A szekptikusoknál futó Homeopathy Awareness Week megemlékezést ezzel a két remek Ben Goldacre videóval egészíteném ki. (Aki nem tudná, Goldacre a brit szkeptikus orvosi (és nemcsak) újságírás fenegyereke, aki folyamatosan küzd a homeopaták és más modern kuruzslók ellen. A Guardian-ben megjelenő rendszeres rovata Bad Science néven fut, és hasonló címen jelentetett meg nemrégiben egy remek kis könyvet is.)
Hat aki egy kicsit a humorosabb oldalarol is megnezne a Homeopatia kritikajat az a Michell es Webb duotol itt megteheti.
http://www.youtube.com/watch?v=HMGIbOGu8q0
http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2009/07/05/Homeopata_surgossegi/
;-).
Ha igazán humoros oldalról akarod a HP-t vizsgálni, elég elolvasni a “hatásmechanizmust” 😀
Egyszer egy közeli ismerősöm elkezdte fejtegetni, hogy a válása óta milyen egzotikus egészségügyi problémái vannak. Orvosról orvosra járva jutott el egy homeopatához, aki aztán a csodabogyóival teljesen kikúrálta a nyavalyáit.
Pislogva hallgattam, aztán elgondolkodtam. Ha most elmagyarázom neki, hogy mi a homeopátia, akkor valószínűbb, (mivel teljesen hiányoznak a természettudományos alapok, pl. mi az hogy molekula) hogy nem győzöm meg, csak összeveszünk. De tfh. megérti, és hisz nekem. Akkor megint előjönnek a (nyilván pszichoszomatikus) problémái, és keresgélhet tovább, csak most már pszichológusról pszichológusra járva, és egy újabb csalódással terhelve.
Ezt pedig nem tenném vele, mert nem akarok neki rosszat. Úgyhogy komolyan bólogattam, és témát váltottam.
Másik példa: Egyik este fájt a fejem. Bevettem egy Béres féle fájdalomcsillapítót (zöld bogyó), ami már korábban rendkívül hatékonynak bizonyult. Mikor lenyeltem, belém hasított a gondolat (ugye a Béres név nem hangzik túl jól), hogy lehet én is a placebó hatás „áldozata” vagyok? Mivel ezt a kérdést kínzó fejfájás keretei közt tettem fel magamnak, gyorsan jött a válasz: ha így is van, NEM AKAROK TUDNI RÓLA!
Ezen tapasztalatok alapján jutottam arra a következtetésre, hogy a homeopátia a placebó hatásban rejlő lehetőségek kiaknázásának egyik legjobb módszere. A tény, hogy az ezzel foglalkozó orvos gyakorlatilag egyszerű szélhámos, ugyanakkor engem is bosszant.
És a megoldás: Orvosi egyetemen kéne tanítani a technikát. Az ezen a szakon végző szakorvos, aki erős pszichológiai és kommunikációs képzésben is részesülne, megkapná a Homeopata Szakorvos képesítést (csak mert a név már benne van a köztudatban). Ezután a szigorúan receptre(!) felírt cukorgolyókat csillagászati áron válthatná ki a páciens (még erősebb hatás), a befolyt összeg pedig nem a szélhámosok zsebében, hanem pl. a gyógyszergyárak kutatási osztályán landolna.
Azért is lenne erre szükség, mert az embereket az ilyen internetes videókkal nem lehet megváltoztatni. Tehát aki eddig is homeopátia-hívő volt, az az is marad. De így elkerülhető lenne hogy egy vakbélgyulladást is bogyókkal próbáljon kezelni a felelőtlen kuruzsló.
A második videó végén pont erről van szó, mármint, hogy ez egy súlyos etikai dilemma.
” Az irritábilis bél szindróma (IBS) kezelése 2003-ban is jelentõs kihívás a gyakorló orvos számára. A kezelés sikeressége a 20–70%-os placebo hatás miatt nehezen mérhetõ. A sikerek és a kudarcok valószínûleg legfontosabb, meghatározó tényezõje a megfelelõ orvos-beteg kapcsolat.”
forrás: http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/V/6/359main.htm
20-70%-ra teszik a placebo hatást! Persze ha a homeopátiás koncentrációk valóban működnek, akkor lehetetlen placebot előállítani! Belekerül egy-egy molekula valamiből, jól felhígítják és kész a baj, akarom mondani, a homeopátiás gyógyszer 🙂
Szerintem a kulcs ott van, hogy a legtöbb homeopátiás orvos _foglalkozik_ a betegeivel (ezt még Dawkins is elismerően említi a homeopátiás filmjében), leülteti, elbeszélget vele, kérdezgeti, az egésznek van egy emberi oldala, amit a páciensek nagyon tudnak értékelni.
A “hagyományos” orvosok ezzel szemben agyon vannak terhelve (hogy miért, abba most ne menjünk bele), és gyakran “futószalagon dolgozzák fel” a betegeket, akinek így egy cseppet sem lesz jobb a kedve, sőt, megkockáztatom még akár nocebo hatást is “bebeszélhetnek” maguknak, imígyen tompítva az egyébként hatékony gyógyszer hatását.
A homeopátia nagy baromság, de mégis sok embernél működik. Hiába igazolja egy rakás vizsgálat konzisztensen, hogy nem jobb mint a palcebo (hogy is lenne, mikor valójában ez is az), ha mégis segít (mellékhatás nélkül) néhány tünet kezelésében. Ráadásul, a homeopátiás vagy egyéb humbug gyógyszereket felíró orvosok általában tényleg hisznek benne, hogy a csodaszerük működik, tehát még csak nem is hazudnak a betegeiknek. Szóval bármennyire is bosszant általában az áltudományos hülyeség, ez a helyzet kicsit bonyolultabb.
Amúgy Ben Goldacre könyve tényleg kiváló, és marha szórakoztató is, kötelező olvasmánnyá kéne tenni 🙂
(Elnézést az offolásért, de nem bírom megállni, hogy Felagundot ne üdvözöljem itt. 11 éve “találkoztunk” utoljára egy rendkívül színvonalas fórumon, ahol a viszkis rablóról vitatkoztunk hosszasan 🙂 Vicces, hogy pont itt futunk újra össze.)
(OFF: Ömmm… 11 éve 15 éves voltam, és – amennyire emlékszem – nemigen foglalkoztam a Viszkissel semmilyen téren, szóval szerintem téves kapcsolás. De azért helló! :D)
(akkor elnézést, az id. Felagundot kerestem… Viszonthallásra! 🙂 )
igen, Felagundnak van igaza.
nekem is olyan sztorim van, ahol az ismerős gyógyulásának kulcsa az volt, hogy a homeopata doktornő sokat foglalkozott vele, természetesen emellett komoly anyagi áldozat volt. érdekes módon a hosszú kezelés alatt nem csak az allergia javult rengeteget (nem múlt el teljesen), de emberünk élete is sok vonalon egyenesbe jött. nahát, nahát. persze örülök neki, mert ráfért szegényre.
csak írnák rá az üvegcsére: hiten alapuló gyógyhatású készítmény. :))
Ezt is érdemes megnézni:
http://www.youtube.com/watch?v=BWE1tH93G9U
(bar mar regen nem irtak ide, azert megprobalkozom)
feri: a homeopatias szakorvos nem csak a koztudatban letezik, hanem egyebkent is. orvosi szakvizsgat lehet tenni belole (ha jol tudom, kizarolag masodik szakvizsgakent).