Az 1. típusú cukorbetegség elég kellemetlen állapot, egy autoimmun betegség, ahol az immunrendszer megtámadja és elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Gyógymód nem létezik rá, a hiányzó inzulint külső forrásból pótolják, illetve próbálják csökkenteni a hasnyálmirigy gyulladását, mindkettőnek elég sok mellékhatása lehetséges. A bélbe kerülő fehérjék ellen az immunrendszer nem indít immunválaszt, sőt, immuntoleranciát alakít ki, kézenfekvő volt a megoldás, hogyha az autoimmun betegséget kiváltó fehérjéket a táplálékkal juttatnák be, megelőzhető lenne az 1. típusú cukorbetegség kialakulása. Tatiana Takiishi és munkatársai ezt a jelenséget próbálták kihasználni.
Fogtak egy Lactococcus lactis nevű baktériumot, ami tejtermékekben teljesen közönséges és kifejeztették benne az emberi proinzulin valamint az IL-10 fehérjéket. A proinzulin az az autoantigén, ami ellen az immunrendszer immunválaszt ad, az IL-10 pedig egy emberi fehérje, az immunrendszer egyik jelmolekulája amely immuntoleranciát alakít ki. A baktériumok mindkét fehérjét megtermelték és nagy mennyiségben a külvilágba is juttatták. Mivel az 1. típusú cukorbetegségnek elég jó egér modelleje létezik, egyszerűen fogták a cukorbeteg egereket, és hat héten át, heti öt nap adtak nekik szájon át a GM-L. lactis baktériumokból, miközben megkapták a szokásos anti-CD3 monoklonális ellenanyag kezelésüket is. Hat hét után a kezeletlen egerek mind cukorbetegek maradtak, a GM-LL-PINS-IL10 kezelt egerek 15% -a felgyógyult. A szokásos, anti-CD3 kezelés hatására az egerek 23% -ában tűntek el a cukorbetegség tünetei, ám az anti-CD3 -mal és a GM-Baktériummal egyszerre kezelt egerek 59% -a meggyógyult. Ezt mutatja az egyes ábra, a cukorbeteg egerek arányát a különbözőképpen kezelt csoportokban. (Nontreated – nem kezelt; LL-PINS+IL10 – a csak a GM baktériummal kezelt; Anti-CD3 + LLpT1x – az üres vektort hordozó baktériumokkal és anti-CD3 ellenanyaggal kezelt; Anti CD3 – csak anti-CD3 ellenanyaggal kezelt; Anti-CD3 + LL-IL10 – csak az IL10 fehérjét kifejező bacival és ellenanyaggal kezelt; Anti-CD3 + LL-PINS – csak a proinzulint kifejező bacival és ellenanyaggal kezelt; Anti-CD3 + LL-IL10+PINS – ellenanyaggal és mindkét fehérjét kifejező GM-bacival kezelt egerek)
Az egerek sokkal hamarabb válaszoltak a GM-baktériummal kiegészített kezelésre, a vércukorszintingadozások is sokkal ritkábbak voltak, mint a csak ellenanyaggal kezelt egerekben. Az egereke tizennégy héten át követték, ez alatt az idő alatt nem estek vissza. Megmérték az állatok hasnyálmirigyének inzulintartalmát is, ez látható a második ábrán hat hétnyi kezelés és tizennégy hétnyi megfigyelés után. Mindezt úgy, hogy immunhiánynak semmi jelét sem mutatták. Mindennek óriási előnye, hogy már a cukorbetegség kialakulása után kezdték el a kezelést, nyilván megelőzésképpen sokkal hatékonyabb lenne ugyanez a módszer.
Nyilván egy egér modellben működő gyógymód nem biztos, hogy emberben is ugyanilyen jól működik majd, de ha igen, akkor komoly nehézség elé kerülnek a “környezetvédők”. Ugyanis adott egy nagyon kellemetlen betegség, amit jó eséllyel meg lehet gyógyítani egyszerűen, olcsón, de ahhoz GM-baktériumokat kell inni naponta.
TAKIISHI, Tatiana, et al. Reversal of autoimmune diabetes by restoration of antigen-specific tolerance using genetically modified Lactococcus lactis in mice. The Journal of clinical investigation, 2012, 122.5: 1717.
“komoly nehézség elé kerülnek a “környezetvédők”.”
2006-os EU-s közvéleménykutatásban: “Különösen nagy a bizalom a biotechnológia orvosi alkalmazása iránt, ha az az emberi egészség számára egyértelműen hasznos.”
http://www.bdarvas.hu/main.php?id=2016
Szóval szerintem nemcsak a környezetvédőket kéne néznetek, hogy mit gondolnak, hanem a “népet” is. És a zöldeknél is meg lehet különböztetni, hogy éppen a GMO mezőgazdasági vagy más téren felhasználásáról írják cikket.
@vigyüktúlzásbaadolgokat:
“Különösen nagy a bizalom a biotechnológia orvosi alkalmazása iránt, ha az az emberi egészség számára egyértelműen hasznos.”
A nem orvosi alkalmazások nem hasznosak?Nem igazán értem, hogy ha a cukorbetegséget gyógyítanák, az persze teljesen rendben van, ha az A vitamin hiányát, na azt már semmi szín alatt sem.
@Sexcomb: “A nem orvosi alkalmazások nem hasznosak?”
Az A-vitaminos rizsről leírtam egy gondolatot a Bioterrorizmus topikban, de egyébként én nem akadályoznám az Aranyrizs termesztését. Az enélkül megvakuló gyerekeknek természetesen hasznos, sőt létfontosságú.
Szerintem az nem hasznos, ha a GMO-t tekintjük alapkezelésnek. Pl. most az A-vitamint megtermeltetjük a növénnyel, de mi van a többi fontos tápanyaggal? C-, B-vitamin stb.? Azt is majd termelje meg mind az Aranyrizs? Azt írják Házipatikán a beri-berinél, hogy az indonéziai szegényebb családok kétharmadát érinti jelenleg is!
@vigyüktúlzásbaadolgokat:
“de mi van a többi fontos tápanyaggal? C-, B-vitamin stb.? Azt is majd termelje meg mind az Aranyrizs? “
Miért ne? A C-vitaminnak sok értelme nem lenne, mert hőkezelésre elbomlik, a rizst meg főzve eszik, tehát hiába termelné meg, mire megeszik már nem lenne benne, de a többit egészen nyugodtan. Ez megint az a megoldás, ami a jelenlegi társadalmi keretek között megvalósítható. Az, hogy inkább küldünk kétmilliárd embernek vitamintablettákat szép gondolat, csak eddig még senkinek sem sikerült megcsinálni.
@Sexcomb: “Az, hogy inkább küldünk kétmilliárd embernek vitamintablettákat szép gondolat, csak eddig még senkinek sem sikerült megcsinálni.”
Nem sikerült, valóban. És ha nincs más, persze ehessenek olyan rizst az indonéziai legszegényebb családok, amiben benne van minél több vitamin.
De te mit szólnál fordított helyzetben? Ha neked ajánlgatná egy kínai milliárdos, hogy ugyan elégedj már meg a napi egy tányér köleskásával, hisz benne van minden fontos vitamin?
Legalább említés szinten mondjuk ki, hogy az nem egy természetes helyzet, hogy ott napi egy tál fehér rizsen élnek, mégha jelenleg így is van. Pláne, ha evolúciósan nézzük! Hiszen az ember mindenevő, ergo vegyes táplálkozásra van szüksége, nem?
@vigyüktúlzásbaadolgokat:
“De te mit szólnál fordított helyzetben? Ha neked ajánlgatná egy kínai milliárdos, hogy ugyan elégedj már meg a napi egy tányér köleskásával, hisz benne van minden fontos vitamin?”
Mármint ha a között kellene választanom, hogy sima rizskásából kapok egy tálat, vagy GoldenRice kásából? Természetesen gondolkodás nélkül az utóbbit választanám.
“Legalább említés szinten mondjuk ki, hogy az nem egy természetes helyzet, hogy ott napi egy tál fehér rizsen élnek, mégha jelenleg így is van.”
Neked mi számít természetesnek? Az emberiség túlnyomó többsége így él, sőt, az utolsó párezer évben így is élt, egészen az ipari forradalomig. Ez a természetes életmód, az a végtelenül természetellenes, ahogyan mi élünk. A világban 2,7 milliárd ember él napi két dollárnál kevesebből. Szerinted mi telik ki napi két dolcsiból? Azt felejtsük el, hogy Magyarország egy főre jutó GDP -je a világon a 48. a 185 -ből, mi a világ gazdag felén élünk. A világ egy fóra jutó GDP -je 12139 USD, míg Magyarországé 21570 USD. Magyarul, mi kétszer olyan jól élünk, mint a világátlag. Kínában ugyanez 9233 USD, a mindenki által csodált, dübörgő kínai gazdaságban kevesebb, mint fele annyi jut egy embernek, mint nálunk a gazdasági válság közepén.
“Pláne, ha evolúciósan nézzük! Hiszen az ember mindenevő, ergo vegyes táplálkozásra van szüksége, nem? “
Járni jár, csak nem jut…
@Sexcomb: “Az emberiség túlnyomó többsége így él, sőt, az utolsó párezer évben így is élt, egészen az ipari forradalomig.”
Azt azért újra kihangsúlyoznám, hogy pont az ipari forradalomig BARNA rizst ettek a távol-keleti népek. A gond már ott elkezdődött, hogy a XX. sz. elején kitudja mi okból, áttértek a hántolt, FEHÉR rizs fogyasztására (lsd. pl. beri-beri tömeges elterjedése, és az ellen a B-vitamin véd, amit még nem tud az aranyrizs, vagy tud?).
“Szerinted mi telik ki napi két dolcsiból?”
Az 600 forint körül van ugye? Elismerem, mi a férjemmel a napi 1500 forintos jövedelmünkből ha nemis kiskirályok, de legalábbis grófok vagyunk hozzájuk képest.
Viszont azt egy hatalmas értéknek vélem, amit az európai társadalmak tettek a XX. században a népjóléti intézkedésekkel az emberek táplálkozásának javítása érdekében. Gondolok a táplálékpiramisra és a mennyiségi növekedésre. Álljon itt egy példa a XIX: sz.-ból Magyaro.-ból (elejéről):
“A harminckét vagy harminchárom házban csak négy helyen találtatott kenyér. Másutt semmi étel. Csak léétel, ha volt. Néhol főtt köles vagy málélisztből főtt habarcs, vagy valami tök, sülve-főve”.
Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja.
@vigyüktúlzásbaadolgokat: “A gond már ott elkezdődött, hogy a XX. sz. elején kitudja mi okból, áttértek a hántolt, FEHÉR rizs fogyasztására (lsd. pl. beri-beri tömeges elterjedése, és az ellen a B-vitamin véd, amit még nem tud az aranyrizs, vagy tud?).”
Miert ne tudna (tartalmazna) az aranyrizs thiamint (B1 vitamin)? Csak nem kell hantolni…
Egyebkent a rizst azert hantoltak, mert ugy tovabb tarolhato.
@vigyüktúlzásbaadolgokat:
“Elismerem, mi a férjemmel a napi 1500 forintos jövedelmünkből ha nemis kiskirályok, de legalábbis grófok vagyunk hozzájuk képest.”
Nem is tudod, mennyire. Kapunk egészségügyi ellátást, a gyerekeink ingyen járnak iskolába 18 éves korukig, kapunk nyugdíjat stb. A harmadik világban ilyen úri huncutságok nincsenek, ha a megbetegszel, te fizeted az orvost és a gyógyszert is, ha megöregszel, eltartanak a gyerekeid vagy éhen halsz, stb.
“Viszont azt egy hatalmas értéknek vélem, amit az európai társadalmak tettek a XX. században a népjóléti intézkedésekkel az emberek táplálkozásának javítása érdekében. Gondolok a táplálékpiramisra és a mennyiségi növekedésre. “
Ez annak az ezerszer elátkozott nagyipari mezőgazdaságnak a következménye: Mind ehetünk. Én ebbe nem tudok sok rosszat belelátni.
@Sexcomb: “Viszont azt egy hatalmas értéknek vélem, amit az európai társadalmak tettek a XX. században a népjóléti intézkedésekkel az emberek táplálkozásának javítása érdekében. Gondolok a táplálékpiramisra és a mennyiségi növekedésre.”
Ez annak az ezerszer elátkozott nagyipari mezőgazdaságnak a következménye: Mind ehetünk. Én ebbe nem tudok sok rosszat belelátni.”
És én sem írtam erről semmi rosszat a fenti mondatomban. Hatalmas ÉRTÉKnek vélem (“Mind ehetünk”), azaz egyetértünk.
“Elismerem, mi a férjemmel a napi 1500 forintos jövedelmünkből ha nemis kiskirályok, de legalábbis grófok vagyunk hozzájuk képest.”
Nem is tudod, mennyire. Kapunk egészségügyi ellátást,”
Mivel én írtam, ezért nyilván tudom. Tehát ebben is egyetértünk. (Mondjuk USA elég gazdag ország, de ott bizonyos eü. ellátások a biztosításodhoz vannak kötve.)
@fordulo_bogyo: “az aranyrizs thiamint (B1 vitamin)? Csak nem kell hantolni… Egyebkent a rizst azert hantoltak, mert ugy tovabb tarolhato.”
Igen, ezt én is hallottam, hogy a barna liszt pl. hamarabb avasodik.
MEGHÍVÓ
az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék teájára
Csabai István (KRFT)
Növényi gének a vérben?
Hasonlóan más tudományokhoz a biológia, ezen belül is különösen a genetika,
az adatrobbanás korszakát éli át. A sok új adat elemzése gyakran nem várt
eredményt is a felszínre hozhat. A terület rövid áttekintése után bemutatom
egy közelmúlban megjelent tanulmányunkat, melyben azt találtuk, hogy a
táplálékkal elfogyasztott örökítő anyag az általánosan elfogadott nézettel
szemben nem bomlik le elemi alkotóelemeire, hanem akár hosszú szakaszai is
átjuthatnak a véráramba.
Az előadás kezdete: szeptember 10-én, kedden kettőkor
helye: ELTE TTK északi épület, 5.128-as terem.
Vendégeket, mint mindig, most is szívesen látunk.
Lehet hogy furcsát kérdezek, de értékelném ha elfogulatlanul válaszolna, aki ért hozzá. Ismerjük a placebo hatást betegségek esetén. Kérdem én, hogy lehet-e ilyesfajta hatása bármiféle étkezési ideológiának az egészségünkre vagy anyagcserénkre stb.? GMO, bio, vega, stb. Természetesen ezt sokkal nehezebb lenne mérni, hiszen az egyes étrendek lényegesen eltérnek, én viszont csak az ideológia hatását, a hit hatását kérdezem, vagyishogy az idegrendszerünk képes-e befolyásolni ilyen módon az anyagcserénket és egyéb folyamatokat. Nem betegség esetén hanem normál egészséges állapotban, és nem rövid, hanem hosszú távon.
@G. M. E.: hogy az anyagcserére mekkora hatással van, az jó kérdés, viszont egy érdekes eredmény a bioélelmiszerekkel kapcsolatban:
http://www.telegraph.co.uk/news/9966462/Health-halo-effect-of-organic-food-can-trick-shoppers.html
Vega, vegán, paleo stb. esetében meg annyira megváltozik a táplálék összetétele, hogyha van is ilyen placebohatás (pl. az első hetek “energiatúltengése”), az szerintem mérhetetlen.
@G. M. E.: Jol latod, nagyon nehez lenne merni, hiszen meg a kulonbozo taplalkozasok (dietak) valodi hatasat is nagyon nehez merni, nem egyertelmu, ezert olyan ellentmondasos az egesz terulet, hogy mi is az egeszseges taplalkozas.
@G. M. E.: az illető mint dietetikus a “Mit/milyen diétát érdemes enni?” kérdésre ezt válaszolta: – Nem tudjuk melyik a legtutibb diéta, valószínűleg mindenkinek egyéni. Egyél mindenfélét, változatosan, semmiből se túl sokat. Mozogj minél többet.