A világon termelt génmódosított növények 70-90% -át haszonállatok eszik meg, amik így elég nagy vizsgálható populációt jelentenek, ha a génmódosított élelmiszerek hatásaira lennénk kíváncsiak. Az USA évente kilenc milliárd haszonállatot termel, ezek 95% -a GM takarmányt kap. Az USA azért is alkalmas az ilyen vizsgálatokra, mivel az ottani állategészségügyi szervek régóta folyamatosan figyelik a haszonállatok egészségét. A mai cikk szerzői az 1983 és 2011 közti időszak adatit hasonlították össze, ez egy kényelmes időtartam, mivel 1996 -ban került forgalomba az első GM-takarmány. Csak 2000 és 2011 között körülbelül százmilliárd jószág élt-halt az USÁban, szinte kizárólag GM-takarményt fogyasztva, így elmondhatjuk, hogy statisztikailag megfelelően nagy mintaszámon dolgoztak a szerzők. Mivel az USÁban a tejelő tehenek életciklusa is öt év, ez legalább két nemzedék GM-tápon, nyilván a rövidebb életciklusú állatokban több nemzedék pergett le ez idő alatt.
Az egész cikk ékegyszerű alapokra épül: Ha bármilyen káros hatása lenne a GM-takarmánynak, akkor az állatokon látszania kellene ennek. A szerzők a csirke, marha és tejipart vizsgálták, nyilván ezek az USÁban gyakori haszonállatok, a teljesítményüket árgus szemekkel figyelik, hiszen pár százaléknyi változás is elég ahhoz, hogy egész üzemek menjenek csődbe. Az első ábrán a marhák teljesítménye látható, az első adat az SSC, mint somatic cell count, ez a tőggyulladás jele, illetve bármilyen más fertőzésre is utalhat egyértelműen csökkent ez idő alatt, vagyis kevesebb beteg marha került a vágóhídra. A második adat a “post mortem condemned” azt jelzi, hogy a vágás után az állatok hány százalékát nyilvánították embei fogyasztásra alkalmatlannak, ez általában akkor történik, ha daganatokat, tályogokat, vagy bármilyen más eltérést találnak bennük, ez is láthatóan csökkent ez idő alatt. A harmadik a tejhozam, nyilván a tehén legfontosabb tulajdonsága, ez pedig egyértelműen töretlenül növekedett a GM-takarmány előtt és azóta is. Az USÁban a marhák egyre egészségesebbek, ez a folyamat úgy tűnik már a nyolcvanas években elkezdődött és töretlenül folytatódott a GM-takarmány bevezetése, majd egyeduralkodóvá válása után is. Beszédes, hogy az üzemekből érkezett tehenek, amelyek nagyrészt kukoricán és szóján híztak fel a vágóhídi állatok túlnyomó többségét adták (82%), de az emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánított jószágoknak csak 12% -át tették ki egy 2003-2007 es vizsgálat szerint. Beszédes, hogy a nem tápon nevelt marhák között viszont az alkalmatlanok aránya nem változott, 1994 -ben 2,6% volt, 2007 -ben 2,49%.
A második ábra a csirkék egészségügyi helyzetét mutatja, a kérdéses idő alatt a halálozás enyhén csökkent, az emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánított állatok aránya szintén csökkent ez idő alatt. Sőt, a táp:csirkehús arány is csökkent, magyarul ezek a csirkék kevesebb tápból állítanak elő ugyanannyi csirkehúst, ez valószínűleg a csirke tenyésztők áldozatos munkájának köszönhető. Egyúttal azt is megmutatja, hogy az évezredes háziállatokon is van még mit javítani. Egyébként ha a csirkéknek bármi baja lenne, azt várnánk, hogy éppen ellenkező irányba változik ez a mutató, több tápból lesz ugyanannyi csirkehús. 2000 és 2011 között huszonnégy csirkenemzedék pergett le, ez bármilyen hosszútávú hatás megjelenéséhez elég idő kellene hogy legyen.
Maga a cikk semmilyen csodálatos eredményt sem tartalmaz, amiatt érdekes, amit nem találtak: Semmilyen nyomát sem látták a GM-táp annyiszor feltételezett de soha be nem mutatott káros hatásainak.
Eenennaam, A.L.V., Young, A.E., 2014. Prevalence and impacts of genetically engineered feedstuffs on livestock populations. J ANIM SCI jas.2014–8124. doi:10.2527/jas.2014-8124
Nem teszik az ellenvélemény ugye? És te tartod magad értelmes, gondolkodó emberek?
“Az egész cikk ékegyszerű alapokra épül: Ha bármilyen káros hatása lenne a GM-takarmánynak, akkor az állatokon látszania kellene ennek. “
…amennyiben gyorsan kialakuló betegséget keresünk. Akik a géntechnika veszélyeivel riogatnak, azok pont nem ilyen gyors változásról beszélnek. Ez kb. olyan, mintha valaki egy háború katonai áldozatait vizsgálná, és arra a következtetésre jutna, hogy a katonai kiképzés hasznos, mert kevés a cukorbeteg, a rákos, és semmi nyoma az Alzheimernek és a Parkinsonnak.
“Beszédes, hogy az üzemekből érkezett tehenek, amelyek nagyrészt kukoricán és szóján híztak fel a vágóhídi állatok túlnyomó többségét adták (82%), de az emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánított jószágoknak csak 12% -át tették ki egy 2003-2007 es vizsgálat szerint. Beszédes, hogy a nem tápon nevelt marhák között viszont az alkalmatlanok aránya nem változott, 1994 -ben 2,6% volt, 2007 -ben 2,49%. “
Mi ebben a beszédes? Egy kvázi steril rendszerben nehezebb megfertőződni, mint egy nyílt rendszerben – és ez (a fertőzés) lesz az, amit kiszúr a húsvizsgálat.
(Illetve lehet, hogy beszédes: a húsipar önmagát ellenőrzi, és az utóbbi években a feldolgozás sebessége is nőtt. (Csirkénél. pl. 2 másodperc jut egy csirkére, marhánál is max. 20)).
A másik veszély, hogy éhen halnak emberek milliói mert az okosok tiltanák a génmódosítást, ami sok évszázados tevékenység, de persze nem úgy mint pár száz éve, hanem fejlettebb módszerekkel.
Te egyél nem génmódosítottat, aki meg nagy tömegben termeltet képes csak megfizetni, az had egyen már az éhhalál helyett génmódosítottat!
@Komavary:
Mi az, hogy gyorsan kialakulo? hany generaciot kene vizsgalni??
“…amennyiben gyorsan kialakuló betegséget keresünk. Akik a géntechnika veszélyeivel riogatnak, azok pont nem ilyen gyors változásról beszélnek.”
Hanem mirol? Mert konkretumot meg nem olvastam, Pusztai es Seralini urak hires-hirhedt kiserletein kivul?
Hogy jon ide a feldolgozas sebesseg, es mit ertesz az alatt, hogy egy csirkere 2 masodperc jut?
@Komavary: A marhák négy nemzedék óta esznek GM tápot, a csirkék meg vagy huszonöt. Ez a nagyon hosszú távú vizsgálat.
@braue: De az “természetes” éhhalál lesz, mégiscsak bele kell számítani mennyivel jobb természetesen meghalni, mint természetellenesen élni. 🙂
@fordulo_bogyo:
“Mi az, hogy gyorsan kialakulo? hany generaciot kene vizsgalni??”
Első körben egyet, sokáig?
“Hanem mirol? ” Arról, hogy a GMOs termékek hosszú távú fogyasztása pl. rákhoz vezet(het) – öregkorban.
Ami egy teljesen jogos feltevés, lehet kutatni (nem úgy, ahogy Séralni), viszont ha fiatalon levágjuk az állatokat, akkor sohasem fog kiderülni.
(Még egyszer: nemhiszem,hogy van ilyen hatás, de ha lenne, akkor a húsipari állatok nem alkalmasak arra, hogy ezt kimutassuk. )
“Hogy jon ide a feldolgozas sebesseg, es mit ertesz az alatt, hogy egy csirkere 2 masodperc jut? “
Fordítva kezdem: megy a futószalag, és egy csirke(darab)ról két másodperc alatt kel megítélni, hogy rendben van-e. Ez a sebesség elegendő lehet, hogy a beteg állatok húsának nagy részét kizárják, viszont alkalmatlan arra, hogy valóban megbizonyosodjunk: nem történt elváltozás.
Vagyis szerintem a fogyasztható és az egészséges kategória nem teljesen fedi egymást.
@Sexcomb:
…és ezzel nagyon sok mindent ki lehet zárni, de rengeteg esetleges változást pedig nem.
Pl. a marháknál szinte csak mesterséges megtermékenyítésről beszélünk – vagyis eleve lecsökkentjük a hím egyedek számát – ha ott van változás, nehezebb kimutatni, illetve nem tudjuk megmondani, hogy a természetes szaporodásra milyen hatással van.
(Megitn csak: szerintem semmilyen, de azzal, hogy a cikk ezeken a kérdéseken átsiklik, egyszerűen szalmabábokkal viaskodik.
@braue: emberek milliói nem azért halnak éhen, mert nem esznek marhahúst. :p
@fordulo_bogyo: eszembe jutott egy halvány ötlet amivel megfoghatóvá lehetne tenni a “hosszútávú kockázatokat” amiről nem tudnak konkrétumot mondani a sötétzöldek. bocs ha rosszul használom a szavakat… a gén-átadásnak(sodródásnak?) van statisztikailag nézhető aspektusa. ha arra számítunk hogy akár a táplálék összetevőiben az alapanyagba bevitt “idegen” gén “átugorhat” az azt elfogyasztóra az már valamiképpen számolható, nem? mármint ennek a valószínűsége. mondjuk nincsenek illúzióim, a számok ugyan nem hazudnak és nem hisznek de az emberek igen, miután kiderül hogy akár a viselt ruhánk veszélyesebb genetikailag mint a gmo-kaja, az is “lobbiérdekből” lesz, kevés a jó matekos… 🙁
de maga az alapötlet használható lehet? nem értek a statisztika biológiai alkalmazásához de nagyon hiányolom én is a konkrétumokat
@Untermensch4: Egy atlagos taplalek-novenyben par tizezer gen van, egy atlagos taplalek allatban hasonlo szamu.
Egy atlagos ebeded szazeres-millios nagysagrendben tartalmaz geneket. A vastagbeledben a belfrorat alkoto mikroorganismusok hozzatesznek meg par szazezer gent.
Ehhez kepest egy genmodositott noveny meg eggyel tobb gent (vagy egggyel kevesebbet) tartalmaz.
A tobbszazezer-millio idegen gen millio evek alatt (amiota ember az ember, illetve az osei) nem okozott bajt.
Realis a felelem, hogy ha egymillio helyett egymillioplusz egy gen van a taplalekban akkor pont az az egy valami belethatatlan kovetkezmennyel jar majd?
Arrol nem beszelve, hogy az az idegen”gm” gen is jo esellyel eleve ott van a taplalekodban, a termeszetes forrasabol. Peldaul a B.th toxin genje, amit tobb haszonnovenybe beepitettek egy talajbakteriumbol valo, a termeszetben megtalalhato, es a bio-gazdalkodasban a B.th-t termelo elo bakteriummal permeteznek, a bio zoldsegekkel jo esellyel fogyasztod.
@Untermensch4: Ez nem is kérdés: az emberszabásúaknak 1 fajta tetűjük és 0 bolhájuk, az embernek pedig 3-féle tetve és minimum egy bolhája (köszönhetően a ruházatnak és a letelepedett életmódnak). A ruhaviselés hosszútávú hatásainak vizsgálatát miért nem követelik? :)) :)) :))
http://www.zoologia.hu/list/ennyiretetves.pdf
hu.wikipedia.org/wiki/Emberbolha
@fordulo_bogyo: @Piere de La Croix: lehet hogy megérné a fáradtságot a millió+1 és a többi szám pofás kis statisztikába rendezése ppoint/excelhuszár stílusban… és aztán, levédetve olcsón egy ügyvédi letét formájában, aljas módon feldobni a netre mint a gm veszélyességét igazoló számításokat. miután a sötétzöldek kellőképp felfuttatták a témát, a szerzői jogok(szellemi termék a kész prezentáció) diszkrét emlegetése mellett le lehet őket hülyézni… igen, gonosz vagyok és ez csapdaállítás.
a ruhaviselés hosszútávú veszélyei miatt pedig követelem a nudizmus alkotmányos alapjoggá írását 8D
Az emlegetett GMO-veszélyek nyilván alaptalanok. Annak viszont van kockázata, h. a GMO felfuttatásával növekszik az új genetikai konstrukciók között fellépő, kiszámíthatatlan kölcsönhatások lehetősége.
Megnyugtatóbb lenne minden módosítással együtt olyan elemeket is beépíteni, amikkel szükség esetén ki lehetne lőni a kontrollálhatatlanná váló szekvenciákat.
@korhely1: Ezt az “elemet” kapának hívják, azonnal rendelkezésre áll. Ha bármi bajt okoz egy kukoricatörzs, fogod és jövőre másikat vetsz. Éppen úgy, ahogy a nem-GM növények okozta katasztrófák esetén is történik Pl: criticalbiomass.blog.hu/2013/07/30/a_hagyomanyos_novenytermesztes_veszelyei
@korhely1: “kiszámíthatatlan kölcsönhatások lehetősége” ebből a természetben van rengeteg. az egyáltalán nem vizsgált “természetes” növényeknél…
GMO párti vagyok, de bizony akad diagram, ahol az abból levont következtetés számomra nem korrekt (azt nem nézem, mennyire megbízhatóak az adatok, módosultak-e kritériumok, vizsgálati módszerek stb. mint volt aki felvetette már). Jobb lett volna ha oda nem láttok be fejlődést, ahol nincs, mert a lényeg tényleg az, hogy a káros hatásoknak nincs nyoma egy ekkora kiterjedtségű és hosszú periódusban.
Pl. a szarvasmarhák emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát mutató grafikon pont ilyen, ez több sebből vérzik:
– miért csak 2007-ig tart, miközben a másik kettő 2011-ig, még bennem is felmerül (nem hogy egy ellenzőben), csak nem nagyon rossz irányba tartott onnantól a trend?
– ha a GMO-előtti idők adatait is figyelembe vesszük, akkor a hosszútávú trendvonal kb. egyenes lesz, itt bizony semmilyen fejlődés nincs, nem igaz a kijelentés, hogy “ez is láthatóan csökkent ez idő alatt”. Ez csak azért látszik annak, mert épp a korábbi idők alacsony értékéről 2000-től kezdve megugrott az alkalmatlansági arány, több évig maradt, és onnan kezdett csökenni, de még mindig nem érte el a vizsgált periódus előtti idők értékét. Szóval ide az igaz, nincs romlás.
– 5 év a nemzedékváltási idő, ehhez képest hosszútávú vizsgálathoz az itteni 8 év kevés, mert egy felnőtt marhanemzedék “gyerekei” tán még el sem jutottak a vágóhídra.
A csirkehalálozási grafikon ha ugyanolyan mérési gyakorisággal dolgozna mint a GMO előtti időkben, akkor azt mutatná, hogy a halálozás tényleg csökkent, DE!, a 83-ig visszanyúló adatokat nézve ugyanez volt a helyzet előtte is, itt a pozitív hatást kissé merészség a GMO-nak tulajdonítani. Bővel elég lett volna annyi (igazabb is lett volna), a korábbi idők trendjei megmaradtak a GMO használat ellenére is.
A táplálékhasznosítási képesség viszont meglepően nagyot javult, erre pont jobban fel kellett volna hívni a figyelmet 🙂
Az meg nem ide tartozik, de nekem elsőre kissé ellentmondásos, hogy miközben jókorát javult a csirke táplálékhasznosító képessége, a vágási súly elérésének ideje semmit nem változott. Biztos hogy van tök érthető, akár triviális magyarázat, de hétköznapi embernek aki nem ismeri a nagyüzemi állattenyésztés szakmai titkait, ez ellentmondás 🙂