Tükröm, tükröm

      16 hozzászólás Tükröm, tükröm című bejegyzéshez

A szarkákat a népbölcselet okos madaraknak tartja, és nem véletlenül. Ezek a madarak ugyanis nemcsak csillogó tárgyak meglovasításával tűnnek ki a madárvilágból, de fejlett hangutánzó képességükkel (gondoljunk csak például a durrelli Farkákra) és jellegzetes szociális viselkedésükkel. Utóbbiba az is belefér, hogy sebesült társukon segítsenek, vagy csoportosan terrorizálják a szomszéd macskát.

Emlősök esetén a fejlett szociális életet élő állatok közül néhány fejlett “én”-tudattal is rendelkezik, amelynek leglátványosabb manifesztációja az ún. “tükörteszt” során nyilvánul meg. (Ennek a lényege tömören, hogy az állat fejére (oda, ahol egyébként nem láthatná) egy színes pöttyöt helyeznek, s nézik a reakciót. Ha a tükörbe pillantva a szóban forgó élőlény tudatában lesz annak, hogy a pötty valahol rajta van és vizsgálni kezdi azt, akkor átment a teszten, hiszen érti, hogy a tükörben saját magát látja – vagyis valamilyen elvont fogalma kell legyen saját személyiségéről is.) Nem sok faj büszkélkedhet átmenő osztályzattal: pár emberszabású majom és a delfinek mellé csak nemrég sikerült az elefántoknak föliratkozniuk. De nem-emlős fajokról eddig szó sem volt.

Eddig, ugyanis most a bochumi egyetem kutatói egy szellemes kísérletsorozattal bebizonyították, hogy a szarkák egész könnyedén veszik ezt az akadályt. A kísérleti alany szarkákat – névszerint Gerti, Goldie, Schatzi és Harvey – egy 4m x 4m nagyságú szobába zárták egy 55 cm x 40 cm méretű tükör társaságában. Amikor a szarkák hozzászoktak új környezetükhöz, egy-egy sárga foltot helyeztek el a begyükön, majd figyelték a reakcióikat.   

Mint azt a mellékelt ábra mutatja Gerti és Goldie esetében (a sárga oszlopokat tessék figyelni), a tükör előtt a madarak lényegesen több időt töltöttek a folt birizgálásával mint egyébként. Sőt, az is megfigyelhető volt, hogy ha sikeresen eltávolították a jelet, akkor hirtelen megnyugodtak és passzívabbakká váltak.

Persze, az egyik magyarázat az lenne, hogy a szarkák érezték, hogy valamit rájuk ragasztottak és ez az érzet váltotta ki a folt-centrikus magatartás mintázatokat. Ennek mond ellent, hogy amikor a kontroll kísérletek során egy fekete foltot tettek a begyükre (ami színben passzolt a tollazatukhoz), az szinte semmilyen reakciot nem váltott ki (lásd fekete oszlopok).

Mivel a madár- és emlős agy szerkezetileg igen különböző, nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a hasonló viselkedés neuroanatómiai alapjai különbözőek lehetnek. Hogy ebben pontosan milyen agyi területek játszanak szerepet a madarak esetében, az még a jövő zenéje. Ugyanakkor mindenképpen figyelemreméltó, hogy a fejlett szociális élet hozadéka gyakran az “én”-tudat megjelenése. Vagy fordítva: valamiféle “én”-tudat kialakulása előfeltétele bizonyos szociális viselkedési formáknak. Remélhetőleg idővel kiderül, mi is a helyzet.     


Prior H, Schwarz A, Güntürkün O (2008) Mirror-Induced Behavior in the Magpie (Pica pica): Evidence of Self-Recognition. PLoS Biol 6(8): e202 doi:10.1371/journal.pbio.0060202

16 thoughts on “Tükröm, tükröm

  1. Ismeretlen_6782

    Azta! Mindig is szerettem a szarkákat, de ezt azért nem tételeztem volna fel róluk…

    Azért kíváncsi lennék, milyen más madár menne még át a teszten…

    Reply
  2. Csavarhúzós

    Hát nem egészen értem. A fotón a csőre alatt van a folt, azt nem nagyon tudja birizgálni.
    Az meg, hogy simán több időt tölt a tükör előtt, ha ott egy “krisnás” szarkát lát, abból nem következik, hogy tudatában van, hogy saját magát látja.

    Kontrollnak valami olyant is elvennék, hogy egy lasersugár, ami eltűnik, ha eltakarja a madár – azaz a mozgásától függően megjelenő-eltűnő fényes foltot. Lehet hogy sok időt töltene a folt felvillantásával-elrejtésével, és lehet hogy a tükör előtt is csak az a probléma izgatja, hogy a színes folt hol megjeleni, hol meg nem.

    Reply
  3. Ismeretlen_10065

    csavarhuzos,

    a referencia cikk (a poszt vegen a link) vegefele van tobb video is; ha azokat vegignezed akkor szerintem egyertelmu, hogy a tukorkep latvanya hatasara a madar csorrel-labbal probalja elerni a begyen levo foltot.

    Reply
  4. primavis

    Ahogy elolvastam a cikket, rögtön arra gondoltam,hogy biztos beteszed a blogba!
    Ornitológusként is jóvéleményem van a varjufélék észbeli képességeiről ( a madarakéról úgy általában már kevésbé), de azért motoszkál bennem némi kétely!
    Mi van, ha a madár nem önmagát ismeri fel (ugyan hol is láthatta már önmagát előzőleg, hiszen nem valószinű, hogy tükre lenne a fészkében, másrészt mi emberek sem ismrnénk fl magunkat, ha előzőleg nem láttuk volna a képmásunkat valahol: tükörben, képen!), hanem a folt birizgálja a tisztaságérzékét és azért akarja eltakaritani a piszkot? Hiszen, amikor nincs folt, illetve az fekete s enm látszik, akkor semmi jelét sem mutatja, hogy felismerné önmagát! Hogy esetleg egy szarkaként ismeri fel a tükörképet az viszont lehetséges, hiszen fajtársait bőven volt alkalma látni. Sanda gyanum, hogy megint egy jelenség félreértelmezéséről lehet szó!

    Reply
  5. Ismeretlen_10065

    A kiserlet egy szoktatassal indul, ami alatt a szarkak megszokjak a szobat es a tukrot. Ezalatt eloszor valoban ugy kozeledtek a tukorkepukhoz, mint a fajtarsukhoz, de ez hamar elmult. (“Initial exploration of the mirror was characterized by approaches towards the mirror and looks behind the mirror. Also, social behavior occurred, such as aggressive displays towards the mirror and jumping towards the mirror as in a fight. In three individuals, Gerti, Goldie, and Schatzi, social behaviors were transient, i.e., they were reduced already on the second exposure or completely ceased to occur.”)

    A kosz szerintem azert nem jo teoria, mert akkor a fekte folttal is ugyanannyira koszosnak erezne magat, marpedig nem ez a helyzet.

    Reply
  6. primavis

    ez így van, de szerintem a szarkák különleges érdeklődése minden feltünő, csillogó tárgyhoz azért megtévesztő lehet ebben az esetben is. A koszt én látható viszonylatban irtam, persze a fekete nem látható s akkor nem is váltja ki a toll tisztogatásának ösztönét.
    Nem vagyok meggyőződve, hogy tényleg felismerik magukat, illetve van én érzésük. Ehhez több megfigyelés/kisérlet lenne szükséges. Csakhát rohanó világunkban egyre gyakrabban tapasztalom, hogy nagyon kevés próba/kisérlet/adat alapján is szenzációhajhász hipotézisek látnak napvilágot az ilyenektől már egyáltalán nem tartózkodó neves folyóiratokban is. 15-20 éve még elhajtották volna a szerzőket, azzal, hogy szép, szép, érdekes, de tessék több adatot hozni. ma már megjelenhet.

    Reply
  7. wice

    primavis: “A koszt én látható viszonylatban irtam, persze a fekete nem látható s akkor nem is váltja ki a toll tisztogatásának ösztönét.
    Nem vagyok meggyőződve, hogy tényleg felismerik magukat, illetve van én érzésük.”

    ha a tukorben latott sarga folt kivaltja a tisztalkodasi osztont (tehat nem azt, h bokdosni kezdi a tukrot), az annyit jelent, h felismeri, h onmagat latja a tukorben. azon persze lehet vitatkozni, h ennyi elegendo-e ahhoz, h entudatrol beszeljunk, de azon, h felismerte-e magat, felesleges.

    Reply
  8. primavis

    wice: no látod itt van a kulcsszó! felismerte a fajtáját, illetve hogy annak egy egyedét látja a tükörben! de nem okvetlenül saját magát!
    Másrészt, tartom magam ahhoz, hogy ennyi kisérleti adat alapján nem szabad ennyire határozott következtetéseket levonni , illetve kijelentéseket tenni! Csakhát manapság nagyon sietős az út a karrier felé!

    Reply
  9. wice

    primavis: mit nem ertesz azon, h nem a tukorben latott _masikat_ probalta elkezdeni tisztogatni, hanem _sajat_magat_, miutan “felismerte, h a fajtajanak egy egyedet latja”, akinek sarga folt van a csore alatt? ha ennyibol nem egyertelmu neked, h kikovetkeztette, h az a kep, amit lat, ot reprezentalja, akkor nemtom, mit akarsz meg.

    nincs ebben semmi sietseg a karrier fele, pontosan ugyanezt a modszert hasznaljak embereknel is (ott a homlokukra rakjak a foltot), azok is csak bizonyos kor utan (asszem ugy harom eves kor korul) kepesek a tukorbeli kepbol arra kovetkeztetni, h ha annak folt van a homlokan, akkor az azt jelenti, h az _o_ homlokukon van a folt.

    Reply
  10. primavis

    háát, én már csak ilyen nehéz felfogású és főleg gyanakvó maradok!-:))
    No pont az a gyanut keltő, hogy ezt teszik a gyerekekkel is! Megint csak az analóg/homológ fogalmak összetévesztése!
    Nézd, jogod van elhinni, mig nekem meg kételkedni, ugyebár?

    Reply
  11. wice

    primavis: persze, mindenkinek joga van ketelkedni, de nem lenne rossz, ha esszeru ellenveteseket tennel. amit eddig irtal, az inkabb sima felreertesnek tunik, v netto megalapozatlan hitetlenkedesnek.

    pl: ha azt irtad volna, h “ki kene probalni, h ha egy masik szarka csore ala raknak sarga pottyot, es berakjak egy uveg moge, akkor is elkezdi-e a kiserleti alanyunk tisztogatni sajat magat, v ilyenkor nem”, akkor azt mondanam, ez egy esszeru felvetes, mert lehet, h a tisztalkodas egy automatizmus, ami szarkaknal bekapcsol, ha mas szarkakon vmi koszt latnak.

    Reply
  12. eszter

    wice: ez a kísérlet (szembe a szarkával üveg mögé egy másik egyed sárga folttal) nagyon jó ötlet! megerősíthetné vagy cáfolhatná azt, ami a cikkben szerepel. el kéne végezni…

    Reply
  13. primavis

    de ki akadályoz meg bárkit, hogy elvégezze a kisérletet? a szarka nem egy ritka madár s baja se esne, ha ráraknának egy ilyen pöttyöt.
    wice, én nem egyszerüen kételkedem/értetlenkedem, hanem madarismereteimből meritek és alapvetően bizalmatlan vagyok a kisszámú bizonyitó tényanyag esetében. tudtommal a tudomány nem hit kérdése, és aki állit valamit annak kell a legutolsó ellenvetésre is elfogadható választ adnia! Én nem állitok, csak kételkedem!-:))

    Reply
  14. wice

    tartok tole, h ezt mar nem olvasod, de hatha megis:

    alapvetoen en is egy szkeptikus, kekec ember vagyok, a felesegemet kis hijan oruletbe kergettem azzal, h amikor elmeselte, milyen kiserleteket vegeztek a pszichologiai intezetben a gyerekek viselkedeserol, es milyen kovetkezteteseket vontak le belole, allandoan azzal jottem, h milyen mas kovetkeztetes vonhato le ebbol, miert, es milyen mas vizsgalatot kellett volna meg elvegezni, h azt kizarjak.

    a hangsuly azon van, h “miert”, es h “milyen mas vizsgalatot kellett volna meg elvegezni”. ezert szalltam vitaba veled, mert nem lattam, h megindokoltad volna, miert lehetne ebbol a kiserletbol olyan kovetkeztetest levonni, h esetleg csak egy fajtarsat ismerte fel, plane nem reszletezted, milyen modon lehetne ezt kizarni. mondom, ha ezeket is odairod, semmi kifogasom nem lett volna.

    Reply
  15. primavis

    lám elolvastam, de továbbra sem vagyok hajlandó erről egy kisebb tanulmányt irni!-:)))
    A kutatók egyik jellemző tulajdonsága az intuició/megérzés!
    S most úgy érzem, hogy nem elegendő a bizonyiték az általánositáshoz.

    Reply
  16. Nagy Károly

    Nem értem primavis érvelését. Amennyiben egy fajtársát ismerte fel a madár, akkor miért nem a tükörképet kezdte el birizgálni, hanem saját magát. Remélem az ornitológián belül nem a madarak viselkedésével foglalkozik.
    Nem mellesleg ez a cikk mielőtt megjelent, átment pár szőrözős bíráló kezén is, ahogy az szokás. 🙂

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.