A fejlett világ egyik legelterjedtebb egészségügyi gondja a túlsúly, ennek következtében az elhízás megelőzése keményen kutatott terület, mert az nyilván megvalósíthatatlan, hogy kevesebbet együnk. A kutatás egyik iránya a bélben élő mikróbák vizsgálata, ezek egyensúlya is nagyban befolyásolja a testsúly alakulását. Kézenfekvő a következtetés, ha meg tudnánk változtatni a belünkben élő szervezeteket, azzal befolyásolhatnánk a súlyunkat is.
A mai cikk szerzői arra építették a munkájukat, hogy étkezés után a bélben többek között N-acil-foszfatidiletanolaminok (NAPE) termelődnek, azonban ismertek arra utaló tanulmányok, hogy az elhízás során károsodik a bél NAPE termelése. Korábbi tanulmányokban már kimutatták, hogy az injekcióban adott NAPE-anyagcseretermékek csökkentik az egerek étvágyát és így az elhízást is hatékonyan akadályozzák, Zhongyi Chen és munkatársai azonban torkánál ragadták meg a kérdést, egy E. coli baktériumba juttatták az Arabidopsis thaliana, vagyis a lúdfű egyik N-aciltranszferázt kódoló génjét, így megemelték a baktériumok NAPE termelését. Ezek után a NAPE termelő baktériumokat zsírban gazdag tápon tartott egereknek adták nyolc héten keresztül, majd mindenféle értéküket figyelték a nyolc hét alatt és utána még négy hétig. Nem meglepő módon a NAPE termelő baktériummal etetett egerek testtömege alacsonyabb maradt (első A ábra, a piros a NAPE-termelő bacival etetett egér), kevesebb zsírt tartalmaztak (első B ábra), ellenben a zsírmentes testtömegük nem változott (első C ábra) (ez azért fontos, mert jelzi, hogy nem azért nem híztak föl, mert betegek volnának, a kontrollokhoz hasonlóan fejlődtek) és valamivel kevesebbet is ettek, mint a kontroll egerek (első D ábra).
Különös gondot fordítottak arra, hogy kizárják az esetleges mellékhatásokat, például figyelték az egerek kaolinfogyasztását, aminek emelkedése a cikk szerint a bélpanaszok jelen az egereknél. Ezt mutatja a második ábra. Pár egyszerűbb fizikai vizsgálatot is végeztek, amelyben a kezelt egerek gyorsaságát, izomerejét, miegymást hasonlítottak össze, itt sem láttak semmilyen káros hatásra utaló jelet, ezt mutatja a harmadik ábra. Ellenben a kezelt egerek jelentősen javultak a laborértékeik, például a cukorterheléses vizsgálatban jobban teljesítettek, mint a kontroll egerek. Ezt mutatja a negyedik ábra. Mindebből arra következtettek, hogy a hatás a termelt NAPE következménye, nem a baktériumetetés valamilyen hátrányos mellékhatásának tudható be.
Mivel az egerek még hetekkel a kezelés vége után is ürítették a bejuttatott NAPE termelő baktériumokat, megvizsgálták, hogy ha abbahagyják a kezelést, meddig tart a hatás? A kezelés vége után még tizenkét hétig követték az egereket és azt tapasztalták, hogy a különbség a kezelés hiányában lassan csökken, ám mindvégig kimutatható maradt a kúra hatása. Ezt mutatja az ötödik ábra, az egerek testsúlyát, testzsírszázalékát és napi élelemfogyasztását hasonlították össze, arra jutottak, hogy a hatás hosszan tartó.
Megvizsgálták, hogy a kezelt egerek májában hogyan változik egyes gének kifejeződése és azt tapasztalták, hogy a zsírsavak lebontásában szerepet játszó Ppara, PparD, Cpt1a, AOX, géntermékek mennyisége emelkedett, míg a zsírsavak termelésében szerepet játszó FAS, SREBP-c1, PEPCK gének kifejeződése nem változott. Ezzel együtt a májban a gyulladásos folyamatokkal kapcsolatba hozható Cd68 és Ccl2 gének kifejeződése csökkent.
Megvizsgálták azt is, hogy azonos mennyiségű táplálék fogyasztása esetén hogyan változik a kezelt egerek testsúlya és arra jutottak, hogy még ha hajszálra ugyanannyit esznek is, akkor is karcsúbbak maradnak a NAPE termelő E. colival kezelt egerek, ezt mutatja a hetedik ábra, ebből arra következtettek, hogy a NAPE nem csak elveszi az egerek étvágyát.
Magyarul itt egy szer, ami hihetetlenül olcsón előállítható és úgy tűnik tényleg hatékonyan előzi meg az elhízást. Csak kár, hogy ezek a baktériumok bizony vastagon génmódosítottnak számítanak, így például Magyarországon sohasem vehetünk majd ilyesmit a gyógyszertárban, akkor sem ha emberben is hasonlóan működik és mellékhatás nélkül lehetne vele megelőzni az elhízást, illetve a vele járó szív és érrendszeri betegségeket.
Chen, Zhongyi, Lilu Guo, Yongqin Zhang, Rosemary L Walzem, Julie S. Pendergast, Richard L. Printz, Lindsey C. Morris, et al. “Incorporation of Therapeutically Modified Bacteria into Gut Microbiota Inhibits Obesity.” The Journal of Clinical Investigation, June 24, 2014. doi:10.1172/JCI72517.
visszafogott optimizmussal azt jósolnám hogy ez lehet a siker kulcsa a sötétzöldség elleni küzdelemben. mit lehet vajon elérni különféle mértékű túladagolással?
@Untermensch4:
Valószínűleg ha választhatnál, hogy eszel amit eddig mégis fogysz de ehhez GM-baktériumokat kell enned naponta, a GMO ellenes érzések körülbelül tíz percig tartanák még magukat, mert ugye ez a te problémád, nem valami indiai paraszté. Mert ugye ki ne akarna úgy kinézni mint egy modell?
@Sexcomb: nekem is ez villant be, de a célcsoport többségénél kevesebb lesz az a tíz perc. azért kérdem mit lehet alkotni a túladagolással mert a milliónyi leendő felhasználó egy része sík és túl fogja adagolni a gyorsabb fogyás reményében. abban viszont biztos vagyok hogy ezzel a gmo mögé lehet állítani egy “critical biomass”-ot (jaj de szóvicc)…
@Untermensch4: Mondjuk szerintem a nem emberi fogyasztásra szánt GMO élőlényekkel egyszerűbb lenne kampányolni. Mint például a régebben bemutatott olajat előállító baktériumokkal(?). “Hiszen a rákot okoz a GMO” azon kívül, hogy nem bizonyított, inkább iparbiztonsági -már ha van ilyen- kérdés onnantól kezdve, hogy azt az illető nem fogyasztja el. Például bármilyen számítástechnikai gyárban találni olyan anyagot, amit ha a munkás elfogyaszt megmurdel, számít ez? Igen, ezért vannak biztonsági szabályozások amiket ha megszegnek lehet perelni, meglehet nem túl nagy eredménnyel.
Szarjuk tele a csatornákat genetikailag módosított organizmusokkal! Hurrá!
@Untermensch4: az egyik kiserletben egerkek 10^11 bakteriumot kaptak naponta. A masik kiserletben 5*10^9 bakterium/ml ivovizzel itattak az allatokat. Ez nagyjabol husszoros kulonbseg.
Mivel nem egy hatoanyagot, hanem a hatoanyag termelesese kepes bakteriumot juttatjak be (ami utana az allatban szaporodik, es ez a szaporodas ami limitalja a hatast, nem a bevitel), ugy velem eleg tag hatarok kozott ugyanaz lesz a hatasa.
Kb ugy, hogy yoghurtbol is ehetsz egy kanallal vagy fel litert, nincs tuladagolas.
De ez csak egy maganvelemeny.
ehhh… túl van bonyolítva ez az elhízás elleni küzdelem. Nem kéne szénhidrátdús műkajákat enni és rendszeresen mozogni… semmilyen csodabaktérium nem fog segíteni a vékony alkaton a petyhüdt izmokon.
@Senoi: Ne gondold! A 444.hu egyik blogján is írtak pont az olajtermelő baktériumokról, ugyanaz a riogatás ment, hogy Úristen mi lesz, ha olajtermelő baktériuok kerülnek a vízbe!
verde.444.hu/2014/07/22/fogy-a-koolaj-sebaj-majd-csinalunk-magunknak/
A helyzet az, hogy itt egy nagyon erős sajtójelenléttel megtámogatott riogatócsapat működik, akik azt használják ki, hogy az átlagembernek halvány fogalma sincs a biológiáról.
@Untermensch4: fordulo_bogyo tökéletesen leírta, valószínleg akármennyi bacit eszel meg, a fölösleget kikakálod másnapra, ami a bélbolyhok közt marad, az meg úgyis magától osztódik, hetekkel a kezelés után éppen úgy kimutatható.
@polyvinyl: Ez miben lenne más, mint a nem-GM baktériumok ürítése?
@Alick: Oké, de ez láthatóan nem megy a nyugati világ többségének.
@Senoi: mivel a sötétzöld aggodalom tényekre immunis és még gonosziparellenes is, a “tűz ellen tűzzel” módszer lehet a nyerő. “az elhízás elleni küzdelem” hadserege sok ember akik az eddigi módszerekkel nem tudnak lefogyni de nagyon akarnak. a “vedd, edd, lefogysz” le fogja győzni a “gmo=rossz”-t. emberi tényező. ha nincs túladagolási probléma akkor ez a győzelem fegyvere. ipar elleni hangulatkeltésre sokan fogékonyak (gyárkémény-feketefüst-mindmegdöglünk). arra hogy “azért nem tudsz lefogyni mert sz@r ember vagy” már az emberi természet miatt nagyon-nagyon kevesen. akik mégis és öngyilkosak lesznek azok után marad egy dühös család akik úgy fognak racionalizálni hogy: “szegény xy még mindig élhetne ha nem lenne betiltva a fogyasztóbaktérium” (közben a riport alatt mosolygós fényképek a néhairól, alatta fájdalomtól elcsukló hang… stb bulvár eszközök).
@polyvinyl: nézd meg milyen baromságokat képesek megvenni emberek “alakformálásra”. ha kapnak egy tablettát amiből napi egy ” ” helyreállítja a szervezet természetes bio-testsúly-emésztési-egyensúlyát és edzésben tartja az immunrendszert mellékhatások nélkül, rendelje meg most!” ” akkor nagy ívben le fogják sz@rni a csatornákat bármivel (ez is mekkora szóvicc). mellesleg manapság maguktól genetikailag módosuló, ismeretlen tulajdonságú organizmusokkal műveljük ezt. hurrá 🙂
30 éve GMO-t eszik Amerika – és nem lettek soványabbak, csak kövérebbek.
És a Természetes/Bio/Organikus étel a legjobb 🙂
Professor Leifert added: “The organic vs non-organic debate has rumbled on for decades now but the evidence from this study is overwhelming – that organic food is high in antioxidants and lower in toxic metals and pesticides.
http://www.ncl.ac.uk/press.office/press.release/item/new-study-finds-significant-differences-between-organic-and-non-organic-food
a kutatás és az adatok letölthetőek
research.ncl.ac.uk/nefg/QOF/page.php?page=1 ( jobb oldalt : “Organic Food Quality Paper” + “Supplementary Data” )
@Karinthy-paradoxon:
Tényleg ennyire hülye vagy?
@Karinthy-paradoxon:
“that organic food is high in antioxidants”
Vagyis jobban hajlamost a r’kra<
@nál: Uhh, ez mondjuk most tényleg durva volt tőle. Szerintem csak viccelni próbált.
Ezt ma lőttem, kb. 20 000 kedvelésű face oldalon…
” A nyulak hordozzák azt a gént, ami a tularémiát terjeszti, ezt pedig úgy hívják, hogy nyúlpestis.”
Amíg az emberek ilyen “hozzáértőktől” tájékozódnak, addig nehéz dolgunk van…
@Fluoro: tüzet lehet oltani ellen-tűzzel.
“a gmo-kefír gyógyítja az elhízást”
hmm… holnap keresek is vkit aki beírja az arckönyvbe
Minden tiszteletem a blogért. Örülök ha szakértők magyaráznak meg mindenféle dolgokat. De minden tiszteletem ellenére ez a cikk egy vicc. Eleve tudományosan kétséges a GMO jogossága, mégha ennek a blognak más is a véleménye. De ez lenne a kisebb probléma. Az elhízás viszont más téma. Tudom, amit most említek meg arról negatív a vélemény ezen a blogon, de a paleolit táplálkozás óta tudjuk, hogy az elhízás oka a gyorsan felszívódó szénhidrátok nagy mennyiségben való fogyasztása. Teljesen felesleges ide belekeverni a GMO-t. Ne egyél kenyeret, tésztát, rizst, krumplit és nem hízol el. Egyszerű a képlet, mint a faék.
@Tzp:
Természetesen egyszerű a megoldás. Miért van mégis, hogy az elhízás népbetegség, ha ilyen egyszerű megelőzni?
Egyszerű ez a képlet, csak mint a saját példámból tudom, ha napi tizenkettő-tizennégy órát dolgozol, mellette már nem nagyon marad időd elmenni sportolni, mert örülsz, ha alszol valamennyit. Ráadásul a munkahelyemen egy fia salátabár sincs. Enni hároméves korom óta menzán eszek, mert arra telik, ahol hát lássuk be nagyon ritka a paleolit étrendet ismerő szakács.
“Eleve tudományosan kétséges a GMO jogossága”
Ennek a mondatnak nincs értelme. Mi az, hogy jogossága?
“Miért van mégis, hogy az elhízás népbetegség, ha ilyen egyszerű megelőzni?”
Amikor egyszer a cukorbetegségnek olvastam utána az lepett meg igazán, hogy a cukorbetegség kialakulásának minden lépését kikutatták az orvosok, de az összkép mégsem alakult ki náluk. Nekem viszont mérnökként egyből összeállt az a kép, hogy a cukorbetegség az az emberi szervezett szénhidrát-túlterhelése. Az emberi szervezet nincs ennyi szénhidráthoz méretezve. Ugyan mint természetes rendszer egy bizonyos mértékig rugalmas, de a modern táplálkozás során annyi szénhidrátot nem tud kezelni örökké. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a szénhidrátdús táplálkozás során gyakrabban is lesz éhes az ember, így az emberi viselkedést is úgy befolyásolja, hogy gyakrabban is jusson nagy mennyiségű szénhidráthoz. A nagy mennyiségnek két fő következménye a szervezet tönkremenetele (2-es tipusú cukorbetegség kialakulása) és a felesleges energia eltárolása (elhízás). Valamint a kenyér, tészta, krumpli, rozs annyira része a kultúránknak, hogy merészség kell, hogy valak kijelentse, hogy tán nem kéne enni.
“Egyszerű ez a képlet, csak mint a saját példámból tudom, ha napi tizenkettő-tizennégy órát dolgozol, mellette már nem nagyon marad időd elmenni sportolni, mert örülsz, ha alszol valamennyit.”
Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy paleolit táplálkozás mellett szinte nem is kell mozogni, hogy kordában legyen a testsúly. Persze ha valaki kockahasat akar, akkor a mozgás mindenképpen kell 🙂
“Ráadásul a munkahelyemen egy fia salátabár sincs. Enni hároméves korom óta menzán eszek, mert arra telik, ahol hát lássuk be nagyon ritka a paleolit étrendet ismerő szakács.”
Ez valóban komoly probléma, amit valószínűleg az idő fog megoldani. Egyre terjed a paleolit és idővel a piaci igényt ki is fogják majd szolgálni. Paleolit kaját már lehet rendelni is. Azt hiszem az egyik nagy ételszállítónak is van már a kínálatában.
“
“Eleve tudományosan kétséges a GMO jogossága”
Ennek a mondatnak nincs értelme. Mi az, hogy jogossága?
“
Itt azt hiszem pongyolán fogalmaztam. Azt akartam írni, hogy egyrészt szerintem még kérdéses az, hogy a genetikai módosításnak nem várt következményei lesznek-e, mert ahhoz keveset tudunk még a génekről. Másrészt hogy olyan problémákat oldunk meg vele, ami más, “hagyományos” módon is meg lehet oldani. Tehát nem feltétlenül van értelme. Mezőgazdaságban pl nem tudom miért erőltetik a genetikailag módosított cuccokat. Mindenből annyit tudunk termelni amennyit nem szégyellünk.
@Tzp:
Ez az összkép legalább hetven éve kialakult az orvosokban, az inzulin felfedezésekor. A probléma az, hogy úgyis mindenki lesz@rja amit az orvosa tanácsol.
“Valamint a kenyér, tészta, krumpli, rozs annyira része a kultúránknak, hogy merészség kell, hogy valak kijelentse, hogy tán nem kéne enni.”
Ugyanez: Elmondja a körzeti orvos minden egyes betegnek, hogy ne egyen szénhidrátot, főleg este ne? Persze. Betartja valaki is? ugyan már!
“Ez valóban komoly probléma, amit valószínűleg az idő fog megoldani.”
Az unokámnak talán már jobb lesz…
“Azt akartam írni, hogy egyrészt szerintem még kérdéses az, hogy a genetikai módosításnak nem várt következményei lesznek-e, mert ahhoz keveset tudunk még a génekről.”
Az nem kérdéses, hogy a spontán mutációknak lehetnek -e nem várt következményei?
“Mezőgazdaságban pl nem tudom miért erőltetik a genetikailag módosított cuccokat. “
Mert a FlavrSavr paradicsom csökkenti a szállítási veszteséget, a RoundupReady növények csökkentik az eróziót, a Bt toxin termelő növények meg felére csökkentik a rovarirtók használatát. Magyarán ezek sokkal környezetkímélőbb megoldások, amik éppen hogy olcsóbbak, mint az eddigiek, így nem kell arra várni, hogy majd valami állami támogatással fölszerelik őket, hanem maguktól elterjednek. Ezek a húsz éves, kifutó technológiák, az újabbak forradalmasíthatnák a teljes mezőgazdaságot, a gyógyszeripart, sőt egy csomó ipari területet is.
“Másrészt hogy olyan problémákat oldunk meg vele, ami más, “hagyományos” módon is meg lehet oldani.”
Például kombájnt is használunk, amit helyett kaszálni is lehetne, de senki sem küzd azért, hogy inkább kaszáljunk, pedig másképp is meg lehetne oldani az aratást. Miért csak erre az egy technológiára érvényes ez az elv?
@Sexcomb: Komolyan azt gondolod, hogy a helytelen életmód miatt kialakult elhízásra a megoldás egy genetikailag módosított baktérium lesz? Nem értem, miért nem tudsz naponta fél órát mozgásra szánni (12-14 óra helyett csak 11,5-13,5 órát dolgoznál, ráadásul a sport kedvező élettani hatásai miatt talán még hatékonyabban is….) Három éves korod óta menzán eszel… Miért nem főzöl magadra? Lehet, hogy akár olcsóbban kijönne, de minden valószínűség szerint egészségesebben és tudatosan táplálkoznál. Tudom, ezzel is elmegy napi fél óra (én szinte mindennap főzök), de ha csak 2 évvel élek tovább emiatt minőségi(bb) életet, már megérte. Én nem vagyok ortodox paleo-hívő, nagyra értékelem a modern nyugati orvostudomány vívmányait, d enem értek egyet azzal, hogy olyan problémákra, amelyekre életmódváltoztatással, némi fegyelemmel, elhatározással megoldást tudnánk nyújtani, inkább kémiai, vagy biológiai módszereket alkalmazzunk, mindenféle káros mellékhatás valószínűségével…
@PeZe:
Mivel szeretném kerülni a családi perpatvart, ezért csak ennyit tudok válaszolni, ami természetesen semmilyen kapcsolatban nincs valós emberekkel: Természetesen elhiszem, hogy van olyan ember, aki este kilencre hazaér, látja, hogy ott gőzölög az asztalon a lekváros palacsinta, de nem eszik belőle, kanem kidobja a kukába és elkezd spenótot párolni magának. Elhiszem hogy van olyan ember, aki elviseli minden torna után a két napos hisztit és ettől még zavartalanul csinálja, de nekem sajnos nincs ilyen vasakaratom.
Ha mondjuk alkoholista leszel, az egész környezeted segít leszokni, eltakarítják a lakásból a piát, hogy könnyebb legyen kibírni ital nélkül, a barátaid nem kínálnak itallal, nem hívnak kocsmázni, véletlenül sem fogadnak esténként négy kitöltött felessel. Teljesen természetes, hogy kapsz gyógyszert az elvonási tünetekre, teljesen természetes, hogy közpénzből tartjuk fenn az elvonókat, teljesen természetes, hogy gyógyszeres úton próbáljuk csökkenteni a visszaesés esélyét. Művészet-terápia, munka-terápia, minden rendelkezésre áll. Ha dohányos vagy és a cigiről akarsz leszokni, természetes, hogy kapsz hozzá nikotintapaszt, nikotinos rágót, E-cigit, akármit, hiszen minden segítséget meg kell adni a leszokáshoz. Teljesen természetes, hogy a környezeted nem kínál cigivel, elviselik az idegességedet. Ha drogos leszel, természetesen ingyen befektetnek az elvonóra, kapsz metadont, kapsz pszichiátert, az egész környezeted körülötted fog ugrálni, hogy segítsenek leszokni. Ezzel szemben ha túlsúlyos vagy, a környezeted és a társadalom válasza a cinikus “hát miért nem eszel kevesebbet” gúnyos röhögés és természetesen tele hűtő mellett, a fogyást segítő szerekre pedig a válasz az, hogy: Hát meg lehet oldani másképpen is. Jé, tényleg? Nem is tudtam róla, hogy ennyire egyszerű az egész. Szerintem élből őrültnek néznének, ha azzal érvelnél, hogy hát be kéne zárni a drogambulanciákat, hiszen a kábítószerfüggőség sokkal egyszerűbben is megoldható: Nem kell beszedni az anyagot. Ugyanígy elég kevés embert találsz, aki szerint az elvonók fölöslegesek, hiszen másképpen is meg lehet oldani, nem kell inni. Vagy ismersz olyat, aki a nikotintapasz ellen érvel azzal, hogy hát kérem, egyszerűen csak nem kell rágyújtani, teljesen fölösleges? Ez mind durva taplóságnak számítana, de a túlsúly ellen fejleszteni valamit, az hát kérem micsoda természetellenes megoldás! Csak a probléma az, hogy én se nem dohányzok, se nem iszok, se nem kábítószerezek, viszont tényleg kövér vagyok.
@PeZe: amit még Sexcomb kihagyott, memóriazavarokra is elsőnek mindenki a “hát ne felejtsd el!”, kisebb gyakorisággal a “koncentrálj/jegyezd meg jobban” varázsigéket próbálja alkalmazni. lehet hogy túl nagy a mágia-ellenállásom de eddig még senkinek sem sikerült, ez meg az én problémám. 🙁
mondjuk a gmo-hoz annyi köze van hogy ugyanúgy “indikátortéma” az emberi ostobaság észlelésének. mérnökként téged nem zavar hogy folyamatosan rövid életciklusú szemét gyártásában kell részt venned? találkoztál már a marketingesekkel akik abból élnek hogy meggyőzik az embereket hogy dobjanak ki egy működő eszközt mert nekik jobb kell és csoda hogy eddig életben maradtak? számolgattad már hogy a reklámköltségek hány százalékából lehetne tervezési költséggé konvertálva “dobd el és vegyél újat”monolit helyett “örök élet meg két nap” javítható moduláris terméket alkotni? sztem igen, azért is vagy hajlamos a “hagyományosra” amikor még nem pazarolták a technológiát és az energiát mert nem volt annyi. nem személyeskedni akartam, csak tipp…
@Sexcomb:
Akkor viszont egyet nem értek. Ha amúgy sem szereted a zero risk megoldásokat, akkor minek ide a GMO?
Ugyanezt az eredményt nyújtja egy sikeres galandféreg-kúra. (Sikeres: nem lépnek fel súlyos következmények).
Amit a fenti GMO promótál, az nem az egylépcsős leszokás, hanem inkább egy olyan szer, ami segít az alkohol lebontásában – a fogyasztás marad vagy növekszik.
@Komavary: Én nagyon szeretném a nulla kockázatú megoldásokat, csak egyetlen egyet sem ismerek. Ha csak sétálsz száz métert a járdán, az sem nulla kockázatú, mert megvan az esélye, hogy elütnek.
Amiről itt szó volt az éppen az, hogy a nulla kockázat haszolása visz bele a kifejezetten nagy kockázatú megoldásokba. Például ott a rotavírus, amibe évente hatszázezer gyerek hal bele. Van ugyan olcsó gyógyszere, de az meg GMO, úgyhogy nem használják. Ebben az esetben adott a nagyon is valóságos kockázatú (=halál) betegség, meg a nagyon alacsony kockázatú gyógyszere.
Ugyanígy éppen az a bajom, hogy a túlsúlynak is vannak kockázatai, ehhez képest a GM-baktérium szedésének elhanyagolhatóak a veyzélyei. Ha hozzátesszük, hogy én egyébként genetikus/molekuláris biológus vagyok, napi rendszerességgel turkálok soha senki által be nem vizsgált GM-E. colikban, igen valószínű, hogy több száz különbözőt ettem már akaratlanul is, nagyon nehezen magyarázza meg bárki, hogy a százegyedik, alaposan bevizsgált GM-E. coli bármilyen veszélyt hordozhat, amit az első száz teljesen ismeretlen nem tartalmazott.
“Amit a fenti GMO promótál, az nem az egylépcsős leszokás, hanem inkább egy olyan szer, ami segít az alkohol lebontásában – a fogyasztás marad vagy növekszik.”
MInt ahogy az ötödik E ábrán láthatod, az élelmiszerfogyasztás éppen hogy csökken.
A “kövérség – >egyél kevesebbet, salátát és sovány húst (vagy kinek mi a kedvenc természetes diétája), ne próbálkozz mindenféle természetellenes módszerekkel” témáról jut eszembe egy apróság: egyáltalán nem vagyok biztos benne hogy a spenótevés természetesebb, mint akár a GMO-s módszer. Az ember alapjáraton, ösztönösen választja a szénhidrátdús és zsíros dolgokat, nem valami természetellenes elferdülés okán, hanem mert ez a stratégia már akkor jobban működött a túléléshez amikor még nem is voltunk felegyenesedve. Ez a viselkedés természetes, sokkal inkább mint például a dohányzás vagy az egyéb drogok fogyasztása. Már ha a azzal mérjük a természetességet, hogy mennyire ősi az adott viselkedésmód. Nem vagyok biológus de minden jel arra utal hogy éppenséggel ősibb, mint bármelyik hanyományos módszerrel nemesített krumpli, ami persze azért jobb, mint a GMO-krumpli, mert régebbi technológiával készült 🙂
Szóval a magam részéről a GMObacis megoldást kb annyira érzem szükségtelennek és természetellenesnek, mint a biztonsági övet az autókba: nem “természetes” hogy az embert kvázi lekötözik ha leül, csakhogy éppenséggel az autó sem az, szóval ha az autó oké akkor a biztonsági öv is az.
Gondolom lehet erre jobb példákat is találni, most ez jutott az eszembe.
@Sexcomb:
“Például ott a rotavírus, amibe évente hatszázezer gyerek hal bele. “
Van rá oltás, több is, jelenleg kb. két és fél dollárba kerül, ezt az árat lejjebb hozni és bevezetni a kötelező oltások közé rövid és hosszú távon is hasznosabbnak tűnik, mint hatékonyan kezelni a kialakult tüneteket. (Ami szintén szuper, de ugye jobb, ha ki sem alakulnának…)
“Ugyanígy éppen az a bajom, hogy a túlsúlynak is vannak kockázatai, ehhez képest a GM-baktérium szedésének elhanyagolhatóak a veyzélyei.”
Ebben nekem az tetszik, hogy nagyon evolúciósan gondokodsz itt is, és a mezőgazdaságnál is.
Ugyanis az evolúció nem tehet mást, mint fog egy rendszert, és azt mondja rá: ez van, ebből kell gazdálkodnunk, azután csavar rajta egyet itt, egyet ott, és kész az új hasznos mutáció/faj/kutyafüle.
Baj van a modern mezőgazdasággal? Glifozáttűrés, és kevesebb környezeti terhelés, kevesebb talajerózió, kevesebb mikotoxin. Rendszeren belül jobb lesz.
Baj van az elhízással? Nosza, egy módszer, amivel a zsírfelszívás csökkenthető. A sok zsír-sok cukor kettősből kiüt egyet, nem feltétlenül a veszélyesebbet (az extra kalóriák nagy százaléka pl. a cukros üdítőkből jön). A keret viszont nem változik.
Ilyen szintű változásokat a húsmentes hétfő (plusz/vagy péntek, ugye), vagy PeZe módszere is hozhat, és akkor már a rendszeren változtatunk.
@Komavary:
“Van rá oltás, több is, jelenleg kb. két és fél dollárba kerül, ezt az árat lejjebb hozni és bevezetni a kötelező oltások közé rövid és hosszú távon is hasznosabbnak tűnik, mint hatékonyan kezelni a kialakult tüneteket. (Ami szintén szuper, de ugye jobb, ha ki sem alakulnának…)”
A rizsnek meg 500 USD tonnája, ha egy kilót számolsz gyerekenként, akkor is ötven cent lenne a MucoRice. Nem igényel hűtést, könnyen szállítható, helyben megtermelhető ha éppen arra akad igény. A védőoltás egy nagyon szűk időablakban adható csak, ha abból akármiért kicsúsznak, akkor más védelem nem marad. Ezen kívül Afrikában végzett vizsgálatok szerint ott a védőoltás csak 40-60% hatékonyságú, mert az éhezéstől legyengült immunrendszer rosszabbul válaszol rá. SZVSZ azért lenne keresnivalója a MucoRice-nak is. De tökéletesen egyetértek a valós hasznot érdemes nézni, jelen pillanatban minden haszon/kockázat elemzés nélkül tiltjuk az egyik lehetőséget.
“Baj van a modern mezőgazdasággal? Glifozáttűrés, és kevesebb környezeti terhelés, kevesebb talajerózió, kevesebb mikotoxin. Rendszeren belül jobb lesz. “
Kérlek, építsd fel az új, jobb rendszert! Olyan legyen, ami a harmadik világban is megvalósítható, néhány év alatt bevezethető, a jelenlegi, vagy inkább kisebb vetésterületen 2050 -ig legalább kétszeres termésnövekedést jelentsen, mindeközben a jelenleginél alacsonyabb környezetterheléssel járjon és ne kerüljön hektáronként milliárdokba. Természetesen nulla egészségügyi kockázata legyen, mert ugye az előfeltétel. Van ilyen? Én tudom, hogy nagyon jó azon lamentálni, hogy milyen jó lenne, ha mind mannát ennénk, de ez azt eredményezi, hogy minden újítást betiltunk és hagyjuk a régi, kevésbé hatékony, környezetszennyező rendszert. Aztán majd csodálkozunk, ha a fejünkre omlik. Tökéletes példa erre az atomenergia, igazából semmi oka sincs, hogy még mindig szenet égetünk és tönkretesszük vele a Földet, azon kívül, hogy már negyven éve működnek emberek az atomenergia elleni mozgalomban ugyanezzel a jelmondattal, hogy hát napelemekkel is ki lehet váltani az erőműveket. Persze, de a valóságban mégiscsak szenet égetünk még itt Európában is.
“Ilyen szintű változásokat a húsmentes hétfő (plusz/vagy péntek, ugye), vagy PeZe módszere is hozhat, és akkor már a rendszeren változtatunk. “
Mégis magyarázd már el, hogy a “megpróbáljuk rábeszélni az embereket, hogy kicsit kevesebb húst egyenek” mégis hogyan változtat a rendszeren? Ugyanolyan rendszeren belüli módosítás. És mennyi az eredménye eddig?
“Baj van az elhízással? Nosza, egy módszer, amivel a zsírfelszívás csökkenthető. A sok zsír-sok cukor kettősből kiüt egyet, nem feltétlenül a veszélyesebbet (az extra kalóriák nagy százaléka pl. a cukros üdítőkből jön). A keret viszont nem változik. “
Másodjára mondom, hogy a módszer az étvágyat is csökkenti, mint olyat. Én például egyetlen csepp cukros üdítőt sem iszok, mert nem szeretem. A “keret” soha az életben nem fog megváltozni, mert a dohányzással vagy a kábítószerekkel ellentében enni azért mindenkinek kell, különben éhen halnánk.
@Caenorhabditis elegans:
“Szóval a magam részéről a GMObacis megoldást kb annyira érzem szükségtelennek és természetellenesnek, mint a biztonsági övet az autókba: nem “természetes” hogy az embert kvázi lekötözik ha leül, csakhogy éppenséggel az autó sem az, szóval ha az autó oké akkor a biztonsági öv is az. “
Kifejezetten tetszik a példa. Elvégre ha ma is az őserdőben üldöznénk gazellát bunkóval, elő sem kerülne az elhízás, mint kérdés.
@Sexcomb:
“Kérlek, építsd fel az új, jobb rendszert! Olyan legyen, ami a harmadik világban is megvalósítható, néhány év alatt bevezethető, a jelenlegi, vagy inkább kisebb vetésterületen 2050 -ig legalább kétszeres termésnövekedést jelentsen, mindeközben a jelenleginél alacsonyabb környezetterheléssel járjon és ne kerüljön hektáronként milliárdokba. “
Május óta fut egy jó kis sorozat a National Geographicban.
Jonathan Foley nyitotta ezzel a cikkel:
http://www.nationalgeographic.com/foodfeatures/feeding-9-billion/
(És amire hivatkozik, az pl. ez:
http://www.nature.com/nature/journal/v478/n7369/full/nature10452.html )
Ami nagyon fontos, hogy teljesen más kihívásokkal kell szembenéznie egy harmadik világbeli gazdának, mint mondjuk egy amerikainak. A glifozáttűrés pl. nehezen adaptálható, a BT-s növények annál inkább.
(A nulla egészségügyi kockázat egy mellékszál volt, a galandféreg-kúra propagálása céljából :p)
“Mégis magyarázd már el, hogy a “megpróbáljuk rábeszélni az embereket, hogy kicsit kevesebb húst egyenek” mégis hogyan változtat a rendszeren? “
Egyrészt, lásd a fenti két cikket. Jelentősen csökken a környezeti terhelés, ha csökken a hús iránti igény, így a termelése és a nagy igényű takarmánynövények termesztése is.
Másrészt, az a legjobb benne, hogy nem az embereket kell rábeszélni, hanem elég egy egyéni döntés, és máris működik. (Még inkább mellékszál: egy napot meg azért kell kijelölni, mert hiába jön ki átlagosan heti X húsmentes nap, ha ebből egy fix, akkor sokkal tudatosabb lesz a döntés. )
Nem csak ennek az eredménye (bár főleg az NGÓknak tulajdonítják), de érdemes megnézni az egyik legnagyobb húsfogyasztó nemzet, az amerikaik statisztikáját: nagyjából egy évtizede folyamatosan csökken a fogyasztás. (“peak meat”, vagy “meat consumption decline”)
(Mondjuk a fenti az az állapot, amikor nem pusztán gazdasági okból mond le valaki a húsról.)
“Másodjára mondom, hogy a módszer az étvágyat is csökkenti, mint olyat.”
Én meg azt mondom, hogy az “étvágy” nem az elsődleges szempont az elhízásban. Az utóbbi ötven évben nem az étvágya lett nagyobb az emberiségnek. Egyszerűen gyorsabban eszünk, mint ahogy jóllakunk.
Igen, teljesen természetes, hogy az ember a szénhidrátdús és zsíros ételekre bukik, de azért van eszünk, hogy ebbe ne törődjünk bele. És nem csak az a megoldás, hogy pukk, holnaptól mindenki vegán lesz, a cukrászokat meg lelőjük.
De nem is az, hogy marad minden a régiben, csak napi egy tablettával többet eszünk.
(Egy egyszerű példa arra, hogy még a vizuális trükkök is segíthetnek: http://www.smallplatemovement.org/ )
@Komavary: a kevesebb hús kapcsán először mindig a marhaság jut eszembe 🙂 mármint hogy az erre szakosodott propagátorok előadják hogy egy tehénke mekkora legelőt igényel és mennyi metánt termel, ez utóbbi meg az üvegházhatás miatt kinyírja a bolygót. akkor az amerikai bölény (bölény ugye) kiirtása tök jó volt, jó sok metántól megmentettük a földgombócot 🙂
és ha már szóba kerültek az amerikaiak, egy “rendszeren belüli változtatás” mellékterméke a “gyümölcszselé-övezet” is…
@Untermensch4: A “tehénkék” többsége nem lát legelőt.
Ami pedig az amerikai bölényt illeti:
1. Legelt, ennek minden előnyével együtt: részt vett a helyi szén, nitrogén stb. körforgásban, növelte a talajtakarót (a kukoricaöv még mindig nagyjából ebből él) stb. Ez pl. azt is jelenti, hogy a metántermelését ellensúlyozza a megkötött szén, plusz a feedlotokkal ellentétben nem egy helyben összpontosul a trágyalé (= veszélyes hulladék), hanem szépen beszórja a prérit ( = trágyaként funkcionál).
2. Durván fele annyi metánt termel, mint a szarvasmarha
3. A becsült bölénypopuláció nagyjából a kétharmada a jelenlegi marhapopulációnak.
4. Viszont másfélszer akkora területen élt. (Kanada jó részét is beleértve)
Úgyhogy jobban járna a Föld a bölényekkel :p
@Komavary: ugyanígy jobban járna a föld kevesebb emberrel.
a “marhaságot” arra értettem amikor konkrétan legeltetett tehénkékről beszélnek 🙂
az eltérő metán-termelési kapacitást nem tudtam, ez alapján módosítom az álláspontomat am.bölény-tehén ügyben.
@Untermensch4: “ugyanígy jobban járna a föld kevesebb emberrel.” Persze, de míg az emberek életciklusa a fél évszázadot közelíti, addig a húsmarháknak max pár év jut, és a tejelőknek sem sokkal több. Gyorsabban lehet látványosabb változást elérni.
(A felélesztés apropója:
http://www.bbc.com/news/science-environment-29007758
http://www.telegraph.co.uk/earth/agriculture/farming/11066410/Eat-less-red-meat-to-help-save-the-planet-say-academics.html
” Co-author Professor Pete Smith, from the University of Aberdeen, added: “Unless we make some serious changes in food consumption trends, we would have to completely de-carbonise the energy and industry sectors to stay within emissions budgets that avoid dangerous climate change.
“That is practically impossible – so, as well as encouraging sustainable agriculture, we need to re-think what we eat.””
És a cikk (még nem olvastam):
http://www.nature.com/nclimate/journal/vaop/ncurrent/full/nclimate2353.html
@Komavary: climate change…
kissé off, de a nyomorult izlandi vulkán látványosan kihatott az az évi “éghajlatra” európában. van még egy-két nevesebb, történelemformáló vulkánkitörés. kamcsatkán állítólag 32 működő vulkán a világörökség része. a tektonikus lemezhatároknál is van némi vulkáni tevékenység. a kőszén és a kőolaj is egykori élőlények által megkötött anyag, újra felszínre kerül ami onnan indult…
annak idején dzsingisz kán gyorsan ért el látványos eredményt, a népességcsökkenéssel előidézett újraerdősödés jelentősen hatott az éghajlatra
@Untermensch4: És ezért vetették fel egyes klímakutatók (a “klímatörténeti” alágból), hogy mindennek köze lehetett a kis jégkorszak kialakulásához (+a pestis Európában).
@Piere de La Croix: fogjuk rá hogy nem annyira off mert az éhínségek csökkentik az elhízást…
szerinted nem furcsa hogy egy-egy neves vulkánt leszámítva nem is foglalkoznak a geológiai oldalával a dolognak? nem mintha értenék hozzá de a klíma folyamatosan változott a golyóbis története folyamán. az tűnik perverziónak hogy egy bizonyos állapotban stabilizálni próbáljuk…
@Untermensch4: Stabilizáció és változás: Mivel jelenleg az emberiség racionálisan csak az előbbire képes maximum, az utóbbira pedig még nem, ezért nem csoda. (Racionális ~ ember
A kis jégkorszak eredetét pedig nehéz kutatni (úgy tűnik, hogy az északi féltekétől eltekintve kevés hatása volt, az is inkább csak ott, ahol az óceánok hatása érezhető volt: Észak-Amerika, Európa és Kelet-Ázsia), és nehéz ilyen rövid időt tekintve eldönteni, hogy mi volt az ok és mi a következmény (pl.: gleccserek növekedése, erdők terjedése stb.). Hosszabb, földtörténeti időt tekintve az már bizonyos, hogy ezek nagy része “öngerjesztő” folyamat volt. (és ennek oka az elhízás is: a paraszti és városi hagyományos étkezés ugyanis a kis jégkorszak nyomása alatt alakult ki, vagyis a tartós, energiadús ételek fogyasztása. Az európai – és amerikai – gyomor ehhez szokott hozzá. Következmény: Európában és Amerikában jóval kevesebb a cukorbetegek, elhízottak aránya napjainkban mint a most “civilizálódó” társadalmakban, mert korábban, hosszú évszázadok alatt az erre hajlamosító gének kiszelektálódtak. Jobban kifejti: Jared Diamond: A világ tegnapig című könyvében,
@Piere de La Croix: akkor ha gonosz lennék azt mondanám, gyorsan juttassunk jólétet a világ más tájaira, a cukorbetegség és az elhízás padlóra küldi őket mi meg versenyképesek maradunk, egy darabig…
ha a gazdaság a fogyasztói társadalom-modellre épül és folyamatosan egymást erősítik akkor csak egy olyan elhízás elleni módszer lehet életképes ami ebbe a rendszerbe illeszkedik, nemde? főleg hogy az egészségügy egyre többe kerül és a növekedési potenciálja nem korlátlan
@Untermensch4: Erre csak azt mondanám, hogy teljesen egyetértek minden szavaddal. 🙂
@Piere de La Croix: a “minden szavaddal”-t kiterjeszthetem a 2014.08.10. 07:31:29 hozzászólásomra is..? 8)
@Untermensch4: Persze, és ha lehet, akkor majd beszállok akkor a kampányba (csak várd meg míg Phd-zek, mert akkor már úgy hirdetheted, hogy a doktor is ezt ajánlja…)
@Piere de La Croix: miért kéne megvárni? mint utaltam rá nem a pontos igazságtartalom a cél hanem “ellentámadás”, ha jól csináljuk hamar önjáróvá válik mint a hoax-oknál szokás. a részigazság megvan hozzá, hivatkozások itt-ott, ide-oda (jól hangzó nevek mint a nature stb), kevesen fogják végigolvasni és még értelmezni is az eredeti cikket… persze ha efféle etikátlan gerilláskodás akadálya lehet a phd-dnek akkor addig halaszthatjuk…