Kevés dolgon rugózunk talán annyit, mint a zöld mozgalmak azon furcsa fixációján, hogy csak mert nem tudjuk, hogy a hagyományosan létrehozott növény-fajtákban milyen genetikai változások zajlottak le, egy genetikailag módosított (GM) növényben pedig jobbára igen, az utóbbi valamiért inherensen veszélyes lesz.
Az álláspont abszurditása az évek során egyre jobban látható lett, főleg, amint újabb és újabb dolgokat megtudunk a kedvelt kerti növényeink háziasítása során bekövetkezett genetikai változásokról és egyre inkább kiderül, hogy ezek maguk is sokszor transzpozon szekvenciák beillesztődése során keletkeztek, vagy akár különböző fajok közötti (ún. horizontális) géntranszferek eredményeképpen.
Utóbbi egyik jó példája, mint arról két éve írtam, az oltványozás, amit hosszú, hosszú ideje a világ számos táján gyakorolnak a kertekben – gyakran üzletileg különösen sikeres formában is – és a természetben is számos esetben előfordul két, különböző fajhoz tartozó, de egymáshoz közel növekvő növény “összenövése”, de mint az egyre nyilvánvalóbbá válik, a folyamat eredménye több puszta táplálékáramlásnál, a két növényi komponens között bizony genetikai anyag is cserélődik.
Az említett, két évvel ezelőtti cikkben még csak a fotoszintézisért felelős sejtszervecskék, a kloroplasztiszok transzferét igazolták, most azonban ugyanaz a csoport egy sokkal meglepőbb dolgot igazolt: adott esetben teljes növényi sejtmagok és a bennük levő genomok is átjuthanak.
A dohány (Nicotiana tabacum) és dohányfa (Nicotiana glauca) oltványozással létrehozott hibridjeit tanulmányozva arra jutottak, hogy a beavatkozás területén olyan különleges sejtek jönnek létre, amelyek mindkét “szülőfaj” genetikai állományát hordozzák. A növények rendkívüli plaszticitásának köszönhetően, ezek a sejtek izolálhatók és belőlük egy komplett új növény hozható létre. Az így kialakuló új faj a keresztségben a Nicotiana tabauca nevet kapta és érdekessége, hogy fenotípusában egyfajta intermedier a két szülői faj között, sejtjeiben pedig pont a “szülők” kromoszómaszettjének összegét azaz 48+24=72 kromoszómát hordoznak, és a szülők tulajodnságait klasszikus mendeli módon örökítik.
Szemfüles (és tájékozott) olvasók persze vállat vonhatnának, hogy ugyan miben különbözik ez a növénynemesítésben régóta használt protoplaszt fúziótól (aminek elfogadottsága egyébként, mint azt mindig elmondjuk, önmagában röhejessé teszi a mélyzöld szervezetek GMO-ellenes álláspontját). Természetesen egyrészt abban, hogy itt egy laborkörnyezet helyett, ahol a hibridizálandó sejtekről mesterségesen eltávolítottuk a sejtfalat, megkönnyítve a sejtek összeolvadását, a természetben játszódik le a folyamat és egyáltalán nem világos, hogy miént juthat át a teljes genom a két szomszédos sejt (dupla) sejtfalán. De, hogy a rejtély még nagyobb legyen, itt nem is egyszerű sejt-sejt fúzióról van szó: ugyanis a jelek szerint a génáramlás ezen formája esetén a létrejövő hibrid sejtekben csak az egyik szülőre jellemző kloroplasztiszok vannak jelen, azaz “mindössze” a másik szülő sejtmagja jutott át, örökítőanyagostól, citoplazmája nem.
Felmerülhet, hogy jó-jó, de igazából az oltványozás helyén nem keletkeznek ivar-sejtek, így, ha létre is jönnek ilyen hibrid, “frakenstein” sejtek, azok nem járulnak hozzá új generáció megjelenéséhez (magyarán a N. tabauca egyszerű tankönyvi kuriózum). Azonban ez nem ilyen egyszerű: az oltványozás síkjában ugyanis kialakulhatnak (vagy az oltványozás nyomán, vagy későbbi sérülés esetén) új oldlahajtások, amelyek már tartalmazzák ezeket a hibrid sejteket, és ott azok létrehozhatnak virágokat, bennük ivarsejtekkel.
Hogy mennyire lenne életképes és sikeres egy ilyen hibrid-ivarsejt, illetve a belőle kialakuló növényi hibrid az adott környezetben, az természetesen egy releváns kérdés, amire nem tudjuk a választ. Viszont ennek a különleges folyamatnak a puszta léte igazolja, hogy a “természetes” növénynemesítési eljárások gyakran még sokkal kacifántosabb génmódosításokkal járnak, mint a sokat szidott laboratóriumi praktikák.
Fuentes I, Stegemann S, Golczyk H, Karcher D, Bock R. (2014) Horizontal genome transfer as an asexual path to the formation of new species. Nature doi: 10.1038/nature13291.
Nagyon jo cikk. Orom olvasni. Koszonom. 🙂
Falrahanyt borso….
Sajnos.
🙁
Vicces, hogy dolphin a fixációért haragszik a zöldekre. Előbb kivenné talán a magáéból a gerendát.
“csak mert nem tudjuk, hogy a hagyományosan létrehozott növény-fajtákban milyen genetikai változások zajlottak le, egy genetikailag módosított (GM) növényben pedig jobbára igen, az utóbbi valamiért inherensen veszélyes lesz.”
Megindokolják a zöldek, hogy miért látnak különbséget a kettő között, pl. Christina Carutz biodin mezőgazdász. Egy hagyományos növénynél a 20-30 ezres géncsere során biztos megy át káros és hasznos tulajdonság is, és ezek ellensúlyozhatják egymást. Míg ha egyet átsebészkedik az ember, akkor hol vannak a fékek és ellensúlyok?
Biztos dolphin 5 másodperc alatt lesöpri ezt az állítást, de legalább addig sem a zöldeket fikázza.
Én arra vagyok kíváncsi, vajon mennyire lehet jelentős tényező egy populáció számára evolúciós léptékben a fajok közti géntranszfer lehetősége. Vajon kockázati tényező vagy segíti az alkalmazkodást? Nyilván mindkettő lehet de ami nekem nem világos, hogy itt most egy normál elemét látjuk az ökoszisztéma működésének, vagy ez inkább egy ritka anomália.
Ám nekünk embereknek szerintem ennek a folyamatnak a megléte nem éppen örvendetes hír, hiszen azt jelenti, hogy még kevésbé látjuk át a tetteink hoszútávú következményeit.
Nagyon érdekes cikk. 🙂
Vicces, hogy dolphin a fixációért haragszik a zöldekre. Előbb kivenné talán a magáéból a gerendát.
“csak mert nem tudjuk, hogy a hagyományosan létrehozott növény-fajtákban milyen genetikai változások zajlottak le, egy genetikailag módosított (GM) növényben pedig jobbára igen, az utóbbi valamiért inherensen veszélyes lesz.”
Megindokolják a zöldek, hogy miért látnak különbséget a kettő között, pl. Christina Carutz biodin mezőgazdász. Egy hagyományos keresztezésnél a 20-30 ezres géncsere során biztos megy át káros és hasznos tulajdonságért felelős gén is, és ezek ellensúlyozhatják egymást. Míg ha egyet átsebészkedik az ember, akkor hol vannak a fékek és ellensúlyok?
Biztos dolphin 5 másodperc alatt lesöpri ezt az állítást, de legalább addig sem a zöldeket fikázza.
@vigyüktúlzásbaadolgokat:
“Egy hagyományos keresztezésnél a 20-30 ezres géncsere során biztos megy át káros és hasznos tulajdonságért felelős gén is, és ezek ellensúlyozhatják egymást.”
Ez valami vicc, vagy tényleg volt élő ember aki ezt az oltári nagy sületlenséget elsütötte …? :-DDDDD
@vigyüktúlzásbaadolgokat:
Komolyan akkor nevettem utoljára ilyet, amikor olvastam, hogy az őssejtszaporító kapszula ugyan bevallottan rákkeltő, de semmi baj, mert mellé csomagolják a hétféle csodanövény kivonatát tartalmazó varázscseppet, ami meg pont rákellenes, úgyhogy a végeredmény egészséges…
Komolyra fordítva a szót, ha sikerül mondjuk olyan krumplit csinálnod, mint a Lenape, ami bő termő, rovaroknak ellenálló és tökéletes sütéshez, csak éppen mérgező, mert egy rakás szolanint tartalmaz, akkor szerinted az teljesen oké, mert ugye a hasznos tulajdonságok ellensúlyozzák a károsakat?
@dolphin: “Ez valami vicc, vagy tényleg volt élő ember aki ezt az oltári nagy sületlenséget elsütötte …? :-DDDDD”
Undorítóan viselkedsz, te mint dolphin, ez volt a hsz-em lényege.
Carutz tanulmányát meg linkeltem, csak már akkor is sz.rtál rá, a szerény személyemnek címzett otrombaságaidról nem is beszélve, amikért azóta sem kértél bocsánatot. Hánynom kell a viselkedésednek ettől a részétől, és még te tartod magad egy népszerű tudományos blog népszerű okoskájának. Legyen már egy kis önkritikád, te!
A GMO-vitában pedig nem a zöldeknek szurkolok, hanem annak, hogy a józan ész győzedelmeskedjen. Ennek egyelőre egyik oldalon sem látom jelét ….
@vigyüktúlzásbaadolgokat: Nem nagyon emlékszem, hogy válogatott otrombaságokkal ostromoltalak volna, de mindenesetre ezzel az idézettel bearanyoztad a napom, azóta is ezen vigyorgok. Köszönöm! :-DDDD
@Sexcomb: “csinálnod, mint a Lenape, ami bő termő, rovaroknak ellenálló és tökéletes sütéshez, csak éppen mérgező,”
Hahó, a Lenape-nél egyből kiderült, hogy nem oké, mert rögtön volt egy mérgező tulajdonsága. A GMO-nál meg lehet, hogy egy évtized múlva derül ki, hogy mérgezted vele az embereket (vagy nem), vagy hogy egy betegségre hajlamos organizmust alkottál (vagy nem). Na, viszlát, és örültem a beszélgetéseinknek.
@dolphin: “Nem nagyon emlékszem, hogy válogatott otrombaságokkal ostromoltalak volna, “
Persze, hogy nem, mert butaságot írtál, én meg kijavítottalak.
“ezzel az idézettel bearanyoztad a napom, azóta is ezen vigyorgok. Köszönöm!”
EZ egy idézet: ” Thus protoplast fusion (without genetically inserted marker genes) would still be allowed because in this case two entire cells are fused. Likewise anther culture, in vitro selection and
selection aided by markers would be permitted.”
(C. Karutz)
@vigyüktúlzásbaadolgokat: “Egy hagyományos növénynél a 20-30 ezres géncsere során biztos megy át káros és hasznos tulajdonság is, és ezek ellensúlyozhatják egymást.”
Ostobasag.
Magyarazzam?
@vigyüktúlzásbaadolgokat:
Érdekes, ugyanezt tapasztaltam a kreacionistáknál is, egy egyenes kérdésre azonnal terelni kezdenek, véletlenül sem válaszolnak rá. Akkor a bő termés, rovaroknak ellenállás és jól süthetőség mint hasznos tulajdonságok ellensúlyozzák, hogy mérgező? Ha nem, akkor kérlek lásd be, hogy nagy marhaságot mondtál.
“Hahó, a Lenape-nél egyből kiderült, hogy nem oké, mert rögtön volt egy mérgező tulajdonsága.”
És hány olyan növényt eszel te is, amiről nem derült ki, mert nem hánytat azonnal? A szolaninmérgezés ugyanis elég feltűnő, mert azonnal rókázni kezdesz tőle. De mondjuk a pellagra négyszáz éven át tombolt Európában, mire kiderült, hogy a nagyrészt kukoricaalapú táplálkozás következtében beálló hiánybetegség. Az anyarozs az ókor óta mérgezte a népet, de csak a tizennyolcadik században jöttek rá, hogy valójában mérgezés és nem kellene megenni a rozson növő gombát.
“A GMO-nál meg lehet, hogy egy évtized múlva derül ki, hogy mérgezted vele az embereket “
Ellentétben a pellagrával vagy az anyarozzsal, ahol évszázadok alatt derült csak ki. Ez megint a szokásos Greenpeace észjárás: Mondani valamit, ami minden haszonnövényre egyaránt igaz, de ugye mivel csak a GMOk ellen óbégatnak, így egyszerűen elhallgatják, hogy ez a veszély ugyanúgy fennáll ha soha egy falat GMOt sem ettél életedben.
“Thus protoplast fusion (without genetically inserted marker genes) would still be allowed because in this case two entire cells are fused.”
Ettől mégis hogyan lesz kevésbé veszélyes? Ez megint egy szokásos Greenpeace fából vaskarika. A helyzet az, hogy mivel gyakorlatilag minden ma termesztett búza protoplaszt fúzióval készült, nyilván elég kevés babér teremne egy társaságnak, aki az összes évtizedek óta termesztett búza betiltásáért küzdene. Így fogják magukat és hajmeresztő logikai bukfencekkel próbálják megmagyarázni a hülyeséget. Magyarul ~20.000 gént egyszerre bevinni a genomba nem veszélyes, mert? Tudjuk, hogyan fog viselkedni minden egyes bevitt gén? Nem tudjuk. Biztosak lehetünk benne, hogy nem lesz valamilyen évtizedekig lappangó káros hatása? Nem lehetünk biztosak. Akkor?
@vigyüktúlzásbaadolgokat: “Egy hagyományos keresztezésnél a 20-30 ezres géncsere során biztos megy át káros és hasznos tulajdonságért felelős gén is, és ezek ellensúlyozhatják egymást. Míg ha egyet átsebészkedik az ember, akkor hol vannak a fékek és ellensúlyok?”
Az az egy: ismert, tervezett. Nem karos. Nem kell hozza fek.
A 20-30 ezerbol eleg ha egyetlen egy karos (mergezo, allergen stb), azt nem lehet ellensulyozni.
Tudod, ha egy hordo szennyvizbe ontesz egy pohar vizet, akkor egy hordo szennyvized van.
Ha egy hordo tiszta vizbe ontesz egy pohar szennyvizet, akkor is egy hordo szennyviz az eredmeny.
A szenyvizet (karos tulajdonsagot) nem tudod ellensulyozni egy hordonyi tiszta vizzel (jo tulajdonsaggal) sem.
@vigyüktúlzásbaadolgokat: Ez valami önironikus nickname ugye?
Mert külső szemlélőként annyi látszik, hogy a blog gazdája reagált egy nem túl durvát erre te elkezdesz nagyon súlyos szavakat használni és láthatóan nagyon mélyen sértve érzed magad.
@vigyüktúlzásbaadolgokat: “Egy hagyományos keresztezésnél a 20-30 ezres géncsere során biztos megy át káros és hasznos tulajdonságért felelős gén is, és ezek ellensúlyozhatják egymást. Míg ha egyet átsebészkedik az ember, akkor hol vannak a fékek és ellensúlyok?”
ha a 20-30ezres géncserénél mindig vannak “fékek és ellensúlyok” akkor a nemesítés hogyan tud tulajdonságaiban más növényeket eredményezni? az “ellensúlyozhatják” nem azt jelenti nálad hogy nem mindig történik meg (az ellensúlyozás)? ha a veszélyes tulajdonságokat esetleg egy 20-30ezres géncsere után nem ellensúlyozza semmi, akkor mi van? mérési hiba? isten akarata?
a “fékek és ellensúlyok” azoknak jó hívószavak akik nem értenek biológiához de már kellőképpen megzakkantak a politikától. ha valóban a józan ész pártján állsz, gondolkozz el ezen: ha 1 gén beillesztésének nem ismerjük a hatásait az matematikailag hányféle lehetőség amit vizsgálni kell veszélyesség szempontjából? több (20-30ezer?) gén beillesztésénél nem több a “hibalehetőség”?
@Untermensch4: “több (20-30ezer?) gén beillesztésénél nem több a “hibalehetőség”?”
Raadasul nem tudod, hogy 20-30 ezerbol mennyi, es menyik az ami beiilesztodott, es melyik(ek) nem…
Termeszet/istenke/jotunder gondoskodik rola, persze… bezzeg ha tudjuk hogy melyik az a konkret egyetlen egy amit atvittunk… az veszelyes?
Kb olyan mint ha osszehasonlitanal egy mesterloveszt, aki egy konkret celra lo, egy amatorrel, aki korbe forog a soretes puskaval, es veletlen iranybam elsutogeti azt.
En dsokkal nagyobb biztonsagban erzem magam a mesterlovesz mellett, aki nem ram, hanem a meghatarozott celra lo egyetlen loszerrel, nem osszevissza mindenfele sok sorettel.
Te hogy vagy ezzel?
@fordulo_bogyo: “Te hogy vagy ezzel? ” kicsit túlzó a példád ezért sötétzöldesen kezdem a választ:
ha a mesterlövész összetéveszt a célponttal, meghalsz. ha megsorozzák söréttel a területet, megsérülsz. és már rumcájsznak is sörétese volt, nem mesterlövész-puskája… 🙂
azért ha mint lehetséges túsz átgondolja az ember a dolgot, inkább szeretné hogy mesterlövész lőjön.
a lényeg hogy ne lökdössék közben, ne sürgessék, a lőállás és a lőszer kiválasztásánál bízzák rá a szakmai szempontok szerinti döntést és ezeket kérjék rajta számon. aki meg kiadja a tűzparancsot azon azt. aki meg elvből ellenzi a fegyvertartást beszélje meg a politikusával/gyógyszerészével de ne sírjon hogy rossz a közbiztonság vagy változik a hivatalos nyelv ha a rendőrtől/katonától is elveteti a fegyvert. és számítson rá hogy rajta meg azt kérik majd számon. és ha lesz mit (sztem lesz) akkor majd nem csak képletesen lesz szó fegyverekről…
én így vagyok ezzel
@Untermensch4: A mesterlovesz nem rad celoz, hanem egy teged fenyegeto dologra.
Nem teveszti ossze, nem egyedul celoz, sok lepesben ellenorzik. Loves utan is van mod meg nem tortentte tenni.
Azert a lovest hoztam peldanak, mert a genetikai manipulacio (gensebeszet) egyik modszere a shotgun cloning, amikor, mint a soretes puskaval, random megszolrjak a celt, es utolag valgatjak ki a sikeres talaltot.
Hozhattam volna peldat barmirol, ahol az ismert es elore megtervezett lepest hasonlitjuk ossze a veletlenszeru hadonszassal.
Lehet sakk, foci, hazepites tegladobalassal vagy tervrajz szerint…
A veletlenszeruen dobalt teglak kozott lesz olyan amelyik epp a kivant fal helyere keul, meg sokkal tobb olyan is amelyik a leendo lakoszoba kozepere. Kiegyenlitik egymast?
Csak peldak, ne ragadj le a peldaknal.
lenyeg: ha ugyanazt (genatvitel) meg lehet tenni tervezetten, egyetlen kivalasztott genre korlatozva (GMO) es veletlenszeruen, omlesztve 20-30-ezret es utolag valogatva (hagyomanyos keresztezes, fuzio, mutacios kezeles), hatha van kozte jo is… melyik az elore jobban kiszamithato, melyik a jobban tervezheto? melyik biztonsagosabb?
@fordulo_bogyo: ne engem kell meggyőznöd. tömören, sztem legyenek tisztázva a felelősségi viszonyok és az használjon fegyvert aki ért hozzá. se pacifista, se militarista irányba ne lendüljön túl a gondolkodásmód. úgy érzem mostanság a “pacifisták” esnek túlzásba 🙂
Offtopic
Origón megjelent egy gmo ellenes cikk:
http://www.origo.hu/tafelspicc/alapanyag/20140627-kukorica-ebbe-belepusztulunk.html?utm_source=origo-nyito&utm_medium=sec-4&utm_campaign=sec
Ez konkrétan ezt támadja: génelhallgattatáson alapuló GMO
Érdekelne, a véleményetek. Mi az igazság?
@unpopular.puffin: Sajnos minden hülyeségre nekünk sincs energiánk reagálni, a táfelspiccen egyébként is szeretnek trendi baromságok mellé felsorakozni és nem hiszem, hogy túlzottan érdekelné őket, mit mondunk (ha érdekelte volna, akkor a szerencsétlen, szakmailag teljesen hiteltelen Pusztai helyett, mégis egy olyan arcot kérdeznek meg, aki nem járatta le teljesen magát ebben a kérdésben.
@unpopular.puffin: “A magyar szakemberek elmondták, hogy tudósok egy csoportja néhány éve génelhallgattatással olyan baktériumot állított elő, amelyben az egyik gén működését kikapcsolták: „Meglepte a kutatókat, hogy amikor ezt megetették a földigilisztával, abban is kikapcsolódott néhány gén működése.”
Tenyleg??? Bizarr. Hihetetlen. Hulyeseg.
Pusztai ur, Bardocz kisaszony: tudjatok hany olyan bakterium van egy atlag biokemiai/genetkiai laborban, amiben az egyik (vagy tobb) gen mukodeset kikapcsoltak?
A mienkben kb 12 000 kulonbozo.
Rettegjetek foldigilisztak!
Magyar szakemberek… gratula. 🙁
@unpopular.puffin: “„Hagyományos nemesítés esetén ugyanis az utódok csak a szülőkből származó géneket hordozzák.”
protoplaszt fuziorol tetszettek hallani? Az nem GM, nincsenek szulok, lehet sargarepa es emberi sejteket fuzionalni, osszeolvasztani es az hagyomanyos nemesites.
“Ezzel szemben a GM-növények előállításakor az egyik szülőtől származó génekhez parazita gének segítségével”
Parazita genek? Komolyan??? 🙁
” vagy valamely, a genomban működő gént kikapcsolhatják.”
Ahogyan az megtortenik a hagyomanyos nemesites soran (talan teszettek hallani a spontan mutacio nevu torzsi varazslatrol)… nem beszelve a besugarzassal, vagy kemiai mutagenekkel valo kezelest, ami ennek a valoszinuseget igencsak megnoveli: az sem GM, hanem hagyomanyos nemesites.
Az egyetlen lenyegi kulonbseg a hagyomanyos nemesites az a GM kozott, hogy a GM eseten terveznek, es tudjak, hogy mi a konkret valtozas, a hagyomanyos nemesites esten osszevissza keverik a mindenfele geneket, es zavarosban halasznak, varjak, hogy egy kedvezo keveres is letrejojjon. Kozben szamos, nagyon sok mindenfele torz szornyeteg is letrejon, azt kidobjak. Ez OK.
A GM ellenzok az ismerttol felnek, az ismeretlen az OK.
@fordulo_bogyo:
Amennyire tudni lehet, minden élőlény genomja több száz microRNS gént tartalmaz, bármelyik lecsendesíthet géneket benned is. Nyilván azoktól nem kell félni, mert csak. De ha bejuttatsz egyet is, ezzel 0,5% -kal bővíted az RNSi készletét, akkor biztosan katasztrófát idézel elő, mert az a plusz egy már olyan szörnyen veszélyes, hogy csak na.
@Sexcomb: Ugy erted, a taplalekbol a mikroRNS-ek (siRNS?) bejutnak a taplalekot fogyaszto sejtjeibe, es ott mukodnek?
Ha egy siRNS-t epitenek be egy GMO-ba, akkor a szevenciaja alapjan josolhato, hogy melyik gent fogja gatolni? Gondolom igen.
Akkor az is josolhato, hogy a gazdaban mit fog tenni, sekvencia homolgia kell hozza?
Bakteriumrol volt szo, ott is mukodnek az siRNS-ek? Es egy bakteriumgent kikapcsolo (csnedesito, gatlo) siRNS tobb foldigilszita gent is kikapcsol?
Sejtitek mire, milyen kiserletre utaltak ezzel az allitassal?
@fordulo_bogyo:
“Ugy erted, a taplalekbol a mikroRNS-ek (siRNS?) bejutnak a taplalekot fogyaszto sejtjeibe, es ott mukodnek?”
Nem tudom, hogy értették a “szakemberek” ott csak annyit írnak, hogyha “megetették a baktériumot a földigilisztával”. Ha egy földigilsztára sót szórsz, elpusztul, ettől én azért nem ijednék meg, ha valaki sót szórna a kezemre.
“Bakteriumrol volt szo, ott is mukodnek az siRNS-ek?”
Nem. Ez benne a külön csavar, baktériumokban a Crispr rendszerrel lehet hasonló hatást elérni, de annak a gátló RNS -ei meg nem működnek emlősökben, azokban ugyanis hiányzik a velük működő enzim. Az eukarióta RNSi -t beindító kettősszálú RNS -ek pedig elméletileg teljesen hidegen hagyják a Crispr rendszert. Szóval érdekelne egy mélyinterjú a “szakemberekkel”, akik ezt mondták.
” Es egy bakteriumgent kikapcsolo (csnedesito, gatlo) siRNS tobb foldigilszita gent is kikapcsol?”
Az siRNS nem fog működni a baktériumban. Sajnos nem tudom, mire gondoltak a “szakemberek” ez a cikkből teljesen kideríthetetlen.
“Ha egy siRNS-t epitenek be egy GMO-ba, akkor a szevenciaja alapjan josolhato, hogy melyik gent fogja gatolni? Gondolom igen.”
Persze. Csak arra akartam rávilágítani, hogy ha egy nap húsz különböző növényt-állatot fogyasztasz, azzal máris legalább háromezer különböző miRNSt viszel be a táplálékoddal, amiket soha az életben senki sem vizsgált, senki sem ellenőrizte melyik génedet fogja csendesíteni. Ha hozzáveszed, hogy elméletileg bármelyik RNS elindíthatja az RNSi jelenségét, ami reverz komplementje egy endogén RNS -nek mindjárt kiderül, hogy naponta százezerszám fogyasztunk teljesen ismeretlen szekvenciájú RNS molekulákat, amiket soha senki sem ellenőrzött. Senki dem tudja, szabályozzák -e a génjeinket? És ez évmilliók óta így megy! Folyamatos életveszélyben élünk, bármikor megölhet minket egy kóbor RNS molekula.
“Akkor az is josolhato, hogy a gazdaban mit fog tenni, sekvencia homolgia kell hozza?”
Viszonylag alapos ismereteim vannak az ecetmuslica RNSi -ről. Egyrészt ha tényleg le szeretnél csapni egy gént, készítesz egy konstruktot, ami kettősszálú RNS -t csinál, ami tökéletes reverz komplementje a cél RNS -nek, majd ezt egy jó erős promóterrel meghajtod a légy sejtjeiben, akkor ennek eredményeként vagy lecsendesíti a génedet, vagy nem. Teljesen kiszámíthatatlan az eredménye, látszólag ugyanolyan konstruktok közül az egyiknek semmi hatása egy génre, a másik az eredeti expresszió 5% -ra csap le egy másik gént. E mellett az offtarget hatás nagyon elterjedt, vagyis tervezel egy génre egy konstruktot, ami azzal a génnel semmit sem csinál, az RNS ugyanúgy ott marad, de lecsendesít mellé három másik gént is.
Ezért csodálkozok különösen azon, hogy valaki ettől hirtelen félni kezd, ugyanis naponta kilószám fogyasztunk mindenféle RNS molekulákat, amik bámilyen gént lecsendesíthetnek, elképzelni sem tudom, miért ilyed meg valaki pont attól az egytől, amit kívülről vittek be?
@Sexcomb: Koszi!
A CRISPR-t (betuszo: Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeat) a mi laborunk is hasznalja, de nem RNS, hanem DNS-t celzunk vele, es azt hasitjuk (amibe a baci, vagy fag, amelyikben ott a target, az belepusztul).
Hasitas nelkul csak kotodik, akkor ugy mukodik, mint egy kozonseges represszor, szepsege, hogy konnyen iranyithato, programozhato az, hogy milyen szekvenciahoz kotodjon.
Olyanrol is tudok, hogy mas laborokban eukariotakban kivulrol bevitt siRNS-sel akarnak geneket befolyasolni eukariotakban, emlosokben is: nagyon nehez am csak ugy bevinni, szajon at bevinni, hogy bejusson es hatasa is legyen az meg egyenesen remenytelen.
Ennyit a szakemberekrol es a gilisztajukrol.
@fordulo_bogyo:
“Olyanrol is tudok, hogy mas laborokban eukariotakban kivulrol bevitt siRNS-sel akarnak geneket befolyasolni eukariotakban, emlosokben is: nagyon nehez am csak ugy bevinni, szajon at bevinni, hogy bejusson es hatasa is legyen az meg egyenesen remenytelen.”
Ecetmuslicában, C. elegansban működik, nyilván ugyanolyan esetlegesen, mint a többi RNSi rendszer. A szájon át adott kettősszálú RNS molekulák valami hatást ki tudnak váltani, legalábbis írtak pár ilyen cikket.
@fordulo_bogyo:
“de nem RNS, hanem DNS-t celzunk vele, es azt hasitjuk”
Igen de a guide-RNS -nek kell a DNS templáttal kompatibilinek lennie, nem?
@Sexcomb: Hogyne, persze, termeszetesen.
De a “guide-RNS”-t az altalam ismert kiserletekben in situ a sejten belul termeltetettek transzkripcio nrvu varazslattal, nem kivulrol vitttek be (plane nem taplalekkal).
A “guide-RNS” egyik resze a celzott szekvenciaval homolog, egy masik resze meg a CRISP-re jellemzo.
Ilyet hol talalnak a “szakertok” a taplalekban, legyen az GMO vagy nem GMO?
Sehol.
Sziasztok!
Mire bejelentkeztem hogy hozzászóljak a … nemtudommármelyik … hozzászóláshoz és végigolvastam az égész blogot, rájöttem, hogy annyit csavartátok már, hogy nem is tudom, hogy voltaképp mi a vita tárgya.
Azért hadd adjak hozzá pár mondatot vitatovábbindítónak, vagy csak úgy.
1., A kukacos-baktériumos kísérlet értelmezésével jó lenne óvatosan bánni. Ha belegondolunk, hogy a testünkben több baktérium sejt van, mint humán sejt, akkor az a feltételezés, hogy a béltraktusba jutott baktérium majd jól megváltoztatja a genotipusunkon keresztül a fenotipusunkat nyilvánvalóan azt eredményezi, hogy annyi idő óta, ahogy ilyen jellegű emésztésünk van, már rég jókora baktériumok vagyunk.
2., De nem csak baktériumok vannak a béltraktusban, hanem étel is, ami jellemzően valami, sejtes élőlények szépszámú, változatos halmazának holt tetemeit tartalmazza, részben vagy egészben. Ezen élőlények sejtjeiben rémes dolgok vannak, úgyis mint DNS meg RNS meg metabolitok meg enzimek. Ha ezek megváltoztatnák az őket elfogyasztó lények geno- és fenotípusát, akkor nem csak baktériumok lennénk, hanem még káposzták, tehenek, sárgarépák, csirkék, csiperkék és ki tudja, hogy mi még, de olyan sokfélék egy-egy személyben hogy arra egy macska 9 élete sem lenne elegendő.
2., Egyébként ne gondoljuk, hogy a protoplaszt fúzió vagy az oltás olyan hihetetlenül művi dolgok lennének. Vannak esetek, amikor egymásba gabajodott ágak vastagodás során egymásba nőnek (nem csak a drótkerítésbe lehet belenőni), s akkor létre jöhetnek ilyen dolgok, vagy még durvább tankönyvi furaság a fotoszintetizáló békák esete. A természet csodálatos és sokszínű, még akkor is, ha vannak, akiket ez nem érdekel.
3., A GMO-antiGMO vita eldöntéséhez ide most be kéne illeszteni pár ezer sort, ehelyett itt most csupán azt vetném fel, hogy ha mindenki ŐSZINTÉN érvelne, akkor pár nap vagy max pár hét alatt eldőlne a vita. Ugyanis, ha valaki azért ellenzi a GMO-t és klönösen annak táplálékként való fogyasztását, mert nem biztos benne, hogy hogy hosszú távon mit eredményez egy gén megváltoztatása, akkor (mivel ennél sokezerszer kevésbé tudja, hogy egy ismert és elfogadott élelmiszer sok génje mi mindent okozhat) más ételt sem volna szabad fogyasztania, és az ilyen emberek éhhalála után nyugodtan lehetne pl. aranyrízst termelni, amivel meg lehetne menteni ártatlan gyermekek millióinak szeme világát és életét.
@Dingidong:
Egyébként igazad van. Itt kicsit belterjes a társaság és időnként piszkálni szoktuk egymást, ezért nem mindig egyértelműek az álláspontok.
1+2. Igazad van, ha a táplálékunk örökítőanyaga bekerülne a genomunkba már rég búzaemberek lennénk vagy csirkeemberek. Ozzie Osborne meg a denevérember.
2′ : Nem gondoljuk: criticalbiomass.blog.hu/2013/08/22/mi_is_az_a_gmo
3. Csakhhogy ebben a “vitában” nem számítanak az érvek, jelenleg ez egy vallásos elképzelés, hogy a GMO rossz, akármilyen vizsgálatot végezhetsz az emberiség jelentős része akkor is hinni fogja, hogy káros és kész.