Bő öt évvel ezelőtt egy poszt apropóján megpengettem, hogy milyen sajnálatos, hogy sok aktuális angol nyelvű ismeretterjesztő-besztszellerre éveket kell várni és gyakran még akkor sem lesz belőlük magyar fordítás. A helyzet valamelyest változott és mivel nyakunkon a könyvhét legyen itt néhány ajánlat, illetve egy soha nem rövidülő kívánságlista, hogy szűkebb érdeklődési területemet lefedendő, mit lenne még jó magyarul is viszontlátni.
Mindenképpen figyelemre érdemes az Akadémiai Kiadó “Új Polihisztor” sorozata, ahol az utóbbi hónapokban jelent meg Ben Goldacre “Rossz Tudomány” (eredetiben Bad Science – még a fordítás előtt itt írtunk róla), valamint Nick Lane zseniális “Hajrá élet” (angolul Life Ascending) című könyve, illetve újra kiadásra került Szathmáry Eörs és John Maynatrd Smith klasszikusa, “A földi élet regénye“.
Ezek mellett nem annyira friss, de az evolúcióbiológiai ismeretterjesztés utóbbi néhány évének mindenképpen kiemelkedő műve a Neil Shubin féle “A belső hal” és a Dawkins jegyezte “A legnagyobb mutatvány” (utóbbiról itt írtam).
És persze, ha a “Rossz Tudomány” említésre került, akkor még ide kívánkozik a Singh-Ernst féle “Trükk vagy terápia?” is, ami a jelenleg létező talán legalaposabb darabokra szedése számos “természetgyógyász” praktikának.
Tudománytörténet vonalon meglepő (de örömteli) sebességgel fordították le Rebecca Skloot “Henrietta Lacks örök élete” (The Immortal Life of Henrietta Lacks) című könyvét, ami a laboratóriumokban leggyakrabban használt HeLa sejtvonal megalkotása mögötti szívszorító emberi történetet írja le és nagyon komoly bioetikai vitát indított el, hogy ha egy adott személyből izolált sejtvonal sok millió dolláros üzletté válik, pontosan mennyi jár abból vissza az eredeti donornak.
A fent említett fordítások eredetije ugyan nem az elmúlt 1-2 év során jelent meg, ugyanakkor mindegyik még ma is nagyon élvezhető és adott esetben fontos támpont lehet, ha kíváncsiságunkat akarjuk oltani, vagy csak a szomszéd homeopatát akarjuk zavarba hozni.
Viszont van két új könyv, ami az elmúlt hónapokban jelent meg, és jó lenne minél hamarabb fordításban is látni: az egyik a már emlegetett Goldacre Bad Pharma-ja, ahol a gyógyszeripari óriások sanda ügyeit tárja fel (de még véletlenül sem ágál a bizonyíték alapú orvoslás, ill. a általában a gyógyszerek ellen, szóval nem lesz ebből a homeopaták kedvenc olvasmánya), illetve Marlene Zuk Paleofantasy című munkája, ami különösen üdítő színfolt lehetne az itthoni paleo-őrület közepette: ebben azokat a közkeletű és hibás népi bölcsességeket ostorozza, melyek valahogy úgy foglalhatóak össze, hogy “a paleolitikumban élő ember ezt meg ezt csinálta, mi meg nem, ezért van iksz és ipszilon bajunk”.
És ha már belementünk a “de jó lenne ha” részbe, akkor természetesen nem tudom említés nélkül hagyni szívfájdalmamat, hogy egyetlen magyar nyelvű Carl Zimmer könyv sincs a polcokon, pedig Zimmer (aki jelenleg a NatGeo-n bloggol) napjaink egyik legjobb tollú ismeretterjesztője. Számos könyve közül a paraziták világát bemutató Parasite Rex, a gernicesek szárazföldre jövetelet és a cetek vízbe történő visszatért megörökítő At the Water’s Edge, az agy fontosságának és működésének felfedezését izgalmassá tevő Soul Made Flesh a maga műfajában kifejezetten jó alkotásnak számít, ahogy az anatómiailag modern ember kialakulást felvázoló Smithsonian Intimate Guide to Human Origins és a bakteriális genetikát közérthetővé tevő Microcosm is.
Zimmerrel ellentétben, aki főállású ismerettrejesztő, inkább a Nick Lane és Neil Shubin vonalat erősítve (azaz jól író kutató) még jó lenne látni a zseniális Sean B. Caroll műveit (The Survival of the Fittest, Endless Forms Most Beautiful, Remarkable Creatures) és Jerry Coyne Why Evolution is True-ját.
Mint minden lista, természetesen a fenti is rém szubjektív, rengeteg jó és fontos könyv kimaradt belőle, de valahol el kell kezdeni és be is kell fejezni az ajánlást :-).
Zimmertől a Planet of viruses kimaradt! Hát azok már nem is élőlények? :p
Illetve amire nagyon kiváncsi lennék, az Florence Williams Breastje. (Tuti van benne BRCA1)
Kéne még egy jó biotech ismertető-bevezető, meg egy tárgyilagos könyv a gmókról.
@Komavary: A Planet of viruses nem rossz, de azért az említettekkel nincs egy lapon, főleg mert rövid :-).
Sok minden lehetett volna még, nyilván, írtam is a végén, de igyekeztem olyan művekre szorytkozni, amiket magam is ismerek.
Én személy szerint köszönöm ezt az összefoglaló ajánlást, nekem nagyon hasznos volt és szívesen látnék még további könyvbemutató írásokat a blog hasábján.
Laikusként a Belső hal at tudom ajánlani.
Viszont tudtok e jó könyvet ami 9-11 éves gyerekeknek adható, és felkelti az érdeklődést a biológia meg a tudomány felé.
Az se baj ha hittant tudja ellensúlyozni egy kicsit. 🙂
Köszi
@fuhur: Én a lányomnak (6 éves) épp “Családom és egyéb állatfajtákat” olvasok esti mese gyanánt és az működni látszik. 🙂 Jó, mondjuk annak idején már nálam is működött :-DD.
@fuhur: én 8-10 évesen charlie bood: a természet csodáit imádtam. illetve a burian által illusztrált paleontológiai/paleoantropológiai bármit. (élet az ember előtt, az őskori ember, etc)
de durrelltől tényleg bármi, ami korfui jó, mivelhogy az elbeszélő is hasonló korú, mint a befogadó, nagyon átélhető.
Én is köszönöm az ajánlókat, már épp kezdtem kifogyni az esti olvasnivalókból, és ezek között van pár, ami felkeltette az érdeklődésem. Annak külön örülök, hogy az AK elektronikus formátumban is kiad könyveket, rá is cuppantam most a felhozataluk tanulmányozására. 🙂
@dolphin: Így belegondolva én is Durrellnek köszönhetem, hogy annak idején a természettudományok felé fordult az érdeklődésem. No meg anyámnak, aki apránként megvette nekem az összes könyvét. 🙂
Venetianer Pál: Molekulák, gének, sorsok c. könyvéről kinek mi a véleménye?
Nem is meri senki a könyvet? Jó lenne pár szó ajánló, hogy érdemes-e megvenni.
Egy másik könyv: Darwin a szupermarketben. Kinek mi a véleménye róla? Jónak tűnt az elején, de a negyedik fejezet, szerintem rögtön egy nagy marhaság, és azért is gáz, mert kritizál valamit, miközben ő maga szerintem triviális és szarvas hibát követ el.
@G. M. E.: Sajnos, én mind a kettőt paszolom, nem olvastam őket.