Ha a rovarvilág molekuláris svájcibicskáját keresnénk, az Ubx gén jó eséllyel pályázhatna erre a címre. Szerepe van abban, hogy a rovarok potrohán nem alakulnak ki lábak és szárnyak, de abban is ő a ludas, hogy pl. a muslicák (és házilegyek) hátsó torszelvényén a szárny egy speciális egyensúlyozó szervvé, billérré alakul. De úgy tűnik, ezzel még nem értünk sor végére és időről időre újabb tulajdonságokról derül ki, hogy azokat valamilyen formában az Ubx szabályozza.
Most éppen a hátsó (azaz harmadik torszelvényen (T3) kifejlődő) lábak vannak soron, amelyek szegmensei számos faj esetében hosszabbra nyúlnak mint a többi láb esetében (gondoljunk csak a tücskök és szöcskék esetére).
Az egész abból az apró megfigyelésből indult, hogy a megnyúlt hátsó lábú rovarok esetében, nem sokkal a végtagkezdemények megjelenése után, a T3-lábak kisebb-nagyobb sávokban elkezdik az Ubx gént kifelyezni. (A baloldali ábrán az UbdA az Ubx és egy hozzá hasonló gén, az abdA nevének összevonásából ered – ezeket általában együtt detektálják. Az első potrohszelvényben (A1) azért vannak jelen, mert ott – lásd első bekezdés – elnyomják a végtagkialakulást.) Ha valamilyen módon meggátoljuk az Ubx kifejeződését (pl. RNS interferencia segítségével), a hátsó végtag szegmenseinek hossza jelentősen lecsökken (kb. ugyanakkorák lesznek, mint az elülsőbb pár lábak). (Na és persze az A1-n is egy kis láb fejlődik ki.)
(Az alábbi ábra mutatja, amint a gén fokozatosan új funkciókra tesz szert, az ízeltlábúak evolúciója során.)
Mahfooz N, Turchyn N, Mihajlovic M, Hrycaj S, Popadić A (2007) Ubx Regulates Differential Enlargement and Diversification of Insect Hind Legs. PLoS ONE 2(9): e866. doi:10.1371/journal.pone.0000866.