30 thoughts on “Global Warming: Is it True?

  1. rdos

    Hiányolom a videóból a múltbeli klímának a földtörténeti léptékű ismertetését. Abból jól kivehető lenne, a földi klíma milyen gyorsan és milyen nagy mértékben volt képes változni nélkülünk, fosszilis CO2 kibocsátó emberek nélkül is. Ami azért elgondolkodtató.

    Reply
  2. primavis

    2.rdos. na ja, a legtöbb kvarterrel is foglalkozó geológus/paleontológus is ezt szajkózza. Minden eredmény nélkül! Sőt, még őket nézik hülyének emiatt!

    Reply
  3. rdos

    Igen, magam is így látom, kedves 3. primavis!

    Azért furcsállom ezen az amúgy színvonalas biológus blogon ezt a “globálvarming” témát és főleg a tálalását, mert, a biológiához csak annyi köze van, hogy egy, a természetes szelekció révén a holocénban elterjedt értelmes (? 🙂 faj, a homo sapiens volt az, aki a bioszférából geológiai idők alatt a “geo”-szférákban elraktározódott karbóniumot, geológiai léptékkel mérve szempillantásnyi idő alatt el kezdte felszabadítani. És igen, ezzel a légköri CO2 szint valóban meglehetősen magas értékre nőtt. Ezzel a kb 1400 W/m2 “napállandó” és az üvegház hatás révén nőtt vagy egy ezrelékkel bolygónk évi átlag, másodpercenkénti és m2-enkénti hőenergia bevétele. A pontos mechanizmust ugyan nem ismerjük, de a hatásunk, a mai konszenzus szerint kimutatható.

    A másik dolog, amit nem értek, hogy ha valaki, hát egy biológus aztán jól tudhatja, a múlt számít. Richard Dawkins vmelyik könyvében a számítógépes evolúciós játékának “mutációit” elfelejtette naplózni. És ha megszakadt, sem tudta rekonstruálni az egyébként “általa kiválogatódott”, ízeltlábúra emlékeztető ákom – bákom “törzsfáját”. Ha másért nem, ezért talán érdemes lenne kissé a (geológiai) múltba révedni. http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Five_Myr_Climate_Change.png

    A harmadik amit nem értek, a biológusok jól tudják, a földi életben nekünk embereknek mekkora, azaz milyen kicsi a súlyunk. Ha a csak mára katalógizált fajok számát nézem, 0,1 ppm alatti :-). Ha a biomassza tömegét nézem, sztem csak a szúnyogok tömege nagyobb (nem köböztem le, de 1szer ártéren pecázva, ez volt a benyomásom :-). Ha a bakteriális létformákat is nézem (monjuk hozzájuk csapva az extremofileket, újabban élőnek vélt nanobaktériumokat, archeákat is), biomassza tömegben és lezajló anyagcsere folyamatok anyag tömegében is elhanyagolhatók vagyunk Bükkábrányostul, mindenestül.

    Tény és való, baffalóbill és csapata pár év alatt lényegében kiirtotta a bölényeket. Piszokul sajnálom a bölényeket, a belőlük élő indiánokat. De tényleg. Azóta mi van? A prériken tehenek legelésznek. Jóval nagyobb számban.

    A Bioszféra-2 kudarca óta ökológusként nagyobb alázatot tanúsítanék a természettel szemben. A geológusban mindig is megvolt az alázat. Elég a völgyből a hegytetőre felnézni, és értjük súlyunkat, helyünket planétánkon.

    Reply
  4. primavis

    rdos: elolvastam a nickedhez kapcsolódó linket is és aláirom az abban irtakat! Bár jómagam is biológus végzettségű vagyok, de kutatómunkámat jópár évtizede az őslénytan területén fejtem ki, s nem kis részben a kvarter élővilágát illetően. Ráadásul, jóval számottevőbbeknek tartom a termnészet erőit ahhoz képest, amit az emberiség képes kifejteni! Éppen ezért nem tudok elfogadni semmiféle olyan állitást/elméletet, amely az emberiség szerepét eltúlozza, legyen az akár üvegházhatás növelés, akár természetrombolás is. Persze, a lézető fajok kiirtásában aktivan résztveszünk (akarva-akaratlanul),. de szerintem mindösze ennyi a bününk, no meg a soha sem lebomló anyagokkal való környezet szennyezésünk (szerencsére ilyen kevés van, pl. az üveg, stb). Ugyanis a természet regenerációs képessége sokkal nagyobb annál, ahogy feltételezzük. A tévedésünk oka az idő felfogásunk/érzékelésünk! Ami számunkra generációnyi vagy több évszázados végtelennek tünő idő, az a természet számára másodpercnyi ha van. S így az ember által ejtett sebek gyógyulása is csak számunkra tünik beláthatatlannak. Ez a “betegsége” minden környeztvédőnek s ebből származnak az alaptalan riogatások is. No meg persze, az ilyen hisztériákat meglovagoló üzleti érdekeket sem szabad figyelmen kivül hagyni.
    Sajnos, mig a H1N1, meg a csirkeinfluenza hisztériakeltés bedölését pár év/hónap alatt örömmel konstatáltam (előzőleg akadékoskodásomért kaptam hideget-meleget, eleget!), addig a biztosan bekövetkező lehülési szakaszt nem fogom megérni s azok sem, akiknek az orra alá dörzsölhetném!

    Reply
  5. Ismeretlen_10065

    @rdos: Senki nem vitatta, hogy a klíma sokat változott korábban is, az, hogy a “szkeptikus” közösség ezzel az inszinuációval házal folyamatosan az róluk állít ki szegénységi bizonyítványt.
    Azt sem vitatta senki, hogy a természet regenerációs képessége végső soron egy komolyabb természeti katasztrófa után is tovább vinne az életet a Föld felszínén. Csak az az élet nem feltétlenül olyan lenne, mint amilyennek ma ismerjük. És persze, voltak korábban is hatalmas kihalások, de az ezekkel járó ökológiai felfordulást jó lenne talán elkerülni, főleg ha rajtunk múlik (márpedig most rajtunk múlik).

    @primavis: A H1N1-e kapcsán csak olyanok beszélhetnek “hisztériakeltésről” akik nem olvasták az eredeti irodalmat a virulencia kezdeti teszteléséről, stb. A H1N1 virulenciája olyan nagyságrendű volt, mint azt a kezdeti kutatások feltételezték: Angliában minden harmadik iskolás véréből kimutatták utólag szerológiailag az antitesteket, azaz ezek a gyerekek mind elkapták a betegséget, még ha nem is volt annak súlyos a lefolyása. Hogy miért csak kismamákban jelentkeztek elsősorban a súlyos tünetek azt meg egész egyszerűen nem tudjuk, minden ezzel ellenkező állítás nélkülözi a tényszerű valóságalapot.

    Reply
  6. rdos

    Kedves 5. primavis!

    Örülök, hogy van aki mer megszólalni a méjnsztrím ellenében.

    Kedves 6. dolphin!

    Az elmúlt 5 db interglaciálisból (beleértve a mostanit is), egyetlen egy darab volt hosszabb a mainál. A kb. 400000 éve végetérő (linket már megadtam, hagy ne ismételjek). Ez eddig meglehetősen pontos és mért adat. Talán nem is nehéz felfogni jelentőségét.

    A 100 években, 1000 években értendő trend, lassú lehűlés tehát. Ez az én véleményem, fenti egyszerű periodikus jelenségből levonva, úgy egy olyan “jó erős általános iskola felső tagozatos” szinten. Nyilván átlátva az egyes földi hőmérsékletre ható tényezők szerepét. Ilyen tényező pl. az hogy télen északi félgömbön hideg van. Mert alacsonyabb szögben és rövidebb ideig süt a nap (ez már középiskola, trigonometria 3D-ben, ha számszerűsíteni akarod). Ha nem, akkor is belátható. Nakérlek! Hát ettől hűlünk és ettől melegszünk. Ez a fő ok. Ha télt-nyárt érted, akkor a periodikus klíma ingadozásokat is érted. Ilyen maflázs egyszerű.

    Fosszilis ipari (sőt semmilyen) hátterem nincs. OTKA pénzekre globálvóming és “mindenre kiterjedő határterületei” témában nem utazok (egyszerű iparosként hogy is jöhetnék szóba :-).

    Végül. És hát egy meteorológusnak is lehet véleménye a genomról, és fordítva. De már sértődés ne essék, ha az időjárás érdekel, meteorológust kérdezek. Ha a klíma, klimatológust. Ha a genom, genetikust. És hát természetesen saját blogján bárki és bármit írhat. Annyit azért engedj meg nekem, ha észreveszem hogy a mai összes (nem csak a vómingot alátámasztó) tudásunk szerint nagyon valószínű hogy tévedsz, akkor erre felhívjam figyelmed. Pusztán csak ezt tettem.

    És ha nem engeded, természetesen észre fogom venni. Ehhez bloggazdaként jogod van :-).

    Reply
  7. primavis

    8. mivel maga a WHO főnökasszonya is nyilvánosan beismerte, hogy tévesen mérték fel a veszély nagyságát, nem tudnak különösebben érdekelni a kezdeti kutatások félreértelmezett eredményei. A baj csak az, hogy ez már sokadjára fordul elő, s ha hozzáadjuk a vádakat amik a WHO és a gyógyszergyártó cégek összefonódásait illetik, akkor csunya dolgokat is gondolhatunk, nemde?

    Reply
  8. Ismeretlen_20867

    “Sajnos, mig a H1N1, meg a csirkeinfluenza hisztériakeltés bedölését pár év/hónap alatt örömmel konstatáltam (előzőleg akadékoskodásomért kaptam hideget-meleget, eleget!), ”

    Hisztériakeltés?

    A WHO egyetlen hibája, hogy hatékonyan tudott tájékoztatni.

    Reply
  9. Ismeretlen_10065

    @rdos: Mivel épp elég nekem, hogy időről-időre a kreacionistákkal kell parttalan vitába bonyoldónom, ha nem haragszol, most nem állnék neki a korábban már linkelt Skeptical Science releváns részeit lefordítani, csak mert te nem vagy hajlandó róla tudomást venni. Eddig nem olvastam olyan érvedet, ami ne lenne része a mainstream “klímaszekptikus” mitológiának, így bízván merem továbbra is ajánlani az említett oldalt, mert elég részletesen kivesézik a “nem mi okozzuk” összes variánst, beleértve a most előhozott “de a nap okozza” cuccot is.

    @primavis: Itt van a WHO hivatalos álláspontja. Ebből nehezen tudom kiolvasni az általad mondottakat:
    http://www.who.int/mediacentre/news/statements/2010/h1n1_vpc_20100810/en/index.html

    ” Pandemics, like the viruses that cause them, are unpredictable. So is the immediate post-pandemic period. There will be many questions, and we will have clear answers for only some. Continued vigilance is extremely important, and WHO has issued advice on recommended surveillance, vaccination, and clinical management during the post-pandemic period.

    Based on available evidence and experience from past pandemics, it is likely that the virus will continue to cause serious disease in younger age groups, at least in the immediate post-pandemic period. Groups identified during the pandemic as at higher risk of severe or fatal illness will probably remain at heightened risk, though hopefully the number of such cases will diminish.

    In addition, a small proportion of people infected during the pandemic, including young and healthy people, developed a severe form of primary viral pneumonia that is not typically seen during seasonal epidemics and is especially difficult and demanding to treat. It is not known whether this pattern will change during the post-pandemic period, further emphasizing the need for vigilance.

    As I said, pandemics are unpredictable and prone to deliver surprises. No two pandemics are ever alike. This pandemic has turned out to be much more fortunate than what we feared a little over a year ago.

    This time around, we have been aided by pure good luck. The virus did not mutate during the pandemic to a more lethal form. Widespread resistance to oseltamivir did not develop. The vaccine proved to be a good match with circulating viruses and showed an excellent safety profile.

    Thanks to extensive preparedness and support from the international community, even countries with very weak health systems were able to detect cases and report them promptly.

    Had things gone wrong in any of these areas, we would be in a very different situation today.”

    Reply
  10. Ismeretlen_10065

    Egyébként lesz majd egyszer egy epilógus cikk a 2009-es H1N1-ről, amiben pl. ki lesz elemezve, hogy mit vártunk, mi lett, mi lehet a különbség (már ahol van) oka és arról is szó lesz, hogy a Nature szerkesztői személyesen éreztek késztetést arra, hogy a BMJ-t, meg ezt a “csak a gyártók miatt kellett oltani” vonalat képviselő politikusokat virtuálisan seggbe rúgják.
    http://www.nature.com/nature/journal/v465/n7301/full/465985a.html
    http://www.nature.com/news/2010/100608/full/465672a.html
    http://www.nature.com/nature/newspdf/bmjwho.pdf

    Reply
  11. rdos

    Kedves 10 dolphin!

    Kezd mán izzani. Jó, rendben :-). Kreacionistákkal szemköpzt egy táborban vagyunk. És leszünk is, míg egy isteni teremtést élőben nem látok :-).

    Azt is kitaláltam, linkjeimet sem láttad, mert akkor talán elméláztál volna véleményemen. Én linked megnéztem, utsó 60 évet láttam. Bocsi. A Föld kora kereken 4,9 milliárd év, utsó jégkorszak (tod, amiben ma is vagyunk, csak egy rövid, melegebb szakaszában vagyunk /”kulcsszó interglaciális”/) tart úgy emlékezetből 2,3-2,6 millió éve, és nézegessem elmúlt 60 évet? Az i releváns? 🙂 Ugye nem várod hogy ekkora horizontra kiterjedő véleményt komolyan vegyem?

    Nem a Nap okozza? Ennél Ekhnaton irnokjai is előrébb jártak :-). Bocsi, de ezt nem bírtam kihagyni.

    Hát nekünk addig jó, amíg a Nap okozza Földünk melegét és klímáját, nem pedig a (többi) csillag pislákoló fénye. Földi hőáram teljesítménye (alulról felfelé) 0,1 W/m, földi átlag. Nap sugárzására merőlegesen a felsőlégkörben mérhető teljesítménye kereken 1400 W/m2. Más természetes hőforrásról nem tudok. Most az árapály súrlódási munka mechanikai munka – hő egyenértékével hagy ne törődjek :-).

    Mi okozza, ha nem a Nap? Mi a klíma motorja, ha nem a Nap? És ha klímában anomáliák – periodikus jelenségek vannak, fürkésző szemem először nem a motorra irányítom? Aztán jöhet a Föld pálya, aztán, … , végül megszámolom, az élőlények mennyi széndioxidot lélegzenek ki és a kérődző és (sörözőben) böfögő népek mennyi metánt szellentenek.

    Szerintem ez így logikus.

    Reply
  12. rdos

    Kedves 13. dolphin!

    Köszönöm a linket, látod, ezt már értem. 1880-2010. A vizsgált időszak tágult. Linkedből azt értettem meg, hogy 1880-1980 közötti száz évben a nap aktivitása, és az átlag hőmérséklet sztochasztikus, de szemre jól kivehető kapcsolatban volt egymással (vélhetőleg ok-okozati összefüggés van közöttük, még ha hatás mechanizmus kissé bizonytalan is, vagyis mondod, amit mondtam :-).

    1980-2010. közötti 30 évben pedig a két folyamat elszakadt egymástól. Az eredmény 0,5 °C-nyi, a Nap aktivitásával NEM magyarázható hőmérséklet emelkedés (vagyis mondom, amit mondasz).

    Akkor most mondom a rövid távú jóslatom. Nem tom szoktad-e nézni napfoltokat? Én itt szoktam követni: http://www.swpc.noaa.gov/SWN/index.html

    Innen megtudhatod, hogy a következő, átlagosan 11,1 éves, az 1600-as évek óta összegyűlt adatok alapján 9,8-12,8 éves napfoltciklus gyorsan emelkedő szakasza késik. Ha nem akarod a napi adatokat nézni vagy a haviakkal megelégszel, akkor nézd itt: ftp://ftp.ngdc.noaa.gov/STP/SOLAR_DATA/SUNSPOT_NUMBERS/INTERNATIONAL/2010/2010

    Namostan. Ha. Lesz újabb Napfoltszám emelkedés (úgy 25 folt/hó fölé kúsznánk), akkor rendesen befűt nekünk a Nap. Rárakódik a vélhetőleg általunk okozott 0,5 °C-ra még ennyit, vagy még többet is.

    Ha nem lesz újabb Napfolt ciklus, vagy nagyon gyenge lesz, akkor biza még jól is járunk, CO2 kibocsival megakadályozva egy kis-jégkorszakot.

    Azt mondod, de miért ne lenne? Én meg mondom, 1610-től vizsgálódunk, azóta volt 37 db ciklus, elején ráadásul nem túl alaposan nézegettük. A 37-ből 5 db egyszerűen elmaradt, és 7 db nagyon gyenge volt.

    Röviden. Te aggódsz a felmelegedésért. Én meg azon aggódom, mikor indul már a következő Napfolt ciklus?

    Eddig 212 és 671 nap volt a ciklusok közötti szünet (25 folt/hó alatti időszak) hosszainak a két szélső értéke. Várható érték 453 – 457 nap /átl, med/. Tudod utoljára mikor voltunk 25 folt/hó felett?

    2007 januárban!

    Eszerint több mint 1300 napja nem akaródzik beindulni az új ciklus. Ez majdnem kétszer hosszabb szünet, mint a valaha egész-ciklusban mért leghosszabb.

    Hatunk a klímánkra? Hatunk.

    Ki az erősebb? a Nap, vagy mi?

    Szerinted?

    Reply
  13. rdos

    Kiegészítés.

    Statisztikám csak 1834-től van, azaz elemszám 16 db (átl 11,1 éves ciklus).

    Elnéztem, bocska, az általam 14. sorszámon megadott számok – statisztikák a mélypont és az új ciklus beindulása (25 folt/hó első meghaladása) közötti időszakról szólnak. Kapkodtam, még egyszer bocsika.

    Mivel jelenlegi napfolt holtszezon hosszát még nem tudjuk, így a minimuma sem biztos. Viszont megnézem a mosoly-, akarom mondani Napfolt szünetek statisztikáját.

    Eredmények rövidesen, világvége egyenlőre elmarad 🙂

    Reply
  14. primavis

    7, K. rdos: ja nekem könnyű! -:)))
    Engem nem lehet bemószerolni a fönökeimnél (mert nincsen olyanom), nem árt a karrieremnek (mert az már adott s végleges), nem árt a tekintélyemnek (mert a szakmámban sajnos egyedül vagyok nemcsak az országban, de a Kárpát-medencében is jórészt). Így azután mindig amellett állok ki ami nekem éppen szimpatikus, vagy megfelel az elképzeléseimnek. Bár benne vagyok a “13 gonosz társaságában”, de dolphinnal van pár egyelőre feloldhatatlannak tünő nézetkülönbségünk különböző biológiai témákban. A hónap folyamán meg két eléggé egyenlőtlen erőkből álló párviadalom volt itt a blogon! Túléltem, s élveztem , mivel így szép az élet! S jótékony hatása is van az agyműködésünkre és hormonrendszerünkre (különös tekintettel az adrenalinra!).Üdv..

    Reply
  15. rdos

    A számok, a Boulder-i ftp szerverről származnak. Utolsó 16 ciklus + a mai még el nem kezdődött ciklus adatai:

    Kezdet Vég Hossz
    (Év-hó) (Év-hó) (nap)
    1831-12 1835-03 1186
    1841-01 1845-09 1704
    1853-12 1857-08 1339
    1864-09 1868-07 1399
    1874-11 1880-12 2222
    1886-01 1891-03 1885
    1897-05 1904-02 2466
    1910-03 1914-11 1706
    1921-05 1925-03 1400
    1931-01 1935-04 1551
    1942-06 1945-03 1004
    1952-02 1955-06 1216
    1962-07 1966-03 1339
    1973-07 1977-07 1461
    1984-09 1987-06 1003
    1995-04 1997-10 914
    2004-12 2010-08 2098

    Max 2466
    Átl 1523
    Med 1400
    Min 914

    Kezdet; amikor először 25 alá csökken

    Vég; amikor “örökre” elhagyja 25-öt

    Hossz; napok száma a két dátum között, hónap 15. napjával számolva.

    14. sorszámú bejegyzésemben 2007-01 amikor végleg 25 alá ment, itt a 2004-12, amikor először ment alá!!! Mind a 17 ciklusnál így határoltam el a “mosolyszünetet”.

    Eszerint 2098 napja van mosoly (napfolt) szünetünk, ami a 17 ciklusban eddig a 3. leghosszabb. A mait közvetlenül megelőző 9 db ciklus “mosolyszünete” mind rövidebb volt.

    Hát ha rövid távokat nézünk, ezt tudom hozzátenni. Hosszú távú trendere (Milankovic-Bacsák ciklusok) ellenvélemény nem volt.

    Előző hibáért elnézést kérek. Nem ez a profilom, nyár elején néztem utoljára alaposabban utána. Régen volt. De megérte belemászni a témába, mert most képbe kerültem.

    Remélem valamit hozzá tudtam tenni tárgybani ismereteitekhez.

    Reply
  16. primavis

    dolphin: tekintve, hogy a japán hölgy nyilatkozatát a saját fülemmel halottam a tv-n, annak jobban hiszek, mint a tolvajnyelven megirt , diplomatikus szövegnek!
    Komavary: tekintve, hogy ez a tájékoztatás igencsak riogatásnak tünt…..a hatékonysága is abban nyilvánult meg, hogy jó sokan beoltatták magukat, nem is kevés pénzért! Ebből a szempontból tényleg hatékony volt…. Kiváncsi vagyok, hogy a télen vagy jövőre melyik állat lesz a bünbak az új pandémia kórokozójának hordozójaként? Volt már a marha, a madarak, a sertés…mi következik, nem tudod? Valami csak kell legyen, mert mi lesz a gyógyszeriparral és háttér intézményeivel?

    Reply
  17. Ismeretlen_20867

    “Komavary: tekintve, hogy ez a tájékoztatás igencsak riogatásnak tünt…..a hatékonysága is abban nyilvánult meg, hogy jó sokan beoltatták magukat, nem is kevés pénzért! ”

    Hasonlítsd össze a figyelőrendszert a SARS korával! (Pár évnyi különbségről van csak szó.)

    Milyen marhás pandémia volt? Én nem tudok semmi ilyesmiről…

    Az a helyzet, hogy egyrészt növekszik a népesség, másrészt ide-oda repked, – és hogy a bejegyzéshez kapcsolódjak – a melegedő éghajlat kitolja az egyes betegségek aktív időszakát.

    Vagyis számítanunk kell újabb fertőzésekre. (a zoonozis és “emerging diseases”-kutatást nem a gyógyszercégek pörgették fel az elmúlt pár évben) A legvalószínűbb egy újabb influenza lesz. (Ha -hála az oltáselleneseknek és olyan prófétáknak, mint Szendi- nem egy régi, jó, sosemlátott ismerős köszön vissza.)

    Bármilyen fertőzésnél fontos, hogy az érintett országok és a WHO pontosan jelentsen. Ha ez egy fura új vírust jelent valahol Afrikában, amibe mindenki belehal, aki elkapja, akkor abból egy szörnyülködő rövidhír lesz valahol a lapok hátulján.

    Ha egy influenza-szerűséggel van dolgunk, ami pont azért tud terjedni, mert nem nyír ki öt percen belül mindenkit, akkor meg simán megkapjuk a világjárványt, ennek megfelelő (értsd: a másodlagos forrásokban már túlzó) tálalással.

    Nem csak emberre jellemző a dolog – Japánban több évtizedni mentesség után pl. idén újra megjelent a fertőző száj- és körömvágás.

    Az is természetes, hogy háziállatról kapjuk el a betegséget, hiszen minden adott hozzá – mi magunk teremtjük meg az immunológiailag legyengült óriásreservoirokat.

    Vagyis egy új járvány olyan evidens, mint az árvíz.

    És ugyanaz történik vele, mint az árvvízzel. Ha nem jön a víz, vagy nem akkora, akkor hülye aki drága pénzen gátat épít. Ha pedig jön a víz, és nincs gát, kész a tragédia.

    Reply
  18. primavis

    19.Komavary: értem én, csakhát ami nem egyezik a józan ésszel és az ismereteimmel, abban kételkedem! Ismerve a DK-Ázsiában honos higéniai viszonyokat nem igen hittem a csirkeinfluenza veszélyében, nem is jött be (viszont jópár madártenyésztő telepet, de vadmadár állományt is szépen kiirtottak). Nem hittem jó évtizede abban sem, hogy a prionok miatt, aki marhahúst eszik az szivacsos agyvelőgyulladást kap. Magamat márcsak azért sem féltettem, mivel soha életemben nem ettem félig vagy teljesen nyers marhahúst! (Viszont sokezer marhát elpusztitottak és elégettek, ugyebár?). S ugyanígy nem hittem a maxikóból kiinduló sertésinfluenzában sem, mert ismerem a mexikói közegészségügyi állapotokat!
    Mellesleg, mivel a nagyanyám spanyolnáthában halt meg mindösze 33 éves korában, még érintve is van a családom az eféle betegségek által.
    De emiatt még nem hiszek minden statisztikának és rémhirnek. Pláne azoknak, amelyk a világ valamelyik meglehetősen egészségtelen zugából erednek. Különben is, minek Amerikába vagy Ázsiába menni a veszélyt keresve, mikor a TBC antibiotikumrezisztens törzse már meg is jelent a Kárpát-medencében.

    Reply
  19. rdos

    Kedves 5. 16. primavis!

    Örülök hogy mondandóm oda eljutott, pl. Hozzád, ahová már nélkülem is megérkezett. T. dolphin csak saját linkjeit olvassa? Meglátjuk.

    Bio – geo határterületén vagy, azaz paleobio. Negyedkor és paleontológia? Hát nekem erről “pocok óra” és pollen jut az eszembe. Meg a 40 kg-nál nagyobb tömegű állatok kihalása, a vadászó elődünk utolsó jégkorszaki megjelenésekor. Szép szakma, szép kutatási terület.

    Kedves 13. dolphin!

    Rövid távot megbeszéltük, úgy kb. én arra sem fogadnék, az idei 2010-es év melegebb lesz-e mint 2009-es volt.

    Hosszabb távra adok linket, mert a kollega az egyes periodikus égi mechanikai változásoknak a földi (Nap)energia egyensúlyra gyakorolt hatását is számszerűsíti. http://www.antalffy-tibor.hu/2010/08/12/miert-kullog-a-co2-a-melegedes-utan/

    Reply
  20. Ismeretlen_20867

    Primavis:

    “Ismerve a DK-Ázsiában honos higéniai viszonyokat nem igen hittem a csirkeinfluenza veszélyében, nem is jött be”

    Nem lettek influenzásak a csirkék? De.

    “Nem hittem jó évtizede abban sem, hogy a prionok miatt, aki marhahúst eszik az szivacsos agyvelőgyulladást kap. Magamat márcsak azért sem féltettem, mivel soha életemben nem ettem félig vagy teljesen nyers marhahúst! ”

    Ez nem hit kérdése. A súrlókor létezik, ugyanígy kimutatható a prionok hatása az emberben is. Ráadásul a főzés-sütés nem segít.

    Persze, sokezer marha elpusztult, de ennek az oka a húsipar mértéke.

    “S ugyanígy nem hittem a maxikóból kiinduló sertésinfluenzában sem, mert ismerem a mexikói közegészségügyi állapotokat! ”

    Nem a közegészségügy a lényeg, itt is a fő gondot a hatalmas telepek jelentették.

    “Pláne azoknak, amelyk a világ valamelyik meglehetősen egészségtelen zugából erednek.”

    Nem a rémhír származik innen, hanem a fertőzés. Óriási különbség.

    Nem voltam Magyarországon egyik járvány alatt sem, úgyhogy csak internetről tájékozódtam a hazai kommunikációról. Ahogy láttam, az elsődleges forrásokkal semmi gond nem volt, hogy ebből mit hoz ki egy bulvárlap vagy éppen egy kormány, az más tészta.

    Egy dolgot tehetett volna a WHO- a nyilvánosság kizárásával intézkedik. Képzeld el, arra milyen reakciók születnek.

    Reply
  21. primavis

    Most olvastam egy honlapon egy érdekes interjut B.Onac egyetemi prfesszorral (Kolozsvári BBTE), aki a Mallorca szigeti tengeri barlangok karsztikus képződményeiről jelentetett meg munkatársaival egy cikket a Science-ben (az eredetit még nem sikerült megtalálnom).
    Eredményeik és következtetéseik eléggé felboritanak egy sor eddigi elképzelést.
    Kimutatják pl.hogy 83-86.000 évvel ezeelőtt (tehát az utolsó eljegesedés kezdetén) a Földközi tenger vízszintje 22 m-rel volt magasabb a mainál (ami ellentétés a sarki és alpesi jégpáncél növekedésével), majd ez a következő 2-3.000 évben 1 m-re csökkent, majd a következő 1000 év alatt 15 m-t esett vissza! Mindez szöges ellentétben áll a Milankovitch-féle elmélettel, ami az eljegesedések és a klimaváltozás viszonyait taglalja és egyuttal megkérdőjelezi azt is, hogy az eljegesedések/felmelegedések egy bizonyos szabályos ritmus szerint változnának.

    Reply
  22. rdos

    Kedves 23. primavis.

    Igen, ha a számok igazak, az eredmény furcsa. Két észrevételem van, ami árnyalhatja, részben magyarázhatja a képet.

    1. Mallorca a Földközi tengerben, azaz egy beltengerben van. Dugója Gibraltár, ami néha el-el dugult. Hogy mikor? Azt sajnos iqból nem tudom (az izosztatikus “tengerszint változást” a cikk kizárja, a területet tektonikusan nyugodtnak írja)

    2. Nagyon sok folyamat hat klímánkra, és persze a világ tengerek szintjére is. És igen vélhetőleg a CO2 is. Egyedi események is vannak, fiatal dyras gyors lehülése, tengerszint emelkedése és az USA-beli, akkori Missuola-tó esete. Vagy vulkánkitörések (Toba vulkán Indonézia kb. 75000 éve, Szantorini kb. 3500 éve, Laki vulkán Izland kb. 200 éve). Ezért lehet az, hogy a Milankovic trendvonaltól vannak akár nagy, vagy gyors, vagy tartósabb eltérések is.

    Az igazán nagy energiákat a Napból kapjuk, ez régóta ismert, megmért tény.

    Rengeteg és aprólékos munkával járna, de nagyon hasznos lenne a mondjuk legutóbbi 125000 év klímájának, környezeti állapotának a rekonstruálása, természetesen az egész Földön. Ehhez lehet egy adalék az általad említett, amúgy valóban érdekes cikk, amit én itt találtam:

    http://www.spiegel.de/international/world/0,1518,677613,00.html

    Reply
  23. rdos

    2010 augusztusi napfoltszám 19,6, kevesebb mint 25. Szeptemberi számok sem lesznek magasak, de persze rövidesen megtudjuk.

    Alacsony napfoltszám, több csapadék, több rossz idő.

    Reply
  24. rdos

    2010. szeptemberi előzetes napfoltszám 25,2. Végre 25 felé ment. 2010. októberi előzetes napfoltszám 23,5. Nem hagyta el 25-öt.

    Mindeddig új ciklus “hivatalosan” nem indult be.

    Ha pár hónapig így marad, a telünk hideg lesz.

    Reply
  25. rdos

    Novemberi napfoltszám 21,6.

    Az új ciklus “hivatalosan” még mindig nem indult be. Még egy-két hónapot kell “kibírnia” Napnak és a mostani moszolyszünet az elmúlt 17 közül nem a 3. leghosszabb, hanem 2. leghosszabb lesz.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.