Még éppen csak megjelentek az első erszényes emlősök, amikor 45 millió úgy százmillió évvel ezelőtt Ausztrália (és az ekkor vele még szorosan kapcsolódó Antarktisz) levált az ősi szuperkontinensről, Gondwanáról. Ez a korai elkülönülés nem minden érdem nélküli: ez tette lehetővé, hogy kenguruk és kacsacsőrű emlősök földje egy egészen különleges állatvilágnak adhasson később otthont.
Hiszen, így az evolúciós "versenyben" később megjelenő, de lényegesen sikeresebb méhlepényes emlősök hosszú ideig nem tehették lábukat erre a kontinensre, s ezáltal szemrevételezhetjük, hogy "mi lett volna ha" a világot az erszényesek tölthették volna be.
Nos első blikkre nem sok minden különbözött volna, hiszen, mint az könnyen megjósolható, a erszényesek minden életteret maguk használtak volna ki. Így a más kontinensekhez hasonló táplálékláncokat láthatunk növényevőkkel (kenguruk és vombatok) és ragadozókkal (pl. erszényes farkas). És az, hogy ma már viszonylag kevés erszényes fajt tartanak a lexikonok számon, ne tévesszen meg senkit. Ha visszamehetnénk néhány tíz-/százezer évet az időben, akkor egy sokkal diverzebb élővilággal találkozhatnánk.
Időgép híjján erre a "visszamenetelre" ad lehetőséget a Délközép-Ausztrália Nullarbor nevű síkságján talált néhány barlang, amelyekben hatvankilenc gerinces- ill. egy csigafaj pleisztocén korabeli maradványaira bukkantak. Ezek között nyolc, a taxonómia számára eddig ismeretlen kengurufaj található és egy jól megtermett erszényes "oroszlán" is (aka Thylacoleo carnifex).
Vajon mi történhetett ezekkel a (gyakran nagy testű) állatokkal, miért tűntek el a porondról? Az egyik látszólag kézenfekvő magyarázat a terület kiszáradása lehetne, de ez nem valószínű. Egyrészt azért mert már több millió éve, Aszutrália és Antarktisz szétválásakor létrejöttek azok a tengeráramlatok, amelyek mindkét kontinensen szárazabbá tették a klímát, így a pleisztocénben ott élő állatoknak már alkalmakodniuk kellett ehhez. Másrészt pedig a növényevők fogzománcának vizsgálata is arról árulkodik, hogy ezek a korabeli kenguruk és vombatok már szárazabb éghajlatokra jellemző növényeket fogyasztottak.
De, ha nem az éghajlatváltozás okozta a megafauna közel kilencven százalékának tömeges és hirtelen kipusztulását uszkve 45,000 éve, akkor mi? Néhány kutató szerint nem véleten, hogy pont ez az időszak, amikor az első emberek is elértek erre a távoli kontinensre. Az általuk gyújtott tüzek tönkre tették a mészköveken termő vegetációt (éhhalálra ítélve a nagytestű növényevőket) ráadásul az emberhez nem szokott állatok is könnyű prédái lehettek a tapasztalt vadászoknak.
Prideaux, G.J., Long, J.A., Ayliffe, L.K., Hellstrom, J.C., Pillans, B. et al. (2007) An arid-adapted middle Pleistocene vertebrate fauna from south-central Australia. Nature 445: 422-425.
Azaz az ember által kiváltott természeti katasztrófa nem valami rémálom-forgatókönyv, hanem olyasmi, ami legalább egy kontinensen már bekövetkezett, és akkor lehet gondolni a tsunami pusztítására a mangróveerdők kiirtása miatt, meg a Húsvét-szigeteki civilizáció eltűntére.
Ha valóban ilyen diverz élővilág alakult ki Ausztráliában, teljesen függetlenül a világ többi részétől, akkor vajon mi a magyarázata annak, hogy az itt megjelent állatok (pl. az erszényes farkas vagy a fent vicsorgó erszényes “oroszlán”) ennyire hasonlítanak nem-erszényes társaikra? Tényleg, mennyire hasonlít egyáltalán egymásra egy farkas és egy erszényes farkas? És főleg: mik a különbségek? Már persze az erszény-méhlepény vonalon túl.
Első megjegyzésem, hogy a 45 millió év eleve hibás. Ekkor már a méhlepényes emlősök voltak a dominásnosk világszerte, ha Ausztrália még egyben lett volna a déáli kontinensekkel, oda miért ne jutottak volna el? Persze, hogy nem, mivel a leválás jóval hamarabb történt. Még a krétában.
A többi:
1. Auzstrália őslakosai mindössze pár száz éve, a kontinens európaiak általi elfoglalásáig kökorszaki kultúrális szinten álltak. Együtt éltek a természettel, nem raktároztak fel húst télire, mert ilyen nincs arrafele, ergo annyit öltek meg, amennyit el is fogyazstottak. Figyelmemel a létszámukra ez igazán nem rendithette meg Ausztrália állatvilágát. nem ismerték a földmüvelést, miért égettek volna fel területeket? Erdőtüzek mindig is voltak villámcsapások miatt.
2. Egy egy élőhely élővilága katasztrófa miatt is kipusztulhat rövid idő alatt, vagy a temető egy domináns ragadozó hosszú idő alatt összegyűlt táplálkozásának maradványait tartósitotta máig.
3. Azonos életmód gyakran hoz létre hasonló élőlénytípusokat (ld. hal-tengeri gyík – halgyík- cet sort is).Ezért az erszénysen a kb. több mint százmillió éves elszigetelség alatt létrehozták számos formát azokból, amelyeket az méhlepényesek a többi kontinensen (egér, mókus, vakon, repülőmókus, medve, farkas, ugróegér, nyest, hangyász, stb viszonylatban).
A 45 milliot valoban en neztem el, az az Autrszália-Antarktisz szétválás. Köszi javítottam.
A többire röviden: a tüzes verzióval kapcsolatban osztom a szkepticizmusodat, de ez van az eredeti cikkben; a Nature podcastjaban volt egy interju a feltarokkal: maga az eddigi leletanyag is tobb millio evet olel fel, igy valoszinutlen “az egy ragadozo” dolog (egyebkent meg nem ertek a barlang legaljara, szoval meg lehetnek erdekes leletek ott).