Például úgy ne, hogy értelmezhetetlen dolgokat és hibás tényeket írunk a kritikánkban. Az origo paleolit diétáról szóló cikkében is idézett Lichthammer Adrienn a következőket írja a magyar dietetikusok házilapjában, az Új Diétában megjelent kritikája végén (a teljes szöveg innen letölthető pdf-ben):
“Az emberi történet összidejének 99%-ában a hominidák gyűjtügetésből, dögevésből és vadászatból éltek. Bár a genetikánk nem változott a paleolitikum óta, az emberi evolúció magában foglalja a jelenlegi étkezési szükségletek, az étel elsajátításához és feldolgozásához kapcsolódó adaptáció és az étkezéssel kapcsolatok biokulturális válaszok kifejlődését.”
Ugyan fogalmam sincs, mi lehet az a “biokulturális válasz”, az viszont biztos, hogy a genetikai változás nélküli adaptáció eléggé sajátos értelmezése mindannak, amit a természetes szelekcióról tudunk. Mellesleg persze nem is igaz. (Zárójelben: a “genetikánk nem változott” helyett valószínűleg azt akarta írni a szerző, hogy “genomunk nem változott”. A genetika egy tudományág, a “genetikánk nem változott” kifejezés azt jelenti (bár nem a fenti szövegkörnyezetben), hogy az öröklődési szabályszerűségeink most is ugyanazok, mint régen. Ami tulajdonképpen még igaz is lenne, kár hogy a témához nincs sok köze.)
(p/s: Aki esetleg annak a reményében jött ide, hogy most reagálok Szendi válaszlevelére, annak csigavér. A kommentek közt már Szendi válaszának sok gyenge eleme kivesézésre került és mivel a levél tényleg jól szemlélteti, hogy minden baj van a szerző logikájával, amint tehetem érdemben reagálok rá.)
na ja, csak azt tudnám, hogy honnan veszik ezt a fránya dögevést is! ha arra gondolnak, hogy ritkán eszik az ember élő állatokat (manapság pl. egyesek kagylót, rovart, férget, stb), hanem előbb vagy megöli azokat, vagy eleve úgy találja meg,mert másként pusztultak el, akkor igaza van. Csakhát – mint irtam már – az ember -s nemcsak a civilizált – igencsak érzékeny a fehérjék bomlástermékei révén felszabaduló mérgező anyagok iránt.
Persze, lehet arra hivatkozni, hogy ez az érzékenység időközben, az utóbbi évezredek során alakult ki, no meg arra, hogy azért vannak populációk amelyek jobban birják (pl a dögkutakból kiszedett tetemeket megevevők, a kinai eltemetett tojásokat innyencségnek tartók, az afrikai “folyékony halat” evők, stb). Csakhát ezek pont olyan kisebbségek az emberiség összlétszámát tekintve, mint pl. laktóz vagy glutén érzékenyek!
Ugyanis, a dögevés elvileg – ha sertés vagy ragadozó májjal rendelkeznénk – a paleolit korban, de bőven utána is, szinte napjainkig előnyt jelentett volna az ember számára, s lám még sem maradt fenn! Talán nem azért, mert nem volt soha sem általános? No persze, feltevéseket ténynek beállitani nem számit újdonságnak egyeseknél!
s akkor még nem is szóltam a többi tévedésről, hibás hivatkozásról és csúsztatásról! Kedvenc diététikusaink az istenek sem akartak odafigyelen az oskolában, amikor az emberi test felépitését és működését tanitották, az összehasonlitó anatómiát, genetikát meg amugyis csak a biológián meg az állatorvosin tanitják (no meg az orvosin a genetikát). Oda meg nem jártak! Persze, ha megtanulták volna ezeknek a tudományágaknak is az alapjait, akkor sokkal nehezebb lenne zagyvaságokat átvenni másoktól, vagy éppen kitalálni!
“na ja, csak azt tudnám, hogy honnan veszik ezt a fránya dögevést is! ”
Hát, így fordítják a scavengert.
A dögevő ritkán jelenti azt, hogy több napos tetemeket fogyaszt valaki. Pusztán annyit tesz, hogy olyan hús eszik, amit nem ő maga ejtett el.
Az utóbbi években többször előkerült ez a dögevés, mint hipotézi, pl.:
http://www.nature.com/nature/journal/v432/n7015/abs/nature03052.html
A dögkútból kiszedett állat nem jó példa, azt extrém sokáig főzik.
A száznapos tojás sem, az lényegében pácolás.
A folyékony halat nem ismerem, de ez sem rohadásnak, hanem erjesztésnek tűnik.
Viszont nézd meg, hogy készül a jófajta vadmadár: levegőjárta, hűvös helyen kilógatva, akkor igazán jó a húsa, “ha leszakad a test a fejről”.
(Ugyanez igaz más vadhúsokra, vagy nézd meg, hogyan érlelik a húst a hozzáértők – már ha a törvény engedi: http://buvosszakacs.blog.hu/2008/06/14/egy_steak_brooklynban )
no, ha csak ennyit jelent, hogy “Pusztán annyit tesz, hogy olyan hús eszik, amit nem ő maga ejtett el”, akkor mindenki dögevő, aki hentestől, boltostól, piacon, stb. ilyen húst vesz!
A főzéssel a keletkezett bomlásternmékek többsége ugyanúgy nem semmisül meg, mint a gombaméreg esetében. Csak a rothasztó baktériumok pusztulnak el, amelyek előidézik a bomlást!
A kolbászt is nyersen esszük, füstölve, száritva, ahogy sok halat, húst is. De nem történik bennük rothadás.
A halat felakasztják, kiteszik a Napra ( a trópusokon), alá egy edényt raknak s gakorlatilag a lágyrészek belecsepegnek.
Egyik esetben sem történik valódi rothadás. Márpedig a dögszag pont erre utal és ezért is hivják így!
A fent emlitett esetekben ez a szag nincs jelen! Összetéveszthetetlen!
Nemrég fejeztem be Michael Pollan The Omnivore’s Dilemma c. könyvét, illetve korábban olvastam Szendi Gábor Paleolit táplálkozást könyvét.
Michael Pollan jobban beleásta magát a témába, azonban Szendinek is sok dologban igaza van. Mindkét könyvet el kell olvasni, hogy tisztán lássunk.
Én a következőkre jutottam: Ha valaki egészséges, hosszú életet akar élni, felejtse el, hogy pusztán a bevitt táplálék megválogatásával elérheti célját. Fontos tényező, de önmagában nem elég. A hosszú élet titka számos dologról szól még, sok helyen hallani róluk: testmozgás, stresszmentes életmód… stb.
Visszatérve a táplálkozásra: A paleolit étrend nem hülyeség, csak rosszul lettek felvázolva az arányok. Nem állati fehérjéből kell a legtöbbet enni, hanem zöldségekből és gyümölcsökből. Eleve nem kell sokat enni. A mai emberek nem addig esznek, ameddig jóllaknak, hanem addig, ameddig elfogy a tányér tartalma. Egy kísérletben ezer embernek paradicsomlevest adtak egy olyan tányérból, aminek a tartalmát az asztal alól folyamatosan újratöltötték (ők ezt nem tudták). A kísérlet eredménye az lett, hogy azok az alanyok, akik a megbuherált tányérból ették a levest, 4x többet kellett egyenek, ahhoz, hogy jóllakjanak, mint a normális tányérból étkezőknek.
Kerüljük a kész ételeket. Vegyük meg az alapanyagokat (jobb lenen ha magunk termelnénk, de nem akarom magamra haragítani a panellakásbelieket, meg azokat akik mondjuk narancsot akarnak enni), és készítsük el mi magunk. Nem hiszem el, hogy vannak olyanok, akik nem tudják értékelni azt az érzést, amikor tudják, hogy mit esznek.
/OFF @Komavary: az utolsó link mélyütés volt, két oldalt csorog a nyálam…
hiába: not eating meat is a decision, eating meat is an instinct
szendinél az igazság.. a kábé 150 éves banting diétája
http://en.wikipedia.org/wiki/William_Banting
stabilabb, mint a biológia tudományának másfél évszázados, cikkcakkos paradigmaváltásai, zegzugos ellentmondásai.. kit érdekel a biológia, amikor evidenciákról van szó:
— ne zabálj aljas szénhidrátokat, hacsak nem vagy bányász vagy éhenkórász
— ne falj gyanús vegyszerezésű ételeket
— ne légy sertés, kontrolláld, vagy dobd el az eléd lökött ipari élelmiszert
— az ember nem kólaivó, sütemény- és kenyérzabáló lény
— az ember nem festékes joghurtevő zombi
és ezt sulykolni kell.. ha a számomra kicsit vicces paleolit diéta márkanévvel, akkor úgy.. tök mindegy, mi a pillanatnyi tudományos igazság, ha az emberek elhízottak, mozgáskorlátotozottak, betegek évtizedek óta, akkor nevezzék paleolit diétának.. ha erre harapnak..
NE EGYÉL ALJAS SZÉNHIDRÁTOKAT!
én szendi gábort támogatom a globális szénhidrát lobbival szemben, mert a diétaipar máig is egy pöcs a félelmetesen veszélyes túlsúlyú élelmiszeripari gólitáokhoz képest..
TE ALKALMAZKODTÁL A SZÉNHIDRÁTHOZ?
reggeli:
mérgezett margarinos, teljes kiőrésű, zsemlés szinhidrát bomba, bögre cukros kakaóval vagy szaharinos tejeskávéval.. ínyencek szójával dúsított felvágottal is ehetik..
tízórai:
cukorral szanaszét baszott csokoládé, vagy gyanús olajban sütött keményítő (krumpli/chips)..
ebéd:
maggi vegyszerben főtt fini grízgaluska leves, utána lisztben, zsemlemorzsában forgatott álsajt sült szénhidrátos keményítővel (krumplival) vagy rizzsel.. utána cukros befőtt, esetleg cukros sütemény teljes kiőrlésű búzából és tejszínhabbal..
uzsi:
ronggyá főtt, cukros gyümölcslé, a tévéből jól csengő nevű, ám felismerhetetlen, félszilárd halmazállapotú valamivel..
vacsi:
pörkölt galuskával és kenyérrel.. hozzá tejes gyümölcsturmix (gyümölcsnek feltüntetett pasztából), vagy egyszerű kólaféleség..
utóvacsi: még 1x uez..
a változatosság kedvéért másnap fagyasztott pizzával kezdjük a napot, a mikrohullámú sütőt simogatva..
1×1: Zseniális ez a Banting, olyanokat tilt, amit csak a halála után találnak fel.
Elnézve a fenti receptet, már érthető, hogy miért érzik forradalmi változásnak a paleót egyesek.
Viszont ami az érveléstechnikára tett hatását illeti, ahogy látom, a paleo visszafordíthatatlan degeneratív változásokat okoz.
1×1,
7,8
Nem akarlak megbántani (dehogynem), de a hozzászólásod elképesztően demagóg, továbbá ordít róla, mennyire felsőbbrendűnek érzed magad a “pizzazabálókkal szemben”. És ez független attól, hogy a paleolit étrend működik-e vagy sem.
1×1! Kár, hogy ilyen stílusban írtad le az igazságot. Ez a baj Szendi Gáborral is, sajnos. Ha nem mindig támadadásból indulna ki, nagyobb sikere lenne. És mindenki jobban járna. Nem elég okosnak lenni, annak is kell látszani.
1×1: olvastatok -e ti valamit az ember anyagcseréjéről? Tanulást nem emlitek, mert az látszik, hogy teljesen elmaradt!
Szerinted/tetek mi is az állati/emberi szervezet “üzemanyaga”? Mi az a szerves anyag, amivé minden mást átalakit energianyerés céljából? Ugyanis az élet és az állandó testhőmérséklet fenntartásához, az izomtevékenységhez, de az agyműködéshez is elengedhetetlen?
Háát megsugom! Az biza az átkos szénhidrát, mégpedig a glukóznak nevezett monozaharid! Nélküle nincs emberi élet! Ezért azután mind a fehérjéket, mind a zisrokat le kell bontani és aminósavakat, zsirsavakat, de a többi monozaharidot is glukózzá kell konvertálni! Ugyanis ilyen formában tudja szállitani és felhasználni a szervezet. A + -ot pedig vissza alakitja zsirrá. Tehát mi is a bajotok vele? Nem kell kétpofára zabálni, de szükségünk van rá, okoskák! Ami a sok gyümölcsöt és zöldséget illeti, persze, sok hasznos anyagot tartalmaznak, de érdekes a zaharózt vagy a glutént, a keményitőt is növények termelik , vagy nem? nem vagytok ti önmagatokkal is ellentétben? Ráadásul ha kivesszük a fehérjében és zsirban gazdagabb gabona/olajos/hüvelyes magvakat – ahogy apostolaitok hirdetik – akkor bizony cukrokon, vitaminokon kivül alig marad bennük valami, ami a szervezet számára okvetlenül szükséges! No persze, ha pszichomókusok, informatikusok s hasonló végzettségű, vagy a maguk malmára vizet hajtó dietetikus próféták szavait egy az egyben elfogadjátok (ahogy az egyik itteni hozzászóló is irta: mivel meggyőzően és kiválóan érvelnek! Persze, ennek csak a formai része érdekel benneteket, de a tartalmihoz látszóan nem sokat konyitottok!).
primavis: 12
Nyugi… 🙂 Szerintem az egyszerű szénhidrátokra gondolt.
Van bőven szénhidrát a gyümölcsökben. Sőt.
Olajos magvakkal mi a probléma? Lemaradtam valamiről?
És már megint apostolok 🙂
http://www.fw.hu/zsoltjuhasz/images/a_gastrointestinalis_r_elettana.pdf
Mielőtt valamelyik hívő kimondaná a tutifrankót, ugyan vessen már egy gyógypillantást a fenti címre.
A keresztyéni felebaráti szeretet okából az intermedier anyagcsere összefoglaló táblázatát már ide se linkelem. esetleg megteszi egy nálam gonoszabb tanult olvtárs.
13. bruce: szerintem meg a di- és polizaharidokra! Csakhát azok is monozaharidokra bomlanak s a végén valamennyiből vagy glukóz vagy zsir lesz! S szerintem is bigott hivőkről van szó (beleértve az “apostolokat” is).
15 primavis:
Nem tudom, de engem zavar ez a hívők, apostolok stb… elnevezés.
16. bruce. elhiszem, de engem meg az zavar, hogy az ember tényeket/bizonyitékokat sorol fel érvként, de azokat mások szinte elolvasatlanul leseprik az asztalról, mivel nem egyezik a dogmájukkal/hitükkel! Ez érvényes minden témájú vitára. Nem idegen a kutatók közti témáktól sem. Vannak tudományágak/területek, amelyekben bizonyos elméletek/elképzelések dogmává merevedtek, viszont védőiknek érdekük fenntartani őket!
A kutató/tudós viszont soha sem mondhatja, hogy “ez az örök igazság!”, ugyanis munkájának a célja pont az új felfedezése. S ez az új nem mindig van összhangban azzal amit eddig tudtunk az illető témáról!
Ergo, ha magában a tudományban is kötelező a hitetlenkedés, már miért lenne elfogadható a tudománytalan nézetekkel/állitásokkal szemben? Azokat meg, akiket az érvek/bizonyitékok sem késztetnek álláspontjuk revideálására, már miért ne lehetne fundamentalista hivőknek tartani? Vezetőiket meg – akár a vallásos hit esetében – apostolnak, prófétának? Vagy ezeket a fogalmakat a vallás kisajátitotta magának?
ui. helyesen:
“már miért NE lenne elfogadható a tudománytalan nézetekkel/állitásokkal szemben?”
“Nem állati fehérjéből kell a legtöbbet enni” – ezt Szendi sem állítja, nem tudom ti hol olvastátok.
Primavis, te vagy az aki nem látja a fától az erdőt. A paleolit diétát követők is esznek szénhidrátot, csak nem 300-400 grammot egy nap, hanem 50-100at, és 90% helyett 0% gabonából. A másik dolog: úgy beszélsz, mintha mindegy lenne hogy az ember tiszta szőlőcukrot töm az arcába, vagy gyümölcs formájában eszi, amiben körbeveszik a növényi rostok, és órákkal lassítják az emésztést. És még te vonsz másokat kérdőre az emésztéssel kapcsolatos tudásáról, meg ezek a bombabiztos tudományos érveid. Nonszensz.
Már tűkön ülve várok egy értelmes érvet a paleolit diéta ellen de nem nagyon sikerül megszülni, csak azt hajkurásszátok hogy nem lehet jó mert Szendi nem biológus, és mert itt-ott sántít az eszmefuttatása. És különben is: ha egy marék gabonától nem pusztulsz meg, akkor nem is lehet ártalmas.
Böse, veled felesleges társalogni, vitázni meg teljességgel értelmetlen! Élettani ismereteid az emésztés és anyagcsere terén igencsak felszinesek, vitastilusod, személyeskedésed meg piaci kofához illő! Kérlek, ignoráld a hozzászólásaimat, ha már valami értlmeset nem tudsz rájuk válaszolni!
1. Növényi fehérje pont a kiátkozott hüvelyesekben, gabonafélékben van a legtöbb. De az eszenciális aminósavak jórészt belőlük is hiányzanak.
2. Szénhidrátból persze, hogy a mennyiség számit. Viszont mindegy, hogy honnan származik.Csak annyiban lényeges az eredet, hogy mennyiben bonyolultabb a lebontás/átalakitás glukózzá!
3. A növényi rostok nem az emésztést lassitják (hiszen maguk az ember által emészthetetlen celulózból állnak), hanem főleg a vékonybél mozgását serkentik s ezáltal a béltartalom előrehaladását/keveredését. A gyümölcsök többségében (kivéve pl. az almás termésüeket)csak a héjban, vagy a magvak héjában találhatóak nagyobb mennyiségben (érdekes , pont ezek az édesebb gyümölcsök).
A többi a szokásos blabla, felesleges sokadjára ismételgetni.
“Már tűkön ülve várok egy értelmes érvet a paleolit diéta ellen de nem nagyon sikerül megszülni,”
Mert mindig elhessegeted őket.
Kezdjük a végével: Szendinek nem itt-ott sántít az eszmefuttatása, hanem kínosan hiányos a biológiai alaptudása.
Ez nem a paleo ellen érv, hiszen arról Szendi is csak (szelektíven megválogatott) más forrásokból értesül.
Viszont figyelmeztető jel, hogy nem érdemes hallgatni rá, még akkor sem, ha történetesen egy témában igazat mond (tegyük fel, hogy a paleo esetében így van).
A paleolit diétával három probléma is van.
Az egyik, hogy tudjuk: nem ez az egyetlen helyes táplálkozási módszer. Sőt, több kutatás is bizonyítja, hogy a húshiányos, vagy teljesen húsmentes táplálkozás ugyanennyire (vagy még jobban) egészséges.
A másik (ez lehet, hogy ki van fejtve a könyvben), hogy nem lehet egy az egyben kilóról kilóra átszámolni a vadhúst tenyésztett húsra.
A zömmel szóján, kukoricán tartott állatokban teljesen más a hús-zsír arány, sokkar rosszabb az omega-3-omega-6 zsírsav-arány, sokkal alacsonyabb a növényi eredetű antioxidánsok, vitaminok és egyéb vegyületek koncentrációja, mint a vadon élő állatokban (amit a paleolitikumban fogyasztottak őseink.)
Ez tovább vezet a következő problémához. Az triviális, hogy vadhúsból a tömeges paleolit étkezés nem tartható fent. De ugyanez igaz nem csak a megfelelő módon nevelet háziállatokra (apropó, biztos olcsóbb a jó minőségű húsra épülő paleo egy kisebb húsarányú menünél?), de a nagyüzemi állattartás “termékeire” is.
Ha a paleo elterjedne, annak katasztrófális következménye lenne a környezetre.
A pozitív hatások zöme, ahogy látom, a megnövelt zöldség-gyümölcs és a visszafogott üres kalória bevitel eredménye. Ehhez viszont nem kell a paleo-filozófia, a paleodiéta.
Van rengeteg olyan hagyományos, helyi viszonyokhoz alkalmazkodott étrend, amely ugyanezt az eredményt nyújtja.
(Érdemes megnézni mondjuk (találomra) a Hetednapi Adventisták hosszú idő óta jól dokumentált étkezési szokásait: http://www.sdada.org/position.htm Ha ennyire eltérő táplálkozási formák ugyanúgy eredményesek, az csak egyet bizonyít: az ember valóban mindenevő, és az élelmiszerek széles skálájához alkalmazkodott. Hogy a túl sok cukor, a feldolgozott kutyulék élelmiszerek ártanak, azt meg rég óta tudjuk paleo nélkül is.)
-“húsmentes táplálkozás ugyanennyire (vagy még jobban) egészséges” – ha a b-vitamin és vashiányt figyelmen kívül hagyjuk, esetleg
-Vadhúsról szó sincs. Nyilván százszor egészségesebb mint az agyonhízlalt disznó, de azt kell enni ami van.
-a paleo nem fog túlzottan elterjedni, mert az emberek 90%-a tojik rá hogy mit tesz a szájába, csak az íze számít, de egyébként az emberiség mai életmódja se tartható fent környezeti szempontból
-“A pozitív hatások zöme, ahogy látom, a megnövelt zöldség-gyümölcs és a visszafogott üres kalória bevitel eredménye.” Ez is igaz, csak még a gabonák és a hüvelyesek elhagyásával megspékelve. Egyébként egyesek csak ilyen formában vevők az étrendjük megváltoztatására, ha egy könyvben össze van foglalva, és el van nevezve (noha én pont nem vagyok ilyen).
Primavis:
-hogy jön ide a növényi fehérje?
-elvileg mindegy honnan származik a szénhidrát, de azt könnyű belátni hogy 70%os szénhidráttartalmú búzából könnyebb bezabálni mint mondjuk szilvából. De nem csak a szénhidrát a baj a búzával, ha olvastad a könyvet akkor tudod.
-Most te azt állítód hogy a gyümölcshús gyorsítja a glükóz bejutását a szervezetbe? Ne röhögtess!
“2. Szénhidrátból persze, hogy a mennyiség számit. Viszont mindegy, hogy honnan származik.Csak annyiban lényeges az eredet, hogy mennyiben bonyolultabb a lebontás/átalakitás glukózzá!
3. A növényi rostok nem az emésztést lassitják (hiszen maguk az ember által emészthetetlen celulózból állnak), hanem főleg a vékonybél mozgását serkentik s ezáltal a béltartalom előrehaladását/keveredését. A gyümölcsök többségében (kivéve pl. az almás termésüeket)csak a héjban, vagy a magvak héjában találhatóak nagyobb mennyiségben (érdekes , pont ezek az édesebb gyümölcsök).
A többi a szokásos blabla, felesleges sokadjára ismételgetni.”
Itt pl. Bösének van igaza. A rostok tényleg lassítják a cukor felszívódását. Ezért nem mindegy, hogy milyen alakban esszük meg ugyanazt a cukormennyiséget.
Összefoglaló:
http://www.fao.org/docrep/w8079e/w8079e0l.htm
Böse: b-vitamin és vashiány? Tejjel, teljes kiőrlésű gabonával és gyümölcsökkel? Egyik sem jellemző.
“-a paleo nem fog túlzottan elterjedni, mert az emberek 90%-a tojik rá hogy mit tesz a szájába, csak az íze számít, de egyébként az emberiség mai életmódja se tartható fent környezeti szempontból”
Ez elég felelőtlen hozzáállás.
23. Komavary: annyiban lassithatják, hogy minél több van belőlük, annyival kisebb felületen történhet meg a felszivódás, de ez nem jelenet ténylegesen nagy eltérést! Mivel a di- és polizaharidok bontását végző enzimek (főleg a hasnyálmirigy termékei) csak ezekre az anyagokra hatnak, a vékonybél meg 5 m hosszú rengeteg rostot kell elfogyasztani ahhoz, hogy ténylegesen lassitó hatásuk lehessen! Az a gyanum, hogy a növényevők cellulózbontásával van valami összetévesztés! Vagy a gyomortartalom kiürülésének idejével! No de az utóbbi esetében még nincs cukor emésztés, legfelejbb a laktózé!A monozaharidok meg amugy is mindenféle enzimhatás nélkül felszivódnak.
22. Böse. legalább a saját hozászólásaidat olvasd el! Ezt ki irta:
“”Nem állati fehérjéből kell a legtöbbet enni” – ezt Szendi sem állítja, nem tudom ti hol olvastátok.”
Tudom, a glutén is bajotok, csakhát azért mert van egy kis %-nyi glutén érzékeny, attól még az emberiség nem kellene lemondjon a gabonafélékről! ne szüntessük meg a vakok miatt a filmeket/festészetet/fényképezést, stb? Hisz elég sokan nem láthatják őket, nemde? Vagy a süketek miatt ne hagyjunk fel a beszéddel és a zenével? Sajnáljuk őket, akár a glutén-vagy laktózérzékenyeket, de ne tessék már kiterjeszteni a problémájukat az egész emberiségre! Vágjunk ki minden virágos növényt, mert vannak pollenérzékenyek? Meg kell oldani másképpen a problémájukat s nem mások kárára!
Nem irtam semmit a gyümölcshúsról, azt viszont igen, hogy a mechanikai/fizikai emésztés elősegiti a kémiait. Passz…Azt viszont nem igen értem, hoigy mitől lenne hasznos,hogy valamit lassabban emésszünk meg, ha megvannak hozzá a megfelelő enzimeink és a felszivódásnak sincs akadálya! Mégegyszer: a rostok a a bélfal perisztaltikájában játszanak szerepet (serkentve) s nem egyébben!
Komavary:”B12-vitamint biológiailag hasznosítható formában szinte csak állati eredetű ételekben van jelen. Így pl. belsőségek, kagyló, szardínia, halak, húsfélék, tojás és a sajt tartalmazzák.” (http://shop.builder.hu/enciklopedia_reszletes.htm4?id=58)
Primavis: A könyvnek épp ez a fő témája, hogy a gluténérzékenyek töredéke van ténylegesen diagnosztizálva, mivel nincsenek feltűnő tünetei, vagy épp olyanok, amiről eszébe se jut az embernek hogy a gluténtől lehet (pl a korábbi cikketeknél írt valaki ízületi fájdalmak megszűnéséről).
“A lektinek olyan proteinek, amelyek nem bomlanak le könnyen és ellenállnak a gyomorsavnak és emésztő enzimeknek. Emiatt épségben végigvándorolnak az emésztőcsatornádon és károsítják a beleket. A lektinek elpusztítják a bélbolyhok sejtjeit és “mikroperforációk”, vagyis apró lyukak keletkeznek. Ezek a lyukak lehetővé teszik, hogy teljes, vagy majdnem intakt proteinek, baktériumok és egyéb idegen anyagok bejussanak a véráramba, ahová nem valók! Ahogy az immunrendszer észleli ezeket, támadásba lendül. Ez az ún. autoimmun reakció számtalan jelenség formájában előállhat és nem korlátozódik kizárólag a belekre. Fontos megjegyezni, hogy ezek a figyelmeztetések nem csak a diagnosztizált coeliakiások számára kritikusak. A negatív következmények valamilyen szinten mindenkit érintenek, aki gabonát eszik!” (http://tesztoszteron.hu/emagazin_07_160_Gabona_manifeszto.php)
@25 primavis
“Tudom, a glutén is bajotok, csakhát azért mert van egy kis %-nyi glutén érzékeny, attól még az emberiség nem kellene lemondjon a gabonafélékről!”
nem lehet az emberiséget egy kalap alá venni, az emberiség táplálkozása nem konstans, nem egy kis %-nyi gluténérzékeny van, hanem tendenciák vannak: a gluténérzékenység a legcivilizáltabb országokban növekszik, nem fiksz százalékú guluténérzékeny van, a gyermekkori diabétesz is ijesztően terjed stb. Nem lehet azt mondani, hogy a gluténérzékenyekre nem lehet tekintettel az élelmiszeripar, amikor a gluténérzékenység úgy terjed, mint a pestis, és ez a terjedő gluténérzékenység szoros összefüggésben van az ldl koleszterinszint és trigliceridszint járványszerű emelkedésével, a zsírfogyasztás pedig nem annyira.. az usa-ban 2x-ese a gabonafélék fogyasztása, mint az eu-ban és 3x-osa a kínainak és csaknem 10x-ese az indiainak.. és akkor tessék megnézni a usa-beli, az eu-s, kínai és indiai lisztérzékenységi százalékokat, beleértve a gyermekkori diabétesz ijesztő terjedését a gabonafalóknál..
biztos, hogy ehhez alkalmazkodik a homo sapiens sapiens? mert én ezt nem hiszem el..
@1×1: Én már régebben is mondtam, de senki nem hiszi el nekem, hogy a gluténérzékenység a WC-kefével van összefüggésben. Elmagyarázom: Volt a neandervölgyieknek WC-keféje? Nem. És gluténérzékeny volt? Nem! Ráadásul az USA-ban 10-szer annyi WC-kefe van, mint Kínában, és a gluténérzékeny is sokkal több! Glutén-pándémia! Azok az átkozott WC-kefe használók a felelősek ezért!
Primavis:
“Az a gyanum, hogy a növényevők cellulózbontásával van valami összetévesztés!”
Ööö… nem. Én három dologról beszélek:
1. a kiváltott bélmozgás hatása a felszívódásra. (röviden: hevesebb mozgások, lassabb felszívódás)
2. a rostok egy része vizet köt, a vízzel együtt cukrot is – megint csak lassabb felszívódás.
3. a telítettség hatására bekövetkező tovább tartó jóllakottságérzés.
Ez egy ősembernél nem számítana. Azt eszi meg, ami ott van az orra előtt. Míg egy modern ember simán iszik kólát, gyümölcslevet víz helyett, és nem is akar jóllakni tőle. Ha ugyanezt a cukormennyiséget zöldségként, gyümölcsként (tehát rostokkal együtt) fogyasztaná, akkor észrevenné, hogy hohó, itt megtömöm a hasamat!
Böse: Tojás, sajt, tej. Egyik sem hús.
Komavary: mi értelme van húst nem enni, ha eszel tojást, sajtot, tejet?
Mi értelme van tejterméket nem enni? Mi értelme van a gabonákat kerülni? Ugyanennyi.
Egy szóval sem mondtam, hogy értelmes ez a táplálkozásmód, csak azt, hogy egészséges.
Bemásolom mégegyszer, ez az értelme gabonákat nem enni: “A lektinek olyan proteinek, amelyek nem bomlanak le könnyen és ellenállnak a gyomorsavnak és emésztő enzimeknek. Emiatt épségben végigvándorolnak az emésztőcsatornádon és károsítják a beleket. A lektinek elpusztítják a bélbolyhok sejtjeit és “mikroperforációk”, vagyis apró lyukak keletkeznek. Ezek a lyukak lehetővé teszik, hogy teljes, vagy majdnem intakt proteinek, baktériumok és egyéb idegen anyagok bejussanak a véráramba, ahová nem valók! Ahogy az immunrendszer észleli ezeket, támadásba lendül. Ez az ún. autoimmun reakció számtalan jelenség formájában előállhat és nem korlátozódik kizárólag a belekre. Fontos megjegyezni, hogy ezek a figyelmeztetések nem csak a diagnosztizált coeliakiások számára kritikusak. A negatív következmények valamilyen szinten mindenkit érintenek, aki gabonát eszik!” (tesztoszteron.hu/emagazin_07_160_Gabona_manifeszto.php)
29. Komavary: így érthető az érvelésed, de a perisztaltika nem csökkenti lényegesen a felszivódást, hiszen a szerepe pont az, hogy egyrészt jobban összekeveredjen a béltartalom, másrészt, hogy minél hamarébb távozon. A cukor felszivódása egyrészt aktiv (transzportmechanizmus: glukóz, galaktóz, stb), másrészt a koncentrációkülönbség hatására történik (pentózok) így a viz általi megkötöttség csak részben érvényes s pont a glukózra nem!
A telitettség elsősorban a gyomorra vonatkozik s nem a vékonybélre! Márpedig a cukrok igen hamar elhagyják a gyomrot (főleg a mono- és dizaharidok).
26,27. Böse, 1×1: a gluténérzékenység sem más mint az egyedek egyrészének hibás (örökölt vagy éppen az egyedfejlődés során szerzett)anyagcsere problémája! Hogy az ilyen egyedeknek rendszerint más jellegű problémáik is vannak az nyilvánvaló! De ettől még nem kellene a problémáikat kiterjeszteni az egész emberiségre! A statisztikai adatok nem érdekelnek, mivel nyilvánvalóan az kerül orvoshoz/kórházba valamilyen ilyen jellegű betegséggel, akinek ez meg van! A túlnyomó többségnek nincs ilyesmije, ergo nem is kerül be a statisztikákba! Őszintén sajnálom az ilyen problémákkal küszködőket, de nehogy már én kell alkalmazkodjak hozzájuk! Ne egyék ami nekik káros, de ne tekintsenek dögevőnek a vegák mert húst eszek s ne aggódjanak az egészségem miatt a palelolit diétások, mert gabonát, cukrot, hüvelyest és tejterméket eszek! 70 év alatt pont eleget fogyasztottam, s kösz megvagyok!Szüleim ugyanezt ették s több mint 90 évet éltek meg!
Ez a kommentező lerohadt.
Senki nem veszi figyelembe, hogy a világ népességének civilizáltabb része az élelmiszeripari lobbik, góliátok gátlástalan markaiban van, a média, a manipuláció napestig egyre gagyibb és egyre profitábilisabb szénhidrát szart töm a szájukba, mintha sertések lennének. Mert egyre olcsóbban előállítható, orbitális extraprofittal teríthető malasztot zabáltok.
Ízlik? Mi több, ehhez a piachoz még biológusok is megnyerhetők.
A fiatal biológusok helyében elgondolkoznék a rémítő nemzeti népegészségügyi statisztákon, a szénhidrát társadalom egyre döbbenetesebb adatain.
Elgondolkoznék a kisgyerekek döbbenetesen ‘felívelő’ szénhidrát megbetegedési rátáin, hogy működik a jégkrém alapú, a zsömlebázisú, a kóla- és csokoládéidentitású, végletekig agyatlan és mozgásszegény világ, amiben élünk.
AVANTI POPOLO!
Szégyellem magam, hogy beleolvastam ebbe az áltududományos, jedilovag harcos szendi vs. biológus, egymás mellett elbeszélős net álcsatába.
Miféle biznisz, hogy PALEOLIT DIÉTA? Infantilisek ezek? P A L E O L I T ???
És kik azok a biológusok, akik ezt megtámadják? Pfff.
Ovi. Középső csoport, homokozó.
Már többször kértem, hogy valamelyik biológus legyen szíves kifejteni, hogy miért nem igaz Szendi Gábornak a koleszterin hipotézissel kapcsolatos megállapítása. Lehetőleg olyan, aki tényleg ismeri Szendi ezzel kapcsolatos álláspontját. Lehetőleg úgy, hogy rámutat, Szendi Gábor hol vont le téves következtetéseket a vizsgálatokból. Köszönöm.
@goliver: a koleszterin hipotézissel kapcsolatban nem írtam jóformán semmit Szendi könyvéről.
Akkor most itt a nagy lehetőség dolphin, szerinted mi a helyzet a koleszterinnel? Sok embert megnyugtathatnál.
Alapvető, és biztos igazságok:
A paleolit asszony nem igen érte meg a menopauzát, a férfiak meg a negyven évet, tehát nem volt idő, hogy degeneratív elváltozások létre jöjjenek. A triglicerid és koleszterin szintjüket a kutya se mérte. Ettek, amit találtak és éltek, amíg a halál rájuk nem talált. Majdnem úgy, mint a maiak. Az öregedésnek nem sok ellenszere van. Nem az az öreg, aki sok évet megélt, hanem az, akinek kevés van hátra. Ez többnyire a saját genomjában kódolva van mindenkinek. Olvasson el bárki egy modern biokémia könyvet, a lipoidok anyagcsere szabályozásáról úgy írnak, hogy az (enyhén szólva) nem teljesen ismert. A koleszterin szintjének bioregulációjáról ezen belül, se tudnak sokkal többet. Mert ugyebár van endogén koleszterin szintézis a vékonybél bolyhaiban, meg a májban (meg minden lágy szövetben), ami kell egyrészt az epesavak szintéziséhez, és a különböző szteroid hormonokhoz, node a lipoprotein membránokhoz is, sőt ezekhez a legtöbb. Nézzük a menopauzát: ettől kezdve csökken az ösztrogén és gesztagén szint (a totál exstirpáltakban nullára). Nincs ami visszajelentse, hogy elég volna már a koleszterinből, az meg csak termelődik, esetleg epesavnak el se fogy. Vagy kevés un. omega három zsírsava van a szervezetnek, mert csak margarint kosztol. A membrán nem tudja megtartani a koleszterin komponenseket, de kellene. Ez is okozhatja az endogén koleszterin szint emelkedését. Nem beszélve az olyan máj elégtelenségről, ahol a kólsavak termelődése akadályoztatott, pedig az emésztéshez az is kellene. Ráadásul: ha a táplálék koleszterin szintje magas, az csökkentőleg hat az endogén koleszterin termelésre, pedig a bélből a felesleg fel se szívódik. Szóval: ez csak néhány ok-okozati összefüggés, lehet választani, hogy melyikre fogok valami jelenséget. A véleményem ezek után (fiatalabb koromban behatóan foglalkoztam a lipid anyagcserével)a biokémiában ez olyan helyet foglal el, mint a régi állatrendszertanban a “Vermis”, azaz a férgek. Oda be lehet sorolni a földi gilisztát, a bélférgeket, az Eunicét, a patkányférget és a görényt is. Tessenek elhinni a teljes igazságról ezen témakörben alig tudunk valamit, pedig nagyon kíváncsian vizsgálgatjuk.
A fenti Diétás cikk alapján frissen megjelent egy sorozat az MNO-ban ez év júniusában. Erről úgy értesültem, hogy Szendi G. a legutóbbi Hírlevelében küldi az írásait, pl. A “negyvenéves” …, “a rákos” …, a “gabonafogyasztó” ősember, amiben az MNO-s csokorban olvasható dolgokat elemzi; akit érdekel, elolvashatja a honlapján. (Megemlíti, hogy pedig a Dietetikusok hírlevelét már cáfolta.)
Ütős válaszok a cáfolatból (némelyik olyan csattanós, hogy a fal adja a másikat): Pl. a (realista) paleolit étrend (nem diéta!) megalkotásának alapjául nem az ősember homályos múltba vesző táplálkozása szolgál, hanem 1. a ma élő kőkorszakiak étele (“229 nép”), 2. a mai alapanyagokból egy olyan étrend, ami “az emberi szervezet számára evolúciós okokból megfelelő”. Valamint Szendi szerint a neolitikus forradalom kényszerből született, hogy a szaporodó népnek legyen elég kaja, és mint máshol írja az éhínség ellen.
Egyébként nekem a pontatlanságok ellenére (amiket úgysem vettem volna észre, de azért jobb, hogy javítva van) tetszett a Dietetikusok cikke, főleg az ősemberek bemutatása miatt, ami téma saját bevallása szerint nem érdekli Szendit (tessék vele “őskori ember táplálkozásával foglalkozó szaklapba” menni). Még nem láttam így táblázatba foglalva az emberelődöket és a kajájukat, és a vadárpa lepényről se hallottam még.
@vigyüktúlzásbaadolgokat:
Bocsánat, most látom a link kimaradt az előző hsz-emből.:
mno.hu/amitmegeszunk/paleodieta-4-ervek-es-ellenervek-1169628
Érdekes a Tudja-e? rész, ez a kedvencem 🙂 “hogy vizsgálatok szerint a paleolitikumban készült „Vénusz” szobrok, domborművek (Avdeevói, Lausseli, Willendorfi, Kostenszki, Gagarinói, Catalhüyüki, Máltai „Vénuszok”, stb.) élő modellekről készültek? Azt bizonyítják, hogy a Homo sapiens megjelenése óta létezik az elhízás.”
(Szendi szerint ez nem bizonyít semmit, hisz “nem lehetetlen elhízni bármikor is”.)
Az őskenyérre vonatkozó rész azért is tanulságos, azonkívül, hogy bővíti az ismereteinket az őseinkről, mert Szendi is árnyalja legalább egy kicsit a véleményét ennek hatására (persze ő ezt nem így mondaná). Ugyanis veszi a fáradtságot, és lefordítja az eredeti tanulmányt, de legalábbis ismerteti velünk a lényeget: a harmincezer éves tenyérbe illő őrlőköveken pl. palástfű, bojtorján, turbolya gyökerének ill. békabuzogány termésének őrölt szemcséit azonosították a kutatók (nemtom kik név szerint). Sz. megjegyzi, ha ebbe az irányba ment volna tovább az emberiség (a környezetben talált összes virág magjának és gyökerének őrlése), talán “nem is volna akkora a baj”.
A pázsitfűfélék kalásza is virág, ha jól tudom? És a másik: Sz. szerint annak, hogy a ma “kőkori” körülmények között” élő embertársaink (“229 természeti nép”) nem kajálnak gabonát, csak egy oka lehet … De ha azt nézzük, hogy mennyi gyökeret gyűjtenek a kongói esőerdőben nagy munkával az igen szimpatikus apró nők (lsd. Nick Middleton: EXtrém élőhelyek), mindjárt módosul a kép, nem? Illetve az Északi-sarkkörön túl meg bonyolult is lenne például a grönlandiaknak virágos növényeket keresni az év nagy részében, ill. gyökeret kiásni a fagyott talajból.
@vigyüktúlzásbaadolgokat:
Még valami. Szendi ugye realista paleónak nevezi az étrendjét, és alapvetőnek tartja a természeti népek tanulmányozását.
Erről az jutott eszembe, hogy ennyi erővel az ősmagyarok táplálkozási szokásait is felvehetné a vizsgálandók közé, mert az is elég “paleós” (egészséges), még akkor is, ha jócskán a mezőgazdasági forradalmon innen alakították ki őseink. Max. eltiltaná Sz. a híveit a hamuba sült pogácsától, de a kumisz ellen talán nem emelne kifogást 🙂 savanyított, pont a belső-ázsiai népek laktóz-intoleranciája miatt, és a lótejben remélhetőleg az allergén is kevesebb, mint a tehéntejben (Sz. szerint a tejjel “nem a laktóz a nagy probléma”, hanem a tehéntej és az anyatej fehérjéje közt “egy autoimmun betegségnyi különbség” van).
Tegyük fel, hogy ez alapján kéne mai gazdaságunkat kialakítani. Sz. szerint, gondolom, ez nem lenne akadály, mert mint írja a Támadás a paleo ellen c. cikkében: az emberek mindent meg tudnak oldani, amit akarnak (pl. megcsinálták a mai tejipart, bár ezt nem dicséretként említi). Kíváncsi lennék, hogy oldaná meg pl. a legelőváltást?
@vigyüktúlzásbaadolgokat:
Bocs, megint kihagytam a linket. 🙂
hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90smagyar_konyha
Egyébként kíváncsi lettem, kik lehetnek a “229” természeti nép között? Szendi honlapján egy étrendjük savasságát vizsgáló cikk fordítását találtam ez ügyben.
1.) S. Boyd Eaton-Melvin J. Konnor: Paleolit táplálkozás c. cikkükben hívták föl a témára a figyelmet 1985-ben.
2.) Cordain és munkatársai egy néprajzi atlaszból dolgoztak, amely “1267 különféle társadalom néprajzi adatait” tartalmazza. Ebből “Cordainék 229 vadászó-gyűjtögető népet azonosítottak”, “mindegyikük létfenntartása kizárólag a vadászattól, halászattól, valamint vadnövények és kisállatok gyűjtögetésétől függött”.
Konkrétan név szerint Szendi a yanömamikat és a kitavaiakat említi. Mindkét nép folytat növénytermesztést, banánt/édesburgonyát, yamgyökeret termesztenek (Terra preta de Indio egy nagyon érdekes találmány, én a National Geographicben olvastam róla). Tehát megint bebizonyosodik, hogy nem a mezőgazdasági termeléssel, hanem max. a gabonák túlzott fogyasztásával van a baj.
@vigyüktúlzásbaadolgokat: ajcn.nutrition.org/content/72/6/1590.full A 229-ről. 😀
@Komavary: Köszönöm, sok mindent megtudhatunk a cikkből. Nekem nehéz, de remélem Szendi G. lefordítja majd az egészet. Hátha a horticulture apostolává is válik. 🙂
en.wikipedia.org/wiki/Horticulture
“Hogy levonják a következtetéseiket a vadászó-gyűjtögető étrendekről, Cordain-ék Murdock Néprajzi Atlaszát használták. Annak ellenére, hogy általánosságban használható, az Atlasz legfeljebb egy “mennyiségi áttekintést” nyújt napjaink vadászó-gyűjtögető étkezési szokásairól (nagyrészt 20. század), és majdnem minden esetben Murdock szubjektív megközelítéseit a néprajzosok és antropológusok eredeti megfigyeléseinek.
Lee, 1968-as vizsgálatában a vadászó-gyűjtögető étrendekről, újraosztályozott néhány Atlaszbeli adatot és kizárta adatbázisából a fegyverrel felszerelt vadászokat és “mellékesen” mezőgazdászokat is (vagy valami ilyesmi ?:). Lee szerint, csak 24 társadalom van mindösszesen Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában és Dél-Amerikában, mely besorolható vadászó-gyűjtögetőnek, ellenben egyedül Észak-Amerikában található a 165 “vadászó” társadalom több mint 80 %-a (135) az Atlaszban felsoroltakból.”
“To derive their conclusions on hunter-gatherer diets, Cordain et al (1) used Murdock’s Ethnographic Atlas (7). …
, whereas North America alone contained >80% (135) of the 165 “hunting” societies listed in the Atlas.