Természetes, hogy környezetvédelmi kérdések is felmerülnek, ha génmódosításra terelődik a szó, de kérdés, hogy valójában milyen hatást gyakorolnak a célszervezeteken kívüli élőlényekre? Nyilván a legegyszerűbb ezt megmérni, erre is akad jó pár cikk, ma egy viszonylag frissebbel kezdeném, érdekessége, hogy nagyrészt magyar kutatók munkája, a kísérleteket is Budapest mellett végezték.
A módszertan egyszerű, ám eléggé munkás: Két éven át figyelték az ízeltlábúakat, nem egyetlen vagy néhány fajra összpontosítottak, hanem csapdákat helyeztek ki, minden elfogott ízeltlábút besoroltat és az összesből készítettek statisztikát, így a terület teljes állatvilágának a keresztmetszetét nézték, növényevőket és a ragadozóikat is.
Mindenféle GM-kukoricát vizsgáltak, ezt mutatja az első kép, akadt köztük Bt toxin termelő törzs, glifozátrezisztens és egyszerre Bt-toxin termelő és glifozátrezisztens is. Óvatosságból a glifozátrezisztens törzsekből kétféle mintatáblát is vetettek, a felét megszórták glifozáttal, a másik felét glifozát nélkül termesztették.
Az eredmények nem túl meglepőek: Minden vizsgált táblán rengeteg különböző ízeltlábú élt, kiterjedt, egészséges, stabil táplálékhálózatot alkotva. Nyilván a glifozátkezelés megritkította a gyomokat, ezért végzik egyáltalán, ez látszik is ezeken a táblákon, de a különböző Bt-toxin termelő fajták, illetve a glifozátrezisztens növények semmilyen szignifikáns hatással sem jártak a környezetre. Ez látható a második és a harmadik ábrán. A második ábra az egyes élőlénycsoportok megoszlását és a kapcsolataikat mutatja, a felső sorok a ragadozók, a középsők a növényevők, az alsók a növények. A nyilak a táplálkozást jelentik, magyarul azt mutatják, az egyes növényevők milyen növényeket esznek, az egyes ragadozók pedig milyen növényevőket. A harmadik ábrán ezeket a kapcsolatokat számszerűsítették az S érték a fajszám, az L a köztük lévő kapcsolatok száma, a C eg kapcsolati mutatószám, a K értékek pedig a különböző kapcsolati indexek átlagai.
Szénási, Á., Pálinkás, Z., Zalai, M., Schmitz, O. J., & Balog, A. (2014). Short-term effects of different genetically modified maize varieties on arthropod food web properties: an experimental field assessment. Scientific reports, 4.
Nem ertek semmit a GM novenytermeszteshez, es eddig csak az GMO-ellenesek allaspontjait hallottam, erdekelne egy megalapozott szakmai velemeny is.
Azt hallottam/olvastam, hogy a Bt termeles Europaban teljesseggel okafogyott, mivel az a kartevo (sajnos most a neve nem ugrik be) nem el, es hogy a Bt-termelo kukoricakat amerikai termesztesre fejlesztettek ki. Megis, uzlei celokbol a Monsanto globalisan terjeszti a Bt-termelo kukoricafajokat. Mennyi ebbol az igazsag?
@Haloperidol:
Először is a Bt-toxin nem egyetlen fehérje, hanem egy egész fehérjecsalád, amiből mindenféle ízeltlábú ellen hatásos tagokat is találni ( criticalbiomass.blog.hu/2010/04/08/toxin_mellek_hatas ), úgyhogy elméletileg a kukorica összes kártevője ellen készíthető Bt-toxin termelő kukoricatörzs. A dolog szépséghibája, hogy az EU -ban csak a kukoricamoly ellen hatásos MON810 törzs kapott engedélyt, ahogy a jelenlegi helyzetet elnézem, belátható időn belül ez nem változik. Úgyhogy hiába lenne hatásos védelem a kukoricabogár ellen is, az ennek ellenálló kukorica Magyarországon mondjuk sohasem kap majd termesztési engedélyt. Az itt vizsgált törzsek között akadt olyan, ami a kukmoly és a kukoricabogár ellen egyszerre védett és még glifozátellenálló is, viszont ezek sem kaptak még engedélyt az EU-ban, itthon pedig élből tilos vetni őket.
A kukoricamolyra mondják, hogy a kártétele nem jelentős, nyilván ez viszonylagos, a városi irodában kávézgató embereknek sokkal kisebb veszélynek tűnik, mint a gazdának, akinek lerágják a termését. A magyar kukoricaklub honlapján azt írják, hogy erősebb években 20% termés veszteséget is okozhat a kukmoly ( http://www.magyarkukoricaklub.hu/data/file/2013/07/02/a-kukoricamoly-es-kartetele_2.pdf ), gyengébb években nyilván kevesebbet. Az éghajlatváltozás miatt arra lehet számítani, hogy a kukmoly kártétel nőni fog, ahogy melegszik az éghajlat. Mondjuk kiváló jele a kártétel mértékének, hogy egy rakás oldalt találni, ahol a kukoricamoly elleni permetezésről értekeznek hozzáértők, nyilván adja magát a kérdés, hogyha nem jelentős a kártétel, miért kell ellene védekezni?
A másik szempont, hogy attól, hogy nem jelentős a moly kártétele, még azért bele-belerág a kukoricába, ami kiváló terep a gombafertőzésre, ami megemeli a rákkeltő mikotoxinok mennyiségét a kukoricánkban, ez ellen a legjobb védekezés a Bt-toxin termelő kukorica ( criticalbiomass.blog.hu/2013/10/29/mire_jo_a_gmo_3_a_mikotoxinok ).
@Haloperidol: teljesen plauzibilisen hangzik, hogy a Monsato “üzleti célokból” terjeszt egy semmilyen versenyelőnnyel nem bíró, de drágább génmódosított kukoricát (amit ugye pont annyiba kerül előállítani, mint a vetélytársait, de még a tetemes kutatási és engedélyeztetési költségeket is vissza kell nyerni rajta). Meg az is, hogy a gazda hajlandó többet fizetni azért a kukoricáért, ami egy olyan kártevő ellen véd, ami nincs jelen. Mindenki hülye, csak a Greenpeace helikopter.
“Minden vizsgált táblán rengeteg különböző ízeltlábú élt, kiterjedt, egészséges, stabil táplálékhálózatot alkotva.”
Jártam már néhány kukorica táblán, GMO-n is, de szemmel láthatóan nincsen rengeteg és kiterjedt ízeltlábú és legfőképp nincs stabil tápláléklánc ott. ( a vetésforgó miatt! ) Nem is lehet hiszen a kukorica(etc…) kártevői túlsúlyban vannak, más élelemforrás pedig nincs. Vagy kukoricát eszik vagy kukoricamolyt, és mindkettő rövid időszakot jelent.
A csapda félrevezető eredményt ad(táplálékhiány miatt!!!), egy adott területnagyság teljes biomassza felmérése és összehasonlítása a természetessel mutatna eredményt.
Ha viszont a nem gmo táblát hasonlítod össze a gmo-val nagy különbséget nem kaphatsz, lásd megint a táplálék korlátot.
Egyes ízeltlábúak egyébként is a legkönnyebben alkalmazkodó biológiai egyedek, de mi van mondjuk a vadméhekkel?
Jelenleg nem tudok másra gondolni hogy a gmo mosdatása történik, ki volt a szponzor?
@mrZ: Oké, akkor te tulajdonképpen mit is állítasz?
1. Akkor ahogy te is belátod, a GM-kukorica éppen olyan, mint a nem-GM.
2. Egyik sem olyan, mint a gyöngyvirágos-tölgyes, ezért nem is hasonlítják vele össze. Az ugyanis nem terem kukoricát, így kevés is maradt belőle. Természetesen igazad van abban, hogy a legnagyobb fajgazdagságot akkor érhetnénk el, ha felhagynánk a mezőgazdasággal mint olyannal és hagynánk, hogy a természet kezelje a földet, csak akkor éhen halnánk, ezért ezt a nem túl vonzó lehetőséget kevesen szeretnék kihasználni.
3. A vadméhekről éppen nem írtunk még, a házi méhekről már igen: criticalbiomass.blog.hu/2011/12/07/a_mehcsalad_osszeomlas_es_a_gmo Semmi hatása sincs rájuk a GM-kukoricának.
4. Mint az ábrákon is láthatod, a gyomirtómentes táblákon a növényzet negyede nem kukorica, úgyhogy bizony a kukoricatáblákon is akad a tengerin kívül más táplálék.
5. Természetesen ha valaki neked nem tetsző véleményt fogalmaz meg, akkor azt biztosan lefizették.
Egyébként a “szponzor” a Szent István egyetem volt, illetve TÁMOP pályázati pénzből dolgoztak, a Pioneer pedig vetőmagot adott a kísérletekhez.
@Sexcomb:
Nem kell felkapni a vizet mert röviden és nyersen fogalmazok, de nekem valahogy nem jön le a értelmes mondanivaló, de majd meggyőzöl.
Figyeld hogyan fogalmaztátok meg az összefoglalót:
“Minden vizsgált táblán rengeteg különböző ízeltlábú élt, kiterjedt, egészséges, stabil táplálékhálózatot alkotva.”
1., Mi az a rengeteg különböző? Mihez képest?
2., Mekkora az egyedszám? Mennyi a kontroll?
3., Hogyan tudod hogy kiterjedt ha csak rovarcsapda volt?
4., Hogy lenne egészséges? Milyen a nem egészséges?
5., Mitől, mikortól stabil?
6., Hogy lenne táplálékhálózat ha csak rovarcsapda volt?
7., milyen módon akadályoztátok meg a migrációt?
Azért szögezzük le, hogy a cikket nem én írtam, tehát a “milyen módon akadályoztátok meg a migrációt” kérdésre nem tudok így értelmesen válaszolni, mert én legjobb tudomásom szerint körülbelül száznyolcvan km távolságra voltam a kukoricatáblától a kísérlet egész időtartama során.
1. A másik, nem-GM kukoricatáblához képest.
2. Elsőként a ragadozókat, másodikként a növényevőket írom: 1: 4383/31926; 2: 4019/24972; 5: 4297/29912; 6: 4164/32237; 7: 4262/29109; 8: 4383/31926; 901: 4852/34113; 903: 4279/29498;
3+5: A szerzők szerint a kapcsoltsági érték (“connectance”) 0,2 és 0,5 között azt jelenti, hogy stabil táplálékhálózat található a területen.
4: Mint a nem-GM kukoricáé. Feltételezem, hogy az egészségesnek tekinthető, mert nem ismerek olyan csoportot aki a kukoricatermesztés mint olyan ellen küzdene.
6: Erre nem találtam semmit a cikkben, gondolom feltételezik, hogy a katicabogár nem kukoricán él, hanem megmaradt ragadozónak.
7: 25X25 méteres táblákban vetették a kukoricát, köztük 3m széles sávokat hagytak, amikbe kasonló kukoricát vetettek. A migráció ellen úgy védekeztek, hogy csak a tábla 10X10 métres közepéből vettek mintát.
@mrZ:
“de nekem valahogy nem jön le a értelmes mondanivaló”
Pedig a mondanivaló annyi, hogy a GM-kukorica éppen olyan, mint a nem-GM. Ahogy ezt te is írtad, tehát nem igazán értem, hogy miről kellene meggyőznöm téged?
Amúgy ha engem kérdezel ez az összehasonlítás így is sántít kicsit, azon egyszerű oknál fogva, hogy a kukoricát permetezni is szokták, márpedig ha megküldték volna valami rovarirtóval, nagy valószínűséggel az jött volna ki, hogy a GM-kukoricán sokkal több ízeltlábú él, mint a permetezett nem-GM táblán.
@Sexcomb: ha egyformán permetezik a kontrollcsoporttal, az is infó. ha kiderülne hogy mondjuk a használatos permetezőszerek esetén a végfelhasználást tekintve van egy hibaszázalék amit a gm-kukorica jobban tolerál