Vannak olyan évszázadokon át domináns nézetek, amelyeket ugyan megcáfolt a tudomány és az élet, de nem képesek elhalni, hanem mint valami B-kategóriás zombifilm szereplői, újból és újból előjönnek, áltudományos köntösben próbálva elismerést szerezni maguknak. Ennek gyönyörű példája az utóbbi években brand-újítással próbálkozó kreacionizmus, vagy épp a múlt század elején “fajelméletként” egész tisztességes követőtábort maga mögött tudó rasszizmus. Utóbbi esetében ráadásul az utóbbi évek legnagyobb botrányait olyan emberek okozták, akikről végső soron hajlandó lenne az ember elhinni, hogy egyáltalán nem tudnak azonosulni a rasszizmus társadalmi stigmáival, mégis olyan dolgokat mondtak vagy írtak le, amelyek tudományosan nem alátámasztottak, viszont minden mezei, saját felsőbbrendűségének gondolatába fülig szerelmes rasszistát fel tudnak villanyozni. 2005-ben Bruce Lahn két Science cikke okozott vihart, 2007-ben pedig a DNS szerkezetét megfejtő James Watson meggondolatlan kijelentése.
Most épp Nicholas Wade új könyve miatt áll a balhé, amelyben a NYTimes egykori ismeretterjesztő újságírója genetikai okokra igyekszik visszavezetni a különböző kontinensek eltérő társadalmi berendezkedését. Az A Troublesome Inheritence a legújabb populációgenetikai eredményeket alapul véve próbálja igazolni, hogy az ázsiai autokratikus, illetve afrikai törzsi-jellegű társadalmak nem kulturális, környezeti okok miatt keletkeztek, hanem ezeknek a dolognak nagyon is természetes, genetikai okai vannak.
A probléma “csak” annyi, hogy azok a kutatók, akiknek a munkájára alapozva Wade igyekszik megindokolni az elméletét, ezt egyáltalán nem így látják, nem véletlen, hogy a NYTimes-ban leközölt tiltakozó levelet mindenki aláírta, aki számottevő eredményt ért el a populációgenetika területén az utóbbi évtizedben.
A fajképződésról szóló egyik alaptankönyvet (Speciation) is jegyző Jerry Coyne megállapítása szerint
ez egy felelőtlen könyv, ami alátámasztatlan állításokat fogalmaz meg,
és ez az alázó állítás még csak nem is számít keménynek a kritikai össztűz közepette. Wade alaptézise látszólag egyszerű: az Afrikából kiáramló Homo sapiens, ahogy belakta a Föld legeldugottabb zugjait is, megváltozott és ez a genetikai állományában is lenyomatot hagyott (bár, Wade állításával ellentétben, az emberi genom mindössze 8%-a van szelekció alatt és nem 14%-a). Mégpedig különböző területeken élő populációkban, különböző szelekciós nyomásoknak engedve, különböző allélkombinációk terjedtek el, ezért vannak jellegzetes regionális különbségek fizikai kinézetben (testméret, haj, illetve bőrszín) és táplálékpreferenciában (laktáz-perzisztencia, amiláz enzim kópiaszám) a különböző helyeken élő emberi populációk között. Na most, Wade szerint, mivel itt és most, a 21. század elején, a társadalmak szerkezetében is nagyon eltérő típusokat láthatunk a három “nagyrassz” között (az “ázsiaiak” elsősorban autokratikus berendezkedést, a “feketék” a törzsi társadalmakat, a “fehérek” pedig a demokráciát preferálják Wade olvasatában), ennek szintén genetikai oka lehet. Azért is lehetetlen mondjuk Irakba vagy Afganisztánba exportálni az amerikai demokráciafelfogást, mert az ott élő emberek nem elég fogékonyak a dologra.
Wade tézise ezer sebből vérzik. Már az eleje, a teljes emberi populáció fekete/fehér/ázsiai alapon történő felosztása is komolytalan: ha valami kiderült az utóbbi évek populációgenetikai vizsgálataiból az az, hogy az efajta világképnek genetikai alapja biztos nincs. Az Afrikát otthagyó H. sapiens populáció, bármennyi genetikai változást is szedett össze a többi kontines kolonizálása alatt, tulajdonképpen csak töredékét mutatja az Afrikában maradt populációk genetikai variabilitásának (így, szigorúan fajunk genetikai sokféleségét tartva szem előtt, a teljes európai eredtű népesség eltűnése viszonylag kis változást jelentene). Ennél is nagyobb probléma, hogy Wade szinte semmi teret nem hagy a kultúráknak, szokásoknak, szerinte mai szokásbeli különbségek gyökerét elsősorban genetikai okokban kereshetjük. Ez persze, mint arra minden kritikusa rámutat, szintén abszurd, senki nem gondolhatja komolyan, hogy az hogy Kínában elsősorban gót, Európában pedig sakkot játszanak bármilyen genetikai okra vezethető, noha szintén szignifikáns regionális eltérésről van szó.
Wade vélemelt bizonyítékai a “szociális szelekcióra”, szintén gyenge lábakon állnak. Nem azért mert ne lehetne viselkedésbeli változásokat szelekcióval elérni, de ilyesmire még számottevő mesterséges szelekció mellett is több száz generáció kell: ahhoz hogy a farkasból a mai kutyák őse (vagyis egy lényegesen szelídebb, szociális lény) válhasson, közel 670 generáció kellett. Ez emberre átszámítva közel 12 000 év lenne (plussz, jegyezzük meg, egyelőre, bődületes mennyiségű genetikai információ átrágása után sem talált senki sem bizonyítékot emberben ilyen típusú szelekcióra, ami azt jelenti, hogy ha van is, nagyon-nagyon gyenge hatása lehet). Márpedig Wade szerint nemcsak a mezőgazdaság elterjedése, de az ipari forradalom is elegendő időt biztosított ahhoz, hogy jobban együttműködő, ezért sikeresebb és több utódot felnevelő csoportok elterjesszék a sikert biztosító alléljaikat.
Mivel utóbbi kb. 100 évet, vagyis max. 5 generációt jelent, szinte biztosan kizárható, hogy a társadalmi változások genetikai okokból eredjenek, de hasonló ehhez az is, ahogy arra Sam Wang mutat rá, amikor a Meidzsi-kor alatt, egy bő generáció során Japán teljes társadalmi berendezkedése gyökeresen átalakult, amire szintén aligha lehetne genetikai magyarázattal szolgálni. Ilyen rövid időskálán reálisan még egy annyira erős szelekció alatt álló génvariáns sem tudna elterjedni, mint a felnőttkori tejivást lehetővé tevő laktáz-perzisztencia allél.
Wade minden jel szerint a klasszikus csapdába esik bele: annyira szerelmes saját elméletébe, hogy sokkal evidensebb dolgokat meg sem fontol. Ahogy a Reason honlapján közölt kritikában is szerepel, az emberi kultúra számos elemét, így a társadalmi intézményeket is felfoghatjuk dawkinsi mémekként is, amelyekre épp úgy értelmezhetjük a természetes szelekciót és nincs szükségünk semmilyen genetikai komponenst feltételezni. Különböző társadalmak, történetük különböző időpontjaiban más-más mémek adoptálásával próbálkozhatnak és az általuk sikeresebbnek vélthez ragaszkodnak később, ami aztán vagy valóban előnyt biztosít számukra, vagy nem.
Nem véletlen tehát a populációgenetikusok felháborodása, a Nature és Science által megszólaltatottak többsége úgy érzi, hogy Wade kifacsarta és saját szájíze szerint átértelmezte a munkájukat, csak, hogy saját világképéhez támogatást leljen. Ugyan sem H. Allen Orr (a Speciation másik szerzője) a The New York Review of Books-ban, sem David Dobbs, Wade egykori lapjában, a NYTimes-ban nem nagyon rejti véka alá a lesújtó véleményét (ahogy a Scientific American és a Boston Review kritikusai sem), az összes Wade-t ostorozó kutató közül Michael Eisen fogalmaz a legkendőzetlenebbül:
Wade-ről nem az marad a benyomásod, hogy egy tudományos újságíró, hanem hogy egy megzavarodott rasszista, aki azt hiszi hogy nincs semmi gond a világképével, hiszen csak “a maguk puszta valójában” beszél dolgokról.
Bár Wade a rasszizmust egyértelműen elutasítja, helyzetét nem könnyíti meg, hogy legnagyobb rajongói a pár éve Magyarországon is turnézó David Duke típusú rasszisták és antiszemiták táborából kerülnek ki. Mindez persze nem meglepő, hiszen a saját hibás sztereotípiáikba kapaszkodó és azok kritizálásában a “politikai korrektség diktatúráját” látó emberek úgy érezhetik, végre valaki felállt és kimondta, amit ők mindig is “tudtak”. A gond ezzel persze csak az, hogy igazából hiába mond Wade bármit is, ha egyszerűen valójában arra semmi bizonyíték nincs.
Ellenpontnak a történethez érdekes megnézni David Epstein-t, aki hasonlóan kényes témát dolgoz fel a “The Sports Gene” című könyvében. A társadalmi berendezkedések bizonyítatlan genetikai alapjaival ellentétben, ma már teljesen elfogadott, hogy vannak olyan populációk, amelyek az általuk hordozott allélek miatt bizonyos sportokban inherens előnyöket élveznek (pl. a kenyai kalendzsinek). Mégis, mint azt egy közelmúltbeli Inquiring Minds interjú is mutatja, Epstein sokkal inkább helyén képes kezelni az ilyen dolgokat, mint Wade, nem beszél rasszokról, nem akar mindent csak a genetikai háttér számlájára írni.
az az igazán bizarr hogy ha esztétikai helyett eredményességi skálán játszanának még akár az is kijöhetne a végén hogy a csúcs nem is fehér… nagy öngól lenne
Nem kellene azért átesni a ló másik oldalára a populáció genetikusoknak sem! Attól mert hangosan és erőszakosan védenek egy dogmát, az még nem válik kritizálhatatlanná és sérthetetlenné. Emberi rasszok ugyanis léteznek s nem a történelmi időktől kezdve, hanem sokkal előbb jöttek létre. S a köztük levő szabad szemmel látható (s öröklődő!) eltérő jellegeknek sem mindig ismeri a tudomány a genetikai hátterét. Az sem bizonyított tény, hogy a H. sapiens csak Afrikában alakulhatott ki, bár azt is dogmaként kezeli a tudomány. S az állítás meg nem rasszizmus, hogy bizonyos örökletes jellegek különbözőképpen jelennek meg a különböző rasszoknál. Nem kellene mindent PC szempontok alapján nézni.
Mi a francot akartok állandóan moderálni???
@bölcsbagoly: Ez itt ilyen. Egyébként régi motorosként tudod, hogy mindig is ilyen volt, és nem látok okot, hogy változtassunk. Ez a mi jáccóterünk, mi írjuk a szabályokat. Egyébént csak extrém személyeskedő hozzászólásokat szórunk ki, szerintem az utóbbi majd 9 év alatt kevesebb mint 10 ilyen volt.
@dolphin: rossz a játékszabály! Moderálni utólag kellene, nem megelőzőleg! Ezt nem moderálásnak, hanem cenzúrának hívják.
@bölcsbagoly: Akkor hívjuk cenzúrának.
@bölcsbagoly: előmoderálásnak hívják.
Apropó, a minap újból belefutottam egy jó kis úszós cikkbe, gondoltam is rád, de elfelejtettem a linket 🙁
@Komavary: Kár…nem az hogy gondoltál.-:))
@bölcsbagoly: sztem is előmoderálás. ha nickneved mellett ott a sajátblogod linkje ahol a moderált hszólásaidat iss közkinccsé teszed, jelzed hsz-ban hogy lettél már moderálva ÉS ezeket a jelző hozzászólásaidat kimoderálják és/vagy kitiltanak, na az lenne cenzúra. szerintem
@Untermensch4: OK, csak idegesítő. Amúgy, nem mindegy, hogy minek nevezzük a “gyereket”? Az eredmény ugyanaz.
@bölcsbagoly: nem, nem mindegy. ha olyan módon “kreatívan” kezeljük a szavak jelentését ahogy a politikusok akkor megérdemeljük hogy úgy bánjanak majd velünk ahogy velük 😉
“A probléma “csak” annyi, hogy azok a kutatók, akiknek a munkájára alapozva Wade igyekszik megindokolni az elméletét, ezt egyáltalán nem így látják, nem véletlen, hogy a NYTimes-ban leközölt tiltakozó levelet mindenki aláírta, aki számottevő eredményt ért el a populációgenetika területén az utóbbi évtizedben.”
Ezek azok a kutatók, akikre Wade hivatkozik művében? Mert az állítás ezt sugalmazza.
“mindenki aláírta, aki számottevő eredményt ért el a populációgenetika területén az utóbbi évtizedben.”
Ki az a “mindenki”, hány százaléka a kutatóknak, és mi alapján a”számottevő” egy eredmény? Van egy ilyen lista, “a számottevő eredményt elérő tudósok listája”, és annak mondjuk 95%-a aláírta?
A rasszok közti különbségek genetikai eredete, a régóta számonkért PEER-REVIEWED JOURNAL formájában:
www1.udel.edu/educ/gottfredson/30years/Rushton-Jensen30years.pdf
Psychology, Public Policy, and Law
2005, Vol. 11, No. 2, 235–294
Copyright 2005 by the American Psychological Association
1076-8971/05/$12.00 DOI: 10.1037/1076-8971.11.2.23
Meg lehet nézni, lehet ellenőrizni. Ennek fényében a cikk összes lényegi állítása megbukik.
A fajták között igenis VANNAK örökletes különbségek: IQ-ban és vérmérsékletben és egyéb tulajdonságokban (pl zenei tehetség stb).
Tiszteletem.
@mintaszel: Szegény Rushton remek példája annak, amikor a populációgenetikához semennyit nem értő, de erős prekoncepcióval rendelkező emberek, megpróbálják megerőszakolni előbbit, hogy utóbbit ne kelljen feladniuk. Valódi genetikusok már anno megmondták, hogy úgy baromság az egész, amit hirdet, ahogy van, és csak azért kár, hogy már nem él az öreg, mert így nem tanúja, hogy naponta több terrabyte olyan genomikai információ ömlik ki a szekvenátorokból, amelyek ellentmondanak az elméletének.
@mintaszel: Az IQ mérhetősége eleve problémás. A legalapabb hibalehetőség: műveltségi kérdés az iq-tesztben. Eggyel bonyolultabb: olyan “közismert” alaptudásra épülő kérdés ami nem is annyira közismert. A globálisan univerzálisnak szánt teszt meg a kulturális különbségeken bukhat meg, akár képek használatával is. A “zenei tehetség”-nek is van nyelvi “hátországa” ahogyan részben a zene és matematika között is van összefüggés. Ha valaki tényleg tudna univerzális iq-tesztet alkotni (és ehhez először egy elsöprően jó iq-definíciót), annak sztem külön alapítanának egy nobeldíj -szerűséget.
@Untermensch4: Ma már vannak olyan tesztek, amelyek csupán Raven-matrixokból állnak. Amely teljesen kultúrafüggetlen. amit mondasz az “Iq-tesztek megbízhatlananok” c. kategória ezerszer megcáfolt változata. Nincs valóságalapja.
@dolphin: tehát ott a peer-reviewed journal, és semmit sem tudtál szembeszegezni vele. tudományos értelemben ez a nagy semmi.
@mintaszel: Séralini és Wakefield is publikáltak peer-reviewed cikket, mégis baromság volt utolsó betűig amit állítottak. Ui. a peer-review egy erős, de nem tökéletes szűrője az emberi baromságnak, amit magbiztos/erőszakos imposztorok ki tudnak játszani. De természetesen a tudomány önkorrekciós képessége az ilyen dolgokat előbb-utóbb helyre teszi, ennek megfelelően egy rakat peer-reviewed Rushton kritika létezik. Csak néhány, ízelítőül:
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/019188699090185T
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/0191886988901365
psycnet.apa.org/index.cfm?fa=buy.optionToBuy&id=1991-07104-001
http://www.researchgate.net/publication/249694959_On_the_Similarities_of_American_Blacks_and_WhitesA_Reply_to_J_P_Rushton
@mintaszel: Akkor szűkítsük a kört. Egyetlen, univerzális IQ-ról beszélünk vagy több “részterületiről”?
“A Raven-féle „progresszív mátrixok” teszt a nonverbális elvonatkoztatást mérő próbasorozatot tartalmaz.”
Ez inkább úgy tűnik mintha az univerzalizmus híve lenne. A verbális képességek nélkül viszont az “A teszt igen jól korrelál az életben elért teljesítményekkel, kevésbé az iskolai sikerességgel.” kissé furcsa.
@dolphin: A Rushton-Jensen cikk 2005-ös. AZ ÖSSZES általad idézett szakirodalom korábbi, mégpedig sokkal korábbi: az első 1990-es, a második 1988-as, a harmadik ’95-ös, a negyedik szintén 90-es.
Vagyis nem az adott tanulmányra adott válaszok, hanem valami másra. Az is figyelemreméltó, hogy ’95-nál újabb tanulmányt nem tudtál hozni.
@Untermensch4: Minek szűkítsük a kört? Önkényes alapon? Az IQ-nak vannak részterületei, ez megcáfolja hogy az IQ létezik?
A Raven-mátrix tisztán logikai képességeket mér, melyeket IQ-ponttá lehet alakítnai. Mit nem értesz ezen?
“A teszt igen jól korrelál az életben elért teljesítményekkel, kevésbé az iskolai sikerességgel.” “kissé furcsa.” -Ezt hol olvastad? És ha így van, akkor mi van? És ha nem így van, akkor minden megbukik?
Részleteken kötözködsz.
@mintaszel: Az, hogy mikor szedte szét valaki Rushton hibás-érvrendszerét, aligha érv amellett, hogy az öreg nem álllított hülyeséget. De tessék, itt van 3 db 2005 utáni (ha netán nem elég, bátran használad a Google Scholart):
http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/00438240500509918
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0191886909003675
onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1468-2389.2006.00346.x/full
Rushton az őt még úgy, ahogy elfogadó niche újságokban elpublikálgatott, de a humán genetika már régesrég meghaladta őt és elméleteit, ma már az a “rassz” kategória, amelyre kihegyezte érvelését nem is létezik.
De, és én ezzel le is zárom a magam részét, itt aztán én biztos nem foglak győzködni fölöslegesen, valamiről, ami nálad láthatóan hit kérdés. Van aki a chemtrailben hisz, van aki a kreacionizmusban és van aki a rasszizmusban. Lelked rajta.
@mintaszel: ” Az IQ-nak vannak részterületei, ez megcáfolja hogy az IQ létezik?
A Raven-mátrix tisztán logikai képességeket mér, melyeket IQ-ponttá lehet alakítnai. Mit nem értesz ezen?”
Azt nem értem hogy miért általánosítasz/extrapolálsz az egyik részterület (akár tökéletes) méréséből az egész IQ-ra (benne a többi részterülettel)? Egy példa, az autista gyerek aki nagyon jól szerepel a raven-mátrixos mérésen de egyéb részterületek gyengesége miatt az iskolai és az életben elért eredményei nem feltétlenül fényesek. A pszicho- és/vagy szociopátiás személyiségek akiknek nagyon jó logikájuk van, akár anyagilag is sikeresek lehetnek, de barátjuk nem lesz. Kevésbé “deviáns/beteg”, a “kocka/geek” aki kiválóan boldogul egy logikán és matematikán alapuló kultúrában, csak ez sajnos jórészt a saját szubkultúrája (és a kapcsolódó tudományterületek szubkultúrájának kicsiny szeletei). Maga a logikai részterület kultúrafüggetlen (ha nem mélyedünk bele abba hogy a képek agyi feldolgozása is kultúrafüggő vmennyire) de ha ezt is tartod a legfontosabbnak, kérlek nevezd meg a többi részterületet is hogy jobban értelmezhető legyen a dolog.
@Untermensch4: Nézd, attól hogy az összes lehetséges kivételbe belecsimpaszkodsz és azon rugózol, még a szabály létezik. Való, vannak olyanok, akik betéve tudják a menetrendeket, meg olyanok mint az esőember, de az autisták 99%-a NEM ILYEN. Azonfelül: attól hogy valakinek jó az IQ-ja, még sokkal sikeresebb az életben nagy átlagban, mint akinek kevesebb.
Az összes példa amit hoztál, a valamiféle személyiségzavarra hivatozva próbálja az Iq-t kiütni. Itt azt kéne vizsgálni, hogy az ostoba pszichopata miben különbözik az okos pszichopatától, nyilván az egyik több időt tölt a börtönben mondjuk hirtelen fölindulásos bűntettekért, míg az okosabb vállalati közép-vagy felsővezetőként csap be és foszt meg vagyonuktól embereket. A sikerességnek bizony az előmenetel is kritériuma. Ez is csak az elméletet bizonyítja, hogy az IQ és az életben elért siker (állás, fizetés) összefügg. Az hogy a psichopaták általában idővel börtönben vagy szegényházban kitaszítva és mindenki által elkerülve végzik, nem az IQ hibája, hanem hogy alapból elbaszott emberek. Az IQ késleltető szerepet tölthet be, ha magas.
az autizmus idegrendszeri sajátosság, szintén nem függ össze az IQ-val. Ennyi erővel hozhatnál olyan eseteket is, hogy “mi van akkor, ha egy gyereknek levágják a kezét meg a lábát, mire megy akkor a nagy IQ-jával”!!???4!4!!
a.te.ervelesi.hibad.hu/mazsolazgatas
“Kevésbé “deviáns/beteg”, a “kocka/geek” aki kiválóan boldogul egy logikán és matematikán alapuló kultúrában, csak ez sajnos jórészt a saját szubkultúrája (és a kapcsolódó tudományterületek szubkultúrájának kicsiny szeletei).”
Ez a lehető legteljesebb sztereotípia, a nyápic kockásinges szodásüveg-szemüveges csetlő-botló lúzer aki történetesen jó matekból, a matek és szociális képességek között nincs negatív összefüggés, sőt, inkább a pozitív látszik beigazolódni.
skeptics.stackexchange.com/questions/14232/do-higher-mathematical-abilities-inversely-correlate-with-good-communication-ski
Nézd meg az ábrát amit a2 válaszoló mutat. A függőleges tengely a munka minőségét, a vízszintes averbális iQ-t méri. a FIZIKUSOK teljesítenek a legjobban ( fizikához erős matek kell), de a matematikusok sincsenek sokkal lemaradva, erős középmezőny. Megint mazsolázgattál egyet, a gyenge fizikumot hoztad össze az IQ-val. De a kettő között nincs összefüggés.
Nem tudsz olyat mondani, ami megtiltaná, hogy aki jó matekból, az jó legyen verbális IQ-ból is. Ez a lényeg. Innentől hiába halmozod egymásra a kivételeket, csak szólok.
“kérlek nevezd meg a többi részterületet is hogy jobban értelmezhető legyen a dolog.”
az a lényeg, hogy aki jól tölti ki a tesztet, az életben is sikeresebb lesz, ezt századosjegyre ki lehet számítani statisztikai analízissel. A teorizálás (“most akkor pontosan mi is az IQ természete, az utolsó milliméterre kiszámítva”) engem hidegen hagy. Aki okosabb, az áltagba sikersebb és boldogabb életet él. Ha az elméletek érdekelnek:
en.wikipedia.org/wiki/Human_intelligence#Theories_of_intelligence
a következő érved az lesz, hogy ezek a kutatók mennyire másmilyen elméleteket csinálnak, tehát az intelligencia mint olyan, nem létezik 🙂
Egyébként nem akarom megkerülni kérdést, sztem a két legfontosabb intelligenciatípus a verbális és matematikai, az utóbbival összefügg a térbeli is, de ezek egymsal is ööszefüggnek. tehát: AHOL AZ EGYIK NAGY, OTT NAGY(OBB AZ ÁTLAGNÁL) A TÖBBI IS, SZABATOSAN (SZABÁLYSZERŰEN). Minden szabály alól vannak kivételek, keresd meg az 1% kivételt (kockageek, autista stb) és máris ‘megcáfoltad’ amit mondok :DDD De azért okosabb te vagy ennél.
dolphinnak röviden: régészeti leletekkel IQ-t bizonyítani eléggé kétséges. A fehér fajta erős szelekción ment át, hasonlóan az orosz ezüstrókákhoz, intelligencia tekintetében. az hogy Kr. e 3000-ben mi volt, ezen nem változtat semmit.
@mintaszel: a.te.ervelesi.hibad.hu/hamis-kompozicio-vagy-felosztas
Akkor lehet hogy én pont egy nagyon kivételes darab vagyok (a matek-verbális felosztásod alapján), mert nálam a matek meg a “sikeresség” nem arányos a verbális készséggel. Ettől függetlenül az hogy a matematikai-logikai IQ jól mérhető, nekem igazán örömteli hír (az mégiscsak bizarr volt amikor egy – raven-es kérdéseket is tartalmazó – teszten egy csapat mérnök 80%-át túlszárnyaltam… az nem biztos hogy teljesen megbízható teszt volt). A verbális viszont biztosan nem mérhető univerzálisan jól (legalábbis gyanús hogy még a nyelvészek sem tudják jól megmondani meddig tart egy nyelv és nyelvváltozatai és mikortól másik nyelv az), a fordítás és a fordítási hibák korrekciója megint csak torzítás. Ha már az IQ definíciójánál nem tudjuk tisztázni miről is beszélünk akkor a rassz definíciója is problémás lehet, így soká jutunk oda hogy a kettő kapcsolatáról beszéljünk.
@Untermensch4: @mintaszel: Ha majd mintaszel megírja a válaszát a benne foglalt, mind a téma, mind a válasz szempontjából teljesen irreleváns, burkolt és kevésbé burkolt zsidózás nélkül, akkor meg is fog jelenni. Addig is a felmenő-elemzéseit az internet valamelyik más sarkában lesz kénytelen lefolytatni.
@mintaszel: Véletlenül találtam egy letölthető raven-tesztet. “16 years or older” kategóriában 60-ból 54 kérdésre adott jó válasszal a programocska szerint 120 az IQ-m. Most ennek akkor örülnöm kéne?