentő példaként használja, hogy miként ne csináljunk tudományos kísérletet. Például megfelelő kontrollcsoport nélkül ne, mert akkor nem tudjuk értelmezni, amit látunk. Nem véletlen, hogy Pusztai “eredményeit” azóta sem tudta senki megismételni, bár a zöld mozgalmak továbbra is magányos hősként tekintenek rá.) De előkerül a “vízimajom-elmélet” is (162. o.), ami ugyan Magyarországon Csányi Vilmos munkásságának köszönhetően igencsak népszerű, de az antropológusok világszerte legalábbis szkepticizmussal tekintenek rá.
Összességében elsüthetjük az ilyenkor jól bevethető közhelyet: ami jó Szendi könyvében, az nem új, ami pedig új, az nem jó. Az egészséges életmód alappillérei továbbra is a mértékletesség és a rendszeres testmozgás maradnak. Ha pedig egy percig sem bírjuk valami jónevű táplálkozási szakértő bon mot-i nélkül és “szakszerű” eligazítás híján egy falat sem megy le a torkunkon, akkor még mindig ott van Michael Pollan örökbecsűje: “Együnk ennivalót. De ne sokat. És főként zöldségeket. […] Ne együnk olyasmit, amit az ükanyánk nem ismert volna fel ennivalóként.”
(A cikk szerkesztett, rövid változata az Index KönyvesBlogján jelent meg.)
2 Hawks J, Wang ET, Cochran GM, Harpending HC, Moyzis RK (2007) Recent acceleration of human adaptive evolution. PNAS 104: 20753-20758.
3 Voight, B. F., Kudaravalli, S., Wen, X., Pritchard, J. K. (2006) A map of recent positive selection in the human genome. PLoS. Biol. 4, e72.
4 Barreiro LB, Laval G, Quach H, Patin E, Quintana-Murci L. (2008) Natural selection has driven population differentiation in humans, Nat Genet. 40(3), 340-5.
5 Barreiro LB, Quintana-Murci L. (2010) From evolutionary genetics to human immunology: how selection shapes host defebce genes. Nat Rev Genet 11, 17-30.
6 Laland KM, Odling-Smee J, Myles S (2010) How culture shaped the human genome: bringing genetics and the human sciences together. Nat Rev Genet 11, 137-148-
7 Vaupel JW (2010) Biodemography of human ageing. Nature 464, 536-542.
8 Mockett RJ, Cooper TM, Orr WC, Sohal RS (2006) Effects of caloric restriction are species-specific. Biogerontology 7(3): 157-160.
9 Morley JE, Chahla E, Alkaade S (2010) Antiaging, longevity and calorie restriction. Curr Opin Clin Nutr Metab Care 13(1): 40-5.
10 Mair W, Piper MDW, Partridge L (2005) Calories Do Not Explain Extension of Life Span by Dietary Restriction in Drosophila. PLoS Biol 3(7): e223.
11 Fontana L, Weiss EP, Villareal DT, Klein S, Holloszy JO. (2008) Long-term effects of calorie or protein restriction on serum IGF-1 and IGFBP-3 concentration in humans. Aging Cell. 7(5):681-7.
12 Vergnaud AC, Norat T, Romaguera D, Mouw T, May AM et al. (2010) Meat consumption and prospective weight change in participants of the EPIC-PANACEA study. Am J Clin Nutr 92(2):398-407.
13 Ozgul A, Tuljapurkar S, Benton TG, Pemberton JM, Clutton-Brock TH, Coulson T. (2009) The dynamics of phenotypic change and the shrinking sheep of St. Kilda. Science 325: 464-467.
14 Tishkoff, SA, Reed, FA, Ranciaro, A, Voight, BF, Babbitt, CC et al. (2007) Convergent adaptation of human lactase persistence in Africa and Europe. Nat Gen 39: 31-40.
15 Enattah NS, Jensen TG, Nielsen M, Lewinski R, Kuokkanen M, et al. (2008) Independent introduction of two lactase-persistence alleles into human populations reflects different history of adaptation to milk culture. Am J Hum Genet 82(1): 57-72.
16 Itan Y, Powell A, Beaumont MA, Burger J, Thomas MG (2009) The Origins of Lactase Persistence in Europe. PLoS Comput Biol 5(8): e1000491.
17 Bonthuis M, Hughes MC, Ibiebele TI, Green AC, van der Pols JC (2010) Dairy consumption and patterns of mortality of Australian adults. Eur J Clin Nutr 64(6):569-77.
18 German JB, Gibson RA, Krauss RM, Nestel P, Lamarche B, van Staveren WA, Steijns JM, de Groot LC, Lock AL, Destaillats F (2009) A reappraisal of the impact of dairy foods and milk fat on cardiovascular disease risk. Eur J Nutr 48(4):191-203.
19 Parodi PW (2005) Dairy product consumption and the risk of breast cancer. J Am Coll Nutr 24(6 Suppl): 556S-68S.
20 Moorman PG, Terry PD (2004) Consumption of dairy products and the risk of breast cancer: a review of the literature. Am J Clin Nutr 80(1): 5-14.
21 Pfeuffer M, Schrezenmeir J. (2007) Milk and the metabolic syndrome.
Obes Rev. 8(2): 109-18.
22 Elwood PC, Givens DI, Beswick AD, Fehily AM, Pickering JE, Gallacher J (2008) The survival advantage of milk and dairy consumption: an overview of evidence from cohort studies of vascular diseases, diabetes and cancer. J Am Coll Nutr 27(6): 723S-34S.
23 Raimondi S, Mabrouk JB, Shatenstein B, Maisonneuve P, Ghadirian P (2010) Diet and prostate cancer risk with specific focus on dairy products and dietary calcium: a case-control study. Prostate 70(10): 1054-65.
24 Huncharek M, Muscat J, Kupelnick B (2008) Dairy products, dietary calcium and vitamin D intake as risk factors for prostate cancer: a meta-analysis of 26,769 cases from 45 observational studies. Nutr Cancer 60(4):421-41.
köszi az írást, nézegettem már egy ideje a könyvet, jól jött egy szakvélemény felőle. “Ne együnk olyasmit, amit az ükanyánk nem ismert volna fel ennivalóként.” – tökéletes zárszó 🙂
Na látod/játok, ez az amikor az iró tényleg nem érti az evolúciót!
Olyasmikkel már nem is vitatkoznék, hogy tényleg Afrikából jöttünk-e 40.000 éve, vagy, hogy létezett -e a vizimajom, de ami elgondolkodtat, az a “paleolit ember” életvitelének teljes félreétése/értelmezése! Ilyen pl. a szénhidrát bevitel hiányának feltételezése illetve minimalizálása. Csakhát ez még az extrém északi körülmények közt élő/élt eszkimók, lappok, stb. esetében sem igaz, nemhogy a mársékelt vagy meleg éghajlaton élők esetében (magvak/termések, gyökerek, gumók, szárak, gyümölcsök, méz fogyasztása például). A tejre meg ott van az afrikai nilóták illetve számos tejet nem fogyasztó s rá érzékeny törzs esete és példája.
Summa, summárum, ez a mű is egy a sok közül, amely az emberek hiányos biológiai ismereteit és hiszékenységét szándékszik meglovagolni. S sajnos, sokan el is fogják hinni az állitásait.
Köszi a részletes ismertetőt! Élmény volt olvasni.
De egy dologban egyet kell értenem Szendi Gáborral: reggelire a müzli tejjel valóban borzalmas 🙂
Nagyon hiányzott már egy érdemi kritika. Az persze tiszta sor, hogy a túlzott gabonafogyasztástól is óvakodni kell, ez pedig főleg a vegákat veszélyezteti.
Milyen hosszan, és kritikusan meg lehet fogalmazni mindazt, ami az elmémben egy pillanat alatt kialakult a Szendi könyvről. (Pedig csak a kirakatban láttam.) 🙂
Jó ismertető.
(És érthetetlen, hogy Pollan miért nem olvasható még magyarul :))
Naja, az a hülye monolit! http://www.youtube.com/watch?v=Y15NnGZIBuM
Lisztalapú kultúránk nélkül jó, ha 30 évig bírnánk. Persze, jogos, több rost, zöldség- és vegyszermentes fehérjeforrással kevesebb szabadgyök képződne, de az már nem paleofood, hanem csak sima egészséges életmód.
El kellene gondolkodnunk, Máté, valami olyan kajahóborton, ami a genomikát lovagolja meg, vagy minimum egy DNS-arckrémet csináljunk!
Kicsit egyoldalú ez a kritika, kimaradt a cukor és a hüvelyesek fogyasztásának elhagyása. Én ráálltam erre a módszerre anélkül, hogy hitkérdést csináltam volna belőle, inkább próbából, február elején, azóta 74 kg-ról 67,5-re fogytam kényelmesen:
“S bár Szendi korrektül ismerteti a túlzott fogyókúrázás potenciális veszélyeit, érezhetően maga is a kalória-restrikció mellet tör lándzsát.”
Lehet, de én rendszeresen jóllakom 🙂
Ehhez biztosan hozzájárul, hogy az édességekkel megrakott részen átsuhanok az áruházakban, vagyis kb. az 1/3 részükön, beleértve a mosóporokat is 🙂
“Ezt látszik igazolni az a vizsgálat is, amelyben közel négyszázezer ember étkezési szokásait vizsgálva a húsfogyasztás és az elhízás közt fedeztek fel (pozitív) összefüggést11- Atkins-diétások, szevasztok!”
Vizsgálták-e, mennyi tésztát, kenyeret ettek ahhoz a húshoz? Mert nekem az a tapasztalatom, hogy sokat szoktak.
Érdemes megpróbálni, nekem más nem működött eddig.
“Én ráálltam erre a módszerre anélkül, hogy hitkérdést csináltam volna belőle, inkább próbából, február elején, azóta 74 kg-ról 67,5-re fogytam kényelmesen:’
Tavasztól nyárig…
Azért érdemes lenne legalább egy teljes évet végigvárni.
Minden diéta hatásosabb, mintha csak úgy ennénk bele a világba – ez az első lépés a tudatos táplálkozás felé.
Kérdés, hogy képes-e az ember nyugodt szívvel használni egy módszert, amiről tudja, hogy nincs semmi alapja (vagy minimális), de használ.
Én nem lennék rá képes.
madbal: ugyan már, régestelen rég óta kaphatóak a fiatalító hatású növényi DNS-t tartalmazó arckrémek.
Bár valóban nem szólt a cikk a cukorról és a hüvelyesekről, szerintem amennyiről viszont szólt épp elég. A cukorról egyébként is tudja mindenki, hogy hizlal (illetve túlzott szénhidrát fogyasztás), csak megint megmondta valaki…
A lektinekre (főleg hüvelyesekben található) azért kíváncsi lennék, egy összeszedett véleményre (mely élelmiszerekben fordul elő, mekkora dózisban, mi a hatása, feldolgozás segít-e stb.)
Így utánaolvasva Szendi Gábornak ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Szendi_G%C3%A1bor ) kövezzetek meg de nekem ne egy programozó és pszichológus végzettségű tudós mondja meg hogyan kellene helyesen táplálkoznom, így nem is csodálom hogy tudományos pontatlanságokat állít. Szerintem inkább a saját szakterületeiken kellene tudományosan publikálniuk és nem csodakönyvekkel téríteni a népet, habár az utóbbi anyagilag tényleg jobban megéri.
Figyusz: nagyon örülök, hogy végre valahára valaki elkezd vitatkozni!
Jaj, de tényleg! Te vagy az első, aki felvenni látszik a kesztyűt, és vitára méltatja Gábor gondolatait.
Vagyis szerintem pontosítani kéne részedről, hogy mi a vita tárgya:
szerintem kezdetnek az is lehetne:
“a gabona, meg a tejfogyasztás” hosszabb távon veszélyes-e????
“Bár valóban nem szólt a cikk a cukorról és a hüvelyesekről, szerintem amennyiről viszont szólt épp elég.”
Mihez? Ahhoz, hogy a sárba tiporjuk? Sajnos ma annak a korát éljük, hogy mindenki okosabb akar lenni a másiknál, ahelyett, hogy inkább összeraknánk amink van! Jön egy ember, mond valamit, aztán jön egy másik és azt mondja, hogy nem úgy van. Mind a kettőnek lesz egy hatalmas tábora és elkezdődik a veszekedés…
De, álljunk már megy egy percre. Mi van, ha mindkettőjüknek igaza van? Mi van, ha valóban ott a lektin és a glutén az összes gabonában – a maga egészségkárosító hatásával – de nem vonhatjuk meg magunktól, mert akkor éhen halna a nép és összeomlana a gazdaság! Inkább azt kellene megvizsgálni, hogy hogyan került oda? Mert tutira veszem, hogy nagyanyáink idejében nem volt jelen ekkora mértékben.
Én a Gabonakutató Intézetet teszem felelőssé, mert ők azok, akik génmanipulálják a gabonát és a bőséges hozam miatt még kitudja, hogy mit változtattak akarva-akaratlanul az utóbbi 100 évben. Ennek a bizonyításához én kevés vagyok, nem is célom, majd lesz valaki benfentes…
Addig is, jobbnak látom a gabonaféléket, élelmiszer adalékokat és minden olyan nagyipari terméket mellőzni, amit “ükanyánk nem ismert volna fel ennivalóként”. Ez annyira találó, hogy én sem hagyhattam ki…
Fél-off: Nem akartok egy nyomtatóbarát skint csinálni a bloghoz? Remek cikkeitek vannak, de a hosszabbakat néha jó lenne (offline elolvasás okán) kinyomtatni…
szia!
nem a paleolit részhez kapcsolódik a hozzászólásom. nagyon érdekesnek találtam, amit a rosszindulatú daganatos megbetegedésekről írtál. a családunkban a 80 felé közelítő generációban az elmúlt évben 3 eset fordult elő, ami sokkoló az elmúlt kb 80 év 0-jához képest, főleg, mivel mindehol azt szajkózzák, hogy ilyen idős korban már lelassul sejtosztódás, ergo kisebb az esély az ilyen típusú megbetegedéskere. hát saját empirikus példám alapján kiindulva azt kell mondanom: nem úgy tűnik…
valóban csak az általad említett “életkorkitolódás” lenne az oka?
Annak az izének (életmód, filozófia, nemtommi), amit manapság táplálkozástudománynak szokás nevezni, az égvilágon semmi értelme nincs a “táplálkozástudósok” zsebének megtömésén kívül. A dolog tényleg csak arról szól, hogy normális, változatos ételeket kell enni és kerülni a túlevést és az unalomból nassolást.
és.
tetszett a kulturáltan kritikai megfogalmazás!
mondjuk én alapból nem értem, hogy miért ezzel foglalkozik Szendi, mikor nagy és dédanyáink 80-90 évet éltek/nek le falunk fehérkenyeret, szalonnát és házitejet hörpintve.
inkább azzal kellene, hogy ne együnk már ennyi ételnek álcázott dobozolt vegyszert és mesterséges borzalmat. hogy a rozskenyér ne kávétól legyen barna és cikóriától kesernyés. engem ezek a dolgok rettentenek el…
Gratulálok a cikkhez!
Komoly szakmai hátteret jelez, tudományos alapossággal és KORSZERŰ, NEMZETKÖZI kitekintéssel érvel egy, a bűnüldözés/pszichiátria tárgyköréhez tartozó ostoba, áltudományos, pénzhajhász fércművet. A fejlett, Nyugat-Európai országokban a sajtó, még a bulvár sem, a kritizált “könyv” szerzőjéről nem tenne említést – “magánrendelését” – reklámozandó)(mint régebben tette egyik-másik újság, honlap, elektronikus média).
Még egyszer gratulálok, és az Indexnek is, hogy felhívta rá a figyelmet!
A tudomány és a kuruzslás között jelenleg Magyarországon sajnos egyre kevesebben tudnak különbséget tenni. A csodavárás (minden szempontból) és az infantilizált társadalom mágikus gondolkodása ide vezetett, és a gödör alja még évtizedekre van.
A könyv szerzője semmiképpen sem “tudós”, a pszichiátriai diagnosztikai rendszerekben (amit ugyan részben a gyógyszeripar befolyásol, de mi mögött nincs pénz? és lehet-e bármit pénz nélkül csinálni?) lehet találni egy-két diagnosztikus kategóriát, amibe viszont beleillene. A bevezetendő amerikai új diagnosztikus rendszer, a DSM V. egyébként annyira minden viselkedési, tünettani típust, formát, hogy a normalitás állapota senkinél nem állhat fenn. A lényeg a dolgok természetéről a dolgok súlyossági fokára tevődik át.
A paleolit táplálkozás című zagyvaságban szerintem az első ellentmondás az, hogy azóta az emberi szervezet sokat változott a civilizáció fejlődésével párhuzamosan, alkalmazkodva hozzá. Visszatérni oda újabb évezredek kellenének. Ha Darwint is elvetjük, akkor térjünk vissza a Dayton-i majomperhez, az kell ide! Az egész zagyvaság mögött semmilyen tudományos háttér nincs. A hivatkozások mögött semmilyen ellenőrzött kutatás nincs.
Sziasztok,
Azt látom sok emberrel ellentétben, hogy egyre inkább alátámasztódik Szendi véleménye szinte mindenben, néhány kevés kivétellel, amiről nem akarok írni mert amúgy sem olvasta mindenki a könyvet.
Kisgyermeket nevelünk 10 hónapos a kisfiúnk, a régi szakirodalom azt írta, nyugodtan táplálj hozzá pépesítve jóformán bármit 3-4 hónaposan. Ma féléves korig kizárólag anyatej, utána egy éves korig tilos gabonaféléket adni, és tehéntejet adni. Mivel ezek ilyen korban gyarapítják legjobban a civilizációs betegsége betyár listáját és ezt nem Szendi mondja kedves barátaim, hanem a kedves nyugati orvosok. Később persze nyugodt lélekkel ehetjük sokak szerint ezeket, de nekem ez a kis tiltás feltűnt. Másrészt még csak 2-3 nemzet haladta meg az ősember átlagmagassagát a Földön és 2 afrikai törzs, pedig van pár ezer nemzet és itt nem államokról írok amiből 215 van kb. Ez a holland és a szerb férfimagasság, amelyek biztosan meghaladták. Mi vastagon alatta vagyunk, de például a szomszédos románok 16 centivel maradnak le a sok kukorica és rengeteg kenyérevés miatt. És még zónán belül (Maramures) is ahol még sokkal több puliszkát(málét) esznek a románok még alacsonyabbak az emberek, csupán 165-166 cm a férfiátlag. Tehát ne áltassunk senkit a felmelegedéssel való magasság csökkenéssel, hamarább szól abba bele az élelmiszer mint bármi más, még a genetikánál is fontosabb. De nem csak ez elgondolkodtató, hanem az is, hogy a finomított szénhidrát miatt hány száz millió cukorbeteg lesz hamarosan és hány van manapság már. Pedig ma az orvosok tudják a tökéletes táplálkozás receptjét (egyen mindenki kenyeret száraztésztával, meglesz a gyümölcse). Ázsia az egészségesnek gondolt, de valójában gyorsan felszívódó és inzulin terhes rizs miatt városon 20 százalékos cukorbetegséget okoz. Addig Ázsia egyik fele éhezik és maréknyi risz tölti ki a gyomrát, addig nincs gond de ahogy több kerül bele ott a cukorbetegség. És nem csak a megnövekedet cukorbevitel miatt , hanem a rizs miatt, ezt hagyja figyelmen kívül a mai orvostudomány . Ki hiszi el, hogy nincs gond a finomított gabonákkal? Ki hiszi el, hogyha a fehér liszt köztudomásulag kezd a tiltott élelmiszerek közé kerülni akkor a teljes kiőrlésű annyival egészségesebb. Olaszország is a pizzák, pasta-k miatt 8 százalékos cukorbetegségi rátával remekel, az amúgy tökéletes mediterrán étrenddel. Tehát mértékkel jó minőségű húst enni (felvágott kizárva) sok zöldséggel gyümölccsel, magvakkal ennél egészségesebb nincs ma a Földön bárki bármit mondjon, igaz nem olyan olcsó mint a liszt de hát ez van… T.
A tejjel kapcsolatban annyi kiegeszitest tennek, hogy tenyleg nem egeszseges, kiveve egy formajat. Az apatej jotekony hatassal van nonemu tarsaink feherjebevitelere, foleg ha minden cseppet “elfogyasztanak”. 🙂
Szerintem a cikk írója nem is olvasta végig a könyvet. Nem hiszem, hogy különben ennyire ne értené meg a lényeget.
A következőkre gondolok:
-„Valamennyire inkoherens módon csak a zab kap felmentést Szendi értékelésében a gabonafélékre vonatkozó általános megbélyegzés alól: a magyarázat szerint ebből hiányzik a glutén nevű fehérje, vagyis gluténérzékenyek is fogyaszthatják. Ez önmagában rendben is lenne, de arra mégsem ad magyarázatot, hogy a zab szénhidráttartalma miért is paleolitdiéta-kompatibilis…” Erre a válasz a zab GI és GL indexe. De a zab csak kompromisszum. Igazából nem paleo.
-„És persze az is furcsa, hogy az evolúciós összeférhetetlenség hangsúlyozása után a fejezet számos bekezdése van a korábban már említett, az előbbiekkel nem éppen összhangban levő érvre felfűzve: minél régebben folyik a mezőgazdasági termelés egy-egy térségben, az ott élők annál inkább alkalmazkodtak hozzá.” Igen, alkalmazkodtak a gabona – és tejfogyasztáshoz, oly módon, hogy nem rövid, hanem hosszú távon betegszenek meg tőle.
-„Ennek alapján még érthetetlenebb, hogy a könyv miért szentel teljes fejezeteket a gabona és a tej démonizálásának, miközben például a magyar társadalom többsége se nem gluténérzékeny, se nem laktóz-intoleráns.” Itt a lényeg! A tejjel nem a laktóz-intolarencia a baj. Hanem a tejfehérjék autoimmunizáló hatása. Ezt az állítást nem értette meg az „elegánsan elkenő” szerző?
-„a koleszterinről is tudjuk, hogy nem fekete-fehér vele kapcsolatban a kép: különböző formáinak egymáshoz viszonyított aránya az, ami az egészségügyi szempontból mérvadó. (Ugyanakkor erre most, 2010-ben rácsodálkozni, körülbelül olyan, mint döbbenten felfedezni, hogy van internet.)” Na, ez pedig fényesen bizonyítja, hogy nem olvasta végig a könyvet. Nem azt állítja Szendi Gábor, hogy a koleszterin fajtáinak aránya a lényeges. Hanem azt, hogy a szívinfarktust nem a magas koleszterinszint okozza, valamint, hogy a koleszterinszint a táplálékkal bevitt koleszterintől nem emelkedik lényeges mértékben.
@tibcsi70
“Kisgyermeket nevelünk 10 hónapos a kisfiúnk, a régi szakirodalom azt írta, nyugodtan táplálj hozzá pépesítve jóformán bármit 3-4 hónaposan. Ma féléves korig kizárólag anyatej, utána egy éves korig tilos gabonaféléket adni, és tehéntejet adni. Mivel ezek ilyen korban gyarapítják legjobban a civilizációs betegsége betyár listáját és ezt nem Szendi mondja kedves barátaim, hanem a kedves nyugati orvosok. Később persze nyugodt lélekkel ehetjük sokak szerint ezeket, de nekem ez a kis tiltás feltűnt.”
Az nem jutott eszedbe, hogy esetleg az egy év alatti és az idősebb szervezet emésztőrendszeréről megszerzett ismereteink közötti különbség okozza az ajánlásbeli változást?
nem vagyok híve ennek a táplálkozásnak a húsevés miatt de ez egy másik dolog.És bizonyított dolog, hogy a sok húsfogyasztás egyáltalán nem jó se érrendszernek, se szerveknek. Viszont most utánanéztem Pusztai Árpád kutatásának – itt a cikk íróval nem értek egyet.Furcsa, hogy 9évi munkát először nagy nyilvánosággal publikálnak majd két nap múlva azt is lezagadják, hogy egyáltalán ott dolgozott náluk a kisérleteken….Génmódosított élelmiszerekről van szó, ami szerintem durvább mint a tej vagy a gabona.
Azt viszont nagyon nem szeretem, hogy legtöbbször akitől hallom, hogy ezen mód szerint étkezik, a fogyókúrát hozza fel célnak.Véleményem szerint fogyókúrázni lehet de nem különféle étkezési trendekkel kell. Normálisan kell enni, mértékkel és SPORTOLNI mellette.
Az előbbi levelemben nem fért bele.
Julius Caesar már 2040 éve, i. e. 58-ban nagyon helyesen tudta azt, amit az orvosok még ma sem, vagyis azt, hogy a gabonától voltak alacsonyak az emberek, sőt ma is alacsonyak, ahol csak azt esznek jóformán a lakosok. (Főként a kukorica még a nagy ludas a gabona mellett manapság). Ugyanis Caesar több száz törzset igázott le és éles elméjével rájött különbségek okára, és ez élő kísérlet volt, látta, hogy genetikailag hasonló még akár latin törzsek is átálltak a gabonára és máris szemmel látszott az alacsonságuk nem kellett hozzá centis sem. Ez a gall háborús feljegyzéseiből derül ki, egy helyen szűkszavúan megemlíti, hogy a germán törzsek azért magasabbak, mint a gallok és a rómaiak, mert nem esznek gabonát, mivel nem tértek rá a teljeskörű földművelésre, viszont helyette húst esznek, melynek nagy részét vadászattal szerzik be. Nem mintha a saját hadserege a TV előtt henyélt volna nap mint nap és nem gyalogolt volna napi 60-80 km-t teljes szerelésben, de azért a vadászattal nem ért fel a gyaloglás akkoriban sem, meg a hússal sem a gabona. Caesar az információ birtoklása ellenére saját népét és hadseregét gabonával tömte (búza és rosszabb időkben árpa fejadag volt), egyrészt olcsóbb volt, másrészt logisztikailag egyszerűbb volt megoldani, mint a hús beszerzését. Másrészt sokan voltak és tudta, hogy mindenkit leigáznak még alacsonyan is, igaz a germán törzsek nagy részét nem sikerült leigáznia. Ez a megoldás a mai társadalmakban tudjuk hogy nem jó, sokan persze még dicsérik is, de olcsó, könnyű előállítani, kevesebb víz fogy stb. Remélem mindenki szeme ezután élesebb lesz és jobban fog tudni minden információra, amely segíteni fogja, hogy tisztábban lásson.
Üdv. T.
(Történész belepofázik a biológusok dolgába.)
Nálam ott vágta el magát a könyv végleg – bár ennek ellenére végigolvastam-, hogy az alap kaja a paleolitban nem a hús, a csonttal együtt sütött, főtt agy- és csontvelő, magvak (jesszum, méreg!), gombák, gyökerek, gyümölcsök, sáskák, kukacok, mifene, amit csak úgy találni lehet. Pedig a leletek alapján a paleolit ember ezt ette. Nem mákos maffint mákos maffinnal, márpedig Szendi úr ezt eszik, ha a civilizált kaja réme fenyegeti valahol. És még le is írja, hogy miért a mákos maffin a nonplusultra kaja a paleolitban: mert a lányának ez a kedvence. Ezen a ponton konkrétan lehulltam az ágyról a röhögéstől. :-)))
Hát Tibcsi, lehet hogy igazad van, de azért én nem alkalmaznám Julius Caesar-t mint tudományos szakértőt… 🙂
Kedves Tibcsi!
Iulius Caesar korában “a” gabona nem a búza volt, hanem a köles és az árpa, valamint a zab. (Figyeljük, Szendi kaja, zab, nyami.) A búza kalász alatti része nagyon törékeny volt, egy kínszenvedés volt aratni, és keveset is termett, a többi sokkal bővebben. Úgyhogy nem nagyon tömhette ezzel a hadseregét. Egyébként napi 50 kilométernél többet nem gyalogoltatta őket, menetfelszerelésben pedig csak 30-at. Ja, és Massilia ostrománál szinte csak petrezselyemgyökér-levest ettek, mert nem volt más, mégis bevették.
Idézném a hivatkozott részt, hát ebből nem az derül ki, hogy azért nem ettek gabonát, mert az genetikusan és centiméterekben káros. Tök ciki, ha jön egy szakember, és ismeri a művet, hehe.
VI.22: 22. A földművelésre nem sok gondot fordítanak, táplálékuk javarészt tej, sajt és hús. Senkinek sincs meghatározott nagyságú földterülete vagy magánbirtoka; a tisztségviselők és vezető emberek a szorosabb közösségben élő családoknak, illetve nemzetségeknek évről évre annyi földet jelölnek ki, és ott, ahol és amennyit jónak látnak, de kötelezik őket, hogy egy év múlva máshová költözzenek. Ennek – mint mondják – több célja van: hogy ne válhassanak a megszokás rabjaivá, és ne cseréljék fel a katonáskodást a földműveléssel; hogy ne növelhessék birtokaikat, s a hatalmasok ne űzhessék el a szegényebbeket földjükről; hogy a hideg és a meleg ellen ne építhessenek kényelmes házakat; hogy ne fejlődhessen ki bennük a kapzsiság, mely a pártoskodás és széthúzás melegágya; végül, hogy a nép nyugodt és elégedett legyen; mindenki lássa, hogy kinek-kinek éppen annyi jut osztályrészül, mint a leghatalmasabbaknak.
Kedves Tibcsi!
További ciki: a három nyomásos gazdálkodást, ami a gabonafélék termésátlagát jócskán megnövelte, a germánok találták ki. Szándékosan betettek volna maguknak genetikusan?
@Dolphin: a gyógyszeriparos könyvéről mi a véleményetek amúgy? az elég ritka a conteo műfajban h valaki csak egyetlen könyv erejéig emelkedjen el a földtől
Sziasztok!
Teljesen egyetértek Tibcsi70-el.Itt mindenki elméletekről beszél,és ezeket ütközteti elméletben.Ebben nem hinni kell, vagy nem hinni, ki kell próbálni!Mindenki más, egyénileg reagál dolgokra, általános elveket elméletben ütköztetni értelmetlen!Semmit nem kritizálhatunk anélkül, hogy ki ne próbáljuk!Addig csak bizonyos háttér érdekek védelme zajlik.Én ezen élek, és teljesen jól működik a paleo táplálkozás.Sokkal jobban is érzem magamat!És valóban fogyaszt.Ki bánja!A kritika valóban nem említi a cukrot, vajon miért nem? És a finomított szénhidrátok veszélyét? Együtt enni húst szénhidráttal betegséget okoz, de közérzetromlást biztosan.Ezt mindenki érzi a hagyományos rántott hús, krumli után!
Látom bejön amit irtam: nyerőben a hiszékenység, ismerethiányon alapulva! Ami a magasságot illeti, Ázsiában alaptáplálék a rizs, s lám az alacsony népek mellett bőven vannak magasak is. Arról már nem is beszélve, hogy éppen a sok gabonafélét fogyasztó fiatalok nálunk is igencsak megnőttek az utóbbi évtizedekben. Lám, a müzli és a gabonafélék+ tej mellé már felsorakoztatják a kukoricát és a hüvelyeseket is. Mások meg már a húsfogyasztás káros hatásairól írnak. S minden eféle marhaságnak jócskán kerülnek hivei. Érdekes módon nem jut eszükbe, hogy az emésztőrendszerbelileg hozzánk legjobban hasonlitó mindenevő emlősök, a sertések, igencsak szépen növekednek szinte teljesen gabonaféléken tartva is! Amugy meg mindent képesek megenni, a dögöt és a mérges gombákat is! No ebben múlnak felül minket, mert belőlünk ez a méregtelenitő képesség kiveszett (már ha egyáltalán megvolt valamikor!). De egyébként anyagcsere szempontjából igencsak hasonlitanak hozzánk! Csakhát a népbolonditó táplálkozás-szakik nem foglalkoznak ilyen prózai dolgokkal,s legszivesebben tablettákon tartanának (amit persze a szponzoraik gyártanának).
Én csak azt nem értem, hogyan lehet valakiből fejlődésbiológus az értő olvasás képességének hiányában.
Talán úgy, hogy az ő generációjában már túl kevés olvasni tudó hagyja el a középfokú képzést, az egyetemi helyek meg mégis feltöltődnek valahogyan.
Szendi nem azt írja, nem arról, és nem azért.
Sziasztok! Nem vagyunk egyformak, ami az egyiknek orvosság, az a másiknak méreg! A taplalkozas teren is!
A természetközeli kultúrákban élő emberek étkezési szokásainál, az egyes népcsoportok között óriási eltérések vannak.
Vegyük például az eszkimókat:
Természeti körülményeik miatt főként csak hús és zsírt esznek, mégis egészségesek és sokáig elélnek.
Vagy vegyük az indiaiakat:
Főleg gabonát és gyümölcsöt esznek és szintén sok közöttük a matuzsálemi kort megélt ember.
Ennek oka az emberi szervezet alkalmazkodó képessége!
Az emberek anyagcseréje az évezredek során a túlélés érdekében hozzáidomult a természeti körülményekhez. Ez a magyarázata annak, hogy egy bizonyos élelmiszer valaki számára kifejezetten jótékony, míg egy másik számára káros. (pl. gabona!)
Ez különösen igaz Magyarországon, ahol a népvándorlás, majd a Kárpát-medencében zajló genetikai keveredés során keletkezett egyéni sajátosságok rendkívüli sokszínűséget mutatnak.
Az élelmiszerek különböző anyagcsere- típusokra gyakorolt hatását a Metabolic Typing kutatói évtizedek óta vizsgálják és ezek a kutatások napjainkban továbbra is folynak.
Tulajdonképpen mi is az igazi egészséges táplálkozás? Ez a kérdés sokszor és sokunkban megfogalmazódott már.
A helyes kérdés azonban igazából így hangzik:
Mi a számodra tökéletesen egészséges táplálkozás?
Kedves Fontinbras
Alaposabban is utánaolvashattál volna. Ugyanis leírta Caesar, hogy ők csak követelték a gabonát a szövetségestől, az összes latin hordta nekik a búzát, igaz kölest is és árpát is de figyeld meg a sorrendet egy római értékrendjében. Ők csak ritkán arattak ezért írtam logisztikát.
Mind a punok, mind a numidák számtalan alkalommal ajánlottak fel önként
segítséget Rómának egy-egy háborúban, illetve soha nem mulasztották
el hûségük bizonygatását követek küldésekor. A második makedón háborúban
a balkáni római hadsereg élelmezésére Masszinissza 400 000 mérõ búzát
és 200 000 mérõ árpát, Karthagó 200 000 mérõ árpát ajánlott fel.28 Kr. e.
191-ben Masszinissza 800 000 mérõ búzát és 550 000 mérõ árpát, Karthagó
300 000 mérõ búzát és 250 000 mérõ árpát kínált fel.29 Kr. e. 170-ben
Masszinissza 1 000 000 mérõ búzát, Karthagó ugyanannyit ajánlott fel
Rómának.
Remélem sokat elárulnak a számok neked is.
Üdv. T.
Kedves Geszvat,
“Az nem jutott eszedbe, hogy esetleg az egy év alatti és az idősebb szervezet emésztőrendszeréről megszerzett ismereteink közötti különbség okozza az ajánlásbeli változást?”
Szó sincs erről, hanem arról, hogy egyre több a cukorbeteg és az allergiás és elég egyszerű kutatni az egyévesek étrendjét, sokkal egyszerűbb mint a felnőttekét, könnyebb dokumentálni, és még így is sok kismama hazudik, hogy csak anyatejet ad, tehát az anyatejes mintát rontja. Egyszóval rájöttek, hogy akit megtömtek tejporral és kenyérrel apiciket felnőttkorukra cukorbetegek lettek. És azért van a Milupának is tehéntejmentes drágább változata. De higgyél amit akarsz mert csak a fejlettebb legfissebb ajánlások ezek, fogadom a neten ritkán találkozol vele. És én inkább azon gondolkodnék el, hogy egy éves korban vajon olyan éles-e a határ és nem kéne akár még tövább várni a gabonákkal és a tejjel?
Üdv. T.
Az ősember azt evett amit talált, vadászott, túrta a földet és mind e közben sokat mozgott. Ennyi az egész, nem a számítógép elé kell besüppedni, nem kocsival kell menni a szomszéd utcába, esetleg néha kimozdulni a város sűrű levegőjéről, olyan folyadékot inni ami nem savas és nem cukros (gyk. tiszta víz) és nem szabad idegeskedni amikor csak alkalom van rá. A fogyókúrával az a baj hogy mindenki azonnal várja a csodát. Persze minél extrémebb annál hatásosabb gondolja az egyszeri ember és csodálkozik hogyha kialakul valami hiánybetegsége. Nem kell ehhez Norbi parizer, se semmi más.
Rendszeres mozgás, mértékletesség és változatosság, meg lesz a hatása, ha nem is egy hét után de hosszabb ideig is fog tartani mint egy intenzív diéta hatása.
Se hús, se hüvelyesek? Mi lesz így a szexuális életemmel?! 🙂
Akkor a székelykáposzta igazi paleolit kaja, mivel csak hús meg káposzta van benne?
Már a tököm tele van azzal, hogy mindenki bele akar ugatni az étkezésembe.
Kipróbáltam, bevált: fogytam, meggyógyultam. egy ideje a családom is áttért erre a táplálkozásra. Szerintem ez a lényeg, a többi csak duma.
(A cikkóra kicsit alaposabban is olvashatott volna.)
Kicsit offtopic, de a posztról eszembe jutott valami.
Szendinek eddig csak “A nő felemelkedése és tündöklése” című könyvét kezdtem el olvasni. Kb. a 10. oldal környékén tettem le, itt ugyanis a következő állítással találkoztam: a férfiak néhány ezer éven belül el fognak tűnni, következik ez abból, hogy az Y kromoszóma folyamatosan rövidül. hm…Egy hozzártő magyarázza el nekem, hogyan is működne ez! Én eddig azt hittem, hogy ha az Y (vagy bármelyik) kromoszómáról törlődik egy kódoló szakasz és ez hátrányosan befolyásolja az egyed életképességét vagy szaporodási kilátásait (ami ebből a szempontból persze ugyanaz) akkor szegény megcsonkított kromoszómának nincs esélye megjelenni a következő generációban, pláne nem elterjedni. De tegyük fel, hogy mégis van ilyen. Ha jó tudom minden emlős fajnál az a helyzet, hogy a hímek leosztása egy X és egy Y, továbbá az Y minden esetben kisebb mint az X. Miért nem látunk ezerszámra csupa nöstényekből alló fajokat az emlősök között?
Tudom, hogy vannak pl. bizonyos ízeltlábúak, ahol nincsenek hímek és a nőstények szűznemzéssel szaporodnak de ebben az esetben a változás nem a hím, hanem nőstény genomban jött létre. Ez tette képessé őket a másik nem mellőzésére. Persze, ehhez egyéb feltételeknek is teljesülniük kell, hiszen, ha körülnézünk mindenütt ivarosan szaporodó fajokat látunk, tehát a dolognak van valami haszna. …gondolom én, de én persze nem vagyok normális. Ti mit gondoltok?
Most, hogy ezt leírtam, akkora butaságnak tűnik Szendi állítása, hogy kicsit elbizonytalanodtam. Utánna kell néznem, hogy tényleg ezt írta-e. Ha nem, akkor hamarosan visszatérek egy bocsánatkéréssel.
Tyűha, Dolphin, szuper lett a kritika, de a legszebb, hogy belenyúltál az értem után megint egy tuti témába, ahogy ez a sok építő megjegyzés is bizonyítja. (A cézáros csávesz rulez 🙂
Nem tom mit kell cseszegetni Atkins-t.
2004 ben kezdtem el a diétáját, a mai napig tartom. Több mint 50 kg ot fogytam már az első évben, vérzsír értékem a 10 szerese volt normálisnak, most már 5 éve teljesen normális a cukorérték is. Szóval nyilván divat ez a paleo izé, de az alapjai bizony komolyak és hatásosak, totális hülyék voltak azok a kutatók akik a húsevés és a hízás között kapcsolatot mutattak ki.
Tibcsi, én úgy tudom, hogy a sok allergiás a túlzásba vitt tisztaság miatt van. Ha kisgyerekkorban nem jutsz elég piszokhoz, felnőttként allergiás leszel. tehát engedjétek a kisdedeket a piszokba!
@madbal (7): Balikám, ezekről már rég lekéstünk, mások megcsinálták.
@Gabi (13): Nem tudjuk egyértelműen, egyszerűen a rendelkezésre álló irodalmi adatok, mindent és mindennek az ellenkezőjét is állítják. Lehetnek populáció szintű eltérések, de azt gyanítom, a mindenfajta hatások, ha és amikor bebizonyosodnak, kicsinek bizonyulnak.
@SzaboZsee (15): láma vagyok, nekem definiálnod kell, milyen a nyomtatóbarát skin. Fehér?
@nennial (16): Attól függ, hogy az említett három esetben azonos ráktípus jelent meg, illetve az említettek mindennapi életében volt-e extra kockázati tényező (pl. láncdohányzás, de röntgenorvosnak lenni néhány évtizede szintén nem volt életbiztosítás). Egyébként tényleg van olyan elmélet, hogy ha a 60-70 év körüli, rák szempontjából valamiért kritikus időablakon átjut az ember, akkor lecsökken a dagantos megbetegedések kockázata.
@tibcsi70 (20): A gyerekek hozzátáplálása vicces és érdekes téma (egyébként fontos is persze). Érdemes megnézni, hogy mennyire szórnak nemzetek közt az ajánlások (pl. az olaszoknál már indulhat a dolog passzírozott spagettivel is), de még akár nemzeteken belül is az idők folyamán. (A huszadik szézad elején nagy anyatej mánia volt, aztán a hetvenes években mindenkibe tápszert nyomtak, mert az volt az ajánlott, most meg anyatej-retró van (egyébként helyesen).)
@bubuka (30): A gyógyszeriparosat nem olvastam. De amit a kezdetekben írt az antidepresszánsok apropóján, abban nagyon sok igazság volt. Csak aztán átesett a ló másik oldalára, és mindenhol összeesküvést kezdett látni. Ez amolyan tényfeltáró újságíró betegség, legutóbb Bodoky Tamás mutatta a tüneteit.
@Bazsi (40): A szexkromoszómás cucc sokkal szebb és érdekesebb, mint hogy itt két sorban el tudjak mindent mondani róla. Mindenesetre, ha valóban ezt írta Szendi, az azt bizonyítja, hogy notóriusan hadilábon áll a genetikával. Az szex-kromoszóma evolúciót (ami esetünkben elsősorban az Y) leíró elmélet valóban azt mondja, hogy az Y fokozatosan elsatnyul, elveszti a génjeit, csak a szex-determinációban (esetünkben a hím identitással) fontos pár gén őrződik meg rajta (erre sok kísérleti adat van, nem nagyon kétséges, hogy igaz). Ezek sem a végtelenségig, mert elméletileg az Y el is tűnhet. De vele együtt nem tűnik el a két nem, hanem csk egy kicsit megváltozik a szex-determináció kromoszomális szabályozása. Amíg szexuális szaporodás van, addig kell a két nem, és mivel ezek ideális aránya 1:1, a genetikai alapú nem-meghatározás komoly evolúciós előnyt jelent.
Egyébként, bár az emlősök 99%-a a bennünk is meglevő XY-alapú módon határozza meg a nemeket (az Y kromoszóma alakja és mérete fajonként változó, csak az a közös bennük, hogy jóformán mindegyiken rajta van az SRY gén, ami kell a férfi jellegek kialakulásához), néhány rágcsálófajnál már kialakult az X0 rendszer, de ennek ellenére vannak hímek is és nőstények is (http://www.springerlink.com/content/tb0gyegkx22tdyjc/).
@tibcsi70
“Remélem sokat elárulnak a számok neked is.”
Igen, nekem pl. azt árulják el, hogy egy állítólag egészségtelen módon táplált hadsereg/nemzet egy akkora birodalmat hozott össze (és tartott fenn ávszázadokon át), tuti egészséges törzsek rovására, amelyet azóta se sikerült másnak…
Ha már a rengeteg búzára megtaláltad a vonatkozó idézetet, (amely szerint az évtizedes katonáskodásra kötelezett rómaiak légióinak gyógyíthatatlan diabéteszben kellett volna elpusztulnia…) megkereshetnéd azt is, ahol Caesar a germánok magasságát összefüggésbe hozza a gabonaszegény táplálkozással…
Kőkorszakba meg lehet visszavágyni, de vegyük már észe, hogy a kőkorszakból minél inkább eltávolodott országokban élnek tovább az emberek, (és meg merem kockáztatni a kijelentést, hogy jobban is), míg az azokhoz közel állókban rövidebb ideig. (és nem véletlen, hogy a migráció iránya is pont a kőkorszak felől elfele mutat).
Nagy élmény ez az étrend, izgalmas tapasztalásokon esik át, aki kipróbálja. Az ember egyszercsak elkezd hinni a csodákban, miután szép sorban jönnek a felismerések, hogy jé, ez elmúlt, jé, ez jobb lett, jé, már nem is fáj, jé, ennek így kellene működnie, jé, eltűntek a fölös kilók, jé, ez nem is adottságokon múlik, …
Én már 8 hónapja csinálom, de a mai napig nem tudok betelni a pozitív változások tömkelege okozta örömmel.
remek kritika, kár, hogy a hülyéken nem segít..
Ismert, hogy az elhízás rengeteg egészségügyi problémát okoz (cukorbetegség, érrendszeri, ízületi gondok, stb…).
Ha tehát elérjük, hogy valaki lefogyjon (nem túlzott mértékben), akkor valószínűleg sokat javul az egészsége. Remélem, ez eddig mindenkinek elfogadható.
Hogyan lehet elérni a fogyást? Például sok mozgással. A sport tényleg népszerű, de sokaknak nem fűlik a foga hozzá. Azoknak lehet azt mondani, hogy ne egyenek annyit. A koplalás azonban szintén nem túl kellemes. Olyan valami kell, ami mellett nem nagyon kell fárasztó testmozgást végezni, és éhen sem marad az ember.
Talán az a megoldás, hogy ha valamilyen típusú táplálékot megvonunk, akkor hiába eszünk a többiből többet, azokat a szervezetünk nem tudja rendesen feldolgozni az előbbi hiányában. Simán lehet hogy erre épül az összes ilyen diéta, nem?
Ha ez így van, akkor aki paleolit vagy atkins vagy akármilyen diétán van, gyakorlatilag hiánybetegségben szenved, félretáplált, vagy az egyoldalú táplálkozás miatt olyan változások zajlottak le az emésztőrendszerében, ami miatt nem tudja rendesen megemészteni azt, amit elfogyaszt.
Mindez járhat haszonnal, hogyha a túlsúly eltűnik. De nem biztos, hogy jól érezném magam tőle, ha közben tudnám, hogy más problémákat okozhat (ami lássuk be, könnyen meglehet). Én azt hiszem maradok a rendszeres mozgással egybekötött változatos kajáknál.
Szerintem az evolúció-elmélettől teljesen függetlenül igaz, hogy
– csínján kell bánni a fogyasztott gabona, cukor, tej mennyiségével;
– kiemelten figyelni kell a szervezet C- és D-vitamin, valamint omega-3 ellátására.
Gratulálok!
A Szkeptikus Társaságban is ott lenne a helyed! (Ha még nem vagy tag.)
Meglehetősen érdekesnek találom, hogy
a régészeti állattannal és növénytannal nem foglalkozók, amúgy milyen “sokat” tudnak a paleolit kulturák embereinek étkezési szokásairól! Az ilyen lelőhelyek/telepek elég ritkák, főleg a kő/csonteszközök maradnak fenn s persze ételmaradványok, de eléggé szegényesek ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen belőlük levonni. Más az eset a mezolit, s pláne a neolit vagy a később kulturák esetében.
No de most a paleolit étkezési szokásokról van szó! Már irtam, hogy mit ehettek s ebben semiben sem különböznek a mai afrikai vagy délamerikai törzsektől, amelyek nem folytatnak ma sem növénytermesztési/állattenyésztési tevékenységeket, vagy csak módjával. Nos, ezen törzseknél sem az átlagéletkor, sem a testmagasság nem mutat túl pozitiv képet.
Persze, nem vitatom, ha valaki egészsgésen táplálkozik, az jó erőben/egészségben lesz, elhagyva az egészségtelen életm,ódott lefogy, jobbak az erdményei. Csak hát ez nem a tej, a gabonafélék, a hüvelyesek elhagyása miatt van, hanem mert nem zabál feleslegsen és egyoldaluan, sokat mozog és rendszeresen táplálkozik. A többi már a placebó hatásnak köszönhető!
Ami meg az Y kromoszóma eltünését illeti, nos nem ártana tudomásul venni, hogy mig a férfiaknál mindkét ivari kromoszóma aktiv marad, addig a nőknél az egyik X gyakorlatilag inaktiv! Ergo, mivel a férfiaknál az X is kifejti hatását, az Y-ról csak azokra a génekre van okvetlenül szükség, amelyek az X-en nincsenek jelen, vagy mást kódolnak.
Ez a cikk teljes hülyeség. A cikkíró a könyv lényegét vagy nem értette meg, vagy nem tudja megcáfolni, mert apróságokra koncentrál (nem Szendi állításait, hanem a bizonyításait cáfolja). Ráadásul komolytalan, szubjektív, sárdobáló hangnemben van megírva az egész (lásd: Frédi és Béni rész). Az első húsz kommentelő többségéről pedig ordít hogy fogalma sincs a könyv tartalmáról, csak úgy kedvük támadt fikázni egy kicsit amiért nem mindenki lángoson meg palacsintán él.
Az a problém, hogy miért olyanok írnak véleményt, akik még nem próbálták ki… lehet, hogy meglepő, de tényleg működik. Én több hónapja élek így, sokkal több energiám van és rengeteg tünetem múlt el….
@Böse: Hát ugye az, hogy a paleolit diéta azért fontos, mert genetikailag nem alkalmazkodtunk a mai táplálékunkhoz, az nem apróság, hanem a könyv központi tézise. Ha te ezt nem figyelted meg, akkor hiába faltad a betűket, a szöveget nem értetted meg. Ennyi erővel azt is írhattad volna, amit Szendi egyik védője a KönyvesBlogon (http://konyves.blog.hu/2010/08/04/szendi_gabor_paleolit_taplalkozas_sz_o/fullcommentlist/1#c10646095):
“Miért Paleolit táplálkozás a könyv címe? Mert ezzel lehet eladni a sok hígagyúnak, úgy ám. És miért akarja eladni? Mert megírta, mert szívügye, hogy sokan olvassák el, és mert neki is el kell tartani a családját valamiből.”
Marianna, Böse: csak olyanról lehet véleményünk, amit már kipróbáltunk? Muszály 101-ik bolondnak lenni a próféta nyomában? Nem attól van több energiád és kevesebb kllemetlen tünetet, mert úgy étkezel, ahogy egy paleolitikumi emberke tette, hanem mert jobban odafigylesz rá, hogy mit és mennyit eszel! Ez a titok és nem az összetétel! No meg a placebó effektus!
A könyvek tartalmát a felsorolt konkrétumok tudományos igazságtartalma alapján szokás megitélni tudományos körökben s nem szimpatia vagy érzelmi alapon!
Mivel kedvencetek érvei sokban szembemennek bizonyitott tényekkel, ergo, minden alapunk megvan arra, hogy a köritést se vegyük teljesen komolyan! De ti tehetitek, mert a hivőknek van írva, nem nekünk, kételkedőknek!
Érdekes ez az “amíg nem próbáltad ne mondj véleményt róla” álláspont…
Van egy tuti receptem: ha le akarsz fogyni és nagyon sokáig élni, ugorj ki egy 10. emeleti ablakon. Kérem, hogy ne nyilatkozzatok az elméletemről negatívan, míg ki nem próbáltátok!
Kíváncsi vagyok hányan próbálják ki, és akik nem, miért nem…
Csak néhány észrevétel.
Fiziológiás szénhidrát igényünk napi 70-75 gramm. Ehhez képest a cukorbetegeknek orvosilag javasolt napi szénhidrátbevitel 200 gramm. Az allergiás betegségek jelentős része már gyerekkorban eldől. Ebben óriási jelentősége van a korai glutén és tejfehérje valamint tejcukor találkozásnak. A szénhidrátok bizonyítottan emelik a szervezetben a gyulladásos faktorok meglétét. A paleolit étrend nem diéta, több annál, és azt gondolom hogy evoluciós szempontból messze nem úgy állunk ahogyan a fenti cikk sugalja. Azaz biológiailag lehet hogy ez következne az okfejtésekből de a negbetegedési statisztikák és a betegségek szervezetünk által valólegyőzése vesztésre áll. Hiába jelennekmeg különböző allélek és az örökítő anyag hiába változik annak manifesztálódniai is kell . Ebben vesztésre állunk, és döntően a szénhidrátok és a műkaják miatt. Maradjunk annyiban aki paleolit módon táplálkozik nem tesz rosszat.Ellenben a szénhidrátok a glutén és a túlzott tejfogyasztás igen Betegeimen nap mint nap látom.
dr. tóth Csaba
„Egy olyan orvos-újságíró, aki” – SzG nem orvos! Klinikai szakpszichológus, programozó matematikus. Volt dramaturg és forgatókönyv író is.
Amúgy sokféle étrendet más kipróbáltam. Nem nagyon hittem benne de mondhatom, úgy-ahogy bevált.
Számomra a legjobb: halak, tengeri cuccok, sok-sok zöldség és gyümölcs. Tejet szinte soha, kenyér, gabonafélék igen ritkán. És áfonya áfonyával. Dió, s mindenféle magvak. Hús, a halat leszámítva, évente 2× 3×…
“genetikailag nem alkalmazkodtunk a mai táplálékunkhoz” – pontosan erről szól a könyv, csakhogy ez a te szemedben, kedves dolphin kimerül a laktóz- és gluténérzékenységben, miközben a tejben a fő bűnös az IGF és a különböző hormonszerű anyagok, és az óriási inzulinreakciót kiváltó tejfehérje és laktóz. A glutén és a többi gabonafehérje pedig nem csak a gluténérzékenyeknek árt, mivel minden ember beleiben mikroperforációt hoznak létre és bejutnak a véráramba, ahol az immunrendszert terhelik és általános gyulladásos állapotot hoznak létre.
A primavishoz hasonló szkeptikusoknak meg mindegy miről szól a könyv, ha valaki nagy vonalakban felvázolja hogy mit kéne enni, ők ígyis-úgyis lehurrogják, tök mindegy hogy csokidiétáról, káposztaleves diétáról vagy paleolit táplálkozásról van szó, fogalmuk sincs róla hogy mi itt miről beszélünk, de nem is érdekli őket igazán.
Szendi személyét meg fölösleges kritizálni, nem az a lényeg hogy kinek a neve van a borítón, hanem hogy mit ír. Ráadásul az eredeti ötlet nem is tőle származik, aki kicsit is járatos a táplálkozástudományban az tudja, hogy azt kell enni ami természetes és feldolgozatlan, mondjuk a gabona és a hüvelyesek ügye ennél bonyolultabb.
@alt: Azért a tizedikről kiugrás kipróbálása, meg a gabona-, hüvelyes-, és tejmenentes diéta kipróbálása közt nagy különbség, hogy míg a paleolit táplálkozásra áttért kettes típusú cukorbetegek sikeres gyógyulás beszámolói egyre szaporodnak, addig az általad említett módszer kipróbálói nem túl közlékenyek….
Köszönet a cikkért! 🙂
Ezen kívül már csak azt remélem, hogy egy hozzáértő ökológiai és gazdasági szempontból is kielemzi, különös tekintettel a fenntartható fejlődésre, meg ilyenekre…
@Gabi:
“a paleolit táplálkozásra áttért kettes típusú cukorbetegek sikeres gyógyulás beszámolói egyre szaporodnak”
Mivel nem ismerek a témában releváns kísérletet, megvárom, amíg dr. Szendi (vagy valaki más) megelőzi megint a saját korát és ír egy neolitikus diétás könyvet hüvelyesek-tej-kevés hús-kevés zöldség-sok gabona-zabáló étrenddel, aminek követői szintén hasonlóan gyógyulni fognak.
És pont olyan jól alá lehet támasztani történelmi-statisztikai táblázatokkal, hiszen mióta ezeket fogyasztjuk, majdnem kétszer annyi ideig élünk, mint korábban…
Az, hogy egy étrend kedvező e, vagy nem, azt ha nehezen is, de el lehetne dönteni tudományos tesztekkel, mielőtt ismeretterjesztő formában kiöntik a könyvespolcra.
Betegségben eltöltött évek száma (férfiak) – Magyarország világelső, de ennél még durvább abba belegondolni, hogy ez az átlag 9,3 év. Vagyis nyilván van, akinél 20 év, van, akinél 5 vagy jóval kevesebb. Az összkép azonban durva. Itt nem paleoról vagy nem paleoról van szó.
http://www.nationmaster.com/graph/hea_yea_liv_in_ill_hea_mal-health-years-lived-ill-male
“Jól” állunk vastagbélrákkal is, a harmadik helyen.
http://www.nationmaster.com/graph/hea_sto_can_dea-health-stomach-cancer-deaths
Ugyan alkoholfogyasztásban is élbolyban tolongunk, de azért azt is látni kell, hogy azok, akiknél az átlag betegidő jóval kisebb, adott esetben még több piát gurítanak le (persze átlagosan).
http://www.nationmaster.com/graph/foo_alc_con-food-alcohol-consumption-current
Érdekes módon valamiért vezetik az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás statisztikáját is, és abban is első ötben vagyunk.
http://www.nationmaster.com/graph/foo_por_con_per_cap-food-pork-consumption-per-capita
Ezek csak statisztikák, de a sokféle statisztikából kirajzolódik, valami gond lehet az életmódunkkal, és sokkal alapvetőbb annál, minthogy eszünk-e kenyeret vagy sem.
Néhány kérdés:
– Miért nem az eszkimók a legmagasabb emberek a világon?
– Mit tudunk valójában az őskőkori táplálkozásról? Jared Diamond említ egy érdekes vizsgálatot valamelyik könyvében. Ma is meglevő vadászó-gyűjtögető népeket vizsgáltak a táplálkozás szempontjából. Az derült ki, hogy a férfiak vadászata szinte elhanyagolható mértékben járul csak hozzá a táplálkozáshoz. A vadászat bizonytalan és a hús nagyon gyorsan megromlik, többnyire ott fogyasztják el, ahol leölték az állatot. Ezzel szemben a gyűjtögetett növényi táplálék, elsődlegesen a szénhidrátban gazdag gumók, kiszámítható táplálékforrások és ezek képezik a kalóriabevitel zömét. Diamond arra a következtetésre is jut, hogy a vadászatnak valójában nem az élelemszerzés, hanem a territórium megtartása a szerepe.
– A rizsben sincs glutén, akkor az is jó?
Kedves Böse, mivel életem javarészét így szkeptikusan is leéltem, kaja szempontjából meg csak a rusztikus ételeket eszem, nem dohányzom s igen szerény mértékben alkoholizálok, ergo, úgy találom, hogy nekem meg ez felel meg! Szkeptikus meg azért vagyok, mert kutatónak annak illik lennem!
Kedves burry: bárminek a túlzott fogyasztása káros lehet! Csak azt nehéz egyénre szabva megállapitani, hogy kinek mennyi a túlzott mennyiség! Ez jól kimutatható pl. az alkohol esetében is! Az alpesi hegyivezetők pl. arzént rágcsáltak, hogy ellenállóbbak legyenek. Persze, nem túlzott mennyiségben, de más kipurcant volna tőle! A tengeri herkentyűk nyers fogyasztása meg sok parazitát/kórokozót vihetnek a szervezetünkbe, nemde?
Summa summárum, mindenkinek az a jó/egészséges, ami életben és jó egészségben tartja! De ezt mindenki magán kell kikisérletezze s nem mások elképzeléseit/divat hóbortjait kell követni!
Mint irtam, maga a “paleolit étrend” meg humbuk, hiszen csak visszakövetkeztetni lehet rá, de bizonyosak nem lehetünk benne! Ugyanis a mársékelt égövön, ahol eleink is sok tizezer évig éltek, ma nem laknak primitiv törzsek akiket le lehetne utánozni, az ősöktől meg igen kevés konkrétum maradt fenn ezen a téren!
Kedves Lada: ezek a statisztikák igencsak félrevezetőek! (Örökéletű mondás: abban a statisztikában hiszek, amit én hamisitok!)Ráadásul , nem is önzetlenül azok! Megrendelik őket, a megrendeló szájaize szerint készülnek, akár a közvéleménykutatások! A WHO áldásos szereptudatát meg eléggé megingatták az utóbbi évek botrányai.
A gond az életmódunkkal csak az- legalábbis a többség számára – hogy nem tudunk garantáltan egészséges, biztos helyről származó ételeket enni! Mert nincs rá elég pénzünk! Akinek meg van, annak nem ez a fő gondja! Amig a vásárláskor az ár és nem a minőség a fő szempont, addig lehet játszadozni a statisztikákkal. No meg a különböző divat diétákkal/fogyókurákkal!
Amugy, az un. “paleolit diétában” benne kellene legyenek azok az akkor táplálkozásra szolgáló “ételek” is, amelyket ma – mifelénk – senki sem enne meg önszántából (bogarak, férgek, belek, fakérgek, stb), bár a divatos keleti kaják kedvelői sem igen tudják, hogy mit esznek valójában! Érdekes, ezt még nem láttam kritizálni a Szendi Gáborok által! Pedig hát, ez is jócskán elüt attól amit megszoktunk évezredeken keresztül, vagy nem?
1.teodora-szerinted az a hülye, aki meg akar gyógyúlni valamiből, és kipróbálja a paleót,vagy aki elhízással, cukor-,rákbetegséggel,allergiával,autoimmunnal küzd, és nem hajlandó változtani?
2.primavis-Te milyen hitre alapozod a táplálkozásod?Ami nem öl meg azonnal az egészséges szerinted?HA nem, akkor kinek hiszed el azt ,hogy milyen hatással van Rád? egy kívűlállónak, vagy saját tapasztalatodnak? Én a tapasztalom a paleo pozitív hatását,korábban 40 évig meg a gabonák, tejek hatását.Én ettem vegyesen, ettem húsnélkül évekig, most paleózom, tehát ha valakinek, nekem van tapasztalatom.Hát ég és föld.De a hitetlenek sosem tudják meg, mert kipróbálni sem akarják.Ő dolguk, több hús marad nekünk paleósoknak!:)
3.általánosan: azt birom, hogy itt hitetlen, bármi újat kipróbálni képtelen,hagyományos táplálkozáson élő emberek, a táplálkozás tudósok által agymosottak probálják meggyőzni a pozitív hatásokat magukon tapasztaló,gyakorló paleósokat, hogy nincs igazuk!Hogyan hinnék nekik, amikor nap, mint nap érzem a pozitív változások kedvező hatását?!De nagyon jólesik,ahogy kitartóan bizonygatják, amit ők sosem próbáltak!:)))Paleósok is így kezdték,csak van bennük erő ,energia változtatni!Inkább, mint a gyógyszerek ,kemo, sugárzás, stb!!!!Ez ugye nem elítélendő gyerekek?!:)))
Privamis:Fehér embernek nem elég a hit ahhoz, hogy a fizikai sík hatásait érvénytelenítse magára nézve!Attól, mert valaki hiszi,hogy a kígyóméreg nem öli meg, attól ez nem lesz placebó hatású!
Azért abba gondoljatok bele, hogy minden anyag,amit a szánkba veszünk ,élelemnek is nevezhetjük, az mind általában idegen anyag az emésztő rendszerünknek!Hogy milyen hatással van ránk, ha lenyeljük, arról közérzetünk, testsúlyunk változása, stb tudósít minket! Nem?Tehát csak személyes próba alapján dönthetjük el, mi a jó,és mi nem!Nem mások beszólása alapján!
Érdekes, hogy itt csak nem paleósok akarják megváltoztatni a paleósokat, és nem fordítva.Nem találjátok furcsának?
Egy gyakorló paleos: nézd én biológus vagyok, közelebbről az összehasonlitó anatómia, régészeti állattan, őslénytan a szakmám, ergo valamit csak tudok, egyrészt az emberi szervezetről és működéséről, másrészt arról, hogy hogyan alakult az ember táplálkozása!
Azt viszont nem ártana nektek paleósoknak is megtanulni, hogy az ember nem húsevő “állat”, hanem mindenevő! Erre van beállitva nemcsak az emésztőrendszere, hanem az anyagcseréje is! Ahogy a vegások sem akarják ezt elfogadni, látom a paleósok sem! Hiába na, a lónak két oldala van, bármelyikre le lehet csúszni/átesni a hátáról!
nekem tetszik a szendi-biznisz.. jó, jó, biológusoknak szinte kötelességük megcáfolni a kapitális ökörségeket, de ez mégis kicsit olyan, mintha a hortobágyi puszta partin magyaráznák a német turistáknak, h a shownak semmi köze az echte gulyásélethez..
paleolit étteremlánc még nincs?
(sztem szendit nem terheli tudományos felelősség, egy mezei pszichológus, programozó, hobbidramaturg, és nem archeológus, nem biológus nem antropológus, azt rizsázik, amit akar, ill. amire kereslet van, ha egyszer a népek buknak a tök veszélytelen paleolit-kori pirospaprikával megszórt kőkorszaki frankfurti levesre (hihihi), akkor szendi miért ne kérdezhetné le reggelente a dagadó bankszámláját mákos muffinozás közben 😉
Primavis, te össze-vissza beszélsz! A paleolit étrendnek nem az a lényege, hogy halál pontosan reprodukáljuk az ősember táplálkozását, hanem az hogy ne együnk olyasmit amit a természetben képtelenek lennénk elfogyasztani (pl gabona, liszt, cukor, idegen állatok teje). És a paleolit táplálkozást követők egyáltalán nem csak húst esznek, ezt nem is értem honnan veszed!
Annyira veritek itt a melleteket, hogy biológusok vagytok, de akkora állatságokat írtok, hogy hihetetlen! Pontosan a ti fajtátok miatt szarom le hogy ki biológus meg ki nem, itt az élő példa hogy nem mindig az ért a legjobban a táplálkozáshoz, akinek ez lenne szakmája.
@Egy gyakorló paleós:
“Tehát csak személyes próba alapján dönthetjük el, mi a jó,és mi nem!Nem mások beszólása alapján!”
Há, né’ már, nem beszól nekem a Szendi Gabi, hogy mit egyek, meg mit nem?! 🙂
Ha minden paleós csak a saját tapasztalata alapján elkjezdte volna próbálgatni a táplálékcsoportokat, és hosszas kísérletezés után arra jutott volna, hogy gabona, tej és hüvelyesek nélkül jobb, viszont fordítva rossz nekik a közérzetük, akkor lenne valami igazsőág abban amit mondasz.
De nekem úgy tűnik, hogy itt mindenki megindult Szendi Gábor, illetve szellemi elődei nyomán egy táplálkozási irányba, amelyik a személyes élményeken túl (amiről ismert, hogy mennyire megbízhatatlan) nem tudnak felmutatni semmi előnyt.
@1*1_
A paleo-rajongóktól olyanokat olvasni itt is, hogy a kemoterápia helyett is paleo diéta kell. Na ezek után azt mondani, hogy a dolog veszélytelen, azért fura…
@tibcsi70
A római források magyarra fordítási hibái megérnek egy misét, de lehet kettőt is. A régészeti leletek szerint nem a búza volt a fő gabona. Hanem a köles. Sajnos a történelemkönyvekből nem lehet kigyomlálni a búzamániát, lektorként igen gyakran küzdök ezzel, de a csúcs egy angolból fordított gyerek-törikönyv volt, ahol az ókori Athénban kukoricát osztogattak, shame on the fordító kollegina.
@pounderstibbons
Tibcsi nem fog idézetet hozni Caesartól az inkriminált gabona kontra testmagasság problémára, mert Caesar nem írt róla semmit. Nem hosszú az egész mű, és fent van a MEK-en, el lehet olvasni, én is onnan kopipasztáztam az idézetet.
Böse, ha nem az a cél, hogy lemásoljuk az ősember táplálkozását, akkor mi a fenének nevezik paleolit diétának, miért nem Szendi diéta?
Na igen, ez a nagyokos Szendi Gábor az IPM hasábjain is bontogatja zseniális orvos-tudós-matematikus vénáját.
Azzal kezdte, hogy minden betegség oka a tej, a ráktól az alzheimer-kórig.
Majdnem lemondtam miatta az előfizetésemet…
Már várom, mikor kezdi el isteníteni a lúgosítcccccsssááálmertazjóóóóóóójajelsavasocc azuborátó’is elméletet…
Ez most Szendi, Paleo könyv, vagy netán paleo étrend kritika? 🙂
Böse, Böse, hát halál pontosan nem is ajánlanám, hogy leutánozzátok! Ráfáznátok! Látom a gabona, cukor és a tej a fő mumusotok, legalábbis prófétátok szerint. Megmondanád, hogy melyik az amelyet a szervezetünk nem tud lebontani? Tudod egyáltalán, hogy mi történik az emésztőcsatornánkban, s utána a köztes anyagcsere folyamán?
A véleményed meg a biológusokról csak téged minősit. sorry….
Fortinbras: az okostojás primavis haverod szerint minden paleolit diéta követőnek csigákat, férgeket meg fakérget kéne habzsolni a hitelesség kedvéért (sőt, ez a legfőbb érve a paleolit táplálkozást ellen), szerintem meg nem. Én erre értettem hogy ilyen szempontból nem kell másolni az ősembert. De gondolom meghaladta volna a szellemi képességeidet hogy feljebb görgesd az oldalt, elolvasd és értelmezd amit írtunk!
Hat hónapja élem az ősemberek boldog és kiegyensúlyozott életét, már ami a táplálkozást illeti. Őszintén megvallva néha még elönt az irdatlan cukoréhség, és olyankor letolok egy tekintélyesebb méretű fekete csokit,(vagy két kockát egyszerre..) de a többi rémséggel már megküzdöttem. Kenyeret, tejet péksütit már fél éve nem vettem magamhoz, nekem aztán a pék meg a bioboltos Márinéni már hiába integet. Babot, borsót egyébként sem szerettem, a sok cukros vackot meg transzzsíros nyavalyát pedig mnindig is kerültem. Ledobtam vagy 6-8 kilót, haladok a 25-ös BMI felé, pedig elég izmos egy alkat vagyok gyárilag. Kedvem jobb, ismerőseim dícsérnek hogy ajvé de jobban nézek ki…Szendi két legutóbbi könyvén jópárszor átrágtam magam és mondhatom hogy a rendszerező elméje teljesen rabul ejtett. Persze , nem egyszerű olvasmány, én is , aki egy kicsit járatosabb vagyok az orvostudományban , mint az átlag néha megküzdöttem az összefüggésekkel dehát az nem baj, ha egy kicsit az agy is dolgozik néha nemcsak a test. Házidokim már 10 éve is kérdezte elég rémséges laborleleteimet vizslatva, hogy nem viszem-e túlzásba a kenyérzabálást? Nahát, mostmár tényleg nem a napi nulla grammal. Számomra teljesen meggyőző a gyulladás elmélet és az, hogy az infarktus és a depresszió egy tőről fakad. Nem új ez, csak elnyomták a közegészségügy gyógyszeripar , tejipar, teljeskiőrlésű pékipar és margarinipar által támogatott fanfárjai. A világosság azonban terjed, mint a talajvíz és lassan a régi eszmék leomlanak. Szóval ősember barátaim, termesszetek, etessetek háztájit és éljetek boldogabban!
Caesar, a germán subeus törzsről, (persze ekkor a gallok mind gabonán voltak vastagon évszázadok óta és mind alacsonyak voltak mellesleg az összes újlatin nép alacsony volt és ma is azok, tökmindegy köles vagy árpa netán tönkölybúza, egyformán csökkenti a magasságot, de a málé az igazi még ezek mellett, az amerikai indiánok is szenvedtek tőle rendesen:
A subeusok nem is annyira gabonán, hanem javarészt tejen és
háziállataik húsán élnek; sokat vadásznak is. A vadászat acélosra edzi, hatalmas testalkatú
emberekké formálja őket, amit még inkább elősegít a táplálkozásuk, a naponta ismétlődő
fegyvergyakorlatok, s a szabad és kötetlen életmód.
Tehát 3 szempontból nagyszerű a meglátás, amit eddig nem is hangsúlyoztam, mert nem gondoltam, hogy ennyire fog érdekelni benneteket, mindhárom benne van Szendi könyvében. 1. A kevés gabona már meglátszik a magasságon, szemmel látszik centis nélkül,2. a tej növekedéshormonnal növeli a magasságot de rák autoimmun betegségek és gyulladások árán ez csak csak manapság kezdődtek el igazán, mert a germán tehén naponta nagyon kevés tejet adott ahhoz képest, hogy ma mennyit lehet venni az üzletekben. 3. a vadászat mint mozgás, Szendi szintén kihangsúlyozza a sportokat, a mozgást, akár a szabadtéri hobbikat, hogy nagyon lényegesek, de erről kevesen írnak, mert kevesen olvasták figyelmesen a könyvét. Ahogyan a gabonás idézetet sem találják meg a történészek a gall háborús észrevételek közé csempészve, mert lehet, hogy kölesre vártak.
Üdv. T.
Primavis, én nem a diéta miatt tértem át erre az életmódra… A súlyommal soha nem volt gondom! Sokáig azt hittem, hogy én vagyok a legegészségesebben táplálkozó ember a világon, amikor csak teljeskiörlésű kenyeret ettem, kevés zsírral, kevés hússal, főzelékekkel, azonban mégsem ez volt a valóság, pedig rendszeresen sportolok is. Mióta nem eszem kenyeret, nem iszom tejet végre elmúltak a pattanásaim, az autoimmun pajzsmirigy gyulladásom, sokkal kevesebbet alszom, mégis tele vagyok energiával, stb… Nem eszem olajat csak zsírt, tőkéletes a vérképem, az emésztésem, nem szokott korogni a hasam, nekem ennyi bizonyíték bőven elég! Én hálás vagyok a Szendi Gábornak, hogy megismertette velem ezt az életmód és már nem vagyok szénhidrátfüggő!
@Kerpal (21): “A tejjel kapcsolatban annyi kiegeszitest tennek, hogy tenyleg nem egeszseges, kiveve egy formajat. Az apatej jotekony hatassal van nonemu tarsaink feherjebevitelere, foleg ha minden cseppet “elfogyasztanak”. :)”
Napközben ugrott be, hogy ezzel nagyon közel jártál a paleo-igazsághoz:
Szendi Gábor: Orális szex: a termékenység kulcsa? Néha nem árt nyelni?
http://wwww.nlcafe.hu/eletmod/20080711/oralis_szex_a_termekenyseg_kulcsa/
@bruce (77): Ez a könyv alapgondolatának a kritikája. Semmiképpen sem étrend kritika, akinek ez bejön az felőlem nyugodtan egye; ez nem olyan mint a fényevés, amiről aktívan lebeszélnék mindenkit. De azt ne állítsa, hogy neki evolúciós okok miatt műxik a dolog.
Csak egy szerény bejegyzés szólt arról, hogy a teljes emberiséget NEM lehet húsevésre átállítani! Egyszerűen nincs ehhez elegendő termőföld és víz. Ha az ember igazi ragadozó lenne, messze nem 7 milliárd ember élne ma a földön. Az tette lehetővé az emberiség ilyen számban való elterjedését és nyilván ezzel együtt a civilizációk virágzását, hogy képes volt növényeket is enni.
Óriási boldogság, ha valaki évekig kínlódik egy betegséggel, ami a közérzetét is rontja, és egy éppen kipróbált diéta javítja az általános egészségi állapotát. Nyilván ők azonnal a támogatók közé kerülnek. Ez nem baj. De ebből sajnos nem lehet statisztikát csinálni, mert a sikertelen próbálkozó nem írnak ugyanilyen arányban, mert nekik NINCS sikertörténetük. Nyilván aki allergiás a szójára, a gluténre, a tejfehérjére és átállt a paleolit diétára meglepő változást tapasztalt. De ha korábban egy normális dietetikushoz elment volna, már korábban is kiderülhetett volna, hogy mit kell kerülnie.
A húsfogyasztás a japánok testméretét jelentősen megnövelte a háború után. Az amerikai életformát utánozandó elkezdtek marhát tenyészteni és enni.
@Dolphin
/OFF! egy random villámkérdés: a crossing over mutációnak számít vagy nem? köszi!
OFF!
Fentebb szóba kerültek az ivari kromoszómák és egyéb ezzekkel kapcsolatos dolgok. Ha jól tudom, John Maynard Smith sokat foglalkozott az ivaros szaporodás eredetével. Régóta szeretném elolvasni Szathmáry Eörsel közösen írt könyvét (The Major transitions in Evolution). Nem tudja valaki, hogy magyar nyelven megtalálom-e valahol? Ha magyarul nincs, angolul is jó.
Előre is köszi!
Marianna: az előbb már dolphin is, levi is emlitette, leírta, hogy mindeki azt eszik amit akar, s ha bejön neki, akkor örüljön neki! De ez nem jelenti azt, hogy az emberiség többi részének is azt kellene ennie! Erre sem lehetőség, sem szükség sincs. Rendszerint nem magával a táplálék félével, hanem a mennyiségével és a minőségével van baj. S persze mindenkinek van egy pár ételféléje, amit nem bir.De ez még egy családon belül sem passzol mindenkire! Hidd el, hogy a te étrended is nagyon sok embernek okozna ilyen vagy olyan panaszokat! Nos ezért nem szabad általánositani ezen a téren. De akkor miből élnének meg a dietétikusok? No meg az őket kiszolgáló feldolgozó ipar, kereskedelem.
@Böse
Az értelmi képességeim köszönik, jól vannak. XD
De a kérdésre is válaszolhatsz, ha ráérsz. 😀
@Tibcsi
Ne fáradj, vagy idézz, vagy hagyd már szegény Caesart. Pláne, hogy alig írt a germánokról. Tacitus sokkal többet, de erről a témáról semmit, pedig ha Caesarnak feltűnt, Tacitusnak is feltűnt volna, mivel nagyon sokat merített Caesar műveiből.
@Marianna: és ha tejallergiás vagy? Ez nem merült fel? Lásd Levi bejegyzésének a végét.
@tibcsi70
“A magas növésű gallok ugyanis alacsony termetük miatt általában lenézik a mieinket.” Írja Caesar azokról a gallokról, akik szerinted évszázadok óta vastagon alacsonyak. Ja, és gall nem egyenlő újlatin, ezt még egy ovis is tudja, hogy a rájuk telepedő germán frankokkal lettek újlatin néppé a kelta gallok.
Továbbá: azt ugye nem tagadjuk, hogy a gladiátorok nagy testű, erős emberek voltak. A kis-ázsiai gladiátortemetők feltárása után végeztek egy szeléntartalom vizsgálatot a táplálkozásuk meghatározására. Prekoncepció: biztos húst ettek hússal. Hát nem. A csontok szeléntartalma alapján kiderült, hogy vegák voltak, és valószínűleg sok gabonát fogyasztottak. Namost, ki az a marha, aki úgy eteti a gladiátort, hogy az alacsony kis nyüzige legyen? Senki.
Minden táplálkozási irányzat reklám. Kivétel, még ha hibásan is, de ha valaki mély meggyőződése miatt áll ki egy-egy ilyen táplálkozási reformáció mellett, nem hibáztatható. De nézzük más oldalról a dolgokat! Az emberiség sok évezredes fejlődése során a környezeti változásokhoz kellett alkalmazkodnia. A környezeti változások a bolygónk sajátosságai is egy részről, más részről az ember nagyfokú természetbe beavatkozása miatt, önnön önmagára kényszeríti a változásokhoz való kényszerűtlen alkalmazkodást. Mindenki tudja, hogy az ember a test, lélek, szellem hármasságában létezik. Ennek a háromnak a harmónikus együttműködése adja az egészet, az egészséges embert. Ilyen nincs! Legalább is egy időben, hogy a földön minden ember egészséges legyen. Mindenki tudja, mert tapasztalta már, hogy szereti a csokit, pörköltet, banánt, vagy akármit. Mégis valami belülről diktálja, hogy abban a pillanatban, mikor éhes vagyok mihez is volna kedvem. Az egy dolog,hogy AZ nincs mindig ott az asztalon, mert valakinek el kell készíteni, vagy meg kell vásárolni. A lélek nyelve az érzékszerveink által kommunikál velünk. A szemünkkel meglátjuk, a nyelvünkkel megízleljük, az orrunkkal szimatot veszünk, és ezeket az érzékeléseket elraktározzuk. A lélek a testünket mindenképpen fenn akarja tartani, még pedig egészséges testben szeretne lenni. Az elraktározott érzékelésekből kiválasztja azt, amire éppen szükségünk van. Valamilyen hiányállapot /ásványi anyag, nyomelem, vitamin stb./ lép fel. Azt az ételt fogom kívánni, amit jelez a testem a lélek nyelvén, vagyis az érzékszerveimen keresztül. Ha valaki megfigyeli önmagát rájön, hogy pl. a nyaranta megjelenő gyümölcsökből egyik évben egyikből, másik évben másikból eszik többet, pedig a másikat is szereti. Mindig abból eszik többet, amiből pótolni tudja a testben fellépő hiányt. Ezért nagyon fontos az anyák szerepe a gyereknevelésben. Az anyáknak a belső megérzésükre, nem pedig a minden gyerekre egyformán előírt módszer alapján kell táplálnia gyermekeiket. A rossz táplálkozási szokások beprogramozódnak a gyerek tudatalattijába és ezen felnőtt korban nagyon nehéz változtatni. Erre mondják, hogy teljes életmódváltásra, vagyis a program felülírására van szükség. Tehát, ha a rossz bevett szokásainktól meg tudunk szabadulni, felül tudjuk írni a programot és a lelkünk jelzéseire figyelünk, fél siker! A másik fele nem ide tartozik, bár annak egy része is lélekről szól. Ez a stressz, konfliktuskezelés, sors stb., plusz fizikai test, genetika, karma, stb. Bonyolult és összetett! Egyébként mindenki azt, és úgy csinálja amiben hisz, és ez így van jól! m@m
“…Mióta nem eszem kenyeret, nem iszom tejet végre elmúltak a pattanásaim, az autoimmun pajzsmirigy gyulladásom, sokkal kevesebbet alszom, mégis tele vagyok energiával, stb… Nem eszem olajat csak zsírt, tőkéletes a vérképem, az emésztésem, nem szokott korogni a hasam, nekem ennyi bizonyíték bőven elég!”
Sose becsüld le az önszuggesztió hatását…
Primavis, te a nevedhez híven primitív vagy, nem tudom veled értelmes vitát folytatni mert csak beszélsz a vak világba! Nagy biológus létetekre ilyeneket hajkurásztok hogy mindegy mit eszünk, csak a mennyiség a lényeg, meg hogy a cukor, meg a tej az k*rvajó – és még engem kérsz számon az emésztésből és az anyagcserefolyamatokból. Eddig egy értelmes érvet nem tudtatok felhozni a paleolit táplálkozás ellen, csak Szendit, meg a témához közvetetten kapcsolódó elméleteit szapuljátok. A véleményem a biológusokról éppen ezért beigazolódni látszik, bárki láthatja a kommenteitekből.
Kicsit amúgy úgy tűnnek nekem ezek a new-age, botcsinálta táplálkozási-szakeértők irományai, mint a korabeli vallási előírások: Nem kell racionálisnak lennie, mögékerítenek valami mítikus/misztikus magyarázatot úgysem akarja az olvasó értelmezni, a lényeg az, hogy valami mentén meghatározzon/befolyásoljon egy emberi viselkedést és így a csordában erősítse az azonos viselkedésből fakadó “csoporthoz tartozás érzését.”
Az alapvetéshez ( Ne egyél/igyál/csinálj…) nem is kell különösebben gondolkodni, csak körbenézni és valamit random-módon kipécézni.
Nos a paleós étrend hivei nem ártana ha ezt is elolvasnák:
http://www.origo.hu/tudomany/20100803-paleolit-taplalkozas-nalunk-is-egyre-divatosabb-a-kokori-etrend.html
Nos, ebben is benne van az, amit nem szeretnek/akarnak figyelembe venni Szendi G és hivei:
1. a fehérjedús táplálkozás veseelégtelenséghez vezethet (ebben pusztul el a legtöbb ragadozó idősebb korára, így pl. a kutyák is! Ezért is ajánlják a kutyatartóknak, hogy az idősődő kutyáknál csökkentsék a húsos ételeket);
2. a köszvény szintén a túl sok hús beveitel következménye. Még a XIX sz.ban is elterjedt betegség volt nálunk is, de Európa szerte. Ma már rendkivül ritka, nemde?
3. már irtam, hogy a különböző magvak, gumók is igen gazdagok keményitőben , s azt is fogyasztatták paleolitikumi őseink, még ha nem is termesztették még a növényeket. Ahogy a trópusokon régóta rágják a cukornádat, szubtrópusokon a cukorcirokot, É-Amerikában a cukorjuhart, stb. Ezt sem a minap fedezték fel táplálkozás céljából az emberek! KÖnnyebb volt hozzájutni, mint megküzdeni a vadméhekkel!
4. az igaz, hogy tejelő háziállatok nélkül a tejtermékek csak a neolitikumtól kezdve terjedtek el, viszont a természeti népeknél a csecsemőket évekig szoptatják! Pont a csontjaik megerősődéséig!
stb, stb, stb.
“Tancsibacsi:
2010. 08. 05. 14:56
Mit tudunk valójában az őskőkori táplálkozásról? Jared Diamond említ egy érdekes vizsgálatot valamelyik könyvében. Ma is meglevő vadászó-gyűjtögető népeket vizsgáltak a táplálkozás szempontjából. Az derült ki, hogy a férfiak vadászata szinte elhanyagolható mértékben járul csak hozzá a táplálkozáshoz. A vadászat bizonytalan és a hús nagyon gyorsan megromlik, többnyire ott fogyasztják el, ahol leölték az állatot. Ezzel szemben a gyűjtögetett növényi táplálék, elsődlegesen a szénhidrátban gazdag gumók, kiszámítható táplálékforrások és ezek képezik a kalóriabevitel zömét. Diamond arra a következtetésre is jut, hogy a vadászatnak valójában nem az élelemszerzés, hanem a territórium megtartása a szerepe.”
Mivel a máig megmaradt kevés vadászó-gyűjtögető társadalom leginkább a trópusokon van (Diamondnak amúgy is a Pápuák a kedvencei), egy ilyen vizsgálatnak nincs az egész kőkori világra kiterjedő érvényessége. A trópusok gazdagok egész évben hozzáférhető növényi táplálékban, a párás forróság meg nem igazán a hús eltartásának nagy barátja. Az európai (és észak amerikai + közép/észak ázsiai) paleolit közösségek egy olyan környezetben éltek a jégkorszak idején, ami kevésbé volt gazdag begyűjthető növényekben (és azok is szezonálisan), miközben a száraz hideg éghajlat sokkal kedvezőbb volt a hús raktározásához. Télen biztos lefagyott, de nyáron is sokkal kedvezőbbek voltak a körülmények a tároláshoz, pláne, hogy a füstölést (lásd indiánok vs. bölényhús) már akkoriban is ismerhették.
Józan ész szerint a hidegebb éghajlaton elő csoportok táplálkozásában nagyobb rész volt a hús, mint a mai trópusi törzsek esetén.
Ez természetesen nem a paleolit diéta igazát bizonyítja. Ellenkezőleg, rámutat, hogy a térbeli (földrajzi) különbségek akár nagyobbak lehetnek, mint a időbeliek. Valószínűleg az ősember idején is mást ettek a pápuák, mint az európaiak.
piramis!
A paleo miaóta húsdiéta. szerintem a gyümölcs és a zöldség nem hús. aaz evoluciós fejtegetéseteknek pedig semmi alapja nincs. Beszéljünk a tényerkről ! Hiánybetegségekről szó sem lehet, mert minden megvan a paleoban, akkor minek a glutén, meg a tejfehérje. A csecsemőknek előállított tápszerek amelyeken felnevelik a magyar gyerekek 80 % át legalább 30 összetevőt tartalmaz. Ehhez adaptálódtunk? ebben pedig a gluténtől a tejfehérjéig minden benne van . Ha olyan jóü a mostani táplálkozásunk akkor mért vannak tele a rendelőink , mitől vannak a súlyos betegségek? tény hogy betegeket lehet meggyógyítani a paleo étrenddel, mutatok pár kórlapot. Szóval mindenevők vcagyunk, de nem látod a lényeget mert csak csőben látod a biológiát
fotinbras: Mi emberek mindennek cimkét adunk, mindent katalogizálni akarunk.Nem mindegy minek hívjuk, ha csak azért adunk nevet neki, hogy mindannyian tudjuk, miről beszélünk!Miért ragadunk le apróságoknál?
primavis: ha a tudomány olyan sokat érne, ahogy Te (szerintem )túlértékeled,akkor miért növekszik a civilizációs betegségek száma?Vagy miért nem a tudósok a biológusok a legegészségesebbek?
Te hogy vagy Primavis? Súlyfelesleg, vérkép ok?Pedig Te bilológus vagy,nem?Elméletbven mindenhez nagyon jól értenek a tudósok!És azonnal elzárkóznak egy új elmélettől, amit nem tanítottak nekik az iskolában!Az evolúció pont arról szól, hgy folyamatosan változzunk a körülmények hatására, aki erre képtelen, az a kihalást kockáztatja!A tudósok legtöbbje képtelen,haladni, változtatni nézetein, csak amit beléjük vertek ahhoz ragaszkodnak.Az egyház is azt állította hogy a Föld lapos, és mi lett belőle?
Bősének igaza van, ez nem csak húsevésről szól!
A paleósok is vegyes táplálkozók, csak nem eszik meg azt, ami nem a természetes formátumú.
Van paleo étteremlánc,úgy hívják: Trófea
Én nyitott vagyok minden újra.Én bárhonnan átveszek jó dolgokat, ha annak vélek, kipróbálok, legyen annak forrása Biblia,tao,….stb.miért zárkóznék el bármi tanulmányozásától,magamat korlátoznám be?!És semmit nem kritizálok, mert szerintem nincs akkora tudású ember, aki nyugodtan mondhatná bármire is, hogy marhaság, baromság!
Paleo étrend!Működik, és ez a lényeg!
Marianna: a Te példád, mint az enyém.Voltam vega, ettem tönköly kenyeret, kipróbáltam az ayurvédát,és most a paleot.Mindig mozogtam, versenyszerűen sportoltam 25 évig.és mégis most érzem magamat a legjobban.Örülök, hogy vagyunk íyg sokan, mint Te és én!Gratulálok Neked!:)Hajrá!:)
burry: a piramis nem = a primavis-sal! Az előző egy épitmény, amásik meg az első madár! -:))
No pont ennyire nem passzol az sem amit irsz! Bizony bizony, a paleolit emberke igen sok állati eredetű táplálékot fogyasztott, márcsak azért is, mert az éghajlat zordabb volt mint most, ergo a növényi táplálék rövidebb ideig állhatott a rendelkezésére.
Mivel pl. a csontritkulás idősebb kori betegség, a paleolit ember nem igen érte el ezt a kort, ergo nem is szenvedhetett benne. Manapság viszont igencsak gyakorivá vált.
Mai súlyos betegségeink több tőről fakadnak. Egyrészt a paleolit korban, de még évezredekkel utána is, a csenevész, gyenge, beteg gyerekek egyszerüen meghaltak felnőtt koruk elérése előtt! Mekkora is volt a gyermekhalandóság száz éve s mekkora most? S mit gondolsz, az a magzat, az a csecsemő, amelyik már eleve valamilyen anyagcserezavarral, veleszületett élettani problémával jön a világra, az mennyire fog később teljesen egészségessé válni? De utódokat persze tud nemzeni, és átörökiteni nekik saját élettani problémáit, fogyatékait. Másrészt, ma már szinte lehetetlen megóvni élelmiszereinket, hogy valamilyen többé-kevésbé károsnak tartható anyag ne kerüljön beléjük! Ez a tej esetében sincs másként.
S a “mérgezések” ellenére is az átlagéletkor növekszik.
Nem ártana azt sem tudnotok, hogy a szervezet csak azt hasznéálja fel új sejtjei képzéséhez, amelyet megfelelően le tud bontani és beépiteni! A “testidegen” anyagok semlegesitése létezik, s csak az eleve gyenge, vagy legyengült szervezetek esetében működik rosszul. A lényeg a minőségen, a változatosságon és a kifejtett tevékenységeknek megfelelő mennyiség bevitelén alapszik.
Azt, hogy én miben látom a biológiát, nem hiszem, hogy te, Böse meg a többi bigott Szendi hivő dolga lenne eldönteni. Tőlem azt ehettek amit akartok, de hagyjátok meg másoknak is a vélemény nyilvánitás lehetőségét! Pláne, ha az tudományosan bizonyitott tényeken alapszik.
Felőlem is mindenki azt eszik, amit akar. A fenti cikkel viszont nem értem, mi bajotok, tök jól alá van támasztva minden cikkekkel, kutatásokkal. Ez nem mondjató el a Szendi könyvről. Na mindegy, ezt csak azért írtam, hogy borzoljam mindenkinek az idegeit 🙂
burry írta: “tény hogy betegeket lehet meggyógyítani a paleo étrenddel, mutatok pár kórlapot.”
Na itt kezd veszélyes lenni a dolog. Ugyanis nem tény. Senki nem vizsgálta a paleo értrend hatását statisztikailag értékelhető mintán, megfelelő kontrollcsoport(ok)kal. Azért mert Ikszipsz Ilonkának bejön, még nem biztos, hogy Józsikának is. Az új étrendetek első éves (szubjektív) tapasztalatainak nagyon örülünk, de az nem bizonyíték. Venni kell vagy 100 túlsúlyos embert, megfelezni, és az egyiknek “paleo” étrendet előírni, a másik félnek meg egy “átlag” étrendet írni elő. A két populációt éveken keresztül nyomon követni, és figyelni hogy változnak az egészségi mutatóik. Na ha ez pozitív változást mutat, akkor lehet elmondani, hogy a “paleo” étrend jótékony hatású. Természetesen figyelni kell a hosszú távú következményeket is.
Az “evolúciós” megközelítésről csak annyit, hogy messze nem elég a humán genomot figyelembe venni, mert a bélbaktérium flóra ebben a tekintetben érthető módon még fontosabb. Az pedig óriási változatosságot mutat (nemrég szekvenálták meg egy rakat emberét). Úgyhogy azt mondani, hogy bármelyik étrend jobb, mint bármelyik másik – mostani tudásunk szerint – felelőtlenség. Hiszen egyénenként változik hogy mit és hogyan tudunk feldolgozni.
Ja, a kórlapokra kíváncsi vagyok. Feltöltöd valahova magyarázatokkal?
98. Egy gyakorló paleós: köszi, az az évtized/másfél évtized valahogy csak eltelik, ami nekem még hátravan! Úgy ahogy vagyok most.-:))
Miért nem az orvosoktól kérded, hogy ők miért halnak meg sokszor idejekorán? A biológusok nem gyógyitanak senkit, viszont ha szeretik a szakmájukat, akkor kell értsék az élet titkait (jobban akár mint egy orvos, aki tkp. egy magas felkészültségű mesterember), beleértve az anatómiát/élettant/genetikát/evolúciót no meg az élővilágot is kell ismerjék. Látom egyesek közületek valami atavisztikus antipátiával viszonyul a tudósokhoz. Mi rosszat tettek nektek, azonkivül hogy szkeptikusak és nem hivők lelkek?
No persze, a hivőknek (legyen az vallás/ideológia, s lám táplálkozási felfogás, stb) nem tetszik, ha valaki felkavarja az álóvizet és rámutat a hitük árnyoldalaira, képtelenségeire.
Miből gondolod, hogy a tudósok nem revideálják nézeteiket? Ha haladnak a tudományágukkal, akkor biza nap mint nap megteszik, beépitve az újat és kiszórva a meghaladottat.
Az evolúció viszont nemcsak változás, több annál. De ennek amegértéséhez, jobban kellene ismerjétek a törvényeit. Mert azok jórészt állandóak!
Lám, lám, a hitetekre már egy étterem lánc is kiépült, no meg boltok, gyárak, cégek, média háttér…..s még valaki mondja azt, hogy ez nem egy biznisz, hanem az emberiség megváltását megcélzó nemes eszme! Engedd meg, hogy nevessek ….
Arrogáns Fontibrasnak
(A Subeus, mellesleg egy nagy germán törzs) “A subeusok…nem is annyira gabonán, hanem javarészt tejen és
háziállataik húsán élnek; sokat vadásznak is. A vadászat acélosra edzi, hatalmas testalkatú
emberekké formálja őket, amit még inkább elősegít a táplálkozásuk, a naponta ismétlődő
fegyvergyakorlatok, s a szabad és kötetlen életmód.”
És nevetséges, hogy a XXI. században egyetlen fórumozó sem tudja, hogy a magasság iszonyatos módon összefügg a tálplálkozással. És én kell itt regényeket írogassak a bizonyítványomra?!!!! És az a remek fejlődés biológus erről ne tudjon, hanem felmelegedésről regél röhej.
Milyen gladiátorra gondoltál, csaknem a rabszolgákra, akiket hadifogságban gyűjtöttek a nagyvilágban rómaiak i. e. 100 tól kábé? Csaknem tápos Milupával és gabonapehellyel nevelték fel csecsemőkorától Spartacust a rómaiak, hiszen biztos csecsemőként esett fogságba?
A fenti az idézet volt és nem Tacitustól van és nem is tőlem. Hihetetlen egy fórumos banda. Esküszöm megérdemlitek, hogy életetek végéig zsemlét egyetek száraztésztával. T.
Akkor összefoglalom az egyébként értelmetlen és parttalan vitát.
A paleolit étkezés NEM csak húsevésből, áll bár az energia és fehérje túlnyomó részét a hús adja.
Tudjuk, hogy a szénhidrát hiány anyagcsere zavarokat, érelmeszesedést okozhat.
http://www.webbeteg.hu/cikkek/fogyokura/5692/a-szenhidrat-mentes-taplalkozas-veszelyei
A kommentelők 100%-kának bejön a paleolit táplálkozás, legalábbis annak akinek nem jött be, nem írt.
A paleolit táplálkozás nem lehet a jövő táplálkozása még akkor sem, ha ettől mindenkinek jó lenne, mert ennek súlyos korlátai vannak. A húsevésre való áttérés egyébként is a hús olyan mértékű drágulását okozná az igények és a lehetőségek összeegyeztethetetlensége okán, ami hamarosan háborúkhoz és lázadásokhoz (húséhséglázadás vagy paleolitlázadás lehetne a neve majd a történelemkönyvekben) vezetne, viszont a kannibalizmusnak kedvezhetne. Egyébként ott van a több tízmillió kutya és macska amikből jól be lehetne lakmározni. Úgy is csak a környezetet szennyezik, mert más hasznuk nincs. Nem beszélve a szent tehenek megevéséről, ami még a globális felmelegedést is visszafogná a légkörbe jutó kevesebb metán miatt.
Az ősember (jelentsen ez bármit) nem csak húst evet, sőt valószínűleg azt evett a legritkábban (figyelem a hűtőszekrény még nincs száz éves!).
A rómaia sereg nem sok húst ehetett, mert ugye a hűtőlánc Róma és pl. Gallia között még nem épült ki.
Vannak akik nem tudnak tejet inni és búzát enni, de ők Európában kisebbségben vannak hála az őseinkben végbement mutációknak.
A sok hús nem éppen a hosszú élet titka. A sok fehérje veseproblémát, köszvényt okoz. Arról már nem is beszélve, hogy a boltban kapható húsokban, extra hormonok és antibiotikumok is vannak.
A cukor a legújabb kutatások alapján károsabb mint a zsír. A mérhetetlen és már száz éve tartó iszonyatos cukorzabálás ellenére a cukorbetegség mégsem annyira nőt meg drámaian a lakosság körében, mint a szívbetegségek. Bár az elhízás jó esély a szívhalálhoz, diabétesszel megspékelve.
Szendi nem dietetikus, nem orvos, nem kutató. Szendi összeesküvéselmélet hívő. Van amiben igaza van és van amiben téved. Abban különbözik a bloggolóktól, hogy a jelenleg még az egyszerű emberek körében népszerűbb, úgynevezett papírra is kinyomtattatja a nézeteit és prófétához méltatlanul ezért pénzt is kér.
dolphin nem írt könyvet ezért nem érti, hogy a könyvet el kell adni, mert egyébként minek megírni. Ki venne meg egy diétás könyvet amiben a vajaskenyér receptje van lekvárral?
dolphin nem érti, hogy nincs értelme az ilyen cikkeknek, mert aki hívő az hisz és kész. Ettől még lehet a hívő jó ember és lehet, hogy igaza van, csak az igazsága abban az univerzumban érvényes amiben ő és a hívői vannak.
Akik szkeptikusak, vagy azért mert tapasztalat alapján azok (kis fehér egereket kínoznak szakmányban, bízva benne, hogy egyszer majd az emberekkel is megetethetik azt amit eddig max. a patkányokkal), vagy csak azért mert ösztönösen érzik, hogy a saját nézeteikkel ellentétes amit hallanak, azok jóleső érzéssel nyugtázzák a cikket. De ez nem jelenti azt, hogy nekik van kizárólag IGAZUK és mindenki más meg hülye és haljon meg.
Olyan ez az egész mint a politikai jobb meg baloldal. A bal/jobb oldaliak, bal/jobb oldali sajtót olvasnak mert nem kell nekik a frusztráció amit a másikoldali újságok olvasása okozna, viszont kellemes olyat olvasni amivel egyetértünk mert ezzel megerősítéseket kapunk folyamatosan és ez ugye már a patkányoknak is tetszik, hát még a humánus szapienszeknek.
Persze vannak akik áttévednek a túloldalra és megpróbálják meggyőzni a másik oldalt, de hát tudjuk, hogy ezek felesleges fáradozások részükről :).
Sajnálom paleolit srácok de itt TI csak kisebbségben lehettek a sok tudományos, meg szkeptikus fickó között, de csak próbálkozzatok nyugodtan.
Na befalok egy egy adag szénhidrátot. Béka, azaz béke veletek.
Primavis: nem tudom honnan veszed ezt hogy minden embernek mást kell enni, mondj már erre egy konkrét példát erre! Egyeseknek csak sört kell inni, másoknak meg csak tejcukrot kell enni vagy mi?
“nem magával a táplálék félével, hanem a mennyiségével és a minőségével van baj” szerintem a minőségi táplálék = hús, tojás, nyers zöldség, gyümölcs, magvak. Nálad mi fér még bele a minőségi táplálékba?
“A “testidegen” anyagok semlegesitése létezik…” Ha ennyivel el lenne intézve a dolog akkor mindenki tök egészséges lenne, miközben szinte senki sem az. ÉS JÓ LENNE HA FELFOGNÁTOK: a paleolit táplálkozással nem az a célunk, hogy ősembert játsszunk, hanem hogy a lehető legtermészetesebb ételeket együk. Úgyhogy pattanjatok már le a paleolit korról, drágáim!
Mártha Magdolna: a te elméletedet roppant egyszerű megcáfolni, elég a csokizabálásra gondolni. Sokmillió kövér ember érez csillapíthatatlan vágyat a nassolásra, holott a szervezetüknek semmi szüksége rá.
Re: Gabi@61
Én arra az érv ellen hoztam egy (eltúlzott, de helytálló) példát, hogy ne kritizáljuk, amit még nem próbáltunk ki.
A példám ezen célból való felhasználása ellen nem helyes az a taktika, hogy egy más érvre próbáljuk ráhúzni. Ugyanis az az érv, hogy “sokan kiállnak mellette” nem azonos azzal, hogy “nem próbáltad, ezért nem tudod miről beszélsz”.
“szerintem a minőségi táplálék = hús, tojás, nyers zöldség, gyümölcs, magvak.”
…és persze a Tescóban lehet a legolcsóbban megvenni, ugye?
“hanem hogy a lehető legtermészetesebb ételeket együk.”
Pl. ananászos csirke: kukoricazabálásra fogott mindenevő egy tipikusan magyarországi gyümölccsel keverve. Hű, de természetes.
(105) Szövegértési problémáid lehetnek. Eredetileg arról volt szó, hogy mindenkinek egyedi a tápanyagigénye. A minőségi táplálék nálam például a juhtúrós sztrapacska füstölt csülökkel, köretnek hordós káposzta, emésztéskönnyítőnek pedig barna sör. Vagy ha nagyon természetközelit akarok, akkor tatárbifsztek. A háziorvosom szerint z egyetlen bajom, hogy hipochonder vagyok.
Amúgy nekem mindig javul a közérzetem, amikor a táplálkozási rendszeren változtatok, sőt, másokat megkérdezve hasonló tapasztalatokat szereztem be, úgyhogy feltételezem, hogy a diéták elején érezhető közérzetjavulás inkább ennek tudható be. Éppen ezért nem tudom hitelesnek elfogadni ax ” x ideje diétázok, és máris jobb a közérzetem” érvelést, ha az x<10 év.
Amúgy ha a nagy természetestáplálozás mellett mégis sikerül megbetegedni, akkor ugye gyógyszert sem vesztek be, csak mert azok sem igazán "természetesek".
Érdekes még a dogmatikus és változásra képtelen tudomány felvetése, mivel ez csak akkor szokott előkerülni, amikor hívők (azaz dogmatikusan elfogadó emberek) számára próbáljuk bizonyítani, hogy amit gondoltak/állítottak, az hülyeség. Olyan wmiki-szerű érvelés.
Egyébként a valódi diéták nem hetek alatt születnek, hanem több éves orvosi kutatás előzi meg őket, erősen támaszkodva a modern biológiai elméletekre. Eleve gyanús lehet egy táplálkozási elméletnél, ha nem tudományos lapokban, hanem könyvesboltok polcain lehet először hallani róla. Még gyanúsabb, ha bizonyos táplálék vagy tápanyagcsoportokat diszkriminál a többihez képest.
Böse: hogyha egy ilyen rövid és szándékosan legyszerüsitett szöveget (amit irtam) ennyire félre tudsz érteni, akkor mit érthettél meg Szendi apostol könyvéből?! -:))
1. nem kell mindenkinek mást enni, hanem ami egyiknek jót tesz, az másnak árthat!
2. a minőség nem = az összetétellel és eredettel, hanem pont azzal, hogy mennyire friss, tiszta idegen anyagoktól, könnyen felhasználható a szervezet által.
3. a táplálék emésztése közben az összetett tápanyagokat az enzimek lebonják s úgy szívódnak fel. Azokkal az anyagokkal van baj (mérgek, gyógyszerek, s hasonlók, pl. alkohol,a galóca mérge, de akár a cián is) amelyek lebontás nélkül is felszivódnak a nyálkahártyán keresztűl a vérbe s a májunk nem tudja őket se lebontani, se semlegesiteni. Nagyon sok élelmiszeripari adalék is ide tartozik, ahogy pl. a húsfélék rothadásának bomlástermékei is. Ezekkel nem igen tudunk megbirkózni, csak rendkivüli esteben. Ergo, nem kell/ene ilyesmit enni!
4. szerintem a nem szintetizált ételek valamennyien természetesek is. Szerinted a gabonamagvak, a nádból vagy répából eredő cukor, a tehénből/juhból/kecskéből, stb. származó tej azok nem természetesek?
5. bocsi, de nassolni nemcsak csokit lehet, sőt! Megnyugtatlak, ha ezt hústermékkel, olajos magvakkal,száritott gyümölccsel vagy akár zöldségekkel teszed, mértéktelenül, akkor pont oda jutsz vele! Ergo, nem a nassolással van probléma, hanem a felesleges tápanyag bevitellel! Hiába na, mesterei vagytok a mellébeszélésnek! Rosszabbak, mint a megátalkodott vegások! Pedig velük is volt már elég vitám! Bigottságból vagy érdekből, ha szabadna megkérdeznem?
Nem értem mit lovagol mindenki a sok húson. Egy szóval se mondta senki, hogy sok húst kell zabálni. Ráadásul az átlagember is sok húst eszik, csak nem normális formában, hanem fossá pépesítve párizsi, meg végbélbe töltve kolbász formájában.
Komavary: Az, hogy mivel etetik a csirkét a telepen, az nem a mi felelősségünk. Másrészt attól még hogy valami nem őshonos nálunk, még nem méreg.
Visszatérve az okos biológusokhoz: ti most komolyan azt gondoljátok hogy egy természetes élelmi anyagokból álló étrendet ki kell próbálni a hétköznapi cukor-liszt-transzzsír zabáló étrenddel szemben? Normálisak vagytok ti? Nem egy gyógyszerről beszélünk, aminek várni kell a mellékhatását. Mindenki hívőknek titulál minket, miközben már egy minimális józan paraszti ésszel rá lehet jönni, hogy az tesz jót a szervezetednek, ami természetes, mert arra van “tervezve”.
Kedves Tibcsi!
Legalább a suebusok nevét tanuld meg leírni. Nem subeus. Suebus. XD
Mivel erősen OFF, csak röviden: a gladiátorok rabszolgák, de ez csak jogállás kérdése, egyébként baromi jó dolguk volt. Spartacus pedig római centurio volt, aki függelemsértést követett el, ezért adták el rabszolgának. ON
Bazsinak, OFF:
Maynard Smith J, Szathmáry E
Az evolúció nagy lépései.
Budapest: Scientia , 1997. 396 p.
(ISBN:963-8326-11-5)Sehol nem lehet kapni magyarul, angol van az amazonon.
no okoska paleósok, most hogy vacsorára megettem a szokásos aludtejemet (nem yoghurtot, hanem házitejből alvadtat!), eszembe jutott megkérdezni, hogy hogy álltok a bélflórátokkal, pláne egy esetleges szájon keresztül beveendő antibiotikumos kezelés után?
No ez is az utóbbi 6-7.000 évnek köszonhető evolúciós hatás, ami főleg az európai emberekre jellemző, ami a tejelő állatok tenyésztésének és a tejtermék fogyasztásának eredményeként alakult ki. Persze, nem a semmiből, mert a csecsemőknél ugyebár megvan….csak éppen nem tünik el a szoptatás befejeztével. Nos, mi a válasz?
Ezzel a cikkel a fő problémám, hogy nem felel meg egy kritikával szemben elvárható alapfeltételnek, mármint hogy legalább nagy vonalakban összefoglalja a bírálandó könyv alapvető állításait. Bennem is az a benyomás alakult ki, hogy a szerző sajnos nem olvasta végig Szendi könyvét.
A Paleolit étrendben – ezt azoknak a hozzászólóknak írom, akik szemmel láthatólag nem olvasták- valóban majdnem 50 oldal a szakirodalmi hivatkozás. Sokszor mainstream szakfolyóiratokból. (Ezt nevezi a szerző szellemeskedve “adat cunaminak”)
A könyv 2009 novemberében jelent meg. Azóta Szendi minden hírlevelében átlag 3 témába vágó azóta megjelent, friss szakcikk fordítást tesz hozzáférhetővé.
Szendi a 2010-es Boldogtalanság és evolúcióban egyébként – szintén szakirodalmi hivatkozásokkal- reflektál a paleoval kapcsolatban szokásosan – és részben e cikkben is- felmerülő ellenérvekre.
Sőt,az új könyvben vannak kifejezetten paleo étrendet célzó vizsgálat ismertetések,nagyon pozitív eredménnyel, lásd pl.153-161 old)
A fanyalgó hozzászólóknak: nem muszáj kipróbálni a paleolit táplálkozást ( ami bizony nem fogyókúra, bár azok számára,akiken túlsúly van,pozitív mellékhatásként bombabiztosan fogyaszt is, és tanúsíthatom, hogy nem lehet visszahízni), de elképesztőnek találom, hogy úgy mondanak magabiztos véleményt egy könyvről, hogy nem olvasták.
PALEO A GYAKORLATBAN:
Én november óta gyakorlom a paleolit étrendet. A fogyással példát akartam mutatni egy rokonomnak. Én azóta összesen 7 kilót fogytam mindenféle éhezés nélkül.( kb. ennyit is szerettem volna) Nem egyszerűen fogytam, hanem a megfelelő helyről ment le, a bőröm megszépült, az ízületi fájdalmaim elmúltak, a krónikus fejfájásom mérséklődött. Jobb lett az általános közérzetem. Rokonom – aki eleinte csak ironizált rajtam – fél év után csodák csodája csak úgy döntött, hogy ő is kipróbálja. 5 kg-ot fogyott 2 hónap alatt…
“A tejbegríz az ellenségünk? Hát nem a barátunk, az biztos”
http://szendigabor.freeblog.hu/
111. aha, még egy hivő! Nos kedves újdonsűlt paleós, engem s a többi kutatót sem hat meg egy rakás szakirodalmi hivatkozás! Ahogy a mainstream folyóiratok cikkei sem. Sok mindent tapasztaltunk már ezen a téren!
Az meg, hogy nem lehetne visszahízni, az butaság/hazugság. Ugyanis fogyáskor nem tünnek el a zsírt raktározó sejtek, csak kiürülnek! S ott maradva, újra és újra feltőltödhetnek! Csak ha eltávolitják őket, akkor lehet megszabadulni tőlük! Nos?
(110) Igen, kell egy kontroll csoport legalább, hogy legyen mihez viszonyítani az eredményeket. Ha ilyen nincsen, akkor az étrend jótékony hatásairól szóló állításokat finoman fogalmazva is megalapozatlannak kell tekintsem. Ha csak azt akarod vizsgálni, hogy milyen változások állnak be a szervezetben, akkor elég egy csoport, de ez alapján csak nagyon bizonytalanul állíthatod, hogy jobb lenne, mint bármi más. A másik probléma az időtényező. Csak akkor kaphatsz teljes képet, ha egy teljes generációról vannak értékelhető méréseid. Ilyen pedig nem hiszem hogy lenne, főleg, ha azt vesszük figyelembe, hogy milyen friss hipotézisről van szó.
Érdekesnek találom, hogy ugyan állítólag nem a fogyás a paleoizmus célja, mégis mindenki azzal jön, hogy x idő alatt mennyit fogyott. (Csak összehasonlításképpen közlöm, hogy a fasorba sem vagytok, én két hét alatt fogytam 7 kilót, mindenféle diéta nélkül. Sőt, muszáj voltam szalonnát enni kenyérrel, különben nem bírtam, ugyanis erdőt ritkítottunk… 🙂 )
Az pedig, hogy csak a természetes tesz jót a szervezetnek, erős túlzás. Igazság szerint az tesz jót a szervezetnek, amit fel tud dolgozni és be tud építeni magába. Nem hiszem, hogy a mesterséges citromsav károsabb lenne, mint a természetes, hogy csak egy példát ragadjak ki a sok közül.
@SambalOelek: Köszi! Ahhoz képest, hogy saját bevallása szerint a könyvet vitairatnak szánta, egy kicsit is pellengérre állítás, oszt, mint sebzett bikáé, olyan a járása ;-DDD.
Ugyan kétségtelen, hogy “van még hova fejlődnöm”, de – bár nem írtam dietetikus könyvet, nem foglalkozom táplálkozástudománnyal, stb. – kapásból tudok még egy, táplálkozás szempontjából kulcsfontosságú genetikai mutációt mondani, ami ugyan ma már szinte tankönyvi adat, de valahogy Szendi Gábor ingerküszöbét nem érte el: a keményítő lebontásában résztvevő amiláz gének számának változása a genomban, a táplálkozási szokástól függően. (Egyébként nem értem, hogy miért kell akárcsak tízezer évet is lenézni evolúciós szemszögből: hogy ne is menjek messzire, két-három hete jelent meg egy cikk, ami a tibetiekre jellemző, magaslati léthez kapcsolódó adaptációval foglalkozik: az kevesebb mint háromezer éve jelent meg, és ma már a lakosság kb 90%-a hordozza…)
Az meg külön vicces, hogy bár Szendi szeret kioktatósan szövegelni a tekintélyelvűség veszélyeiről, Pauling C-vitamin teóriáját mégis azért kell elfogadni, mert Pauling Nobel díjas volt, hiába nem támasztja alá semmi adat. Ilyen alapon a bölcsk kövének is léteznie kell, hiszen Newton is kereste… (Mondjuk a könyvben is remekül szórakoztam, amikor már többször le lett írva, hogy mindent a pénzt mozgat és a profitért dolgozó vállalatok lopnak-csalnak-hazudnak, majd a só-fejezetben hirtelen a sóipar lett a megbízható, a jófej, csak mert Szendivel azonos állásponton voltak :-))).
Pusztai esetében meg nyilván azok pártján lettem volna, akik szerint egy _kontroll nélküli_ kísérlet értelmezhetetlen. (Megj. ezeket az eredményeket azóta sem tudta senki megismételni…) Próbáljuk meg elképzelni, hogy XY előáll egy antidepresszánssal, aminek állítólag nagyon kafa hatása van, csak épp nem volt kontrollcsoport a vizsgálatában. Szendi milyen oktávban kiabálna, vajon…? Amit a Lancetről, meg a reviewerekről ír, az meg szimplán nem igaz: a Lancet azért hozta le a cikket, mert Pusztai már közben végigturnézta (publikálás előtt!) a médiát az eredményeivel, és hogy mégis meg legyen valahol vitatva a dolog. A reviewerek közt egyébként egyetértés volt arról, hogy az adatok használhatatlanok – háromszor kellett átírják Pusztaiék a cikket, normális esetben egy ilyen dobásod van -, abban tért csak el a vélemény, hogy ennek ellenére publikálják-e. Végül a többség a médiahajcihő miatt a publikálás mellett foglalt állást, hogy mindenki lássa miről is van szó. Ez egyébként a Lancet akkori szerkesztőségi kommentárjából is kiderül (amit Szendi nyilván nem olvasott, hiszen egyszerűen kopipésztelte a Wikipédián fenn levő nyúlfarknyi infót): “Publication of Ewen and Pusztai’s findings is not, as some newspapers have reported, a “vindication” of Pusztai’s earlier claims. On the contrary, publication of a paper after substantial review and revision provides a report that deserves further scientific attention.”
Böse:
“Komavary: Az, hogy mivel etetik a csirkét a telepen, az nem a mi felelősségünk. Másrészt attól még hogy valami nem őshonos nálunk, még nem méreg.”
Hát hogy a fenébe ne a mi felelősségünk lenne? Mi(vásárlók) tartjuk fenn a húsipart. Ha az embernél természetellenes a gabonaalap, és rengeteg káros változással jár, akkor hogy lenne természetes és egészéges az ugyanilyen (sőt!) természetellenes étkezésre átállított húsgyári csirke?
Hogy lenne természetes (egy szót sem írtam a méregről) egy olyan növény, ami két kontinensel arrébb nő?
Igenis a mi felelősségünk, hogy egy környezetromboló élelmiszertermelési formát választunk, vagy nem.
“Visszatérve az okos biológusokhoz: ti most komolyan azt gondoljátok hogy egy természetes élelmi anyagokból álló étrendet ki kell próbálni a hétköznapi cukor-liszt-transzzsír zabáló étrenddel szemben? ”
Senki sem érvel a SWD mellett. Ott van a cikk utolsó sora: kiállás a hagyományos étrend mellett. Ez nem a hetven éve elterjedt nyugati (húsos-cukros) étrend, de nem is egy mesterségesen kutyult valami (paleo).
dolphin: pusztán (bocs) kényelmi szempontból tök jó lenne egy Pusztais bejegyzés, elég lenne a jövőben azt linkelni.
Kedves Dolphin!
Mivel hiszem, hogy a kritika megírására jó cél vezérelt, azaz, hogy megmentsd az embereket egy újabb, szerinted hibás divatdiéta kár következményeitől, kérlek, végül is írd meg az álláspontodat a könyv egyik legfontosabb állításával kapcsolatban, miszerint a koleszterinhipotézis hibás. Magam pl. felkaptam a fejem, mikor a könyv elolvasása után egy-két hónappal az indexen megjelent egy cikk, melyben valamelyik gyógyszergyártó cég képviselője közölte, hogy tulajdonképpen szinte mindenkinek kellene szedni koleszterincsökkentőt, mert gyulladáscsökkentő hatása is van.Ahogy Szendin Gábor megírta. Próbálják lassan “kimúlasztani” a koleszterincsökkentőket, majd átállnak a gyulladáscsökkentőkre.Szóval, mi az álláspontod a koleszterinnel kapcsolatban? Köszönöm.
hophophop! kint van index.hu-n
http://konyves.blog.hu/2010/08/07/szendi_gabor_mit_jelent_szamomra_a_paleolit_taplalkozas
121. bubuka: elolvastam! S ennél többet vártam, sokkal! Tele van csúsztatásokkal s persze kioktatásti szándékkal.
Már irtam, a hivatkozások száma nem hat meg. Ha túl sok van belőlük, az nemcsak azt jelenheti, hogy a szerző napirenden van a témával, hanem azt is, hogy nem igazán vannak önálló gondolatai!
Az ember nem az űrből pottyant a Földre, már emberléte előtt is táplálkozott s fogazatunk alapján minden valószinüség szerint vegyes táplálékot evő volt elődeink hosszú sora is. Így azután az utóbbi millió évben újdonságot csak a sült és a főtt ételek fogyasztása jelentett a mindenevő állatokkal szemben , valamint a májunk méáregtelenitő képességének jelentős csökkenése.Persze, a növénytermesztés és állattenyésztés beindulásáig. Ez viszont komoly szelekciós nyomást jelentett első fázisban a XIV-XV-ik századig, amikor beindultak a nagy földrajzi felfedezések és velük együtt új élelmiszerforrások megismerése is.
Ez volt a második szakasz. A múlt század óta zajlik a harmadik, amelyre a szintétikus tápanyagok megjelenése a jellemző. No ez szintén próba elő állitotta a szervezetünket, de láthatóan jól megálltuk a helyünket.
Érdekes állitás, hogy a kőkori genomunkhoz képest nem történtek változások! Egyrészt mivel a genom túlnyomó részének szerepe nem ismert, ezt elég meredek állitani. Másrészt viszont a paleolit ember genomját még kevéséb ismerjük, pláne a 100.000 évesnél régebbieket. Azokat ugyanis nem igen lehet már vizsgálni! Állitani viszont bármit lehet!
Látom, megint előjön a tudatos alkalmazkodás szlogenje is. A szervezetre ártalmas anyagokról az ember csak taapsztalati uton szerezhetett tudomást. Közvetlenül, vagy közvetve. S ez már állati korában elkezdődött s a mai napig tart. Az hogy a mezőgazdasági termékeknek 40-50 év múlja jelentkezik a hatásuk eléggé furcsa feltevés, ez ugyanis 2 generációnyi idő! Sz G elfelejtkezik róla, hogy éppen a változékonyság következtében, valamint a mai megnövekedett életkor miatt a rejtett “gyártási hibák” is később jönnek elő, nyilvánulnak meg. Az hogy az egyedek egyrésze ebből az okból kifolyólag képtelen egyes tápanyagokat hasznositani, vagy hogy ez nekik problémákat okoz, az nem jelenti azt, hogy az illető tápanyagokat ki kell zárni az élelmezésből, hanem csak annyit, hogy az arra érzékenyek ne fogyasszák!
S folytathatnám még a számtalan gondolatával/mondatával, de minek. Aki leír olyasmit – láthatóan ezt is hiszi! – , hogy az “evolúció nem készitett fel” azzal nem sokat van mit tárgyalni…..a többi blabla s a sok hivatkozás csak hivők széditéásére való.Kötve hiszem, hogy bármelyikük utána is nézne a forrásoknak s ellenőrizné Sz.G állitásait. Aki meg veszi a fáradtsáégot, azt komoly meglepetések érhetik, pláne ha még tanul hozzá egy kis anatómiát és élettant, genetikát is plusszban!
Álltalánosságban néhány kérdés:Milyen témától gerjednek be az emberek és vajon miért?Ugyan kiről árulkodik,amit/másról/ írok??????…… A témához néhány kérdés:Kinek az érdeke az én egészségem,jó közérzetem????????? Ha olvasok,hallok valamit ki dönti el hiszem,vagy sem?Megpróbálom-e vagy sem?Képes vagyok-e,merek-e magam dönteni vagy sem?Ha magam döntök és bejön a “kísérlet”kinek az öröme?Ha nem jön be kinek a bánata?Ha másra hallgatok kit fogok dícsérni siker,vagy hibáztatni kudarc esetén?
tibcsi70 hozzászólásaiban visszatérő motívumként jelennek meg a testmagasságra való hivatkozások. A hozzászóló expressis verbis ugyan nem jelenti ki, hogy az alacsonyság (kis testtömeg) betegség vagy fogyatékosság lenne, de én ezt a vélekedést éreztem ki. Bocs, ha tévedek. Szóval felmerült bennem néhány kérdés – de előbb egy állítás:
Az egészséges táplálkozás eszköz, nem pedig cél. Mire való eszköz? Hát arra, hogy erős, egészséges, munkaképes, hosszú életű (és magas :)) legyek.
Ám itt vannak a kérdések:
1. Hány cm az emberi egyed ideális magassága? Minél magasabb, annál jobb? Mégis mennyi? Lehetne mondjuk 5 méter? De ha ez sok, akkor tényleg mennyi? Lehet, hogy még célunk sincs, miközben vadul törünk feléje?
2. Ugyanez a problémám az életkorral is. Nincs meg a cél. Meddig éljen egy ember? Minél tovább, annál jobb? Vagy mégsem, hiszen már amúgy is egymás sarkát tapossuk?
3. Úgy látom, mind a Szendi-pártiak, mind az ellenzők úgy képzelik az egészséges élet lefolyását, hogy éldegélünk totál egészségesen, egyszer csak puff, holtan elterülünk. Ennyi volt, itt az ideális életkor vége. Vagy nem így képzelik? Akkor hogyan? A kiterülés előtt mennyi idővel jelenhet meg a betegség, fájdalom, leépülés stb, és mennyire fokozódhat? Hol olvasható a tudósok és hozzászólók ezzel kapcsolatos elképzelése? Milyen célokat tűznek ki, amelyek eléréséhez az egészséges táplálkozást eszközül használják?
Tud valaki válaszolni?
Én nem értem mi ez a sok indulat itt? Szendi írt egy (most már két) könyvet arról, hogy táplálkozhatunk úgy is, hogy ne betegítsük meg magunkat. Közérthetően, de tényekkel alátámasztva. Sajnos Varga Máté cikke nem elég szakszerű, túl bulvárosra sikerült. Tételesen egyik állítást sem tudta megcáfolni. Ami azért különös, mert elméletileg ő lenne a táplálkozáshoz értő ember. Javaslom neki, olvassa el újra, figyelmesen a könyvet és keressen hozzá cáfolatokat. Ha talál, akkor azt ugyanolyan igényességgel írja le, mint Szendi Gábor. Akkor sokat segít az emberiségnek. Így viszont csak szimpla piszkálódás a cikk. Én elolvastam mindkét könyvet. Nem vagyok szakértő, de kipróbáltam az ott leírtakat. Sokat segített rajtam. Tavaly decemberben a vérnyomásom 140 fölött volt rendszeresen. A cukor értékem 8 és 12 között. Az epém folyton görcsölt és valamilyen gyulladás volt a szervezetemben, aminek okára nem jöttek rá az orvosok. Nagyon nem is izgatta őket. Az ízületeimmel 30 éves korom óta gondok vannak. Most 53 vagyok. Amióta a paleolit elveket követem, a vérnyomásom 110-120 között van. A vércukor értékem 5-6 között. Nem görcsöl az epém, nem gyötör farkaséhség. De sosem éhezem. És aminek legjobban örülök: elmúltak az ízületi fájdalmaim! Én a saját tapasztalatom alapján mondhatom, hogy a könyvben leírtak működnek. Az igaz, hogy kell hozzá elszántság, mert magyar ember nehezen tud kenyér, galuska, krumpli, túró, tejföl nélkül táplálkozni. Bab, borsó, amerikai mogyoró ki nem maradhatna a táplálkozásból. Pedig kimaradhat. Csak elszántság kérdése. De nyilván ezt csak az tudja megtenni, aki beteg és rákényszerül. Ma már úgy nézek a kenyérre, tejre, mint méregre, mert tudom, hogy most mennyivel jobban érzem magam. Rajtam sokat segített Szendi Gábor.
125. aev: ha valaki meg akar szabaditani a pénzedtől/vagyonodtól, stb, akkor vajon toprongyosan, makogva, érthetetlenül beszélve próbálja -e meg, vagy pedig konszolidált külsővel, közérthetően, meggyőzően beszélve? Hubart, Danikenn és társai is rendkivül meggyőzően, “tényekkel” dobálózva hóditják meg a leendő hiveik szivét! A probléma kulcsa pont abban rejlik hogy a páciensnek nincs lehetősége/nem képes rá, hogy a “tényeket” ellenőrizze! Ez a helyzet Sz G könyvei/irásai esetében is! Az állitásokat nem elhinni kell, hanem megbizonyosodni felőlük! TE is egyike vagy a sok bünbánó , megtért zabagépnek, akik a könyv hatására megváltoztattátok étrendeteket, de azt hiszitek – szintén a könyv hatására – hogy nem azért érzitek magatokat jobban, mert kevesebbet esztek és rendszeresen, változatosan táplálkoztok, hanem mert ezt vagy azt nem esztek! Placebó effektus! Ha van rá időtök, akkor kinövitek!-:))
124. klucs. sem az ember magassága, sem az életkora nem füg az akaratunktól! Az utóbbit persze megrövidithetjük szándékosan is, ha nagyon akarjuk…..
Mivel egy életünk van, azt mindenki szeretné a lehető legjobb körülmények közt, egészségesen leélni. Kötve hiszem, hogy egyes fantaszták kivételével, valaki szenvedni, nyomorogni kivánna. Csakhát az egészség fenntartásához, pár feltételnek eleget kellene tennünk:
1. egészségesen, jó “génekke”születni;
2. egészségesen élni;
3. a korral /külső körülményekkel járó problémákat idejében felismerni, elkerülni, kezelni;
4. ép testben , ép lélek – alapból kiindulva arra törekedni, hogy maradjon utánunk valami értékes, ha nem más a rokonok és ismerősökben szép emlék rólunk!
Node, ezeket a feltételeket ( az első kivételével) tényleg csak tudatosan lehet teljesiteni. Ez pedig lehetetlen úgy, hogy nem ismerjük saját testünket s általában az emberi test felépitését, működését, fenntartásának feltételeit! Ha ez az autónknál, mobilunknál, Pc-nknél elfogadható kérés mindenki számára, a testünkre vonatkozót viszont az emberek túlnyomó része az orvosra testálja. Pedig hát, az orvosok jórészt tüzoltó munkát végeznek s nem megelőzőt!
A Szendi pártiak valamennyien arra hivatkoznak, hogy a könyvei hatására s megváltoztatva eddigi étkezési szokásaikat mennyire jobban érzik magukat! No de, előtte miért érezték magukat rosszul? Kényszeritette őket valaki arra, hogy helytelenül táplálkozzanak/éljenek? Miért nem jöttek rá az első jelekből, hogy valamit rosszul csinálnak? Miért az orvos találja ki, hogy mitől magas a vérnyomásuk, mitől romlanak az izületeik? stb.
Ez pont olyan mint a vallásos hit! Bünözöl, majd leimádkozod, és újra kezdheted! A hivek most éppen penitenciát tartanak eddigi büneikért! -:))
Az emberiség túlnyomó részének nem okoz problémát a gabonafélék, másoknak a hüvelyesek, másoknak a cukrok, még másoknak a tejtermékek fogyasztása! S százmilliós tömegekről van szó! Vannak – kis százalékban, akiknek egyik-másik igen. S úgyanúgy sok ember van, akinek a hústermékek, a gyümölcsök vagy a zöldségek túlzott fogyasztása okozhat problémát!
Az egészséges táolálkozás nem azt jelenti, hogy ezt, azt, amazt kiveszünk belőle, hanem , hogy miből mennyit, mikor és milyen elosztásban fogyasztunk! S ez pedig szinte egyéni! Mindeki ki kell tapsztalja, hogy mi az ami neki jó, s mi az ami problémát okoz! S hogy mekkora mennyiségben! nem Szendi és mások kell megmondják! Dehát aki a sültgalambot röptében szereti (lehetőleg meg is régva előzőleg), az csak nyugodtan váljék hivővé…elvégre a hivőké a menyek országa is! Ámen…
primavis 126
Ezt te sem gondoltad komolyan? 🙂
127. bruce: légy szives taglald akkor a komolytalanságaimat! -:)
116
primavis, tudomásul veszem,hogy te így gondolkodol.
Egyébként úgy értettem, hogy nem lehet visszahízni, hogy 10. hónapja nagyjából ennek az életmódnak a kereteihez tartom ha magam, és nem jött vissza a túlsúly. Ha megint ennék kenyeret,nyilván visszajönne.
117.( ha ez nekem is szólt)
A fogyást én csupán azért hangsúlyoztam, mert akinek én példát akartam mutatni, annál ez életfontosságú.
És az hogy az ízületi fájdalmaim csökkentek, az ugye, egy szubjektív dolog meg lehet rá mondani, hogy csak placebohatás…
Valószínűleg azért számoltak be sokan a fogyásról, mert a kisebb-nagyobb túlsúly rengeteg emberre jellemző.De ezt általában csak mellékes pozitív hatásként említik.
Egyébként aev. hozzászólásával és velem együtt ide pl. 11-en írtak be ( ha jó számoltam) rövid idő alatt bekövetkező, látványos és mérhető pozitív egészségügyi hatásokról.
Az 58-as hozzászóló ráadásul úgy tűnik,orvos, és a pácienseire hivatkozott.
Beleolvastam a könyvesblog kommentjeibe is, ott is hasonló a helyzet. Pl egy cukorbeteg lány( Meshe nicknémen)is hálálkodva írt. Ráadásul az ottani kommentelők nem egyeznek meg az ide beírókkal,akik szintén nem egyeznek meg a Szendi blogjában összegyűjtött gyógyulástörténetek szerzőivel sem. Amiből szintén van vagy 20-25…
Én hihetetlenül méltatlannak gondoltam Dolphin cikket. De nem Szendit akartam “megvédeni”- arra, mint a válasza bizonyítja, ő nem szorul rá. Főleg az zavart, hogy dolphin cikke roppant megtévesztő lehet azok számára, akik nem olvasták a könyvet.
Ami annál is szomorúbb, mert dolpin influenzáról írt cikkét igazán magas színvonalúnak tartom.
Velem az a helyzet, hogy hétfőn elutazunk egy hétre nyaralni, és ott nincs net.Most csomagolok stb.De még próbálok azért valamit még ma érdemben írni dolphinnak.
Üdv.SambalOelek
“Én hihetetlenül méltatlannak gondoltam Dolphin cikket. De nem Szendit akartam “megvédeni”- arra, mint a válasza bizonyítja, ő nem szorul rá. Főleg az zavart, hogy dolphin cikke roppant megtévesztő lehet azok számára, akik nem olvasták a könyvet.
Ami annál is szomorúbb, mert dolpin influenzáról írt cikkét igazán magas színvonalúnak tartom.”
A cikk Szendi tévedéseiről szólt. Hogy mennyire rászorult, az a válaszcikk – ha lehet – még súlyosabb félrenézéseiből látszik. (Alapvető hiba az evolúció értelmezésében, felületesen hivatkozott cikk (Pusztai)).
Van két cikk, egy az influenzáról, egy a paleoról. Ugyanazon az elvek szerint épül fel. Azért jó az egyik, mert olyat mond, amivel mi egyetértünk? És ugyanezérrt rossz a másik?
(Voltak, akik a GMO-s cikkek ellen érveltek ugyanígy.)
primavis: 128
Hát pl. én nem ismerek szendi hívőt 🙂
Kezdjük azzal mit nevezel egészséges táplálkozásnak? Mindenből egy kicsit? Ugyanmár… hány százaléka laktózintoleráns a lakosságnak? Egyen kevesebb tejterméket? Ugyanezt eljátszuk a gluténnel is…
Én pl a ciánra is érzékeny vagyok, egyek kevesebbet? 🙂
Na de a lényeg: azon vitatkozzatok mi lenne a jó. Nekem a politikával is az a gondom, hogy 0 az építő jellegű kritika.
A diétás résszel amit írtál egyetértek.
Viszont a dohányzásról sem lehet leszokni úgy hogy napi 1 szálra csökkented az adagot.
Cukorral és egyszerű szénhidrátokkal is ez a helyzet. Ha nem fogyasztod őket, az vércukor szinted is kisebb határok közt ingadozik, és az éhség érzet kb az 1/5-e lesz. Ami valljuk be, nem kis segítség ha valaki pl hedonista 🙂
Hit, szekta stb.: Ha elolvasod azt a párezer postot ami a paleó blogon van, rá fogsz jönni, hogy inkább egy receptklub, mint bármilyen “vallási közösség”.
Én pl szívesen olvasnék a paleo kori ember táplálkozásáról, vagy hogy itt közép-európában mi lenne nekünk a legjobb táplálék.
De ha valaki a tejet ajánlja én befalcolok 🙂
(129) Igen, neked is. Nem, nem placebohatás, következmény.
primavis
En helyesen taplalkoztam! Marmint ahhoz kepest helyesen amit a mai ertelemben helyesnek gondolnak. Teljeskiorlesu gabona, joghurtok,egyeb tejtermekek, sovany husok, margarin (abbol is az, amelyikben extra keves transzzsir van-extra magas aron) zoldseg, gyumolcs stb. Uszni jartam, nem voltam elhizott, mindig odafigyeltem az egeszsegemre, nogyogyaszhoz, fogorvoshoz, tudoszuresre stb stb jartam.
Aztan egyszercsak nem tudtam labra allni! Vizsgaltak jobbra-balra, aztan kideritettek, hogy autoimmun… Szivtak az izuletekbol a folyadekot, nyomtak bele a depomedront, jottek a fajdalom csillapitok, immunmodulansok…
A miertekre nem tudtak az orvosok valaszolni, nem tudjak mi okozza, nem tudjak gyogyitani, tuneti kezeles lehet, mar ha megtalaljak a megfeleo gyogyszert. Egy gyogyszer 3 honap! Ennyi ido amig kifejti az esetleges hatasat. Ha nem, akkor jon a kovetkezo, ujabb 3 honapig…(a mellekhatasokat nem reszleteznem) A gyogyszereim hatastalansaga miatt anti-TNF-alfa kezelest javasoltak… neked es a tobbi jol kepzett biologusnak gondolom nem kell bemutatnom.
Kb ezzel egy idoben talaltam kul. kulfoldi kiserletekre, amelyekben -bar nem paleo neven- de teljesen hasonlo etrenddel javulast ertek el. A dieta elkezdesevel kb egy idoben talaltam Szendi honlapjara, ahol a- te szohasznalatoddal elve- “hivok” sokat segitettek foleg a dieta gyakorlati megvalositasaban.
Kb 3 honap utan kezdett kicsi javulas mutatkozni, a biologiai kezelest szerencsere eddig nem kezdtem el. Most ott tartok, hogy nem kell napi gyakorisaggal fajdalomcsillapito, bot nelkul tudok jarni, meg tudom fogni a tollat es tudok irni stb. Messze vagyok meg a gyogyulastol, (talan el sem erem) de nekem minosegi valtozast hozott az eletemben ez az eletmod.
En nem hiszem, hogy csak azert , mert meghallgatom, merlegelem, elfogadom masok tanacsait en egy penitenciat tarto szendi-hivo lennek, aki a sultgalambot varja.
Tenyleg nem Szendinek kellene megmondania, mit egyek. Az orvosoknak kellene, akik amugy mindenkinek- neked is- elmondjak, hogy edd a teljeskiorlesu gabonat, glutent stb.
Divat ez a “szoljunk be Szendinek” hozzaallas, nem csak itt, hanem egyeb forumokon is. Biztos nem tokeletes az osszes megallapitasa, de szerintem jo uton halad. Egyetertek Bruce-szal en is szivesen olvasnek arrol, milyen is lehetett egy paleolit ember taplalkozasa, hogy valtozott ez kul. foldreszeken stb. Szivesen olvasnam egy biologus velemenyet is a Szendi konyvrol – fuggetlenul az en pozitiv tapasztalatimtol- de kicsit (inkabb sokkal) nagyobb szakmai alapossagut, mint amilyen Varga Mate tollabol sikerult.
131. Bruce: ne kezdjük előlről! nevezd őket ahogy akarod, paleósoknak vagy szamaruk után kullogó szende birkanyájnak, nekem mindegy!-:)))
1. a puding próbája, hogy megeszik, nos az is csak úgy derül ki valakiről, hogy valamilyen ételfélét nem bir a szervezete, ha előbb megette legalább egyszer! No ezt egyszerüen a továbbiakban kihagyja a táplálkozásából és kész!
Nem kell orvosit végezni hozzá, hogy me lehessen állapitani! A cián meg tudtommal nem tekinthető ételnek! Az alkohol/koka levél/ bétel dió, stb meg akár tekinthető is annak, s lám ezekről sem könnyű leszokni!
2. Mivel manapság rengeteg táplálékféleség van, nem kell napi egy falatra (= egy szál cigi!) szoritkozni valamelyikből (ami árt amúgy az illetőnek), hanem teljesen el lehet hagyni. Ezért nem értem az aprehnedálásodat.
3. a szénhidrátokkal csupán egy probléma van: túl nagy a bevitelük a szükségeshez képest s mivel nem lehet csak minimális mennyiségben tárolni (ez egy átlag emberben max 200-250 gramnyi lehet glukózból), ergo a + zsirként fog lerakódni.Abból viszont a tárolási kapacitásunk mázsányi is lehet! -:)
4. már irtam, nem érdekelnek sem a hivatkozások, sem a hozzászólások számai! Ha egy butaságot ezren vagy milliónyian hangoztatnak, attól az még nem válik okosságá!
5. a paleolit ember táplálkozásáról régészeti szakcikkekben/könyvekben olvashatsz, főleg a növény/állatrégészeti részben/fejezetben! De ott is csak arról, amit sikerült megtalálni! Ami korántsem = azzal, amit tényleg fogyasztottak akkoriban. Szerencsére , azon ami megmaradt, abból meglehet állapitani, hogy nyersen vagy sütve ették (főzni nem igen volt miben akkoriban, nemde?).
6. tudtommal a paleolit csecsemők, de még kisgyerekek is tejen éltek (anyatejen) akár 3-4 éves korukig is! S mivel Pápua ÚJ-Guineában még ma is szokás, hogy szoptatós anyák malacokat is szoptatnak, ez forditva is elképzelhető, nemde? ( ezek a sertések félvad állapotban leledzenek manapság is, s lehetetlen megállapitani róluk, hogy mikor is kezdőddött el háziasitásuk!).
Mivel a kisgyerek feltudja dolgozni a laktózt ameddig szopik, nem hiszem, hogy túl nehéz volt ezt felnőtt korig kinyújtani! Csak nem kell abbahagyni évekre, évtizedekre a tejfogyasztást. DE hogy mi a bajotok a többi tejtermékkel, azt sehogy sem értem!
133. nemszamit: ahogy látom , két malomban őrlünk! Te irod a bevezetődben, hogy egy ideig egyféle tanácsokat követtél, azután meg átálltál másfélére. Mi lenne, ha nem mások után mennétek, hanem sahát tapasztalataitok után?
Nem elfogadni, mérlegelni kell, hanem testreszabott étrendet kialakitani, s nem a divatok után menni! Az utóbbi évtizedekben divatba jöttek a távolkeleti ételek. Jópár évtized múlva fog kiderülni a hatásuk, ránk , európaiakra! A táplálék kiegészitők, szintétikus adalékok hatásáról már van némi információnk. A paleós étrendről sem kaphatsz senkitől nagy léptékű tapasztalatokon álló tanulmányt! Mert nincs rá elég vizsgálható információ! Én/mi nem magával a paleós étrenddel vitatkozunk -egye, aki akarja – hanem a Szendi-féle “dietetikusok” “tudományos” érveivel! Ha csak ezt vagy azt ajánlana, nem érdekelne, de amikor túl lő a célon, és tudományos köntösbe öltöztetve akarja eladni tudománytalan érveit, akkor azzal már vitázni kell! Pont a ti érdeketekben is!
primavis: 134
Alakul 🙂
Elég sok szektát és vallási közösséget ismerek, vannak scientológus ismerőseim is… na ez távol áll mindtől 🙂 amit a 4. pontban írsz, erre reagáltam. konkrétabban: sokezer komment nagy százaléka recept és a hozzávaók beszerzésének vadászata. Szerintem ezt a részt ugorjuk, mert sértő lehet…
1. Ezzel van egy kis probléma. Hivatalosan nem vagyok, voltam laktóz érzékeny, vizsgálták is annó. 33 éves koromra mégis krónikus gyulladások tömkelegével voltam ellátva… namármost, amiről tudom hogy mérgező lehet, vagy “ilyen károkat” okozhat, nem hogy magamnak nem adom, de az 1 éves gyerekeimet is megkímélem, kiindúlva a saját és környezetem példájából. Az eredményeket szerintem felesleges leírnom. Szerintem a tej témát hanyagoljuk, mert ott még van mit olvasgatnod. http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/tej.php pl. de tudnék még linkelni jópár forrást. Ha csak fele is valós veszély, nem a gyerekemeimen fogom letesztelni.
2. 3. Egyetértek. Csak nálam a finomított lisztből készült cuccok és cukrok ugyanabba a kategóriába tartoznak. Na ezekről nehezen mondanak le sokan, és ezt hasonlítottam a dohányzásról leszokáshoz (abban is van tapasztalatom 🙂 ).
5. Reméltem kapok egy röpke összefoglalót 🙂
6. Én is így tudom. Anyatej párti is vagyok, amíg lehet nálunk azt kapnak. De ne akarjanak mellétápláltatni tehéntejes cuccokat, meg glutént.
126. primavis: Csak csodálkozom, hogy mennyi indulat van benned! Voltaképpen mit akarsz bizonyítani? Én a saját tapasztalataimat írtam le. Sok diétát, kezelést kipróbáltam, de nem segített. Egyébként nem vagyok zabagép. Úgy táplálkoztam, ahogy a legtöbb magyar ember és csak egyre rosszabbul lettem. A Glutén és laktóz érzékenység nem mindenkinél jelentkezik durva tünetekkel, nálam se. Csak most, hogy abbahagytam a gabona és tej fogyasztását tudom, hogy tényleg voltak jelek, de nem tudtam azonosítani. Az ízületi fájdalmakra mindenki azt mondja, hogy a húsfogyasztást kell korlátozni, pedig a mellé fogyasztott szénhidrát volt a bűnös. Most, hogy a szénhidrát bevitelt korlátoztam (csak zöldség és gyümölcs formában eszem és Xukrot, azaz xilitet használok fruktóz helyett) nem fájnak az ízületeim. Ebben semmi hit nincs, ez szín tiszta tapasztalat. Az más kérdés, hogy erről csak Szendi Gábornál olvastam. Sajnos az orvosok semmi hasznosat nem tudtak tanácsolni, csak különböző gyógyszereket írni, amitől az ok nem szűnt meg, csak a tünetek valamennyire, jó kis mellékhatásokkal. Szeretném megosztani a tapasztalataimat másokkal is. Ennyi. Te valószínűleg sokkal fiatalabb vagy nálam és még nem küzdesz annyi egészségügyi problémával, amivel én. Kívánom, hogy ne is legyen ilyen problémád és legyél nyitottabb az új megközelítések fele.
Primavis: “Az utóbbi évtizedekben divatba jöttek a távolkeleti ételek. Jópár évtized múlva fog kiderülni a hatásuk, ránk , európaiakra! ”
Az egyetlen dolog, ami miatt esetleg aggódni érdemes, a szója. Abból pedig többet kap az európia ember a húson keresztül, mint távolkeleti ételekből.
Na jó, esetleg még a nátrium-glutamát, de adalékanyagként az keleten is új (és itthon sem csak keleti ételekben van.)
bruce:
“Szerintem a tej témát hanyagoljuk, mert ott még van mit olvasgatnod. http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/tej.php”
A linkelt cikkből:
“Elliott arra figyelt fel, hogy míg a Samoán élő gyerekekhez képest az Új-Zélandon élő samoai gyerekek közt tízszer gyakoribb az I. típusú cukorbetegség. Elliott a táplálkozási tényezőkben keresve a magyarázatot, a tejre kezdett gyanakodni. Ebből kétféle ismert, az A1 és az A2. Az A1 béta-kazein a nyugati világban elterjedt Bos Taurus tehénfajta tejében található, míg az Ázsiában elterjed Bos Indicus tejében csak A2 fordul elő, akár csak az Afrikában tartott tehenekben is, dacára annak, hogy ezek is a Bos Taurus családba tartoznak. Az A1 béta-kazeinből az emésztés során egy Béta-CazoMorfin-7 (rövidítve BCM7) keletkezik, amely egy opiát. Az opiátok közé tartoznak a morfium, az ópium, heroin. A BCM7 másik fontos tulajdonsága, hogy immunológiailag aktív vegyület. Mivel a diabéteszt autoimmun betegségnek tekintjük, a gyanú a BCM7-re terelődött.”
Ez egy tipikus szendis bekezdés, ami jól megmutatja, miért lesz hiteltelen az írás akkor is, ha esetleg az alapállításban igaza van.
Vagy saját kútfőből, vagy angol források alapján utánamegy egy témának (kazein és cukorbetegség kapcsolata).
Ezután belekavarodik egy olyan egyszerű kérdésbe, mint hogy milyen kapcsolatban állnak a szarvasmarhák (valójában mindegyik “Bos Taurus”, ha már ezt a formailag is hibás megnevezést használjuk.), milyen kapcsolatban van a kazeintípus a fajtával (csak arányokról beszélhetünk, a hazai Holstein fríz marhákban pl. az A1:A2 allél arány kb. 1:1).
Ezek utána a BCM7-et leópiátozza. (Opioid: opioid receptorra ható vegyület ilyen a BCM7. Ópiát: morfin származék. Ha A1 kazeinből származik, nem lehet ilyen.)
Az ópiátozás azért kell, mert így lehet kábítószerhez hasonlítani (és ezek után már fel sem tűni, hogy az ópium pedig egyszerűen csak máktej, több féle ópiátot tartalmazó kábítószer, amelyben ott van a külön szereplő morfin is.)
Az a baj az ilyen típusú “kutatással”, hogy hála az egyre jobb cikkkeresési lehetőségeknek, könnyen megtaláljuk a nekünk tetsző cikket. Viszont pont a célirányos keresés miatt kimaradnak olyan írások,a melyek esetleg nem a mi igazunkat támasztják alá (ez még szembetűnőbb a válaszcikknél, ahol Szendi egy 2002-es cikkre hivatkozva beszél az emberi genom változásáról, viszont ha megnézzük magát a cikket, ott egy 1980-as Gould könyvre hivatkoznak a szerzők – mindezt 2010-ben teszi, miközben kihagyja az őt egyértelműen cáfoló, több éves adatokat). Másrészt ha nincs idő az alapok elsajátítására, akkor az értelmezésnél már becsúsznak hibák.
Ha valaki az apróságokat a fentiekhez hasonló alapossággal kezeli, az észre sem fogja venni, hogy fontos kérdésekben téved – pláne akkor nem, hogyha egypárszor bejött neki a dolog (vagyis rátalál egy olyan témára, amiben van igazság, és jelenleg “elnyomják”).
Mindig is voltak és lesznek csapásirányok és azok apostolai. Szerintem ha valaki őszintén figyel magára, érezni fogja és ösztönösen úgy táplálkozik (és él) ahogy neki a leginkább megfelelő. (Fontos az őszinte szó)
Baromira fontos (lenne) nem valamely külső elméletet magunkra aggatva csatlakozni egyik vagy másik diétához! Fura, hogy ezt nem igazán szokás emlegetni.
Egyébként tudja valaki, hogy Szendi Gábor a könyvében ismertetett elvek szerint étkezik-e???
Ez mind szép és jó, hogy mindenki tapasztalja ki hogy magának mi a jó, csakhogy az emberek 100.00%-ának meg se fordulna a fejében hogy ne egyen tejterméket, gabonát meg pláne, mert a média meg az orvosok alaposan a fejükbe verték, hogy nélkülözhetetlen, egészséges élelmiszerek.
Egyébként – nem tudom ti hogy vagytok vele – engem rohadtul hidegen hagynak Szendi érvelései. Az étrend amit javasol az eddigi legegészségesebb és legésszerűbb étrend, és ezt képtelenek vagytok megcáfolni.
És primavis, ha itt valaki hívőnek nevezhető amiért görcsösen ragaszkodik a saját elméletéhez figyelmen kívül hagyva a tényeket, akkor az pontosan te vagy!
lenne igény magyarul Goldacre Bad Science-ére szerintetek? http://www.amazon.co.uk/Bad-Science-Ben-Goldacre/dp/000728487X/
@Komavary:
Basszus, ez gáz. A válaszcikkből egyértelműen kiderül, hogy Szendinek hiányzonak a biológiai alapok. Nagyon hanyagul ír (fajnév kisbetűvel, alfaj/változat a faj helyén, mindennek tetejébe még családnak nevezi mindkettőt). A vegyületek kémiai természetéről sincs sok fogalma. Természetesen ettől még lehetne igaza is, de az én bizalmam kissé meginog ilyenek láttán. Persze nem az a cél, hogy szakmabelieket térítsen meg, hanem hogy “tudományosnak” hasson.
A kérdés az, hogy hányan mennének át egy hídon, amit az én terveim alapján építenek. Nem vagyok ugyan építész, de a Bridge Buildert jól nyomtam.
primavis:…Mi lenne, ha nem mások után mennétek, hanem sahát tapasztalataitok után?
Nem elfogadni, mérlegelni kell, hanem testreszabott étrendet kialakitani, s nem a divatok után menni!…
Liquid: …Szerintem ha valaki őszintén figyel magára, érezni fogja és ösztönösen úgy táplálkozik (és él) ahogy neki a leginkább megfelelő…
Ezek a tanacsok a gyakorlatban hogyan kivitelezhetoek?
Böse: “csakhogy az emberek 100.00%-ának meg se fordulna a fejében hogy ne egyen tejterméket, gabonát meg pláne, mert a média meg az orvosok alaposan a fejükbe verték, hogy nélkülözhetetlen, egészséges élelmiszerek.”
Nem is baj. A tej, a gabona része lehet az egészséges táplálkozásnak. Az ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy mit kapok a boltban, ha leemelek egy liter tejet, egy kiló kenyeret a polcról. A legritkább esetben csak tejet, csak lisztet, élesztőt sót és vizet. És ez a baj, sokkal nagyobb baj, mint a tej vagy a gabona fogyasztása.
“Egyébként – nem tudom ti hogy vagytok vele – engem rohadtul hidegen hagynak Szendi érvelései. Az étrend amit javasol az eddigi legegészségesebb és legésszerűbb étrend, és ezt képtelenek vagytok megcáfolni.”
Hogy lehetne a legésszerűbb, hogyha az érveléseiben hibát hibára halmoz?
Az általa javasolt étrend messze nem a legegészségesebb – jobb a standard western dietnek nevezett szörnyűségnél, de kb. az összes hagyományos étrendnél ugyanígy jelen van a civilizációs betegségek csökkenése. A paleo ezektől abban tér el, hogy biztosan nem tartható fenn. Ökológiai öngyilkosság.
Lehet gúnyolódni a hülye orvosokon, hogy mellélőttek a koleszterinnel, a zsírokkal, de ugyanilyen hibás elvek (“tápanyagtan”, nutricionism) alapján tilt a paleo bizonyos élemiszercsoportokat. (És találják ki a követői, hogy a cukor méreg, a liszt méreg, stb.)
“Ezek a tanacsok a gyakorlatban hogyan kivitelezhetoek?”
Kezdetben pl. ott van a fenti cikk végén linkelt Pollan esszé. 😉
140. Böse:
“…mert a média meg az orvosok alaposan a fejükbe verték, hogy nélkülözhetetlen, egészséges élelmiszerek”
Ez pontosan így van. Sőt, a megszokás még erősebb hatás. Mégis az emberek egy része eljut abba az életszakaszba amikor ösztönösen elkezd magára figyelni. Ha ez akár csak részben is tudatossá válik, akkor a fent említett hatásokat képes felülírni. Az önbecsapást tegyük most félre.
Hozzáteszem rögtön: ez persze egy erősen idealisztikus nézet, hiszen az állandó külső “agymosástól” függetlenedni belsőleg nem egyszerű történet és rövid távon még így is simán zsákutcá(k)ba kerülhet az ember.
143: nemszamit
A gyakorlatban? Figyeled (de azért nem hipohonder módon) hogyan érzed magad egy-egy étkezés után, és étkezés előtt is átfut az agyadon mi is esne jól.
Fontos, hogy ezt persze folyamatában éld meg. Azaz a meki kaja utáni “hú de frankó volt, de tele a hasam” ézést észrevenni még önmagában nem elég… Ennyi. Nem kell túlmisztifikálni.
Ezzel nem azt mondom, hogy ne olvass és ne szerezz tapasztalatokat. Sőt, ez legalább annyira fontos!! (kb ezt a blogot is azért olvassunk, nem 🙂 )
144 Komavary:
Csatlakoznék. Nem az a baj mit eszünk/etetnek velünk. Hanem az, hogy lassan már csak látszat kaján élünk. A “bio” is csak egy újabb piaci szelet 🙁 Iskolapélda a polcról levett joghurt, ami nem a megytől hanem a bíbortetütől piros… még ha el is fogdjuk, hogy a joghurt egészséges, de legalábbis nem árt, akkor sem hinném hogy őseink tetüt reggeliztek volna 🙂
Nem költői kérdésnek szántam, továbbra is érdekelne, hogy a paleo diétát promótáló emberek, úgy is étkeznek? Azaz pl. Szendi is?
146.Liquid
Igen, tudtommal úgy étkeznek, és Szendi is.
Amúgy meg nem értem mit jelent számodra az őszinte figyelés?
Azért sok olyan ember van még, aki nem ébredt fel! És hamis adatokból, csak hamis következtetéseket fog tudni levonni. Ergó: tévútra lép!
HAMIS ÁLLÍTÁS, HOGY PUSZTAIÉK KONTROLLCSOPORT NÉLKÜL VAGY SZAKSZERŰTLENÜL KUTATTAK VOLNA, ÉS TÉVESEN VÉLEKEDSZ ÚGY, HOGY AZ ANTIDEPRESSZÁNS VIZSGÁLTOK MINDEGYIKE KONTROLLCSOPORTOS ÉS SZAKSZERŰEN KIVITELEZETT
Kedves Dolphin,
noha már múl héten megjöttünk a net-mentes nyaralásból, ám most meg nagyon dolgozom. Ennek ellenére, mivel bántja az igazságérzetemet, hogy alapvetően hamis képet festesz Szendiről, valamint – mivel azóta alaposan utánaolvastam Pusztaiék esetének, és így megállapítottam, hogy valószínűleg nem kellő mélységű tájékozottságod miatt sajnos róluk is káros és megalapozatlan információkat terjesztesz – ezért (amikor csak tudom) rászánom az időmet, hogy legalább apránként reagáljak, érvekkel és tényekkel alátámasztva álláspontomat.
@SambalOelek: Nos, amennyiben tévedtem Pusztaiék esetében, akkor Te nyilván tudni fogod, hogy milyen értékek születtek a kripta hosszra vonatkozóan a normál, állatházi diétán levő patkányokra (ami ugye egy elég evidens kontroll….). Ha ilyent nem sikerül mutatnod – amit remélem egyenesen elismersz és nem kezdesz nagyívű maszatolásba -, akkor meg miről beszélsz?
Antidepresszáns vizsgálatokról biztos nem írtam olyasmit, amit állítasz, nem is igen értem, hogy jön ez ide…?
Ha nem lennének egyéb elfoglaltságaim, már kész lennék a Szenidnek írt válaszommal, de addig is teaserként elárulom, hogy a genetikai ismeretei finom szólva is hiányosak, és ez nem lesz elhallgatva.
Én korábban is úgy gondoltam, hogy a civilizációs betegségek okai a civilizáció, pedig nem táplálkozáskutató biológus vagyok, hanem informatikus. Egyszer nekem is sikerült diéta nélkül lefogyni. Napi 8 óra szellemi munka után még 6-8 óra fizikai munka. Tuti fogyás, lehet hogy szabadalmaztatom :-).
Alapból kerülöm az agyonszintetizált műanyag kajákat. Amiket Szendi írt más forrásokból megerősítve olvastam vissza.
146.-ra. Igen. Aki kipróbálta az csinálja is.
Bár mindig vannak akik ezt is képesek túlzásba vinni, és a húst nyersen enni. De tudomásul kell venni, hogy az ember mindenevő. Nem ragadozó, és nem növényevő.
Én egyébként nem a fogyás miatt kezdtem el, de jól esik, hogy a megszűnt térdfájásom mellett könnyebb is vagyok pár kilóval.
Miért szűkíted le genetikára?
Nem szűkítem, de mivel ez volt a korábbi (egyik) csapásirány is, ezen lovagolunk még egy kicsit.
Ha az emberek egyszerű Google kereséssel ilyenekre bukkannak, akkor az elég gáz… ez itt épp a koleszterinről, nem túl tudományos, de ez a jelenség igen érdekes, ahogy Szendi Gábor hivatkozik kutatásokat, de azok eredményét a saját szája íze szerint, esetleg tökéletesen ellentétesen értelmezi. A hosszú irodalomjegyzék arra is jó, hogy túl sokan ne nézzenek utána ezeknek. Én a sóval kapcsolatban tettem keresést, mert zavart ez a sómítoszos fröcsögés. Az eredmény ugyanaz, mint a koleszterin esetén Antalffynál:
http://www.antalffy-tibor.hu/2010/08/25/tibor-ba-blogja-349-szendi-gabor-egy-nehez-eset/
és akkor a sóról:
http://www.tenyek-tevhitek.hu/somitosz.htm
“1984-ben az amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet nagyszabású vizsgálatot indított, 52 népcsoportnál, vizsgálták meg egzaktul a napi sófogyasztást és nem találtak kapcsolatot a sófogyasztás és a vérnyomás között, pedig volt, ahol igen sok sót fogyasztottak. Az 52 népcsoport gyakorlatilag felölelte az egész világot, kezdve a brazíliai őserdőkben élő indiánokkal és befejezve pekingi lakosokkal. A vizsgálat csapás volt a sómítoszra, de vallásos hiedelmet nem lehet érvekkel megdönteni.”
A National Heart, Lung and Blood Institute vizsgálatának eredményei:
http://hyper.ahajournals.org/cgi/content/full/35/4/858
‘In summary, there is conclusive evidence that dietary salt is positively associated with BP and that BP can be lowered with and nonhypertensive persons. (BP=blood pressure)
The workshop reviewed evidence from the last decade about the relation between sodium intake and BP. The evidence continues to demonstrate that higher sodium intake is associated with higher BP levels and other cardiovascular conditions. Americans strategy to reduce salt in the food supply is an important public health strategy that can lower BP among populations. The workshop speakers also recommended that research and surveillance must be ongoing to develop new information concerning diet, BP, and CVD.’
Lada, ez félreértés. Amiből idéztél, az nem az a vizsgálat, amelyre Szendi utal, hanem egy másik és 2000-ből való, nem 1988-ból (Beírtam a keresőbe az angol szöveget, melyet idemásoltál, és így jött ki a címe).
National Heart, Lung, and Blood Institute Workshop on Sodium and BloodPressure : A Critical Review of Current Scientific EvidenceHypertension 2000;35y ;858-863Aram V. Chobanian and Martha Hill
Te nem a könyvet olvastad, hanem a Tények-Tévhitekből másoltad ki az ezzel foglalkozó, summázó bekezdést.(Szendi ilyen típusú, rövidebb cikkei tudtommal az IPM-ben jelentek meg eredetileg, és a lap műfaji jellegéből adódóan nincs bibliográfia, ezért te nyilván erre a National Heart-ra kerestél rá.)
A National Heart, Lung, and Blood Institute ez valami állami intézmény, amely úgy általában megrendeli és pénzeli a kutatásokat. A sóval kapcsolatos kutatássorozat neve Intersalt volt. Az első INTERSALT 1988-ban volt, de később is pro és kontra újra meg újra értelmezték a nyers adatokat. A független elemzők azt tudták bizonyítani, hogy az INTERSALT nem bizonyított semmit. Ami a cikkben egyetlen bekezdésbe sűrűsödik, azt Szendi a könyvben a 164-167-ig részletesen elemzi.
Az elejét idemásolom:
EZ AZ ELŐZMÉNY, AMI VISZONT KELL A MEGÉRTÉSHEZ ( a számok, melyeket zárójelbe tettem, az indexszámok)
„A fordulatot Louis Dahl 1960-ban publikált vizsgálatai és azok totális félreértése hozták. Mint Paul Elliott írta: „Louis Dahl híres 1960-as grafikonja, amely öt népességen a sófogyasztás és a magas vérnyomás gyakoriságának egyenes vonalú összefüggését mutatta, megragadta a magas vérnyomás kutatásával foglalkozó kutatók képzeletét és Dahl hatása a mai napig érvényesül”.
(608) Dahl rámutatott arra, hogy Amerikában a fiziológiai szükségletnek megfelelő só tízszeresét, vagyis napi 10 grammot fogyasztanak. A sófogyasztás hiteles mérése úgy történik, hogy megmérik adott ember 24 órán át gyűjtött vizeletében a kiválasztott só mennyiségét.
Sok emberen elvégezni ilyen mérést meglehetősen macerás. Ezért általában egy embertől egy mintát vesznek, és abból következtetnek az illető általános sófogyasztására. Ahogy ezt a kedves olvasó olvassa, nyilván rögtön az jut eszébe, és mi van akkor, ha az illető aznap mondjuk sós heringet evett vendégségben, de amúgy nem nagyon szokta sózni ételeit? Vagyis lehet-e
egy adott nap véletlen hatások alapján kialakult sófogyasztásából következtetni arra, hogy valaki mondjuk 30 éven át naponta mennyi sót fogyasztott? Nyilvánvalóan nem. A sókutatásban mégis ezt a módszert követik! Dahl tisztában volt ezzel a problémával, és ezért óvatos is volt a következtetéseivel. Mint írta: „a sófogyasztás oly mértékben változhat napról-napra, hogy
nem lehet egyetlen nap fogyasztásából, de még egymást követő napok átlagából sem egy adott egyén átlagos sófogyasztására következtetni”.
Másrészt úgy gondolta, önmagában a sóbevitel kevés magyarázat, kell lennie még genetikai hatásnak is, vagyis feltételezte, hogy az emberek vérnyomása különböző mértékben érzékeny a sófogyasztásra. Ezt patkánykísérletekkel is bizonyította, vannak ugyanis „sóérzékeny” patkányok, és vannak olyanok, akiknek semmennyi só sem növeli meg a vérnyomását. Ugye
bajban lennének az orvosegyetemek, ha ilyen patkányokon kéne demonstrálni a só vérnyomásfokozó hatását.
Végül Dahl azt a következtetést vonta le, hogy ugyan a só vérnyomásnövelő hatása egyénről-egyénre változik, kétségtelen, hogy azokban a kultúrákban, ahol 4-5 grammnál nem fogyasztanak többet, a magas vérnyomás ritka.(609)
INTERSALT INNEN
A felajzott sókutatók és a közegészségügy összefogott és egy hatalmas világméretű összehasonlító sóvizsgálatot indítottak. Ötvenkét népességben vettek rengeteg embertől 24 órás vizeletmintát és mérték meg a vérnyomását. Persze mindenkinél csak egyszer. De a vizsgálat így is horribilis összegeket emésztett fel, vagy 150 kutató dolgozott rajta megszámlálhatatlan sok
asszisztenciával. Gary Taubes „The (Political) Science of Salt” (A só [politika]tudománya) című, a Science Magazine-ban megjelent írásában rámutat arra, honnan ez a hatalmas elszántság, és ez a költségeket és fáradságot nem kímélő munka a só ártalmasságának bizonyítására.
(610- EZT KIKERESTEM: – Tauben s,G: The Political Science of Salt.Science,1998)
A magas vérnyomás tényleg veszélyes, és tényleg életek tízezreit oltja ki évente. Viszont a vérnyomáskutatás nem tett le az asztalra nagy eredményeket, amelyeket közegészségügyi tanácsként is jól meg lehet fogalmazni – egészen a sóhisztéria kezdetéig. A közegészség- ügy hatalmas pénzeket szakít le a kormányoktól puszta működésére, léte jogosságát igazolnia kell. Mind a vérnyomáskutatásnak, mind a közegészségügynek tehát közös érdeke volt, hogy
felmutassanak valami kézzelfoghatót, ami népességszinten az egészség védelmében nagy eredményeket ígér. Ezért oly fontos a koleszterin-téveszme, és ezért vált oly vonzóvá a sómítosz is. Minden politikus és közegészségügyis álma az, hogy kiállhasson az emberek elé és azt mondhassa: „Csökkentsd a sófogyasztásodat, így egészségesebb leszel és tovább élsz!” vagy
„Oltasd be magad influenza ellen, és életben maradsz!”, továbbá „Csökkentsd a koleszterinszintedet, és nem kapsz infarktust!”. A politika és a közegészségügy a megmentő szerep utáni sóvárgása hajtja bele a kormányokat őrült vállalkozásokba, amelyekből aztán többet nem lehet kihátrálni.
„The INTERSALT Study, vagyis a nevezetes, 52 vidéket felölelő INTERSALT-vizsgálat, 1988-ban jelent meg, s olyan hatást keltett, mint amikor ágyúlövést várunk és petárdapukkanás lesz belőle.(611-)
Ezt is kikerestem az irodalomjegyzékből, ideírom neked BMJ. 1988 Jul 30;297(6644):319-28. Intersalt: an international study of electrolyte excretion and blood pressure. Results for 24 hour urinary sodium and potassium excretion. Intersalt Cooperative Research Group. [No authors listed)
52 populációból 200-200 főt vizsgáltak meg úgy, hogy 20-tól 60 éves korig tíz éves ugrásokkal minden korosztályból véletlenszerűen 50-50 ember választottak ki. Az 52 populációból négy természeti nép annyira eltért a másik 48-tól, hogy adataikat nem is volt jogos hozzácsapni a többihez. Az így maradt 48 népességben a vérnyomás és a sófogyasztás nem függött össze.(612- Tauben s,G: The Political Science of Salt.Science,1998))
Példának okáért a kínai Tiandzsinban átlagosan 14 gramm sót fogyasztottak, de az átlagos vérnyomás 117/70 volt, amit bárki megirigyelhet, annyira tökéletes. Ezzel szemben a legkisebb fogyasztás a chicagói feketék körében mutatkozott, akik 6 grammot fogyasztottak naponta, a vérnyomásuk mégis 122/78.5 volt, vagyis 6 Hgmm-el magasabb, mint a több mint kétszer annyi sót fogyasztó kínaiaknál. De idézhetném a dánokat, akik 8 gramm sófogyasztással 124/82 Hgmm-es vérnyomásukkal megint csak furcsán mutatnak a kínaiakhoz képest. Kolumbiában 12 gramm sót fogyasztottak, és 119/67 volt a vérnyomás.
Ország Vérnyomás (Hgmm) Sófogyasztás (gramm)
Chicago (feketék) 122/79 6
Dánia 124/82 8
Kolumbia 119/67 12
Kína (Tiandzsin) 117/70 14
Aki lát ebben rendszert, az most szóljon! Ezek persze kiragadott példák, de a növekvő sófogyasztás mintha éppen csökkenő vérnyomást eredményezne. Most a kedves olvasó azt gondolja, csak megtréfálom önkényesen kiragadott példákkal. Nos, megmutatom, milyen grafikonon (613 ) ábrázolták eredményüket a kutatók maguk:
( Ezt sajnos ÉN nem tudom megmutatni, mert nincs szkennerem, de a Paleo könyvben, ugyebár, meg lehet nézni a 166 oldalon, mely az eredeti a 297. oldalon található grafikon nyomán készült.)
„A grafikonon jól látható, hogy a szaggatott vonal lefele halad, vagyis minél több sót fogyasztottak átlagosan egy populációban, annál alacsonyabb volt a vérnyomás.” És még hosszan folytatódik…
A BEIDÉZETT ANTALLFFY:
EZT AZ ESZMEFUTTATÁST MINDEN KEDVES BLOGOZÓ FIGYELMÉBE AJÁNLOM
De hát pontosan arról van szó A PALEOLIT-ban, hogy vannak olyan, nem a főáramlatba tartó kutatók, akik bár mainstream folyóiratokban közölik le cikkeiket, de vitatják a hivatalos koleszterin álláspontot. Szendi részben az ő tanulmányaikra hivatkozik, vagy részben ő elemzi, értelmezi újra az állítólagos „megerősítő vizsgálatokat”.pl a Framinghamot
De ezt már talán nem másolnám ide, hogy milyen módon teszi…:-)))
Az, hogy Antalffy kinyitja az internetet, és talál 100 db cikket , amely a hivatalos álláspontot támasztja alá, vagy a csupasz tény, hogy azok DARABSZÁMRA fölényben vannak a „nemhivatalossakkal” szemben, az sajnos egész „természetes”, de önmagában a mennyiségi fölényből nem következik szakmai fölényük is. Ez egyébként az antidepresszáns kutatások esetében pont így van!
Mindig az az alapkérdés, hogy milyen minőségűek azok a vizsgálatok, ki rendelte meg őket, mit szeretnének „bizonyítani” stb.
Egy-egy metaanalízis például sok vizsgálat adatait együttvéve elemzi. Ezért pl. az antidepresszánsoknál a Kirsh-féle metaanalíziseknek (1998; 2002; 2008) jóval nagyobb a súlyuk, mint az egyes vizsgálatoknak önmagukban, és ezek a metanalízisek az egyes vizsgálatok konklúzióihoz képest éppen ellentétes következtetésekre jutottak.
Értelmes érvelésnek tünik, de akkor azt magyarázd meg, hogy ugyanez az elv miért nem található meg a glutén, laktóz, zaharóz, stb. veszély taglalásának esetében is? Ugyanis, ha a magas vérnyomás /sófogyasztás, érelmeszesedés/koleszterin viszonyban egyrészt a táplálkozási szokásokat, másrészt a genetikai jellegzetességeket is figyelembe kell venni, akkor ez miért nem érvényes a többi esetben?
Ugyanazt az érvrendszert egyszer így, egyszer úgy használni, eléggé zavarossá teszi az ügyet, nemde?
Ami meg a költői kérdést illeti (“Mindig az az alapkérdés, hogy milyen minőségűek azok a vizsgálatok, ki rendelte meg őket, mit szeretnének „bizonyítani” stb.”), vajon ez nem érvényes -e az inkrimninált anyagok esetében is?
Engedelmeddel, csak mosolygni tudok….
149.dolphin Hát én aztán igazán nem sürgetlek 🙂
Off: sókérdésben érdemes még erre is rápillantani:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1857760/
“Risk of a cardiovascular event was 25% lower among those in the intervention group (relative risk 0.75, 95% confidence interval 0.57 to 0.99, P=0.04), adjusted for trial, clinic, age, race, and sex, and 30% lower after further adjustment for baseline sodium excretion and weight (0.70, 0.53 to 0.94), with similar results in each trial.”
2007-es vizsgálat, szintén National Heart, Lung and Blood Institute támogatással.
Erre és a hasonló, friss eredményekre is van hivatkozás, vagy valahogy ezek sem lettek kiguglizva a könyvhöz?
Most már csak azt nem értem, kinek üzlet a sófogyasztás csökkentése.
SambalOelek: Megvan a paleo könyv, ne aggódj, bármit ki tudok keresni, el tudok olvasni.
Amúgy szerinted mit bizonyít, hogy mindezt bemásoltad? Hogy Szendi nem a Nat.Heart Lung Blood etc-re hivatkozott a saját szájíze szerint? Vagy hogy a 2000-es tanulmány nem arról szól, amit bekopiztam? Nem vagyok semmilyen szinten szakember a témához, de azért az zavar, ha egy szervezet kutatási eredményei csak addig jók, míg azt bizonyítják, amit épp állítani akarunk. Az ilyen kétkedésre okot adó ügyek segítenek az egész koncepció megkérdőjelezésében, miközben számos dolog nyilván igaz, józan ésszel is belátható (pl. a civilizált ember túl sokat eszik, édességek kártékony hatása, glutén túlzott fogyasztása stb.)
Bármilyen is egyébként Antalffy Tibor – tudom, őt sem szeretik jó sokan, de engem ezek a személyi izék nem érdekelnek – ő is csak ezt csinálta, idézem: “Első dolgom volt, hogy Szendi ismertetőjéből kiírtam hivatkozásait és elsőnek átnéztem a legnagyobb horderejű tanulmányt a „Framingham Heart Study”-t.”
A sóhoz egyébként még annyit, hogy a magas vérnyomással küszködő anyám azóta nem szed vérnyomáscsökkentőt, mióta egyáltalán nem ad semmihez sót.
155 Primavis, örülök, hogy értelmesnek tűnik a Szendi-idézet gondolatmenete.
Remélem, nem veszed kioktatásnak, és istenbizony nem poénkodásból írom: biztos vagyok benne, hogy Szendi egyéb magyarázatai is értelmesnek tűnnének, ha olvastad volna a könyvet.
Az utolsó mondatodhoz, vagyis a
„SÓHIVATAL”-TÉMÁHOZ
Ez az a rész, amit szerintem dolphin félreértett.( Mert csúsztatásai is vannak) 118.ban írta dolphin nekem
„Mondjuk a könyvben is remekül szórakoztam, amikor már többször le lett írva, hogy mindent a pénzt mozgat és a profitért dolgozó vállalatok lopnak-csalnak-hazudnak, majd a só-fejezetben hirtelen a sóipar lett a megbízható, a jófej, csak mert Szendivel azonos állásponton voltak :-)))”.
SALT 2.
Ladának nem idéztem végig azt a „sós” részt, de még folytatódik. A hangütés, ahogyan a „sómítosz” képviselőiről, majd ahogyan a sóiparról ír Szendi, az szerintem egyaránt ironizáló. „Erre már a sóipar is berágott” (166.o.)
De biztos, hogy legalábbis nem isteníti őket. Annyiban ért velük egyet, hogy ragaszkodtak az adatokhoz. A sóipar hiába hivatkozott az információszabadságra, Sómítoszék nem adták ki nekik a nyers adatokat. Na, erre a meglévő Intersalt adataiból hozták ki az ellenkező eredményt.
Szendi nyilvánvalóan az információkhoz való szabad hozzáférés elméleti és gyakorlati híve. (Szerintem ezért fordít le és értelmez annyi cikket a honlapján. Mivel nem mindenki tud angolul, vagy aki tud is, nem biztos, hogy eligazodik: hogyan is kell olvasni egy tudományos közleményt. Meg, bár sok minden hozzáférhető a neten, de vannak olyan folyóiratok is, amelyek fizetősek stb.)
A közegészségügy, vagyis a „sómítosz képvielői” által pénzelt Intersalt adatait ezek után maguk az Interstalt emberei is még egyszer kielemezték. Az „újracsinált” tanulmánnyal kapcsolatban azonban a végső szót a British Medical Journal által felkért két független elemző mondta ki.
Szóval: éljenek a független kutatók!
Primavis,
hozzászólásod első részében:
„Értelmes érvelésnek tünik, de akkor azt magyarázd meg, hogy ugyanez az elv miért nem található meg a glutén, laktóz, zaharóz, stb. veszély taglalásának esetében is? Ugyanis, ha a magas vérnyomás /sófogyasztás, érelmeszesedés/koleszterin viszonyban egyrészt a táplálkozási szokásokat, másrészt a genetikai jellegzetességeket is figyelembe kell venni, akkor ez miért nem érvényes a többi esetben?”
ott tévedsz, hogy nem érvelési logikáról, hanem tényekről van szó. Úgy tűnik, hogy a sóhoz tudtunk alkalmazkodni, a gluténhez meg nem annyira. Ez nem az érvelés minőségén múlik, hanem ténykérdés.
De a hozzászólásod egyébként ismét felveti a kritikaírással járó felelősség kérdését is. Tudniillik a legelső mondatodban írtakat valószínűleg dolphin írása alapján szűrted le magadnak. Azt elolvasva viszont igazad van, az tényleg azt a látszatot kelti, mintha Szendinek lenne furcsa a logikája…
„Természetesen vannak olyan személyek, akik genetikai okokból érzékenyek bizonyos élelmiszerek fogyasztásra, és esetükben indokolt az óvatosság. De kérdés, hogy ebből logikailag az következik-e, hogy az emberiségnek együttesen le kell-e mondania adott táplálékforrásokról? A sóról szóló fejezetben Szendi maga is elismeri, hogy egyes emberek étel-érzékenysége nem ágyazhat meg általános tiltásnak: “de mit szólna az olvasóm, ha központilag […] betiltanák a mogyorót, mert egy allergológusnak több betege meghalt tőle anafilaxiás sokkban?” (163. o.). Ennek alapján még érthetetlenebb, hogy a könyv miért szentel teljes fejezeteket a gabona és a tej démonizálásának, miközben például a magyar társadalom többsége se nem gluténérzékeny, se nem laktóz-intoleráns.”
SZENDI: PALEOLIT TÁPLÁLKOZÁS RÉSZLET ( most nem írtam indexszámokat) 69-70- 71 o. részletek
„A gabonafélékben rejlő alattomos veszélynek csupán első jelzője a cöliákia. A gluténérzékenységnek azonban ez csupán egy alesete…A cöliákia, minél differenciáltabban közelítik meg, annál gyakoribbá kezd válni.
(…) a növekvő „cöliákiatudatossággal” jellemezhető fejlett országokban a cöliákiával diagnosztizált esetek száma évről-évre meredeken nő. Ennek oka az, hogy egyre több eddig ismeretlen eredetű kórképet hoznak kapcsolatba a gluténérzékenységgel. Nem jogos azonban a gluténérzékenységet a cöliákiára szűkíteni (…)A fogalmat ezért ki kell tágítani és erre jelenleg a „nem cöliákia típusú gluténérzékenység” a szabatos elnevezés. Ennek gyakoriságát James Braly és Ron Hoggan a 300 milliós az USá-ban 90 millióra, vagyis a lakosság egyharmadára becsüli.
… a gluténérz. vérből nem mindig mutatható ki teljes biztonsággal. Fine egy új eljárást dolgozott ki, amellyel a székletben méri a gliadin ellen megjelent antitesteket. Vizsgálatai szerint az amúgy egészséges amerikaiak 35%-a bizonyult gliadin vagy másként gluténérzékenynek.
A genetikai vizsgálatok ugyancsak azt jelzik, hogy a gluténérz. igen sok emberben ott lappang. A fehérvérsejtek felszínét képező fehérjék szerkezete határozza meg, mire reagál az immunrendszer. Ezeket a fehérjéket humán leukocita antigéneknek, vagyis HLA-knak nevezik. Ezek közt az egyik altípus a HLA-DQ. A HLA-DQ-nak 9 fajtája van. Mindez azért fontos, mert a cöliákiában szenvedők esetében 98%-ban kimutatható vagy a HLA-DQ2 vagy a – DQ8. Azonban a DQ4et leszámítva, kisebb mértékben, de az összes, HLA-DQ1-től -DQ9-ig, kapcsolatba hozható a székletból kimutatható gliadin antitesttel. A gabonaelterjedés elméletével összhangban a DQ4 az európai emberben, azaz a kaukázusi rasszban ritkán fordul elő, míg Afrikában és a Közel-Keleten gyakori. A HLA-DQ2 és -DQ8 a kaukázusi típusban 35-45%-ban fordul elő. Létezik azonban olyan glutén érzékeny ember is, akiben nincs jelen a HLA-DQ2 vagy -DQ8. Mivel minden gén párosával van bennünk, egy anyai, egy apai eredetű, ezért a legnagyobb kockázatúak azok, akikben párosával van jelen a DQ2, a DQ8 vagy a kettő kombinációja.
E vizsgálatok már jól jelzik, hogy pár ezer év alatt az emberiségnek nemigen sikerült alkalmazkodnia a gabonafogyasztáshoz, s a gabonafehérjék immunológiai hatása igen sok betegségnek a rejtett oka. Várható, hogy a tesztek érzékenységének növekedése, ill. más gabonafehérjék bevonása a vizsgálódásba, tovább fogja tágítani a veszélyeztetettek körét.
(…) miért is baj, ha az immunrendszer reagál a gliadinra? Bizonyos fehérjék, mint pl. egyes tejfehérjék, emésztetlenül jutnak át a bélfalon, és az immunrendszer – idegen fehérjeként azonosítva be őket – védekezni kezd ellenük. Ha azonban a „betolakodó” fehérje és valamely testfehérjék közt szerkezeti hasonlóság áll fenn, akkor az idegen fehérje ellen aktiválódott immunrendszer később a saját testszövetei ellen is fordul. Ezt nevezzük autoimmun betegségnek. Mivel igen sok autoimmmun betegségben mutatták ki a HLA-DQ8-gén jelenlétét, ezért igen erős a gyanú, hogy ezeket a betegségeket az élet során elfogyasztott gliadin provokálta ki azáltal, hogy aktiválta az immunrendszert. Jelenleg kb. 150 betegség esetén mutatták ki, hogy a gluténérz. az átlagnál jóval gyakoribb e kórképekben.”
Tehát míg a sóérzékenység elenyésző százalékban érinti az emberiséget , addig pl. gluténnél ez 30-35 %, vagyis Szendi azt támasztja alá, hogy paradigmaváltásra van szükség a szemléletben….
A cöliákia (lisztérzékenység) tehát csak egy szélsőséges reakció egy általános, fajspecifikusnak tűnő búza-intoleranciára, mely – legalábbis az általa idézett tanulmányok szerint – mindannyiunkra jellemző, a különbség csupán fokozati.
Most abbahagyom. Mert laktóznál is külön bizonygatni kellene, hogy mit írt Szendi, és miről nem írt vagy mit értett félre vagy minek nem fogta fel a jelentőségét dolphin.
Mégsem másolhatom ide a fél Paleolit-könyvet.
@SambalOelek: Sikerült már Pusztai kontroll kísérletét felfedezned, vagy még mindig keresed? Vagy esetleg lenyomsz egy mea culpát, hogy azt állítottad, hogy van?
159. csupán azt szerettem volna érzékeltetni, hogy egy érvelés tünhet igencsak értelmesnek, amig nem kapargatjuk meg jobban a felszinét s nem jutunk el a gyökerekig (tényekig). Az eféle kijelentések (“Úgy tűnik, hogy a sóhoz tudtunk alkalmazkodni,….”) nem tények, hanem feltevések. Mellesleg , már sokszor irtam, hogy az “alkalmazkodás” kifejezés egy élőlény esetében, mindig feltételezi a céltudatosságot! Márpedig az evolúció ezt a fogalmat nem ismeri! Az meg, hogy xy kutató egy-egy jelenség gyakoriságát mekkorára becsüli, az megint nem tudományos szemlélet! Csak feltételezés és szubjektiv. Ahogy a ” fajspecifikusnak tünő búza- intollerancia” kitétel sem más. Nos, ezek miatt csak “tünik” nekem is értelmesnek az érvelésed. Ahogy a délibáb is valósnak tünik, nemde?
150. A paleo-diéta üdvös hatásai közé tartozik – az éhezés nélküli- fogyás. Ez nem csak úgy fogyás általában, hanem kifejezetten a hasról, derékról való fogyást is jelent. Duplán megtapasztaltam.
Az én hozzátartozóm, akinek példát mutattam ,aug. 6 óta ( akkor írtam először ide), még másfél kilót fogyott. A hasi elhízás külön veszélyes, ugye.Szóval nem csak a mérleg mutatja, de szemlátomást kisebb lett a hasa.Nagyon örül, miközben engem előtte paleoterroristának becézett:-))
Igen, nekem is a térdfájásom múlt el pl.
“Az „újracsinált” tanulmánnyal kapcsolatban azonban a végső szót a British Medical Journal által felkért két független elemző mondta ki. ”
Erre tudnál valami forrást adni?
“Igen, nekem is a térdfájásom múlt el pl.” Csökkent a túlsúly, csökkent az ízületek terhelése? 😉
162. Senki sem vitatja, hogy egy jól összeállitott étrend, ami egyrészt nem okoz túlzott kalóriabevitelt, másrészt nem tartalmaz egészségre káros anyagokat, voszont minden szükségest, az támogatandó! Nem is ez a baj a paleolit-étrenddel, hanem annak áltudományos magyarázgatása!
Ha valaminek jó a hatása, azt nem szükséges magyarázni, s főleg félremagyarázni! A hatás a lényeg, nem a szósz!
Mellesleg, felesleges is minden körités, mivel: 1. ha valaki kevesebb kalóriát visz be (bármilyen formában is!) mint amennyit elhasznál, az a különbséget a felhalmozott zsirtatrtalékból fogja elvonni! Ergo, fogyni fog! Minden következményével együtt!
2. Felnőtt emebernek nem létszükséglet a tej, ergo akkor fogyasztja, ha akarja/kivánja (feltéve, ha másképpen beviszi a benn levő hasznos anyagokat).
3. A túlzásba vitt sózás, cukrozás, stb. ártalmai SZG könyve nélkül is közismertek.
4. Aki meg érzékeny valamire, az ne egye! De honnan tudja, hogy érzékeny rá? Csak úgy, ha utóhatása van! Akinél nincs, az minek tartóztatná meg magát tőle? Miből gondoljátok, hogy a paleolit étrendetek nem lehet káros egyesek részére? S akkor?
KOmaváry 157.
“Most már csak azt nem értem, kinek üzlet a sófogyasztás csökkentése.”
Szerintem a királyfinak.:))
Minden kedves blogozónak küldöm, lazításképpen.
A só
Volt egyszer egy öreg király s annak három szép leánya. A fél lába már koporsóban volt a királynak, szerette volna mind a három lányát férjhez adni. Hiszen ez nem is lett volna nehéz, mert három országa volt, mind a három leányára jutott hát egy–egy ország.
Hanem amiképpen nincs három egyforma alma, azonképpen a három ország sem volt egyforma. Azt mondta hát a király a leányainak, hogy annak adja a legszebbik országát, amelyik őt legjobban szereti. Sorba kérdezte a leányokat, kezdte a legidősebbiken:
– Felelj nekem, édes lányom: hogy szeretsz engem?
– Mint a galamb a tiszta búzát – mondta a leány.
– Hát te, édes lányom? – kérdezte a középsőt.
– Én úgy, édesapám, mint forró nyárban a szellőt.
– No, most téged kérdezlek – fordult a legkisebbikhez –, mondjad: hogy szeretsz?
– Úgy, édesapám, mint az emberek a sót! – felelt a kicsi királykisasszony.
– Mit beszélsz, te haszontalan – förmedt rá a király –, kitakarodj az udvaromból, de még az országomból is! Ne is lássalak, ha csak ennyire szeretsz!
Hiába sírt, könyörgött a királykisasszony, hiába magyarázta, hogy az emberek így meg úgy szeretik a sót, nem volt kegyelem, világgá kellett mennie.
Elindult keserves sírás közt a kicsi királykisasszony, s betévedt egy rengeteg erdőbe. Onnan nem is tudott kivergődni, szállást vert egy odvas fában, s ki–kijárt az erdőbe, szedett epret, málnát, mogyorót s amit csak talált, úgy éldegélt egymagában.
Egyszer, mikor már egy esztendő is eltelt volna, arra vetődött a szomszéd királyfi, s megpillantotta a királykisasszonyt a málnabokrok között. De a királykisasszony is észrevette a királyfit, s nagy ijedten beszaladt a fa odvába.
Utána megy a királyfi, s beszól:
– Ki van itt?
A királykisasszony meghúzódott az odúban, reszketett, mint a nyárfalevél, s egy szó nem sok, annyit sem szólt. Újra kérdi a királyfi:
– Hé, ki van itt? Ember–e vagy ördög? Ha ember: jöjjön ki; ha ördög: menjen a pokol fenekére!
A királykisasszony most se mert szólni.
Harmadszor is kérdi a királyfi:
– Hé, ki van itt? Szóljon, ember–e vagy ördög, mert mindjárt lövök!
De már erre megijedt szörnyen a királykisasszony, s kibújt a fa odvából nagy szipogva–szepegve. Rongyos, piszkos volt a ruhája, szégyellte magát erősen, s keserves könnyhullatás között mondta el a királyfinak, hogy ki s mi ő. Megtetszett a királyfinak a királykisasszony, mert akármilyen rongyos, akármilyen piszkos volt a ruhája, szép volt, kellemetes az arca. Szép gyöngén megfogta a kezét, hazavezette a palotájába, ott felöltöztette aranyos–gyémántos ruhába, s két hetet sem várt, de még egyet sem, azt gondolom, hogy még egy napot sem, de talán még egy órát sem, vendégeket hívtak, megesküdtek, s csaptak akkora lakodalmat, hogy no… ki tudná azt megmondani, hogy mekkorát.
Telt–múlt az idő, a fiatal pár nagy békességben élt, úgy szerették egymást, mint két galamb. Mondta egyszer a király:
– No, feleség, én akkor, mikor először megláttalak, nem is igen firtattam, hogy miért kergetett el az apád. Mondd meg nekem a tiszta valóságot.
– Lelkem uram – mondta a királyné –, én másként most sem mondhatom. Azt kérdezte az édesapám, hogyan szeretem őt, s én azt feleltem, mint az emberek a sót.
– Jól van – mondta a király –, majd csinálok én valamit, tudom, visszafordul édesapád szíve.
Hogy s mint fordítja vissza, arról semmit sem szólt a feleségének, hanem csak befordult a másik szobába, levelet írt az öreg királynak, s abban meghívta délebédre. Hát el is ment a levél másnap, s harmadnap jött az öreg király hatlovas hintón. Fölvezette a fiatal király az öreg királyt a palotába, a palotának a legszebb szobájába, ott már meg volt terítve az asztal két személyre. Leülnek az asztalhoz, hordják az inasok a finomnál finomabb ételeket; de hogy a szavamat össze ne keverjem, a fiatal király megparancsolta volt, hogy az öreg király számára minden ételt külön főzzenek–süssenek, s abba sót ne tegyenek.
No, ez volt csak az ebéd! Megkóstolja az öreg király a levest, merít belőle egy kanállal, kettővel, de le is tette mindjárt a kanalat, nem tudta megenni a levest, olyan sótalan volt. Gondolta magában az öreg király, ebből bizony kifelejtették a sót, de a sóba főttben, a főtt marhahúsban majd csak lesz. Nem volt abban annyi sem, mint egy mákszem. Hordták a pecsenyéket szép sorjában, de vissza is vihették, mert a vén király csak megnyalintotta, s bele sem harapott, olyan cudar sótalan, ízetlen volt mind a sok drága pecsenye.
De már ezt nem állhatta meg szó nélkül az öreg király:
– Hallod–e, öcsém, hát miféle szakácsod van neked, hogy só nélkül süt–főz?
– Sóval süt–főz az máskor mindig, felséges bátyámuram, de én azt hallottam, hogy bátyámuram nem szereti a sót, megparancsoltam hát, hogy fejét vétetem, ha egy mákszem sót is tesz az ételekbe.
– No, öcsém, ezt ugyancsak rosszul tetted, mert én erősen szeretem a sót. Kitől hallottad, hogy nem szeretem?
– Én bizony éppen a kigyelmed leányától, felséges bátyámuram – mondta a fiatal király.
Abban a szempillantásban megnyílik az ajtó, belép a királyné, az öreg király legkisebbik leánya.
Hej, istenem, megörült az öreg király, mert még akkor megbánta volt szívéből, hogy elkergette a leányát, s azóta ország–világ kerestette mindenfelé. Bezzeg hogy most a legkisebbik leányának adta a legnagyobbik országát. A fiatal király mindjárt kezére vette ezt az országot is, s még ma is élnek, ha meg nem haltak
“viszont az apró részigazságok egy bizonytalan valóságú alaptörténetre vannak erőszakkal felfüggesztve, érezhetően azzal a céllal, hogy elfedjék annak gyenge pontjait. ”
Ez a kritikára is igaz, az sem túl tárgyilagos.
Egyszer azt mondta Einstein, (nem pontos az idézet)hogy 100 vagy 1000 kísérlet is kevés ahhoz, hogy igazam legyen, ugyanakkor 1 is elég ahhoz, hogy kiderüljön az igazság.
Szóval nem a hivatkozások száma dönti el azt, hogy kinek van igaza.
T. dolphin,
Írása végtelenül szánalmas, mind stílusát (iszonyatos messzeségben a tárgyilagostól), mind tartalmát tekintve.
Ez utóbbira pl: a találomra kiszúrt 11-es hivatkozásnak utánaolvasva kiderül, hogy annak az Atkins diétához még csak köze sincs (szevasztok! stílus, gratulálok…), de még a tényleges étrend se nyomonkövethető a vizsgálat során. Nem baj, mer’ ugyan ki veszi a fáradságot hogy utánaolvasson, nem igaz?? Főleg, ha egy ‘biológus’ írja…
Az lehet a baj, hogy a tizenkettes hivatkozás helyett a tizenegyest olvastad után. Érdemes azt elolvasni, amire a hivatkozás utal.
T. Komavary,
Az lehet a baj, hogy elírtam: a 12-es hivatkozásra gondoltam. Bocs.
De az is lehet a baj, hogy ön annak (sem) nézett utána. Persze minek is.
“Az arca a baj, az arc a baj”
@senkialfonz Azért a Bëlgát nem kéne erre a szintre lehúzni, nagyon jó kis zeneka az 🙂
Akkor meg nem értem, mi a bajod. Szerinted nincs pozitív összefüggés a húsfogyasztás és az elhízás között?
Hol hibázik a tanulmány?
@senkialfonz: Money quote, ha már elkerülte a figyelmedet a szorgos olvasás közben:
“Our results appear to contradict experimental studies that provide evidence of short-term increases in satiety and ther- mogenesis and decreased energy intake with high-protein diets (54). It has also been shown that obese subjects on a low- carbohydrate/high-protein diet lost more weight after 3 mo than did those on a conventional diet (11). However, results were not confirmed after 1 y of follow-up (11, 55). Furthermore, most of the intervention studies specifically on meat intake (21–26) did not find any weight change difference when energy from car- bohydrates was partially substituted with meat (23–26).”
A hivatkozott 11-es referencia olyannyira releváns, hogy az Atkins wikioldalának (http://en.wikipedia.org/wiki/Atkins_diet) alján is ott figyel az external linkek között, az 55-ös pedig ugyanott 30-as referenciaként fut. Ezek ismeretében is fenntartod, hogy a hivatkozásnak “köze sincs” az Atkins diétához, vagy esetleg árnyalnád a véleményedet…?
Mire jó még dr. Szendi könyve:
(Csak 18 éven felülieknek! Én szóltam!)
http://subba.blog.hu/2010/10/11/fake_en_egy_hires_magyar_playmate_vagyok_a_nevem_anna
http://index.hu/tudomany/2010/10/19/az_osemberek_is_ettek_kenyeret/
171: Egyetértek.
172-173: A bajom az, hogy a kiszúrt két hivatkozásnak NINCS köze az Atkins diétához. Ja, és eltaláltad, szerintem nincs pozitív összefüggés.
11-es ref: Long-term effects of calorie or protein restriction on serum IGF-1, magyarul az éhezés hatása a hosszabb élettartamra (cikk szerint éhezés nem növeli, protein csökkentés viszont igen, oké. Mondjuk kérdés hogy a protein csökkentés mellett hogy alakul a többi bevitel??):
ennek mi köze az Atkins-hez? Az Atkins nem kalória restriktált, és ha azt hiszed hogy a napi kalória (energia) döntő része proteinből áll… De biztos ezt hiszed, hiszen ezt a cikket kapcsoltad hozzá! Vagyis a kalória korlátozást és/vagy protein túlfogyasztást!
gyk: itt nem tudom hogy ez a publikáció (11) hiteles vagy sem, de hogy 0 köze van az Atkinshez, az világos.
12-es ref: ” Diet was assessed at baseline with the use of country-specific validated questionnaires.” – hát ez rendkívűl megbízható adatokat ad, bár gondolom -természetesen- nem értünk egyet.
és mint írtam: “de még a tényleges étrend se nyomonkövethető a vizsgálat során”
Értem ez alatt pl: ha a csirkepörkölt nokedlival-t dupla adag csirkepörkölttel eszem, attól az még nem lesz se paleó, se Atkins.
Van a Szendi blogon egy hasonló ‘követéses’ vizsgálatról egy szösszenet (húsfóbia címmel), nagyon tanulságos, persze nagyon magas lóról biztos másképp jönnek le a mondatok.
Ja, és a stílusra nincs mentség. A válasz-válasz tejbegrízes is ilyen? Csak hogy tudjam.
175: Háháháhá.
És ebből következik hogy ez jelentős százalékát adta a táplálékuknak. Valamint ez már teljesen olyan, mint a gabonakenyér, nem?
🙁
Világos, nincs közük az Atkinshez, ezért írnak róluk az Atkins apropóján. És mondd, hogyan lehet megismerni akkor egy cikket, ami az Atkinsről szól…?
(Egyébként sajnos csalódást kell okoznom: abszolút nem látom okát, hogy akár egy betűnyit is mentegetőzzek a stílusom miatt, különösen nem arctalan/névtelen nickeknek.)
érdemes beírni a google-ba – mediterrán étrend. Több mint 30 éve alaposan kutatott, hosszabb életet garantáló étrend. Valódi kutatók, valódi kutatásai bizonyítják eredményességét. Az itt beíró emberek többsége attól is legalább annyit fogyott volna mint ettől a paeolit idiotizmustól. Csak mert ez “újdonság”? Egészésges vegyes táplálkozás + MOZGÁS + egyénre szabott stresszoldás = hosszabb kiegyensúlyozottabb élet.
Megdöbbentő hogy ez problémás ember egyre több felületen kap lehetőséget…a saját szakmájában nincs olyan kolléga aki ne szégyenkezne miatta…
Kedvenc részletem :
“Derítse valaki ki, hogy mit reggelizik a gyógyszergyártó multi elnöksége! Hiszen ezek alapján az lehet a legtutibb diéta, megkockáztatom, még a paleolitnál is hatásosabb.” Itt szakadtam egyet a röhögéstől 🙂
Csak azt bánom , hogy nem tudom elolvasni az említett könyvet..így merész gondolatokat nem merek(tudok) hozzáfűzni.De a legtöbb kiemelt dologgal abszolút egyetértek.
Köszi az írást!
Bocs, hogy csak egy link, de benne a válaszom 🙂
http://szkaresz.blogter.hu/395463/abalt_szalonna_zsir_a_csapagynak
Szóval tényleg nem értem ,miért kell egymásra mutogatni…Mindenkinek inkább a saját testét kéne figyelnie… mire hogy reagál…. de az emberek mindig mástól várják a megváltást!
Emberek, nézzétek már meg a fitness modellek, NATURÁL testépítőket és a gyönyörű testüket, vidám mentalitásukat és boldogságukat…Jól érzik magukat a bőrükben! Egy diétás – szálkásító időszakban hasonló, sőt ugyanolyan diétán vannak, mint a paleolit elv. Persze még szigorúbbra véve. De azt egy átlagember, aki a tévé előtt tesped és a dobozban szereplőktől várja a megváltást, és elég gyenge akaraterővel is bír, SOHA nem fogja kibírni egy ilyen diétával…
Ezért támadják sokan.
Mert belebuknak, vagy látják a rengeteg lemondást, ami esetleg eredményhez is vezetne. De esélyt sem adnak neki a hozzáállásukkal.
MINDENKI DÖNTSÖN BELÁTÁSA és AKARATEREJE SZERINT !!!
És aki nem olvasta végig a könyvet, netán értelmezni sem tudja, az miért is ír ide bármiről?
Szorosan a témához 🙂
http://www.youtube.com/watch?v=SavsJYXWgm8
(That Mitchell and Webb Look: Lifestyle Nutritionists)
62éves f. vagyok, az első M.O-i őssejttel tákolt szívvel. Önpusztító életmódom van. Ennek ellenére a Szendi könyvben írtakat, megtapasztaltam. Vagyis, hogy a tej, kenyér, olaj nem jó nekem. Ha valaki kíváncsi a tapasztalataimra, hogy ez miben jelentkezett elérhetőségeim itt: hangszoros.hupont.hu
A Paleolitot nem gyakorlom, sajnos, Erről ne kérdezzenek.
Sziasztok!
Tudom, hogy ez nem életmód tanácsadó fórum, de mégis:
Mi bajom lehet abból rövid és hosszú távon, ha naponta kb. ezt eszem változatosan:
– 30 dkg hús vagy hal
– 1 kg gyümölcs
– 1/2 kg zöldség
– ilyen-olyan magvak meg hasonlók mértékkel (dió, mandula, mazsola, stb.)
Ezeket meg nem eszem-iszom:
– gabonafélék, kenyér
– tej, tejtermék
– cukor
– hüvelyesek
– étolaj
Illetve a kérdés pontosabban az: ez megfelelően egészséges táplálkozás, vagy kellene még valami, hogy minden benne legyen, ami a szervezetnek kell?
“Mi bajom lehet abból rövid és hosszú távon, ha naponta kb. ezt eszem változatosan:”
Semmi, csak:
– lemondasz rengeteg finom és egészséges ételről.
– ha vaskalaposan csinálod, családi ebédeken, egyéb vacsorákon stb. kerülhetsz kínos helyzetben.
– ha mindenki ezt csinálja hosszútávon, akkor a Földnek annyi :p
(A cikk és folytatása nem a paleo egészségességéről, hanem a mögötte lévő elméletről szól.)
Nehogy az átlag ember de még a”szakértők” sem tudnak eligazodni, a rengeteg pro vagy kontra elméleten, ami a táplálkozás tudományát körüllengi.Egyesek érdemeket mások pénzt akarnak szerezni, azáltal, hogy egyes élelmiszereket “jónak” vagy” rossznak” titulálnak. Bármilyen tanulmányt, könyvet olvasunk, ott tiltólistára tesznek egy vagy többféle táplálékot, amelyeket ha összegezünk, szinte semmit sem ehetnénk meg, ami most még a természetes étrendünket képezi.Vegyük sora a gabona káros ,kerülendő, a cukor fehér méreg,a tej csak borjú eledel, az olaj kerülendő, a disznózsír hasonlóan a hús főleg a zsíros hús a káros koleszterin szintet emeli és így tovább. Azt írják egyes okosak, hogy a gabonaféléken felnőtt nemzedékek alacsonyabbak más országok átlagánál.A magasság tudomásom szerint egyes népeknél genetikai,táplálkozási, éghajlati stb. behatások meghatározói. Nem csupán a gabonafélékből készített táplálékok egyenes következményei.Több statisztika bizonyítja, hogy a második világháború után az ez európai fiatalok átlag magassága , akár 15-20 cm-rel is megnövekedett.Ez mindkét nemnél tapasztalható de talán nagyobb mértékeben a nőneműeknél még nagyobb mértékben, mert nem ritka a 180-190 leány, aki egyáltalán vagy nehezen kap magának pasast, mert a férfiak nem szívesen néznek fel lényegesebben magasabb barátnőjükre.Őseink nagyjában mezőgazdasággal foglalkozó emberek voltak, akik minden félelem nélkül használták a tejet, a zsírt, a lisztet, kenyeret,szalonnát a disznó húst és többségük mégis tisztes kort ért meg.De volt egy nagy előnyük a favak csendjében , a tiszta levegőn, állandó mozgásban voltak és stresszmentes viszonylag nyugodt életet éltek.Saját maguk által készített szinte minden káros, tartósító, konzerváló, káros adalékanyagtól mentes ételeket fogyasztottak.Kevesebb veszélyes ipari mérget ettek, amelyek ma minden iparilag gyártott élelmiszerben megtalálható.Nem beszélve, a műtrágyák, róvarirtószerek, növekedést serkentő szerek és más kemikáliák felhasználásáról. Tehát elsősorban nem az a lényeg, hogy mit eszünk,gabonát, húst, tejet vagy más természetes tápanyagokat, hanem, hogy az alapanyagok hogyan voltak termelve és azokból a táplálék anyagok milyen módszerekkel, adalékokkal voltak elkészítve.Sajnos a liszt érzékenység, laktóz intolerancia, a cukorbetegség,a szív és vérkeringési zavarok,azóta emelkednek félelmetes sebességgel, amióta az emberek az élelmiszerek alapanyagait nem /bió/ természetes módszerekkel termelik, hanem a magasabb nyereség, a magasabb hozam érdekében mérgeket használnak a növény termesztésben, és az élelmiszerek gyártásában. Szerintem nincsenek jó vagy rossz élelmiszerek, káros vagy egészséges élelmiszerek, csak nem megfelelően termelt,káros vegyszerekkel kevert, tartósított, ízesített, konzervált élelmiszerek. Na még lehetne szabálynak tekinteni: minél változatosabban táplálkozzunk, és egyes élelmiszerekkel ne éljünk vissza, ne hanyagoljuk el a mozgást, sportot, a természet járást, kerüljük a szedentárizmust.Kerüljük a amennyiben lehet az ipari előállítású ételeket, a fasfood, McDonald és más nyugatról átvett étkezési szokásokat. A gyümölcsök a zöldségek szükségesek de csak azokkal megélni nem lehet,szükség van a változatos, vegyes táplálkozásra. A génmanipulált, kemikáliakkal “felturbózott” gyümölcsök és zöldségek használatát inkább kerüljük,mert azok éppen olyan károsak, mint az egyéb “iparizált” élelmiszerek.Általában azt javasolom, hogy ha egészségek akarunk maradni ne vegyünk magunkhoz több kalóriát, mint amennyit fizikai vagy szellemi munkánkhoz szükséges, vagy képesek vagyunk “elégetni”.
@molnár jános: Hozzaszolasod nagy reszevel egyetertek, de ez megutotte a szememet:
“A génmanipulált, kemikáliakkal “felturbózott” gyümölcsök és zöldségek használatát inkább kerüljük”
Bocs, de milyen genmanipulalt gyumolcsokre es zoldsegekre gondolsz?
A masik meg ez: “a magasabb hozam érdekében mérgeket használnak a növény termesztésben, és az élelmiszerek gyártásában” – azt hiszem, a novenyvedelem eleg hosszu multra tekint vissza. (Lasd bordoi le, nikotin)
Be kell latni, hogy novenyvedelem nelkul nem lehetne ilyen aron, ilyen mennyisegu elelmet eloallitani. Eppenseggel a genetikai modositas az ami ezt esetleg csokkentheti.