A ricinus igazi haszonnövény, a magjaiból sajtolt olaj tartalmazza a ricinsavat, egy zsírsavat, amiből évente három-négyszázezer tonnát fogyaszt az ipar, élelmiszerekben, kenőcsökben, szappanokban, festékekben, műanyagokban találkozhatunk vele. Ráadásul a ricinus elég jól termő növény, meglehetősen sok olaj nyerhető ki belőle, a ricinusolaj pedig keresett termék a világpiacon, elég magas az ára is. Ha ilyen csodálatos növény, miért nem termelik többen? Két aprócska gond van vele, egyrészt a ricinus egy ricin nevű, fehérjetermészetű mérget termel, amit belélegezve a halálos adagja (LD50) 22 mikrogramm testsúlykilogrammonként, ami annyit jelent, hogy egy felnőtt embert két milligramm is megölhet, illetve e mellett különböző allergéneket termel, amik idegrendszeri károsodásokat okozhatnak. (Szájon át fogyasztva a ricin kevésbé mérgező, úgy már testsúlykilogrammonként egy milligramm az LD50 értéke. ) Ennek következtében az olaj sajtolása után maradó pogácsák is halálosan mérgezőek, így veszélyes hulladékként kell őket kezelni, nem etethetőek fel állatokkal, mint a többi olajnövényünké. Mivel ricinustermelést leginkább szegény országokban folytatnak, Indiában, Brazíliában, Kínában, ezeken a helyeken kézzel szüretelik a termést, bizony komoly egészségkárosodások is előfordulnak a munkások közt.
Ellenben ezekre a gondokra viszonylag egyszerű megoldások is rendelkezésre állnak. Francia kutatók a torkánál ragadták meg a kérdést: Miért kell nekünk az erősen mérgező és durva allergén ricinusnövényt termeszteni, ha igazából csak egyetlen zsírsav kell belőle? Fogtak egy Yarrowia lipolytica nevű élesztőt, ami eleve nagy mennyiségű zsírsavat termel, csak éppen nem ricinsavat. Fogták és a ricinsavat előállító enzimeket a gomba genomjába juttatták. Mint az első ábrán látható, elképesztő mennyiségű különböző transzgént próbáltak ki a szerzők, mire sikerrel jártak, nem kicsinyeskedtek: A ricinus mellett az egyetlen ismert ricinsavforrás a Claviceps purpurea nevű gomba, magyar nevén anyarozs, így a biztonság kedvéért a gombából származó oleát hidroxiláz enzimeket is kipróbálták, hátha jobban működnek. Nem megleő módon végül a gomba enzimek működtek jobban. Mindezek mellett a Y. lipolytica genomjából eltávolítottak egy csomó gént, amelyek olyan fehérjéket kódoltak, amelyek a zsírsavak lebontásában vesznek részt, így növelték meg a gomba kitermelését. A végén sikerült elérniük, hogy a gombájuk által termelt zsírsavak 43% -át tegye ki a ricinsav.
A ricinsav fontos ipari nyersanyag, ellenben a két ismert forrása közül egyik problémásabb, mint a másik. Ellenben a ricinsavat előállító enzimeket kódoló gének könnyen más, egyszerűbben kezelhető élőlényekbe juttathatók, így a nehézségek megkerülhetők. Mármint ha engedélyezzük génmódosított élőlények felhasználását.
Beopoulos, A., Verbeke, J., Bordes, F., Guicherd, M., Bressy, M., Marty, A., & Nicaud, J. M. (2014). Metabolic engineering for ricinoleic acid production in the oleaginous yeast Yarrowia lipolytica. Applied microbiology and biotechnology, 98(1), 251-262.
“Mármint ha engedélyezzük génmódosított élőlények felhasználását.”
Szabadföldi termelés vs. ipari felhasználás.
Az előbbiről szól a para.
Az utóbbit könnyebb engedélyezni, és nem is kell feltétlenül feltüntetni, hogy GMO (inzulin, oltó, stb.).
(Nem mintha logikus lenne a különbségtétel, de ez van.)
@Komavary:
Amennyire tudom az USÁban éppen azon megy a hirig, hogy föl kelljen tüntetni. Sőt, Európában is elég komoly csoportok harcolnak ezért, sőt, a távlati cél az lenne, hogy a GM-takarmánnyal etetett állati termékeken is fel kelljen ezt tüntetni. Mondjuk akkor lepődnének meg igazán, ha sikerülne elérni amit akarnak, mert kiderülne, hogy minden jószágot GM-szóján hizlaltak fel.
@Sexcomb:
De mindkét esetben onnan indulnak a törvényalkotók, hogy a GMO-növénytermesztés rossz.
Ettől (szinte) teljesen független az egyéb élelmiszeripari felhasználás (ahogy a gyógyszeripari és tudományos felhasználás is).
Azért szinte, mert pont mostanában jöttek elő azok a problémák, hogy OK, ha a GMO növényt fel kell tüntetni, mi van az oltóval? Vagy mi van az enzimekkel?
A “génmódosított” ricinolsavból max. gyógyszer, táplálékkiegészítő lesz.
Vagyis EUs szinten sem ördöngősség engedélyezni.
(Itt egy régi áttekintés, azóta talán az enzimek terén szigorítottak (kösz, Németország! :p)
http://www.gmo-compass.org/eng/regulation/labelling/258.labelling_additives_flavours_enzymes.html
)